Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-05 / 45. szám

szív- és éri'endszepi megbetegedések A évente életek millióit veszik el. Ez arra készteti a világ orvosait, hogy erőteljesen keressék a szív- és ér­rendszeri betegségek elleni küzdelem eszközeit, s e nagy munkában egye­sítsék erőfeszítéseiket. Nincs semm: meglepő tehát abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült .Államok közötti együttműködésre vonat­kozólag Moszkvában nemrég aláírt egyezmények sorában a müszlv megalkotásának problémája is szerepel. SOHA NEM LESZ ELÉG DONOR — Ha a mai orvosoknak lennének olyan készü­lékeik, amelyek az emberi szívet ideiglenesen, vagy állandóan helyettesíthetnék, nagyon soik é- letet lehetne megmenteni — mondta az APN tu­dományos szeraleírójával folytatott beszélgetés során Borisz Petrovszki] akadémikus, a Szovjet­unió egészségügyi minisztere, a világhírű se­bész. — A mai orvostudomány még a rendelkezés billentyűket, érprotézisekkel). Egy másik út: Igen vékony mikroszkopikus bolyhokat hordunk fel a felületére. Ezekre „leüllepednek a vérsejtek“ és az idegen anyagot távol tartó sima réteget hoz­nak létre. ról A műanyag felületére vitt villamos töltés hasz­nálata is elképzelhető, ez a (öltés mintegy eita- szithatja a vérrészecskéket és megakadályozza a vérrögképződést. Meg vagyok győződve róla, hogy rövidesen újabb elgondolások, újabb lehetőségek is kialakulnak e probléma megoldására. AZ ELSŐ VÁLTOZAT A műszívnek két változatát tervezzük. Az első a beteg szerv ideiglenes (néhány napig tartó] helyettesítésére szolgál majd. Az ilyen készülék ahhoz szükséges, hogy élő szív átültetésére elő­készítsük a beteget. E szerkezet fontosságát meg­ítélhetjük a veseátültetések tapasztalatából. Ma­napság sbk száz ember él Idegen vesével. Van például egy nő betegem, akt csaknem tíz évvel ezelőtt kapott Idegen vesét. Az Idegen szervek rendben működnek az új gazda szervezetében. Azi u Borisz Petrovszkij szovjet egészségügyi miniszter nyilatkozató ne álló összes eszközök hatalmas fegyvertárával sem képes azon az emberen segíteni, akinek a szívében az élettel összeférhetétlen változások mennek végbe. Sajnos nem ritka eset: a beteg szervezete, más szervet és rendszerei még hosszú­éveken át működhetnének, de a szív felmondja a szolgálatot. Egy kiút van — új szívet keli adni a betegnek. De honnan vegyük ezt a szívet? Egy váratlanul meghalt embertől? Tanűi voltunk a nemrégen le­zajlott szívátültetést járványnak. Az Ilyen műté­tek gyakori, túlságosan gyakori kudarcai azt bi­zonyították, hogy a súlyos szívbetegségek elleni küzdelemnek ez a módja manapság elfogadhatat­lan. De a problémát még akkor sem oldanánk meg teljesen, ha sikerülne Is a szöveti összefér­hetetlenség akadályát leküzdeni, és megtalál­nunk azt, hogyan lehet a halottból — a donor­ból — kivett szívet hosszú időn át életképesen eltartani. Nem tud minden szívátültetésre szo­ruló ember szívet szerezni — élő szívből nem áll a sebészek rendelkezésére a szükséges meny- nylség, és nyilván soha nem Is fog a rendelke­zésünkre állni. Ezeket a szíveket mesterségesen, laboratóriumba kell megalikotnl. MŰSZAKILAG MEGOLDHATÓ A probléma műszaki szempontból teljesen megoldható, bár nem olyan egyszerű mint, a- mllyennek látszik. Már van néhány müszívmo- dellünk, amelyek konstrukciója hasonló a termé­szetes szívéhez. Ezeket kutyákon, borjúkon kí­sérletképpen kipróbálták, és néhány órán át. né- nány napig működtek Is az állatok szervezeté­ben. De még sok a megoldhatatlan feladat. Nézzük például az anyagokat. Az emberi szív roppant munkát végez: percenként 10 liter vért szivattyúz át, évente negyvenmillió összehúzódást végez. Csak rendkívüli szilárdságú anyagok képesek, el­bírni Ilyen megterhelést. Ráadásul ezeknek az a- nyagokban például meg kell akadályozniuk a a trumbuszoknak, azoknak a vérrögöknek a kép­ződését, amelyek előbb vagy utóbb minden műanyag felületén megjelennek. A vérrőgök u- gyanls eltömhetik a véredényeket, elzárhatják a vér útját a létfontosságú szervekhez, és guta­ütéshez, Infarktushoz vezethetnek. A vérrögöik képződésének meggátlására a szer­vezetbe beültetett műanyagok felületét például- heparint tartalmazó ■ különleges anyagokkal Im­pregnálják (a Szovjetunióban sok száz ember él Ilyen műanyagokból készített mesterséges szlv­A müvesekTészülék mindaddig elvégzi a vese funkcióit, amíg olyan vesét kérésük, amely a leg­kevésbé Inkompatlblís. Ez lehetővé teszi azt, hogy időt nyerjünk. A sikeres szívátültetéshez ugyan­csak rendkívül fontos egy ilyen készülék meg­alkotása. ENERGIAFORRÁS A másik feladat az, hogy hosszú évekre be­ültetheti müszívet készítsünk. És itt sok a prob­léma, ezek között szerepel az energiaforrás is. Az a műszív, amely néhány napon át helyet­tesíti a beteg emberi szerv munkáját, kívülről kaphat energiát. A beültetett szervnek viszont önállónak kell lennie, nem szabad a kórteremhez láncolnia a beteget. A müszívbe beszerelhető egy Izotópokat például plutóniumot tartalmazó minia­tűr áramforrás. A vezetésem alatt álló Klinikai és Kísérlett Sebészeti Intézetben a közeljövőben kísérleteket végzünk Ilyen „atomerővel“. Csábítóinak látszik az a perspektíva, hogy a szervezet által termelt energiát használjuk fel a raűszív működésére. A legjobb energiaforrások kutatása, a műszív vezérlőrendszerének megalko­tása (a műszivnek — a természetes szívhez ha­sonlóan — tudnia keli alkalmazkodni a szervezet szükségleteihez, tudnia kell különböző ritmusok­ban működni) — ezek azok a problémák, ame­lyekre a Szovjetunió és az USA tudósai összpon­tosítják majd a figyelmüket. SZOVJET — AMERIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS .Az amerikai kutatókkal már megtaláltuk a kö­zös nyelvet, megismerkedtünk egymás tapaszta­lataival, Enélkül lehetetlen lett volna az azonos munkák egyidejű végzését kizáró, energiát és eszközöket megtakarító egységes, kölcsönösen e- lönyös programot készíteni. Itt a nyereséget per­sze nem dollárban vagy rubelben, hanem időben számítjuk. Emberek — és nemcsak za Egyesült Államokban, vagy a Szovjetunióban élők — sor­sával van dolgunk, és a legnagyobb tudományos erővel rendelkező két állam kutatásait felhasz­nálhatja majd a világ valamennyi orvosa. Szeretném hinni, hogy az a készülék, amely képes néhány napon át helyettesíteni a beteg ember szívét, a következő évtizedben elkészül. A beültethető müszív megalkotásának útjában nem látok elvileg leküzdhetetlen akadályokat, de ez már Időt kíván, valószínűleg két-három évti­zedet — fejezte be nyilatkozatát Petrovszkij a- kadémlkus. (APN) 30 ÍVVEI EZEIÖTT VEGEZTÍK KI UR. RICHARD SORGET '-«sí Pfií M ^-«Sí S 4 második vllágháborü után kosz szú ideig nem tudtunk semmit dr. Richard Sorgeról, holott nagy érdemei voltak. Ä háború alatt ' Japánban folytatott újságírói tevé­kenységét, és már annak idején tag­ja volt a szovjet kommunista párt­nak. Megjátszotta a fasisztád, pedig teljes szívvel és lélekkel antifasiszta volt, a terror és a háború ellensége. A japán fővárosban mint a Frankfur­ter Zeitung és más német lapok tu- dősíiófa dolgozott, de a valóságban ennél sokkal fontosabb feladatokat teljesített; különlegesen fontos érte­süléseket szerzett, és továbbította 6- két a Szovjetunióba. A derék és merész hírszerző Idejé­ben figyelmeztette a szovjeteket, hogy a fasiszta Németország táma­dásra készül ellenük. Jelenteni tud­ta a dátumot Is, sőt még a támadás­ra készülő hadosztályok számát is majdnem pontosan közölte. Előre tudta a Pearl Harbour-l tá­madás időpontját. Ebben az ütközet­ben a japánok az USA majd minden hadihajóját elsüllyesztették. A tokiói nagykövetnek, Eugen Ot­tónak szánt minden fontos dokumen­tum tartalmát ismertette Moszkvá­val. .. 1941 október közepe táján dr. Sor­ge úgy informálta a Kremlt, hogy a Szovjetuniónak nem kell japán táma­dástól tartania. Az értesülések élet­be vágóan fontosak voltak, azokban a nehéz időkben felmérhetetlen érté­kük volt... 1941-ben a japán rendőrség letar­tóztatta Myiagl Yotokut, dr. Sorge segítőtársát. Tulajdonképpen csak császárellenes beszédei miatt került börtönbe. Yotoku viszont azt hitte, hogy a rendőrség előtt már nem ti­tok hírszerzői mivolta, és ezért ön- gyilkosságot kísérelt meg. Nem halt meg, de természetesen gyanússá vált. Kínozni kezdték. Nem bírta ki. Egy úgyneveztl harmadfokú valla­tás kínjai közepette elejtette a tokiói német nagykövetség saftőíikárának a nevét... Dr. Richard Sorget, 1941. ok­tóber 18-án letartóztatták... Halálbüntetést mértek rá, és 1944 november 7-én az ítéletet végrehaj­tották. XXX A második világháború befejezte után még jó pár év telt el addig, míg a világ tudomást szerzett dr. Sorgeról. Az angol—olasz—japán ko­produkcióban készült film: Kicsoda ön, dokStor Sorge? — szól a hős életéről Evekkel ezelőtt több moszkvai mozi­ban vetítették a filmet. Külföldön szétkapkodták dr. Sorgeról írt köny­veket. Az egyik könyv szerzője dr. Sorge felesége, Hanako Ista. Több könyv jelent meg a nagy hírszerző­ről Is. A Szovjetunió legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége dr. Sorgenak — halála után — a Szovjetunió Hőse címet adományozta. Senki sem vonhatja kétségbe dr. Sorge bátorságát. Több helyütt azon­ban különböző ellentmondásos adato­kat is közölnek róla. Néhány szerző nagy figyelmet szentel dr. Sorge és a nők kapcsolatának, különösen a nagykövet feleségével, Ottával fenn­tartott kapcsolatának. A ' haláláról sem írnak valamennyien- egyformán. Vannak, akik azt írják, hogy dr. Sor­ge tetemét a felesége ásottá ki és hamvasztotta el. Mások viszont azt állítják, hogy dr. Sorge sírja üres volt, sőt a japán államügyész, aki a kivégzési iratokat aláírta, kijelentet­te, hogy Sorget, sosem látta... Dr. Sorge neve bekerült a lexiko­nokba. az egész világon. Es joggal, mert kitűnő hírszerző volt, derék ember, kommunista és antifasiszta. (MV) PÖTBENZIN Tom Munson londoni címfestő és „feltaláló“ 9,5 szá­zalék vízből és csak az általa ismert titkos „csodaszer­ből“ állítólag rendkívül hatásos pótbenzint 'készít. A csodaszer receptje állítólag egy egykori német hadi­fogolytól származik és Tom Munson fejlesztette tovább. •Munson most meg akarja kísérelni, hogy majdnem egy liternyi pótbenzínnel egy középnagyságú gépkocsit 64 kilométeren át üzemben tartson. Közölte, hogy egy vál­lalatot és két tőkést már megnyert találmányának ke­reskedelmi hasznosítására. KREOL LETT A FEHÉR LÁNY Négy évvel ezelőtt történt, hogy egy 23 éves tejfehér biSrű, kék szemű spanyol származású brazil lány líároro hónap alatt egyszer csak egészen sötét, kreol bőrű lett. A furcsa színváltozás okát sokáig nem tudták kideríte­ni. A lányt azonban egyáltalán nem aggasztotta a rend­kívüli jelenség, sőt nagyon Is élvezte ú] külsejét. Am az orvosi kutatások — bár csak most — mégis kide­rítették, hogy a plgmentáolőt kisebb agydaganat okozta. Az orvosok véleménye szerint a feltétlenül szükséges műtét után a lány bőre egy éven belül Ismét fehér színű lesz. Az élet eredetérél Moszkvában nemzetköz) szimpóziumot tertot- tak. Ebből az. alkalomból kSzäl- jük B rövid Írást. ARISZTOTELÉSZ ÉS OPARIN? — Minden vallásnak van a te­remtést magyarázó saját mítosza. Ds már az ókorban hirdettek el­méleteket Is. Thálesz görög filo­zófus állította: az élet a vízben keletkezett, Arisztotelész ta­nítása pedig; az élő szer­vezet anyagában természet feletti erő működik. 1922-ben világszerte feltűnést keltett, amikor Alek- szandr Ivanovlos Oparln szovjet tudós — objektív — és kísérleti módszerekre alapítottan — Ismer­tette az első tudományos elméle­tet az élet eredetéről. Két évvel késSbb megjelent a könyve. E publikáció télszázados évtorduló- Ja alkalmából rendezték a szim­póziumot. TERMÉSZETES SZELEKCIÓ? — Oparln szerint az ősóceánban szerves anyagok keletkeztek. E- zek környezetükkel kölcsönhatáí- ban bonyolult képződményekké a- lakultak. A szerves anyagból ál­ló s már az ■ élet határán levő képződmények környezetükből tápanyagokat vettek föl ugyanak­kor a természetes szelekció hatá­sára a legjobbak a legtökélete­sebbek fennmaradtak. így évmil­liók múlva alakult ki az élő sejt. Ma már a Földön új élet kelet­kezésére nincs mód. Ok: mások a környezeti körülmények. S a mikroorganizmusok, valamint a fejlettebb lények megennék a ke­letkezőket. NEMZETKÖZI TARSASAG — A szovjet biokémikus meg­állapítása ma már elméletnél több: tudományos tény. Egyes té­telei állandóan finomodnak, töké­letesednek. Laboratóriumokban ii- gyanis utánozni, ellenőrizni lehet egy-egy részletfolyamatot. Oparln nyomán világszerte asztrológusok, geolőgusook, paleontológusok (ös- ,lénykutatók j, fizikusok, biológu­sok, kémikusok foglalkoznak 1- lyen kutatásokkal. Az alapeszme továbbra Is változatlan. A közel­múltban megalakult e tudomány­ág nemzetközi társasága Is. Tisz­teletbeli elnök: Oparln akadémi­kus. Az 1894-ben született szovjet biokémikus két munkája: Az élet eredet és Az élet keletkezése a Földön magyar fordításban Is megjelent. ATOMERŐMŰ SÖTALANlTJA A KASPI-TE.NGER VIZÉT •Az egykor sivatagi jellegű félszigeten, Mangíslakban épült fel a Szovjetunió egyik legújabb és alighanem legfiatalabb (a lakosok átlagos életkora 25 év) ipari centruma', Sevcsenko. Az új település ivóvízének bizto­sítására atomerőmüvet létesítettek, amely kivonja a sót a Kaspl-tenger vizéből. Mangislak napi vízszükséglete százezer tonna. Korábban az édesvizet sínen szállítot­ták a helyszínre, és tonnája öt rubelbe került. Az a- tomerőmü működése óta egy 'köbméter sótalanított* ten­gervíz ára négy kopejka. SZANATÓRIUM A SIVl^TAGfiA.N A Kara-Kum sivatagban szanatórium- épül, ahol a for­ró ^ száraz sivatagi levegőn (fj'ógykezelik az asztmás és másfajta megbetegedéseket. A szanatórium a középrázsi- ai gyógyfürdő építési prog- ‘rani.)ának keretében épül, a .legnagyobbak közé fog tartóz ni a Szovjetunióban. A kövei kező hat évben-e gyógyför- és szanatóriumok éptlcsérea» Szovjetunió 100 millió rubelt irányzott elő. Közép-Azsia hegyei, sivatagjai és szlvepp- jei igen gazdagok természe­tes orvosságokban, .űzbegisz-. túnban az. utóbbi 2S- évben 2(i0 hatalmas gyógyforrást fpileztek fel, ahol az ideg­es bőrbetegségek' «ikeresen kezelhetők. HIDROGÉN-REPÜLŐGÉP A tervek szerint az NSZK-ban 1980-lg üzembe állítják az első olyan gáz­turbinás repülőgépet, a- nielynek bajtőmüveii nem kerozinnal, hanem hidro­génnel táplálják. Egy nyn- gatnémet légi biztonsági szakember sajtóértekezle­ten közölte, az NSZK re- pölógéplpara már régóta kísérletezik ój energiafor­rásokkal, s ügy találták, hogy a hidrogén kiváló hajtóanyag lenne. Előállí­tási ára agyén meglehető- .sen nagy, de remélik, hogy azt csökkenteni tud­ják, és így a hidrogén versenyképes energia le­het.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents