Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-09 / 28. szám

Szökülnek 8 gabonatáblák, aratásra ké­szülnek a mezSgazdasági üzemek dolgozói. Sót, itt-ott már ki Is hajtottak a földekre, hogy begyűjtsék a repcét, kipróbálják a gé pekef. Éz" inkább csak próbaaratás. Reggel ko­rán kihajtanak a földekre, learatnak egy­két hektárnyit, aztán pedig beállnak a gé­pekkel a telepre. Így tettek Tvrdoáovcén (Xardoskedden) 8 szövetkezet első számú géptelepén is. Learattak vagy öt hektárnyi repcét, majd kicsépeltek belőle valamit, s aztán kato­násan sorba állították a gépeket, é.s most mint jó orvosok figyelik, kopogtatják az alkatrészeiket, zsírozzák a forgóikat, be­húzzák a meglazult csavarokat. Batyka Károly valami vasrudat erősít az arató-cséplőgép szalmarázőjához: — jöl ment a mnnka mondja közben — nincs semmi baj, csak néhány kisebb módosítást hajt az ember végre, amire még van idő, s amire úgy látja, szükség van. Mészáros Antal csoportvezetőtől a tava­lyi aratás felől érdeklődöm: — Ahogy érett a gabona, olyan Iramban dolgoztunk. Tűrhetően ment minden, ko­rán végeztünk — mondja majd hozzáteszi: — Győztük a munkát. .Aratáskor bár maga már nem UI fel a gépre, kulcsszerepe van. Reggel négy-öt órakor, amikor az első kombájnosok meg érkeznek a telepre, ő már ott van, haza pedig csak akkor megy, amikor az utolsó embere is elhagyta az állomást. Még mi­előtt hazamenne, összeadja, kiszámítja a napi teljesítményeket, összegezi az ered ményt. leadja a jelentést. — Este kllenc-tíz órakor, sőt. néha még később kerülök haza. Van úgy. hogy az embereim már rég alusznak, de én még mindig itt vagyok a telepen. Reggel mie­lőtt megérkeznek, már itt kei! lennem, ha azt akarom, hogy rendesen menjen a munka. Most persze még van idő, nyugodtan, minden sietség nélkül dolgoznak, dolgoz­hatnak. Tréfálkoznak. Megtehetik, mert ta­valy valóban minden simán ment. tizenegy nap alatt raktárban volt a mintegy ezer hektárnyi gabonatábláről a termés. — És ha annyit fog esni. — kérdem mégis —, hogy a földekre nem lehet májd rámenni, akkor mit fognak csinálni? — Sörözni fogunk! Már akinek lesz rá pénze... Szól le Csányi Kálmán a kombájn tetejéről, és erre megindul a szó a sörről és arról, hogy aratás közben férfi létük­re nem ihatnak sört. Végül a klséretem­A jó terv — fél slkerl — tartja a köz­mondás. s vallják a SZISZ seneci (szenei) városi bizottságának tagjai. Ezért dolgoz­ták ki alaposan az év második felére is a munkatervüket. Valamennyi akciójukat az adottságokhoz mérten, megfontoltan, át­gondoltan tervezték. Minden megmozdulá­suknak felelőse van a bizottság valamelyik tagjának személyében, aki biztosítja az ak­ció sikeres megrendezését. A városi szer­vezet bizottsága gondoskodik a városka töb­bi alapsaervezetének, az Elektrovod, a szlo­vák és magyar gimnázium, az állami gaz­daság, az efsz, az Autóbusz-közlekedési Vállalat, a gép- és traktorállomás mellett működő alapszervezetek fiataljainak terv­szerű tevékenységéről Is. Különböző érdek­lődési körűek csaknem minden szervezet tagjai. Figyelembe kellett venni a munka­helyi és foglalkozási sajátosságaikat. Mun­katervüket tehát úgy állították össze, hogy 8 munkásfiatalok ugyanúgy harmonikusnak OlVASNl ben lévő Rusek János mechanizátor mag­ánja a vitát és közbeszól; — Miért beszéltek a sörről, amikor tud­játok. hogy úgy sem kaptok. — No, hiszen mi csak úgy mondjuk... Meg különben Is arról beszélünk, ha esni fog — válaszolják, majd pedig kicsit szo­morúan elmondják, hogy aratás és egyálta­lán munka közben immár három éve nem Batyka Károly oaíami oasrudat erősít a kombájn szalmarázó fához érezzék a foglalkozások, az akelők légkö­rét, mint a gimnázium tanulói. A bizottság tagjai Is mind fiatalok, legfeljebb huszon­évesek. Egyöntetűen úgy érezték, hogy va­lamennyi fiatalt érdekli a turistlka, a sport, a természetjárás, a barangolás. S tud­ják azt Is, hogy közben mennyi sok érde­keset, hasznosat tanul, lát az ember. Meg aztán szívesebben is tanulnak a fiatalok „menet közben“, mint az előadássorozato­kon ülve. Tudják már ezt tapasztalatból. Kopacska Erzsébet vezetésével csoporto­san vesznek részt a StráZnlcén megnende- zésre kerülő Ifjúsági találkozón. Benkov- szky Milan lesz a vezetőjük azoknak az ifjú turistáknak, akik júliusban a Rysy hegycsúcsának a megmászására vállalkoz­nak. Szervezeti életükben nagy jelentősé­get tulajdonítanak a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 30. évfordulójának. Augusztusban fel­keresik a harcok színhelyeit, utána pedig ugyanebből a témából vetélkedőt nendez­kapnak sört, hanem csak üdítő italt és jó, friss vizet. A csoportvezető, aki különben saját ta­pasztalatából is ismeri az aratási munkák minden szépségét és gyötrelmét, hiszen korábban ö Is minden évben felült a kom­bájn kormánykereke mögé, hozzáteszi: — Nem lehet besörözni, aztán pedig dol- goznil A teljesítmény megsínyli a sok sört... Csányi Kálmán, aki közben már lejött a kombájnról, azt mondja; —• így termeljen az ember többet! Aztán ha megterem, ott rohad el a fészer alatt — teszi hozzá magyarázatként Mészáros .Antal csoportvezető utalva ezzel arra, hogy a felvásárló vállalat csak a szerződésben kikötött mennyiséget vette át tőlük. Most már természetesen a dolgok ele­venjében Vagyunk, és mindenkinek van mit hozzátenni, hiszen tavaly a salátával, tavaly előtt pedig ki tudja mivel jártak így. S minden évben van valami; — Ho­gyan is legyen aztán prémium, meg több pénz? — kérdik. Hiba lenne talán a tervezéssel? Lehet azzal Is, meg a szervezéssel, hiszen alig­ha hihető, hogy az országban nem lehet­ne eladni az újburgonyát. Különben is. ha az aratásnál maradunk, úgy tűnik, Tvrdo- Sovcén nemcsak tavaly, hanem az idén is komolyan felkészültek az aratásra. Lega­lábbis erről tanúskodik , Kollár Ferencnek, az üzemi pártszervezet elnökének a tájé- koztatőja, 0 ugyanis, mielőtt hozzákezdene a mon­danivalójához, tervezetet vesz elő a fiók­jából. A papíron nemcsak az van megír­va. hogy akárcsak tavaly, az Idén is tíz- tizenkét nap alatt szeretnék elvégezni az aratást, hanem az is, hogy milyen ered­ményeket várhatnak. — Tavasszal kicsit izgultunk. Ahogy mondják, egy krajcárt sem adtunk volna a termésért, de úgy látszik minden rendbe jött, és már-már abban bízunk, hogy ismét rekordtermés lesz. Ez a változékony idő­járás jőf tett a gabonaneműeknek. és mint­ha még mindig nekünk kedvezne. Késlel­teti kicsit ugyan a termés beérését, de ez egyáltalán nem baj. Van a kalászoknak l- dejílk megtelni... Az aratással azonban így sem leszköny- nyü dolguk egyrészt, mert mindössze hat- vanan végzik, másrészt, mert elég nagy területről, összesen 1109 hektárról kell be­takarítaniuk a gabonát. És tavaly minden könnyebb volt. Az idén számolnak azzal, hogy valamit kénytelenek lesznek rendre vágni. És ez esetleg azt jelenti, hogy egy­két nappal tovább fog tartani a munka. Nem baj, mert az a lényeg, hogy szem­veszteség nélkül menjen minden. Persze, erre is megvan a lehetőség; — Az Idén nem volt problémánk az alkat­részekkel. Sikerült beszerezni mindazt, a- mire szükségünk volt, és így biztosak va­gyunk abban, hogy nem lesz, nem lehet különösebb bajunk. A gépeket ellenőrizte és a javításukat jóváhagyta a helyi és já­rási ellenőrző bizottság is, és minden ar­ra mutat, hogy rendben vannak, kibírják a megterhelést. Most már minden az embereken múlik. Velük sincs baj, hiszen ők aztán igazán tudják, hogy mi vár rájuk és az idejüket, akárcsak tavaly, az idén sem fogják saj­nálni. Azt mondják ugyanis, hogy aratás­kor aztán igazán nincs idejük újságot ol­vasni. No, ez nem is baj, A lényeg az, hogy a szem idejében és veszteség nélkül kerüljön a magtárba a tardoskeddi határ­ból is. Németh István nek. Ugyancsak kiránduláson Járják végig járásuk felszabadításának útvonalát. Ke­rékpárversenyt rendeznek a pílai Jankó Král-partizáncsoport emlékére, s megkoszo­rúzzák az emlékművet. Asztelitenlszverse- nyen mérhetik össze tudásukat a SZISZ tagjai „Szene serlegéért“, melyet a NOSZF 57, évfordulója tiszteletére rendeznek meg. A szép szó, a vers, a próza kedvelői szá­mára novemberben a CSSZBSZ hónapja alkalmából rendezik meg a vers- és próza­mondók versenyét. A legjobb fejtorna, a sakk hívei szintén megmutathatják, hogy mit tudnak a decemberben megrendezésre nagyban érintő problémával lesz kapcsola­tos Skula István előadása, a fiatalok bűnö­zéséről. Bizony, Irigylésre méltó a szenoiek mun­katerve. Jól működik a szervezetük, s min­den előfeltétel adott valamennyi akciójuk megvalósításához. B. M. Új iíjúsás 3 k£t üzem 1968-ban a luCenecí (Losonc) Járás egyik részéből új járás alakult, a Vefkí KrtI5-l (Nagykürtös). A na- gyabbára mezőgazdasági jellegű já­rás nagyon nehéz kezdet előtt állt, hiszen csak néljány kilométeres vas­útvonallal rendelkezett. A Dolina-bányán és a Pleta-üzemen kívül nem volt más munkalehető­ség a járás területén. Különösen a lányok nem tudtak elhelyezkedni. A járás vezető’ szervei felfigyeltek e- zekre a hiányosságokra, s az észre­vételt tett követte. A Liptovsky Hrá- dok-i Tesla üzem egy részlegét Ide helyezte a Zelovce (Zsély) és Skla- bina (Szklabonya) falvak között el­terülő, festőién szép kis erdős rész­re. A telepítők ügy gondolták, hogy az Itt lévő néhány épület — ami az­előtt kórhá* volt — megfelel a cél­nak. Termelés közben azonban rájöt­tek a hiányosságokra. A mostoha kö­rülmények ellenére Is nagy számban jelentkeztek munkára a fiatal lányok. A jelenleg 210 személyt foglalkozta­tó részleg négy éve üzemel; tele­fonközpontokba gyártanak reléket. Ezredrallliméteres pontossággal ké­szítik a munkadarabokat, ami főleg a szemet veszi igénybe. Elsősorban a világítás hiányos. A munkapado­kon nem égnek a lámpák. A lányok említik, hogy többször szőltak már a művezetőnek, de eddig még nem történt meg a hiba kijavítása. Öltö­zőjük sincs. Abban a helyiségben, a- hol dolgoznak, az egyik sarkot ki­ürítették és Itt öltöznek át. A tíz­órait Is a nagyon szűk folyosón vagy a mosdóban fogyasztják el. Lapozgatom a „Szocialista munka­brigád“ címért versenyző Kontakt- munkacsoport krőnikájít. A lányok mesélik, hogy voltak kirándulni, Csehszlovákia és Magyarország több nevezetes helyén Jártak. A napokban az SZNF nyomában akció keretében ellátogattak Banská Bystricára. Találhatók itt rajzok, írások, fény­képek a kötelezettségvállalások tel­jesítéséről. örömmel újságolják, hogy néhány napon belül kerül sor a SZISZ-szervezet alakuló gyűlésére. Tizennégyen jelentkeztek eddig az Ifjúsági szervezetbe, elsősorban olya­nok, akik eddig még nem voltak szervezeti tagok. A lányok mutatják, hogyan készí­tik az egyes munkadarabokat. Bizta­tásképpen megemlítem, hogy az 1- gazgató SinCák József ígérete szerint a jövő év elejére elkészülnek a szo­ciális helyiségek és az új részlegek is, ahol további 200 személyt tudnak majd foglalkoztatni. De amint távo­zom, az jut eszembe, hogy már négy évet dolgoztak le ilyen körülmények között az alapiskolából kikerült 14- 15 éves lányok. Remélhetőleg meg­javulnak a körülmények, és a veze­tő szervek megfelelő környezetet biztosítanak a munkához. Ogy érzem, nem lenne teljes a kép a járásról, ha nem látogatnánk el a Veik? KrtíS-i járás másik üze­mébe, a Pletá-varrodába. Itt 180 har­minc éven aluli nö dolgozik. Egé­szen más kép fogad. Modern üzem- részlegek, öltözők, mindenkinek kü­lön szekrény, mosdó. A négy éve mű­ködő SZISZ-szervezet is sikeres mun­kát fejt ki. Kirándulásokat, kulturá­lis rendezvényeket szervez a tagok­nak. Dolgoznak az Ifjúsági Fényszóró járőrei is. szervezet sportcsapata kerületi szinten Is megállja a he­lyét. Ogy érzem, a kezdeti problémák — hat év elmúltával — még min­dig fennállnak. Igaz, egyre több az olyanok száma, akik a kilencedik osztály befejezése után tovább tanul­nak, de még mindig vannak olyanok is — és szintén nem kis számban, — akik dolgozni mennek, és szíve­sen dolgoznának különféle üzemek­ben. A városok nagy távolsága azon­ban akadályt jelent. ZOLCZER JA.NOS ARATÁSKOR NINCS IDEJÜK ÜJSÄG0T GAZDAG MUNKATERV

Next

/
Thumbnails
Contents