Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-29 / 44. szám
A benzinválságnak köszönhetjük, hogy ismét fellendült Hollandiában a „Piknik-korcsolyázás“ (A Paulen, ai Európai Atlétikai Szövetség el nöke nyilatkozik lapunknak) A Békemaraton vendége volt egy Idős holland ür Is, A. Paulen, aki féldrésziink legtekintélyesebb atléta-ílsztségvlselftje: az Európai Atlétikai Szövetség elnöke. örUlünik, hogy lendeikezésünkre éllt és nyilatkozott az Űj Ifjúságnak. A nyolcvan felé tartó férfit Is saját házatájáról kérdeztük először.-— Nehéz a saját hazámról beszélnem, mert én nemzetközt ember vagyok, lassan már azt Is elfelejtem, hogy holland a nemzetiségem. (Elmosolyodik.) Talán azzal kezdeném, hogy hazámat sújtotta Is, meg nem Is a benzin- válság. Gazdaságilag megsínylettük a dolgot, az nem vitás, viszont az emberek vasárnaponként visszatérnek a „plknlk-korcsolyázáshoz“. vagyis Ismét sportolni, mozogni kezdtek. A ptknik-korcsolyázás nagyon népszerű nálunk. Vasárnap délelőttönként egész családok és társaságok csatolják fel a korcsolyákat, hogy napjukat a szabadban töltsék. Eszegetnek és iszogatnak közben, és nagyokat slklanak a jégen, Az automobilizmus egy Időre visszaszorította ezt a „nemzeti sportágat“, de *s véletlen. a benzíncsöd segített. Az emberek Ismét raeglzlelték a mozgás örömét, a jó levegőt, és vasárnaponként a garázsban hagyják gépkocsijaikat. Én egyébként a futballal kezdtem sportpá lyafutásomat, játszottam például az Ajax és a Feyenoord ellen persze nem most, hanem a huszas években. Hollandiéban a legnépsze rübb a labdarúgás, aztán a kerékpár és az úszás következik. Nagyon örülök annak, hogy iz atlétika Európa-szerte hatalmas fejlődött Sőt, nem Is lenne szabad múlt Időben beszélnem mert a fejlődés ma Is tart, és mi — barátaimmá! együtt — mindent megteszünk tekezleten: „Igyekeztem a boly közepén futni, mert ott meleg volt. A harmincötödik kilométernél éreztem, van még erőm. Ekkor törtem előre. Érdekes és Igaz a második helyezett, az NDK-belt Ruppelt mondata félórával a verseny után: „Amikor a forduló után szembe találtam magam a jeges északt széllel, úgy éreztem, mintha jégfalba ütköztem volna. A legtöbb futó a testéi« tette kezét, hogy tgy Is melegedjen valamicskét. Az orvosi mérésekből kiderült, bogy egyes fűtők testhőmérséklete majdnem elérte a kritikus hőfokot, tehát azt az értéket, amikor az életfolyamatok Is leállhatnak I És még így Is, Ilyen körülmények között Is több mint háromszáz futó fejezte be a versenytl Ron Hill angol orvos, a világ legjobbjai közé tartozik; alkatánál fogva talán „tipikus“ maratoni futónak mondhatjuk: törékeny, vékony, madárcsontú. Most ót tlgyeljOk: —• Nagyon meglepett, hogy az Idei Béke- maratonon félezer futó Indul. Ez nálunk, Angliában még nem fordult elő. Ez a verseny kétszer olyan nagy, mint a ml legnagyobb és leghíresebb viadalunk, a manchesteri mara- ton. Csehszlovákiában sokkal nagyvonalúbban kezelik a futókat, az étkezéstől a zsebpénzig minden kltűnó. Ezt ón másutt még nem tapasztaltam. Mindig az volt Itt az érzésem, hogy üdülni jöttem, nem ts versenyezni. Angliában elég népszerű a maratoni futás, több város rendez versenyeket, ebben talán megelőzzük Csehszlováklát, ahol, tudomásom szerint a koSicel az egyetlen, Illetve van még vagy kettő-három, de az nem olyan neves. Nálunk sok a futó, nehéz közülük a legjobbakat kiválasztani. Nagyszerű ötlet vO'lt a koSIcei RON HILL azért, hogy az európai sportot minél magasabb színvonalra fellesszük. Az emberek azért is sportolnak, hogy hazájuk színeiben mlné; több győzelmet vívjanak ki. Jő érzés volt lát ni. hogy az Idei Békeniaratonon Ilyen népes számban álltak rajthoz a futók. Akkor vagyok 8 legboldogabb, ha sokan vannak a rajtnál, mlné! többen: ha az indulók száma nincs korlátozva Véleményem szerint éppen a ma ratonl futás a legszebb tutásnem. Életem során megfigyeltem, hogy a sport, a sportolás óriási hatással van az embenség Például az én pályafutásom alatt az era berek átlagban tíz centiméterrel magasabbra nőttek. Tudom, hogy ez orvosi probléma, bo nyolult lenne megmagyarázni, mttől lettek magasabbak az emberek, de az biztos, hogy egészségesebbek vagyunk, nem halunk meg negyven-ötven éves korunkban. Én hiszek ab ban. hogy az utánunk jövők a száz esztendői Is megérik, persze csak akkor, ha továbbra Is szorgalmasan és lelkesen fognak sportolni. Az Idei Békemaratonról, amely hidegben, óriási szélben, esőben folyt le, az a véleményem, hogy ez volt életem legszebb maratoni versenye, hiszen már rajthoz állni Is merészség voU. Mindenki, aki befelezte, hősnek tekinthetői X A szélben, esőben és hidegben sokkal több energiát veszít a test, mint akkor, amikor „csupán" a futásra kell összpontosítania, A legtöbb maratonlsta ugyanis fázott. Angus, az angol győztes például ezt mondta a sajtóérA. PAULEN maratoni Békemaratonnak nevezni, mivel erre a versenyre csaknem minden világrészből eljönnek a futók, akik Ismerkednek és tapasztalatokat cserélnek. Én ebben látom a béke lényegét. . X Már tavaly Is Irtunk egy rokonszenves belgiumi futóról, aki akkor nem volt az élmezőny tagja, de fogadkozott, hogy egy év múlva Ismét megpróbálja. Van Retterghem betartotta a szavát, eljött az idén ts. Még az Interjú előtt azt mondta, az első tizenöt között végez. Tavalyi mérsékeltebb szereplését így magyarázza; — Tavaly, amikor először Indultam a Bé- kemaratonon, úgy jöttem, hogy nem sokkal elutazásom előtt me.ghalt az édesapára. Ez a szomorú esemény erősen hatott rám, és így nem tudtam azt az Időt futni, amire képes lettem volna. Most a hatodik lettem, és ez komoly eredmény. Nagyon elégedett voltam mindennel, a szívélyes fogadtatással, és ami leglényegesebb, a nagy konkurrenclával, hi- s-zen gyakorlatilag a világ legjobbjai jöttek Itt most össze. Megtiszteltetés volt számomra, hogy másodszor Is eljöhettem. Sok barátom van már Itt, és bízom abban, hogy jövő októberében Ismét Itt leszek. Hazámban, Belgiumban Is vannak Ismert sportolók, mint például Puttemans, Lismont, Roelants és talán én Is. És még valamit a tavalyt rajttal kapcsolatban; apám halála ellenére Is utaznom kellett, mert mint belga bajnoknak kötelezettségeim vannak nemzetközt téren A sport segített lelkteröm visszanyeiésében, a sport legyőzi a félelmet, az ember szabadabbnak érzi magát. Amikor apám súlyos beteg volt, sokat futottam az erdőben és csakis a futásra próbáltam gondolni. Balta György — Baliicb MikiiláS VAN KEl'lEKGHElV líiítíteK üaour telvéteiel A VILAG LEGJOBB BALSZÉLSdJE? (DZSAJICS ISMÉI N.AGYON KÉSZÜL) Minden idők legnép.szerúbb jugoszláv labdarúgója, s ez nem kis do log. Oragan Dzsajics nemcsak kivételes játéktudása révén jutott fel a népszerűség csúcsára, hanem emberi magatartása, hűsége révén is. Tizenkét éve játszik a Crvena Zvezda .színeiben, és bár szünet nélkül csábítják külföldre, szóba sem áll a menedzserekkel. Az a Miljan Miljannvics fedezte fel tizenkét évvel ezelőtt, a Reigrádhoz közeli üb községben, aki a Zvezda edzője volt, és aki már a világbajnokság megkezdése előtt leszerződött a Real Madridhoz. Dzsajics már akkor Is balszélsö volt a helyt úttörőcsapatban. néhány hónappal később pedig elsoli- gás játékos. Az első jugoszláv labda rúgó, aki már tizenhat éves korában az élvonalban játszott. Aztán két évvel később Belgrádban a válogatottba is bekerült Anglia ellen. Dzsajics mindenben csúcstartó: hetvenbétszer volt válogatott, ötszázharminc bajnoki és nemzetközi kupamérkőzést játszott, a legtöbb gólt is ő rúgta. Többször szerepelt már a világ és a kon tinens válogatottjában. A világbajnokságon csak az első mérkőzésen tündökölt, a másik és harmadik találkozón szinte észre .sem lehetett venni a pályán. A lengyelek ellen pedig már a kispadra sem ültették le. Azt mesélik, hogy összeveszett Miljaniccsal. Amikor ezt megkérdeztem tőle, nem tiltakozott, nyugodtan és megfontoltan válaszolt a kérdésre. — Ha kikap a csapat, mindent kitalálnak az emberek. Csak azt tudom mondani, hogy a mérkőzés előtt be- lázasadtam, oem tudtam vállalni a játékot, nekem fájt a legjobban. Mégsem a régi Dz.sajicsot láthattak a tévéközvetítések során. — Ennek kél oka van. Az egyik: évek óta zavarnak a .sérülések, sajnos az ellenfelek engem pécéznek ki. a védők minden alkalmat megragadnak, bogy összeriigdoshassanak. A másik: 1972-ben behívtak katonának és tizenöt hónapon keresztül csak a válogatott mérkőzésekre engedtek el. Nem találta méltánytalannak, hogy behívták katonának? — Miért lenne méltánytalan. Miért éppen velem tennének kivételt? Nálunk ez mindenkinek kötelessége. Mennyit edz naponta? — Ez sokmindentől függ. Most pél dáiil megint sérült vagyok, ezért csak kfmélő mozgást végzek. Általában naponta egy és egy negyed órát edzek, nem szeretem a fárasztó, hosszú edzéseket, nekem ez kifejezetten rossz. Nem vagyunk egyformák, az egyik embernek több kell, a másiknak kevesebb, hiszen a terhelés az életkorral is összefügg. Egy játékosnak annyit kell edzenie. a- mennyi számára boldogságot jelent. Nem hiszek a kínlódás szükségszerűségében. És az NSZK labdarúgói vagy a hol landok? — Tudomásul kell venni, hogy létezik jellembeli, tgy nemzetek közötti különbség. A jugoszláv labdarúgónak més a temperamentuma. A mi nézőnk többre értékeli a cseleket, a trükköket, egyszóval: a játékot. A világbajnokságon mely csapatok tetszettek a legjobban? — A holland és a lengyel. Ez a két csapat tud valami többletet is felmutatni, különösen a holland. Ott van Cruyff, aki a többiek fölött áll játéktudásban. Ezek szerint nem tartja igazságosnak az NSZK győzelmét? — .Nincs ilyesmiről sző. Egyszerűen 8 hazai pálya előnyének köszönhetik győzelmüket. Hollandiában hlz- to.san kikaplak volna. Egyébként ez az NSZK-csapat nem a régi és szerintem náluk is megkezdődik a visz- .szaesés, ahogy az angoloknál is bekövetkezett. Nagyon nehéz a csúcson, előbb-ntőbb törvényszerű a zuhanás. Nem gondolja, hogy öérelt helye van a jugoszláv válngatimhan? — Miért hazudnék? Igen, az van, de azt hiszem, ki is érdemeltem. Meddig akar játszani?! — Még öt évig, harminchárom é- V8S koromban abbahagyom. És azután? — Külkereskedelmi egyetemre já rok. nem félek a civil élettől. Még huszonhároniszor kellene vá- logaloltnak lennie, hogy beléphessen a százasok klubjába Sikerülhet? — Ezért játszom még öt évig. Min den vágyam, hogy elérjem a századik válogatottságot fM. I I
