Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-29 / 44. szám

#• # Louis d« Funás, a nép­szerű franata jllmkomikus három időszakra osztotta fel életét. Az elsőben, mondfa, könyörgött egy-egy kis sze­repért. A másodikban meg­érdeklődte, van-e a számá­ra valami fő főszerep. A harmadik ma érvényes. Most tőle kérdezik: — De Funés úr, létezik olyan film, amelyben haf- landő volna fátszani?! 0X0X0 A divatot figurázza ki az egyik nyugatnémet úfság két férfi beszélgetésének közlésével. — Képzeld, a feleségem egy régi ruhájából nyak­kendőt készített nekem. — Az semmi. Az én fe­leségem egy régi nyakken­dőmből csináltatott- ruhát magának. A dán parlament hosszas | vita után elfogadott egy fa- i vaslatot, amelyet a sajtó ,az állam jóléti csúcstelje­sítményeként" értékelt. E- zentúl az állami betegbizto­sítás számlájára 120 dollá­ros értékhatárig a ritkuló hajú Idősebb hölgyek paró- j kát rendelhetnek. A férfiak ■ parókájának értékhatára 80 < dollár. Nekik azonban négy ] különböző oldalról felvett | fényképet kell mellékelnlők j a hajhiány Igazolására. Az j állam a négy fénykép költ- I ségeít ts megtéríti. Höl- j gyeknek Igazoló fényképet j nem kell benyújtanlok. j Az egészben az a legérde­kesebb, hogy hivatalos sta- j tisztika szerint a dán kor­mány tizenhárom tagja kö­zül nyolc — tehát az ab­szolút többség — kopasz. Gaston Granville brüssze­li hivatalnokot elítélték éj­szakai csendháboritás miatt. Az erősen Ittas hivatalnok éjszaka bemászott az állat­kertbe, a dróthálón keresz­tül megfogta az oroszlán farkát, és addig húzta, amíg a vadállat ordilan> kezdett. Végülis az álmos örök men­tették ki kezei közül a sze­gény állatot. Granville a kihallgatás során azt vallotta, hogy a- zért mászott be az állat- kertbe, mert fé't hazamen­ni a feleségéhez. 0X0X0 — Konyak? Whisky? — kérdezte a francia vámőr Frank ü’natráí. — KUszönöm. délelőtt nem iszom — válaszolta a Wmsz'mész. A szlovákiai magyar tAnc - Cs NÉPDALÉNEKESEK FÉSZTIVAuANAK MŰSORA A Szocialista Ifjúsáai Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága a bratislavai Népművelési Intézettel és szerkesztőségünkkel karöltve 1974. november 15-17-én Topol'ní- kyn (Nyárasd). illetve Horné Po- tőnban (Felsőpatony) megrendezi a szlovákiai magyar tánc- és népdalé­nekesek fesztiválját. A verseny cél­ja, hogy felkarolja a magyar nem­zetiségű énekeseket, akik eddig meglehetősen rapszodikusan szere­pelhettek a nyilvánosság és a szak­mai bizottság előtt. A szervező bizottság ezentúl két­évenként óhajtja megrendezni a táncdalénekesek fesztiválját, a köz­beeső években a népdalénekesek se­regszemléjét bonyolítanák le. .A ver­senyzők a szabályok értelmében mind a népdalénekesek, mind pedig a táncdalénekesek kategóriájában két dalt énekelnek. Egyet magyar, egyet pedig szlovák nyelven. U- gyanaz az énekes indulhat mindkét kategóriában is. A dalok kiválasztá­sa tetszés szerinti. Szívesen vesz- szük azonban, ha az énekesek a szo­cialista országok szerzőit részesítik előnyben, esetleg saját szerzemé­nyüket adják elő. Egyébként a bí­ráló bizottság a döntésnél a műsor­választást is figyelembe veszi. Mivel az idő rövidsége miatt a népdalénekesek kategóriájában elő­döntőkre már nem kerülhet sor, e- zért a fesztiválon gálaműsor kere­tében a „Tavaszi szél vizet áraszt“ fesztivál legjobb énekesei mutat­koznak be. A táncdalénekesek kate­góriájában kíséröegyüttések nem szerejjelhetnek, ám a szervező bi­zottság latolgatja annak a lehetősé­gét, hogy legközelebb már együtte­sek is indulhassanak a fesztiválon. A szlovákiai magyar tánc- és nép­dalénekesek fesztiváljának műsora: 1974. november 15 — Topol'níky; A népdalénekesek és csoportok seregszemléje. A táncdalénekesek fesztiváljának főpróbája Jahodnán. 1974. november 16 — Horná Fo­tón: A táncdalénekesek fesztiválja — a műsor keretében fellépnek a Detvai Aranyrózsa fesztivál volt győztesei; Miroslav Licko és a Bezák-növérek. 1974. november 17 — Horná Po- tóii, vasárnap 15 óra: Gálahangverseny. PALÄGYI LAJOS, az előkészítő bizottság tagja Marcflla Laifarnvá ümnár évek 6ta a szlovák pop-ze­ne egyik legkimagaslóbb képviselője. Pályafutását a- matörként kezdte. Orvostan­hallgató korában Vlado Hronec zenekarával énekelt a diákotthonok zenés össze­jövetelein. Később átpártolt Braóo Hronec zenekarához, és komolyabban kezdett fog­lalkozni az énekléssel. Pályafutására nagy hatás­sal volt a Jaroslav Laifer Marcela Laiferová zeneszerzővel kötött isme- rettsége, Illetve kéaöbbl há­zassága. Gyümölcsöző e- gyüttmüködésükböl több jól sikerült sláger született fSedem Clar, Da] povel pál, NedoCkava), majd a Ritmus végállomás című zenés film, amelyért az 1987. évi ale­xandriai fesztiválon Ezüst Nimfa díjat kapott. Ezzel kezdődött el feszUváll sike­reinek sorozata. 1968-ban a ljubljanai., fesztiválon győ­zött, 1970-ben a Bratislavai Urán Aranyllrát kapott, 1971-ben a várnát Arany Or­feusz fesztiválon elnyerte a legjobb bolgár dal előadöi díját, és a Bolgár Televízió díját. Ezzel egyldöben itthon és külföldön is több lemezfei- vélele készült. Rádió- és le­mezfelvételei népszerűek többek között a Szovjet­unióban, Dengyelországban, Magyarországon, az NDK­ban, Bulgáriában és Brazí- '.iában. Legtöbb lemeze a- zonban természetesen itthon •készült. Eddig több mint 60 kislemeze és egy nagyleme­ze jelent meg, s a napok­ban került forgalomba to­vább! nagylemeze, amely ti­zenkét dalt tartalmaz (Mag- netofón, Dávna pleseü, Stá- le sám, Pod bíelou alejou, Rozpráva] ml blues, Návrat rocku, Tak sa ma], Noc d^- cha V nás, PamätnlCek pra- vc] dámy, .Ak ma opustíS, Stnecha z dianí, Velerny Tnlyn). Nem csoda, hogy egy idó óta a szlovák pop­zene első hölgyeként emle­getik.-A OPUS gondozásában e- ■aenkívül megjelent az idei Bratislava! Líra két külföldi ■vendégének a lemeze. .A Los Bravos együttes és Don­na Higlilotver kislemeze nyilvános hangversenyen ké­szült. Kislemezzel jelentkeztek az alábbi szlovák előadómű­vészek is: Pavol Hammel, Diiáan Griift, Éva Kostolá- 'nyiová, Jane* Puh, a Skiil- tótyová—VaSek és Skulté- tyová—Novotny duett és •Marcela Laiferová. Ritkán hallottuk az utób­bi Időben Harangozá Terit, Ennek az az oka, hogy messzi járt. Áprilisban egy amerikai-kanadai iurnén vett részt. Ezután a ljublja­nai fesztiválon szepej-wlt. Júliusban részt vett a kubai Barátság-fesztiválon. A na­pokban újabb hathetes tur­néra indult az Egyesült Ál­lamokba. Főleg a kalifor­niai városoikban és Los An­gelesben lép fel. Manapság már annyi a slágerénekes, hogy Dunát lehetne rekcsrteni velük. Nem elegendő, ha valaki jól énekel, hanem külsejével, viselkedésével és kijelenté­seivel is igyekszik magára vonni az emberek figyel­mét. Rod Stewart Is ezzel a szereléssel szeietne feltű­nést kelteni, pedig ő éne­kelni Is tud. Jer) F raderlco Fellini dolgozószobájának c.tendjét csak a fényképész mo- toszkálása szakítja meg. Nézem a híres rendezőt, ée azt gondolom; végre megvagy, most nem menekülhetsz. Fel tini rámplilant, de a fotóshoz szól: „Szép legyek ám a képen, sűrű hajú.“ Nevetünk, ezzel megtörik a jég. — Kérem a kérdéseket, gondolom az Amercord cimű filmem már nem téma. arról már túl sokat írtak. Talán fur­csállja. de én sem gondolnk már rá. ne­hezen tudom Ti.sszaidézni egy-egy rész­letét. Bár rólam azt tartják, hogy örök­ké az emlékeiben élek, s onnan halász- gatok témákat a filmjeim számára. — .Akkor miért adta ennek a filmjé­nek az -Amercord címet, amely szó ró- ma’ dialektusban annyit jelent, hogy ,,emlékezem“, — Ez csak szójáték, szeretek talányo­kat feladni. — .A munkamódszerével kapcsolato­san az a hír járja, hogy filmjeinek Fellini kon nincs Is forgatókönyve, a jelenetek nap­ról napra születnek a fantáziájában, s a színészek a forgatás napján még nem tudják, milyen ruhát viselnek. — Ezt a Fellini-módszert csak az üj- .ságírók találták ki. így nem lehet filmet csinálni, csak káoszt. £n pontosan elő­készítem mindazt, ami talán rögtönzés­nek hat. — Nem szeretek összehasonlításokat tenni, de ezek szerint ön hasonlít a töb­bi rendezőhöz. — Hát mit képzelt, hogy én egy kü­lönleges szörnyeteg vagyok? — Nem, hanem azt, hogy zseni. S bár nem hiszek el minden legendát, amely önről kering, de néhányat igen. Azt is tudom, hogy önnek ez tetszik vagy leg­alábbis szórakoztatja. Időnként ezt a magatartásával bizonyítja. — Például? — Néhány évvel ezelőtt meglteszélt vetem egy interjút, kiiendeit Róma kör­nyékére Hatalmas slepptöl kisérve meg ,s érkezett. Óriást, széles karimájú mü- vészka’.apot viselt, a vállán ávetett hosz- szú sállal. Ahogy en.gem vidáman gesz­tikulálva üdvözölt, olyan volt, mint a „nagy rendező“ e.gy FeHlnl-fllmben. Drá.gának nevezett, de végül Is Interjú' nem adott — Amikor dolgozom, nem ludok nyi­latkozni. A munka tökéletesen leköt. Én akkor szülétek meg újra és újra. ha átlépem a filmgyár küszöbéi. S ha le­forgattam a filmet, szinte megszűnők létezni. — Ez közönyösség Is a világgal szem­ben. — Az engem körülvevő világot úgy tekintem, mint egy óriási tárházat, amit a filmjeimben — átköltve — visszaadok. .A filmrendezés az egyetlen szórakozá­som és az a tudat, hogy ezért még pénzt is kapok, mindig csodálattal tölt el. — Mi a véleménye a nőkről, szereti őket? — Ez furcsa kérdés, hogy érti? — Azok a nól alakok, akiket az ön filmjeiben látunk, többnyire groteszkek Hatalmas terjedelmű, keblű asszonysá­gok, ráadásul nevetségessé Is teszi ókét. — Ellenkezőleg. Akiket a filmjeimben én kicsüfolok, azok a férfiak. Nézze csak. szinte mindegyik nyomarú.ságo.s ál­dozata az érzékeinek, falánk, szerelmes, ostoba, kakaskodó. Egyébként mi, ola­szok éhesek vegynnk a szexre, nagy ét­vágyunk van, tehát kedveljük a hatal­Frederica Fellini feleségével. Giulietta Masina tilniszínésznovel más termetű nőket, akik emlékeztetnek egy dúsan megrakott asztalra. — ön azok közé a ritka rendezők kö­zé tartozik, akiket sohasem leptek meg a fotósok egy csinos kis szőkével vala­mi eldugott helyen, tehát jó férj. — Vagy csak ügyesebb vagyok, mint más. Különben a há/as.sá.gom valóban jó. Feleségem Giulietta Masina nemc.sak jó színésznő, de okos asszony is, biztos kikötő számúra. — Kettőjük közül ki szorul Jobban segítségre? — Természetesen én, aki tele vagyok nyugtalansággal. — Magánéletében őszinte, vagy kendő­zi az Igazságot, azaz hazudik? — Mondjuk úgy. hogy szeretek ját­szani. Néha letagadom a kézzelfogható valóságot is, mfg néha ragaszkodom a lehetetlenhez. De egyet mondhatok, ez nyílt játék. Ha hazudok. néha ezzel job­ban leleplezem magam, mintha ragasz­kodnék az igazsághoz. Tehát a magam módján mindig őszinte vagyok, akár a- karom. akár nem. JRészletek Anna Corradinl interjújá­ból. Megjelent a Graztában és Ciné Revue-ben.) Rod Stewart

Next

/
Thumbnails
Contents