Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-12 / 46. szám
*• *#*»_• Visszavonult az ár sv^' *ír ' A természet egyik ösele- me, a víz ú)ra megzavarta az ország népének nyugalmát. A megduzzadt folyók kilépve medrükből olnyeték a termőföldeket, az épületeket, üzemeket és gyárakat. Nem kíméltek semmit, ami áljukba került. A Bodrog, a Tisza, a Sajó, a Bodva — hogy csak az ország keleti folyón említsem — emberlakta területeket öntött el. Éjszaka megszólaltak a szirénák. Jöttek néphadseregünk és a szovjet katonaság alakulatai, a tűzoltók és az önkéntesek. é.<- mentették, ami menthető. Az őszi esőzés, a hegyekből lezűdulö vízmennyiség megduzzasztotta a folyókat. A vlzszlnl egyre emelkedett. az eső meg csak esett, és esett. Már az emberek Is csak így emlékeztek vissza: — nagyon régtől esik, három-négy hete. így emlékezitek vissza a Jasov^ (Jászéi) emberek is, amikor meglátogattam az árvíz sújtotta községet. Sztomorúan Indultam a község Malom-utcája felé, ahol a Bodva folyó pusztított. Az egész utca lakhatatlanná vált. Ott Jártamkor az ár már tíz napja visszavonult. A folyö újra sekélyen, alig , észrevehetően folydogált a magas köfalu medrében. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ez a „nataknak“ Is becézhető Bódva, napokkal ezelőtt a vidék pusztító óriása volt. Egy „embé“ kanyarodik be a szűk, iszapos udvarba. Két fiatal, egy fiú és egy lány száll ki belőle. NagvszOlelk laktak Itt. Most a fészer alatt megmaradt fát hordják el. „Gyere velünk a nagyapához, ő mindent elmesél" Meghívnak a nagy- anlukhoz így Ismerkedem meg Kap- cár Józsi bácsival, elmondom ml Járatban vagyok, s visszamegyünk a házhoz. — Nézze — mutat rá a fal tövében húzódó vlrág- ágyra, — ezeket a rózsákat és szegfűket Jobban sajnálom, mint a házat. Nekem a virágok az életet Jelentik. Beteg ember vagyok, nehezemre esik emelni, de azért, ha csak egy bögrével Is, mindennap megöntözöm a virágaimat. Ott, hátul a kertben 114 fő rózsa állt. Most egy Ideig nem kell öntözni — Jegyzi meg. Mit csináljak, búsuljak? Nem I sz ez már másképpen, ha a fejemet a falba verem sem. Aki elcsügged, az elveszett ember. Nem búsultam én soha, ami egyszer elveszett, azt kétszer újjá „fabrikáltam“. — Már a hetvenedik évemet taposom, de Ilyen vlzAz ifjúsági szervszet elnöke, FÜlöp László ről még apámtól sem hallottam. Megtörtént már, hogy egy kicsit rakoncát- lankodott a Bődva, de mindig nyugodtan a Ihattunk. Két méter 20 centi a patak gátjának a magassága, ki gondolta volna, hogy ezt még másfél méterrel túllépi... Vasárnap virradóra nagyon sűrűén szakadt az o- ső. El nem állt egész nap. A folyó meg csak egyre e- melkedett. Azért este még nyugodtan lefeküdtünk Éjjel három óra felé arra éb redek, hogy a feleségem valakivel beszélget. Kinézek, há, látom, hogy a szomszéd lányok zörgettek: „Maguk még alszanak. Jöjjenek gyorsan, itt az árvíz“ El sem hittem, hiszen eddig a legnagyobb víz az udvarban csak 10-15 cm volt. Gyorsan felraktam mindent a? asztal meg a szekrény tetejére, odaálltam az ablakhoz és kiáltoztam, hogy ment s> ek meg engem a bútor nem fontos, az maradhat. Jöttek és elvittek Ojra mondom, nem búsulok Fel neveltem két Jó gyerekei mindig bíztam az államban é az emberekben Segít ségükkel mindent sikerül átvészelnünk , , Beszélgetésünkön jelen volt az unoka, Karcsi is:- Nagyapa, most mondia meg, mennyit segítettek a fiatalok, hogyan mentettek Eddig mindig azt állította hogy nem csinálnak semmit, csak tétlenkednek — Szép Is lett volna, ha a dombról figyelték volna, ml történik velünk Az Igazat megvallva, derekasan helyt álltak. Felkerestem a helyi SZlSZ-szervezet elnökéi, Fülöp Lászlót, aki szintén ott volt a mentési munkák nál. — Vasárnap ml is nagyon el voltunk keseredve, hogy állandóan esik. Aztán kíváncsiságból elmentünk megnézni a folyót. Akkor már nagyon megduzzadt Este nyugodtan hazamén tünk, és csak reggel felé a szirénázá.skor tudtuk meg. ml történt Hétfőn délután Nekem a átrágok az élelet lelentik — mondja Kapcár lózsef aztán már szükség volt minden kézre. Gyorsan összejöttek az Ifjúsági szerve zet tagjai közül 14-15-en a kultúrházban. Mindenütt egyre Jobban pusztított a víz, segítségre volt szükség. Hordtuk a bútorokat, az embereket csónakokba, autókba raktuk, derékig gázoltunk a vízben. Egyik leg- derekasabban mentő fiatal Ami a víz után maradt Novák Jaroslav volt, aki többször is kényszerfürdőt vett. Közben egész éjjel zuhogott az eső, reggel hétig folyt a mentés, de még utána sem tudtunk pihenni. Állandóan készenlétben álltunk. őriztük a gátakat. A kitelepített családoknak hirtelenjében nehéz volt helyet találni. Szervezetünk a Korpa-családnak felajánlotta a klubhelyiséget, akik még Jeletileg Is ott laknak. Veszélyben volt a falu, a kastély, a könyvtár; minden, Ebbe a mindenbe beletartozik a falu szélén a jászól barlang is, amelyet egyes helyeken két méter magasan öntött el a víz. Ott is folynak a szivattyúzásl munkálatok. A fiatalok már rendbe hozták a futballpá- lyát, és kiveszik részüket a további munkálatokból Is. A katonák, a tűzoltók, a fiatalság, a környék lakosainak összefogása meghozta a eredményt: vereséget szenvedett az embertől a víz. Zolczer János A szerző felvételei A Komszomol KB meghívására nemrégiben egy ifjá- sági küldöttség utazott a Szovjetlinióba, hogy a szovjet fiatalokkal együtt ellátogasson azokra a nevezetes helyekre, ahol nagyapáink, apáink fegyvert ragadva a szovjet emberekkel vállvetve harcol.jk a Nagy Októberi Forradalom idején, a polgárháberűban és a Nagy Honvédő Háborúban a közö* ellenség ellen. Ádáz harcban. vért hullatva kovácsolédott népeink mélyen internacionalista testvérisé-ge. Az internacionalizmus nyomdokain 1918 nyarán a fiatal Szovjet-Oroszországot halálos veszély fenyegette. A belső ellenség és a nyugati hatalmak Intervenciós hadseregei támadásba lendültek a forradalom ellen. Az ország nagy részét megszállták. A Volga középső részén elfoglalták Kazany, Szimbirszk és Szamara városokat. és ezzel elzárták Emlékkő örökíti meg azt a helyet, ahol Fannv Káplánévá a merényletet elkövette az utat Oroszország éléskamrája felé. A szovjet fennhatóság alá tartozó területeken az ébhalál fenyegetett. Biztosak voltak ben ne, hogy a szovjet hatalom teljesen összeomlás előtt áll. Már csak a forradalom vezérét kell eltenni láb a-. 161. Ezt Is megkísérelték. Augusztus 30-án Lenin a moszkvai Mlchelson-gyár- ban tartott előadást a dolgozóknak, Távozásakor egy eszerlsta ügynök, Fanny Káplánévá közvetlen közelről rálótt Leninre, akit a két golyó súlyosan megsebesített. Szerencsére nem halálosan. Az ellenség azonban elszámltotta magát. A Lenin ellen elkövetett merénylet nem az összeomlást Idézte elő, hanem felháborodást és fokozott harci kedvet. A forradalom katonái ellentámadásba lendültek. A Volga középső részén harcolt Ga] forradalmi parancsnoksága alatt az akkor már híressé vált vashadosztály. A hadosztály keretében harcolt egy Internacionalista ezred, a- raely főleg cseh és magyar katonákból tevődött össze. Az ezred parancsnoka Sla- vojar Castek, a politikai biztosa Varga Gyula volt A hadosztály ostrom alá vette Szimbirszk várost, és szép tember 2-án behatolt a városba. Az linternacionallsta ezred tíz napon át bőst ki tartással védte a Volgán át vezető, stratégiai szempont bél nagyon fontos hidat. Nem hátrált meg a túlerő elöl, i tíz nap után futásra kényszerltette a fehérek egységeit. Szeptember 12-én a hadosztály parancsnoka a következő táviratot küldte Leninnek: „Tisztelt Lenin elvtársi Szülővárosának, Szlm- blrsznek felszabadítását gyógyírként ajánljuk fel az egyik golyó ütötte sebre. A másikra majd Szamara következik“. A hadosztály betartotta szavát. Rövidesen felszabadították Szamarát, a mai Kujbisevet Is. Az internacionalista ezred Itt Is derekasan kivette részét a harcok bél. Szimbirszk 1924-ben, nagy szülötte, Vlagyimir Iljlcs Lenln-uijanov tiszteletére az Uljanovszk nevet kapta. Uljanovszk ma nem hasonlít a régi Sztmblrszkre. Az álmos, orosz vidéki városkából korszerű nagyváros fejlődött — modern épületekkel, széles sugárutakkal. hatalmas gép-és autóiparral. Lakosságának száma meghaladja a 400 ezret. Az uljanovszki terület polltlA Lenin-emlékmű kai, kultúrális és közigazgatási központja. A terület lakosainak száma másfél millió. Több mint 250 Ipari teljesítmény van e területen, és még egy érdekes adat: 23 újság jelenik Itt meg. Az uljanovszk! múzeum termel mindig tele vannak látogatókkal. A fiatalok udnl akarják, hogyan éltek, harcoltak, apáik, nagyapáik. Egy részlegen találjuk meg mindazt, ami az akkori Szimbirszk felszabadítására, és ezen belül az Internacionalisták harcára emlékeztet. Mindez nem halott, roúzeális érték, hanem a mai generációban élő hagyomány. Erről magunk is meggyőződhetünk. Nem találtunk olyan kisiskolást, aki ne tudta volna ki volt Slavojar Castek, vagy Varga Gyula. Uljanovszk mai lakosai is tisztelettel emlékeznek az Internacionalista ezred tagjaira, akik vérüket áldozták a szabad Ul- janovszkért, az ellenfo'rra- dalom szétzúzásáért A várost az úgynevezett Lenln-emlékmű uralja. A hatalmas, korszerű emlék- csarnok, a haladó szovjet építészet mintapéldánya, a- hol össze""űjtöttek minden Leninnel kapcsolatos emléktárgyat A csarnok ud- varszerO belsejében van Lenin szülőháza, előtte hatalmas Lenin szobor és mögötte, szinte a végtelen o- rosz síkságot szimbolizálva, 135 méterrel mélyebben a több mint három kilométer széles Volga víztükre csillog. Fiatal város — a fiatalok városa. Uljanovszk, a munkásosztály nagy vezérének a szülővárosa, az egykori hősi harcok színhelye, a Szovjetunió mai kommunizmust építő embeteinek kedvence. Horváth Rezső A szerző felvételei U| Nagy a torgalom a szeszfőzdében Megéri? A szeszfőzdében elég nagy a forgalom. Az egyik ember épp most végzett; már kihordta a pálinkát az udvarra, berakta a járgány- ba, azután visszajön, hogy kifizesse a tartozását illetve az adót. ~ Mennyi Is lett? — kérdem tőle. de int. hagy vártak. Pénzről van ugyanis szó: ké'eze'-négyszáz koronát számol kt az asztalra, nznz vagy hatvan liter iehe- 'etr az ami kifolyt a csO- »£>’. ő’, fis ilyenkor nem beszélheti el az ember a dolgot Hogy kifizette a pénzt, egy kancsóból a féldecls ooharakba, kupicákba. Önt, s megkínálta a váraknzókat. Csak ezután mondta el, hogy mire Is lesz ez a temérdek náltnka: — Négy fiam van, négy lakodalomra kell felkészülnöm — maid magyarázatképpen hozzáteszi: — Nálunk a lakodalmakon az emberek nem bort meg sört Isznak, hanem csak a pálinkát. Ötven-hatvan liter is elfogy, hát kell hogy készítsek ... Különben aalamlkor reggel főtt, végigülte Itt a napot, és most este, amikor már lőcskán szürkül készült el. Nem tudom, hogy megérte-e neki? Hiszen 0 hozta a hozzávalót, a fái. 6 tüzelt Itt egész nap, s akkor még a kétezernégyszáz koronát Is leszámolta az asztalra. Azt hiszem 8 és a többiek sem gondolnak erre. És mintha sejtené, hogy nem éppen jó dolog, amit csinál, gyorsan szedi magát, és már nincs ts a fözdében. A többiek azonban nem oldhatnak kereket, így még el Is mondják a véleményüket. Az egyik idősebb ember szavára figyelek: — Nem főzetek sokat, csak tizenöt literre valót. Mindig ennyit készítek magamnak, hogy legyen egész évben. —• Ennyi az évi fejadag? — Ennyi, bár ez nem ts olyan sok. Naponta csak egy-egy féldecit Iszom meg, több t nem, vagy csak nagyon ritkán. — Sz nem sok! — Nem sok, nem, de azért az évek folyamán sokra rúg. Amikor hetven éves voltam — most het- uenhárom vagyok — kiszámoltam, hogy mennyibe Is került ez már az életemben, és Lz főtt kt, hogy hetven éves koromig pont hetvenezer koronát eresztettem le a torkomon. Sok, mondtam akkor magamban, de mit tehet ®z ember, ha már lement, nem tudja visszaszívni. Hát Igen, ami lemegy a torkon, azt már nem lehet visszahozni. Esetleg az o- lyanoknál, mint ez az Idős bácsi, nem is kell, hiszen n-’m vagyunk szerzetesek, de azért ami sok az sok. Egyszer egy Ilyen faluban beszéltem a nyugdtfban levő tanítóval. Panaszkodott, hogy alkoholista a fél falu és arra Intette a fiatal tant- tő feleségét, hogy vagy nagyon vigyázzon a férfére, vagy költözzenek el a faluból, mert még a tanítókat sem kímélt meg a szokás, hisz htvogatfák, csalogatták egymást az Ivászatra a férfiak. Nos, azt hiszem ezen fő lenne egy kicsit elgondolkodni, Mint mondtam, nagy a forgalom a szeszfőzdében; már most november végére, december elejére vesznek fel előjegyzést, -nth~-
