Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-29 / 44. szám
2 » • u| #• HETED m OR ■^■1 . 'V 0 Műit számunkban jelezni tudtuk l^aak, hogy a nemzetkösi köaréle- mdny figyelme a lengyel idvárasra i- rányul, ahol ekkor kezdödlHt meg az enrópai kommunista pártok konzul- tetlT tanácskozása. A közben befejeződött széleskörű, testvéri véleménycsere eredményeként, amelyben a ta- lálkozén képviselt valamennyi párt részt vett, egyetértés jött létre abban, hogy szükséges és célszerű előkészíteni és összehívni az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját. Kifejezésre jutott az az é- haj, hogy a konferenciát 1975 közepéig hívják össze. A konferenciát a következő témának szentelik; harc az európai békéért, biztonságért, e- gyUttmttködésért és a társadalmi haladásért. Kifejezésre jutott az az 6- haj is. hogy ezt a konferenciát az NDK fővárosában. Berlinben tartsák, meg. Nagy visszhangra talált a Portugál Kommunista Párt kongresszusa. Ez a párt 48 éve először tarthatott legális kongresszust. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára másfél órás beszédében elemezte az ország politikai, gazdasági, társadalmi helyzetét. Többek között rámutatott arra, hogy a reakciós jobboldal folytatja aknamunkáját, nem hagy fel a demokratikus rendszer megdöntésére irányúié manővereivel. Elsősorban a gazdasági életben birtokolt hatalmi pozícióból veszélyezteti a demokráciát. A főtitkár hangsúlyozta: a jelenleg meglévő erőviszonyok hosz- szabb időn át tarthatatlanok, vagy a földesurak és a nagytőke ragadja magához a politikai hatalmat és vezet be ájabb diktatúrát, vagy a nép szorítja ki őket a gazdasági hatalombél Is. Továbbiakban leszögezte a kommunisták síkra szállnak a politikai élet és az államapparátus fasiszta elemektől való megtisztításáért és azért, hogy tiltsák be a szélsőjobboldali politikai szervezetek működését. büntessék meg az összeas- küvöket és vonják felelősségre a gazdasági építőmnnka szabotálóit. A nép és a fegyveres erők mozgalmának szövetsége alapvető feltétele az ország demokratikus fejlődésének. A Portugál Kommunista Párt és a fegyveres erők mozgalmának összefogása és szövetsége a forradalmi folyamat folytatásának nélkülözhetetlen feltétele. öt tekintélyes nyugatnémet gazdaságtudományi kutatóintézet munkaközössége közzétette a szokásos évi jelentését a tőkésországok gazdasági helyzetéről és a közeljövő kilátásairól. A jelentés kedvezőtlenebb képet vázolt fel e kapitalista világ jelenlegi álla- potárél, mint a hivatalos kormány- közlemények. Pangás jellemzi az általános konjunkturális helyzetet, az ipari termelés alig növekszik, egyes ágazatok pedig — póidául az építőipar — súlyos válságot élnek át. Növekszik az inflácié és a munkanélküliség. Olaszország és Dánia fizetési mérlegének nehézségeivel küzd, Angliában, az NSZK-ban, Svájcban és Hollandiában visszaestek a beruházások. A külkereskedelem tavasz óta lelassult. Az Egyesült Államok társadalmi össztermelése a nyugateurópai tükés- országokhoz hasonlóan visszaesett. A reálbérek az inflációk hatására csökkennek. A munkanélküliség 5,2 százalékos. és még az idén elérheti a 6 százalékot. A prognózis szerint a tökésvilág lársadalmi terinelé.sének volumene 1973-ben kedvező körülmén5rok esetén 2,5 százalékos, emelkedést érhet el, ha az Egyesült Államokban, japánban és az NSZK-ban a fellendülés érdekében tett intézkedések megfelelően éreztetik hatásukat. Az NSZK helyzetének elemzéséből arra a következtetésre jut, hogy az infláció jövőre valamelyest enyhül u- gyan, de így is eléri a hat és fél százalékot. A munkanélküliek száma 1975-ös évben átlagban 750 ezerre, a téli hónapokban pedig egy millióra várható. Grünewald kormányszóvivő az újságírók előtt szemrehányást tett az elemzés szerzőinek amiatt, hogy tt prognózisban egy millió várható munkanélkülit emlegetnek. ORSZAOBŐi ^\\ l Az évfordulók tiszteletére Napjainkban a SZISZ alapszervezeteinek többségében megemlékeznek a nagyjelentőségű évfordulókról. Gon- dO'lok itt először is az SZNF 30.. a duklai hadművelet 30. évfordulójára és a csehszlovák néphadsereg napjára. A közelmúltban a pastuchyi (peta- si) SZISZ-alapszervezet fiataljai felhívással fordultak a csilizközi egyesített szövetkezetben társult falvak fiataljaihoz, s felhívták őket. hogy a hadsereg napjának mélté megünneplése céljából rendezzenek kvízt az egyesített szövetkezet SZISZ szervezetet között. Felhívásuk visszhangra talált, amit az Is bizonyít, hogy a vetélkedőre öt fain: Balony, CsUiz- radvány, Nyárod, Szap és Patas ifjúsági szervazetei neveztek be. A kezdeményező fiatalok, a pataslak rendezvényükről értesítették a szövetkezet vezetőségét és a pártszervezetét, melyek támogatésukról biztosították a fiatalokat. A hadsereg napjának előestéjén Rastuchyn a SZISZ klubtermében találkoztak az említett öt fain fiataljai, hogy bizonyítsák, ki tud többet a SZNF-ről. Bognár Ernő, a SZISZ petasi szervezetének elnöke néhány keresetlen szóval üdvözölte az egybegyűlteket, majd ünnepi beszámolót tartott a hadsereg napjáról. Ezt követően megnyitotta a vetélkedőt és bemutatta a zsűrit. Majd kezdetét vette az Igazi vetélkedő. A háromtagú versenyző csapatok kérdéseket húztak, közösen megvitatták a feladatokat, s közülük egy adta meg a választ, amit a zsűri a- zonnal értékelt. A kérdések foglalkoztak az SZNF előtti politikai, társadalmi helyzettel, a felkelés kitörésével. a résztvevők életével, a felkelés lefolyásával, internacionalista jellegével, a Szevjetunié segítségével. a szovjet partizánok aktivltásSvel, a* első csehszlovák hadtest munkájával stb. , A versenyzők minden kérdésre helyes választ adtak, ami azt bizonyítja, hogy alaposan felkészültek erre a vetélkedőre. így a zsűrit elég nehéz feladat elé állították az értékelést illetően. Két csapat szerezte meg a maximális 174 pontot, s a zsűri úgy döntött, hogy megosztja az első díjat a SZISZ nyáradi szervezetének csapata — melynek színeit a hérora Miklós: Sarolta. Béla és Károly képviselte —, valamint a SZISZ szapi szervezetének csapata között, melyet Miklós Irén, Bartalos Gynla és Bartal András képviselt. Az egyesített szövetkezet értékes dijakat biztosított 8 vetélkedő minden egyes résztvevőjének. Végül a zsűri elnöke, Tánczns elvtárs méltatta a vetélkedőt, köszönetét lejezte ki a rendezőknek s elmondta, hogy a pártszervezet figyelemmel kiséri a fiatalok munkáját. Puha Mar,g1t S ök külső szemlélő még ma sem Ismeri a plonirmozgalom helyét, feladatát társadalmunkban, a gyermekek nevelésében. Egyesek csak a formaságok dekoratív jellegét, a különböző köszöntéseket, a csapatgyűléseket veszik észre, mások szabadidő-mozgalomnak vagy iskolai egyesületnek tekintik a szervezetet. No- vá StTálSon [örsújfalunj viszont nagyszerűen értik, Ismerik a pionírszer- vezet szerepét. Erre utal ugyanis az a tény, hogy már hosszú évek óta önkéntesen jelentkező felnőttek foglalkoznak a rajokon belül a pionírokkal és a kis szikrákkal. A Zoja Kosz- mogyemjanszkaja nevet viselő pionír- csapat mind a hét rajának vezetője a SZISZ helyi szervezetének tagja. Van közöttük hajógyári munkásnő, nevetónö, adminisztratív munkaerő. Mackó Istvánná, a Zem. OlCa-1 (ne- mesócsaí) cipőüzem munkásnője köztük a rangidős, huszonhat éves. Tizennyolc éves kora óta rajvezető. Ma már kétgyermekes családanya. Számtalan otthoni és munkahelyi teendője mellett évek óta talál módot és Időt arra, hogy a ptonlrokka-l tog- lalkozhassék. Mindig Is vonzotta őt a tanítói, nevelői pálya, s örül, hogy A jövő nemzedékért rajvezetőként feltárhatja a pionírok előtt a világ titkait, sziépre, jóra oktathatja őket. Sokat mesél nekik munkahelye érdekességeiről, az ott folyó munkáról. Nincs gyerek, akit ezek ne érdekelnének. Valamennyi találkozásuk alkalmával tapasztalja ezt. S hogy mi lesz az örsújfalusl I-V. o.sztályos alapiskola rajvezetöinek feladata ebben a tanévben? Számtalan színes, érdekes akció. Van azonban néhány fontos tervük, melyre érdemes felfigyelni. Lciglényegesebb- nek tartják, hogy minden pionír teljesítse a plonírutak próbáit. Nem újdonság ez náluk, mert azon kevés iskola közé tartoznak, ahol évről évre lelkiismeretesesen elvégzik ezt a feladatot. Az Expedfci6-30 pionírjátékba természetesen ők Is bekapcsolódnak. Ellátogatnak majd a járást építő vállalatba, elbeszélgetnek a munkásokkal, végigjárják a műhelyeket, közelebbről megismerkednek néhány munkafogással. A m®lcistáik- kal- évek óta jó a kapcsolatuk, őket sem ha,gyják ki. .A Dunamcntl Múzeum egy-e,gy kiállítását Is meg szeretnék tekinteni. Hazánk felszal>adu- Iásá.nak évfordulója alkalmából kirándulnak a falu határába, oda, ahol a Dunán átkeltek a felszabadító katonák. Egyben Ismertetik a pionírokkal községük felszabadításának történetét. Továbbra Is szorgalmazzák, hogy a gyerekek rendszeresen vegyenek részt a falu javára végzett társadalmi munkában, működjenek közre az ünnepségeken, a helyi jellegű akciókban. Két hetente találkoznak neveltjeikkel a rajvezetők. Határidőnaplójukban állandó bejegyzésként szere[>e.l a rajgyűlések Időpontja. S a legnagyobb elismerés, jutalom számukra az, ha láthatják, hogy munkájuk nem volt hiábavaló, hogy pionírjaik szorgalmas emberekké válnak. Olyanokká, akik később majd az ő helyükre lépnek, tágjai, vezetői lesznek a falu Ifjúsági szervezetének. > —bm — VISZONTLÁTÁSRA BÚCSIAKI Lapunk előző számában írtunk arról, hogy a Búól (bácsij Földműves- szövetkezet vezetősége, a szövetkezeti klubja és a CSEMADOK helyi szervezete meghívta a csehszlovákiai magyar újságírókat, vegyenek részt a hagyományos szüreti ünnepségükön. Ennek a kedves meghívásnak örömmel eleget is tettünk, október 20- án, vasárnap reggel mintegy 20 szerkesztő — az Oj Sző, az Oj Ifjúság, a Csehszlovák Rádió magyar osztálya, a Hét és a Szabad Földműves munkatársai — szállt autóbuszra, és utazott el ebbe a kitűnően gazdálkodó szövetkezeti faluba. Sokan megkérdezhetnék most, ugyan méirt kell erről beszélni? Ml j^entősége van annak, ha egy falu vezetősége meghív néhány újságírót, és ők el is fogadják a meghívást? Ml a jelentősége? Hát nagyon Is sokt Elsősorban is az, amit annyiszor hangsúlyoztunk már, hogy a jó újságírónak Ismernie kell mindazokat, akikről ír, egy kissé köztük kell élnie, Ismernie kell nemcsak a munkájukat, hanem örömüket is. Vegyük csak ezt a bácsi kirándulást. A falu egyik legszebb, legvidámabb ünnepségére készülődik. A fiatalság Ilyenkor későn szokott kelni. a lányok természetesen reggeltől csinosítják magukat, mindenki a délután örömeit várja. Mit lát azonban az újságíró? Azt, hogy szakad az eső, veszélyben a betakarításra váró termés, meg kell hát alkudni az adott helyzettel. Es a falu lakossága nem sí tétovázik. Délig kínt ázik és fázik a földeken, szedi a cukorrépát, délután pedig jókedvűen drukkol a labdarúgópályán, tapsol a kultúrelő- adáson, és táncol az esti szüreti mulatságon. Hát lehet ilyen öntudatosságról, kötelességtudásról és életszeretetröl közvetlen benyomás nélkül, csupán az íróasztal mellől írni? Ugyancsak a közvetlen találkozás révén ismerhetjük meg a szívélyes falusi vendégszeretet is. A futball- pdlyán például Iffak és öregek, ázva az esernyők alá húzódva szurkolták és tapsolták végig a bácsi szövetkezeti dolgozók és az újságírók labdarúgó-mérkőzését. Utána éppen ilyen kedvesen ünnepelték azokat a szerkesztőket, akik felléptek a kul- túrális műsorban. Nem is beszélvén- lókról a falusi vezetőkről, — Retkes Lajos szövetkezeti elnökről. Szobi Kálmánról, a szövetkezeti klub vezetőjéről és Kiss Mihályról, a CSF.MA- DOK bácsi szervezetének elnökéről, — akik mindent elkövettek, hogy vendégeik otthonosan és kitünően é rezzéíc magukat. Hadd szóljak azonbafi magáról a szüreti ünnepség műsoráról is. Amint már említettem, hogy délutáni labdarúgó-mérkőzéssel kezdődött a program, melynek keretében először a Búcs — Madar bajnoki labdarúgó-mérkőzésre került sor, majd utána a földműves szövetkezet válogatottja az újságírók csapatával vívott a nehéz talajon, esőben döntetlenül végződő küzdelmet. Délután öt órakor színes kulturális műsor fogadta a művelődési házat zsúfolásig megtörlő közönséget, mélynek keretében fellépett a CSE- MADOK bácsi, naszvadi és dunamo- csi tánccsoportja, énekkara és cite- rás-csoportja. A vidám hangulatkeltésben közreműködött néhány újságíró is f Batta György, Palágyi Lajos, Gáli Sándor, Havast Péterné és Kulcsár Tibor}. A nagysikerű műsort vidám szüreti bál követte, amelynek az volt a legmeghatóbb jelenete, hogy amikor indulásra szólította jel az újságírókat a busz sofőrje, több tucatnyi bácsi dolgozó búcsúztatta vidám integetéssel és szívélyes „viszontlátásra“ kiáltással őket. Mi is azzal búcsúzunk most. hogy köszönjük a szép élményt, és viszontlátásra kedves búcsiaki (neumann) IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ Pár évvel ezelőtt a bratlslavai, Duna utcai gimnázium szervezete meg a szlovákiai magyar tannyelvű középiskolák tanúiéinak az első ifjúsági találkozóját. Azóta rendszeresen mindig más-más iskola szervezi meg. így került sor október második felében 8 legújabb találkozóra a Safári- kovói (tornaijai) gimnózium szervezésében. A lósztvevőket a helybeli diákoknál szállásolták el. Az első este, oktéber 18-án a városi SZISZ- szervezet vezetősége teaestet rendezett. A zenét a közkedvelt Fortunazenekar szolgáltatta. Az esten üdítő italokat, szendvicseket szolgáltak fel. A hangulat jó volt. Sajnos, a vezetőség nem gondoskodott a ruhatárrél. Nagy volt aztán a teaest végén a meglepetés, mikor négy kabát, egy pulóver, két pénztárca és egy a- ranylánc hiányzott. Az ügyet a rendőrségnek kellett jelenteni, a rendezőség részére pedig a megtörténtek alapos figyelmeztetés. A találkozó második napján Krasz- nahorka várát, valamint a betlóri kastélyt tekintették meg a vendégek. Ez a nap mozilátogatással éri véget. A taláikozé iitolső délelőttjén elbeszélgettek az iskolai eseményekről, a diákéletről, majd következett a búcsá. Az ifjúsági találkozúk célja: a szlovákiai magyar középiskolák diákjai megismerkedjenek egymással, a magyarlakta vidék történelmi nevezetességeivel, szépségeivel. Ez a találkozó is betöltötte küldetését. Bőm László ■ ;Á KEDVES FIATALOKI A közelmúltban „Fiatalok a mikrofon előtt" című műsorunkban, mely mintegy a Kontaktus testvérműsora, vttaprogramot terveztünk be. Akik hallgatták, bizonyára tudják, hogy színhelyül a komárnól hajógyárat választottuk. Vitánk témája az ifjúsági alapszervezetek és az üzemi vezetőségek kapcsolata volt. Ma, amikor a műsor elhangzott, nyugodtan kijelenthetem, hogy megérte a fáradságot. A műsor felvétele- előtt szorongató gondolat foglalkoztatott. Megmondom őszintén, nem igen bíztam a rendezvény sikerében. Leginkább attól tartottam, hogy a téma kényes, s majd nehezen oldódik meg a fiatalok nyelve. Attól féltem, hogy az üzem vezetőinek jelenléte feszélyezetté teszi a légkört, s a fiatalok elhallgatják majd azokat a kérdéseket, amelyekről különben egymásközt nyíltan beszélnek. Viszont, ha vitánkra nem hívtuk volna meg az llletéseket, távolról sem lettünk volna tárgyilagosak. Legnagyobb örömünkre a vitában résztvevő fiatal') kát nem feszélyezte sem az üzem vezetőinek a jelenléte, sem az, hogy a rádió hallgatóinak nagy nyilvánossága előtt kellett megvttatm problémáikat. Természetesen ehhez nagy mértékben hozzájárult az is, hogy fed licska László, Horváth Elemár és Valent Károly elvtársak, akik a vitában az ü zem vezetőségét képviselték, egyenrangú félként kezelték a fiatalokat, s minden hozzászólásukkal azt bizonyították, hogy szívügyüknek tekintik a fiatalok problémáit, A vita első felében elméleti síkon — tehát nem a hajógyári viszonyokra szorítkozva — elemeztük az ifjúsági alapszervezeíek és az üzemek vezetői közötti kapcsolatokat. Ha nem is törekedtünk teljességre, sikerült meghatároznunk azt, milyen kapcsolatokra van szükség a jó közösségi munkához. Szakértőnek meghívtuk a SZISZ komárnól járási bizottságának titkárát, Novák Tamás elvtársat, aki a szakember tárgyilagosságával segített helyes mederben tartani a vitát. Szerencsés helyzetben volt ő is, mivel a fiatalok megfontoltan fogalmaztak, s a vitában nem az volt a céljuk, hogy „jól odamondjanak", hanem az, hogy a véleménycsere konstruktív legyen. Természetesen nem kerültük meg a hajógyári fiatalok sajátságos problémáit sem. Az, hogy jelen voltak az üzem vezetői, alkalmat adott arra, hogy a fiatalok néhány olyan kérdésre Is választ kapjanak, amelyek eddig foglalkoztatták őket, esetleg fékezték a munkájukat. Annak ellenére, hogy már a vita kezdetén meggyőződhettem a fiatalok talpraesettségéről és a jelenlevő vezeték segíteni akarásáról, a vita befejező részében megleptek a fiatalok nyílt kér- i}ései, melyekre — még nagyobb meglepetésemre — az üzem vezetői őszinte, egyenes válaszokat adtak. Tálán most felmerül az olvasóban a kérdés: ha minden ilyen simán ment, miért fogtam tollat? Csupán arra szeretném felhívni a fiatalok figyelmét, hogy mindennapi problémáikat megfelelő helyen ~ nem kell hozzá a rádió jelenléte — sem bátran vitasák meg. Ma már egyetlen vezető személy sem tarthatja távol magát attól, hogy leüljön vitatkozni az ifjúsági szervezet tagjaival. Mindenkinek tudatában kell lennie annak, hogy a fiatalság szerves, alkotó része társadalmunknak. Ezt kell minden vitában szem előtt tartani, Kamocsai Imre
