Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-24 / 39. szám
I 1 Éjszaka a pályaudvaron NÉHÁNY HÉTKÖZNAPI ESET A kékes neonfóny álmosan pislog a hűvös szeptemberi éjszakában. Köröskörül árnyak rebbennek, nehézkes léptek távolodnak; egy Idegen férfi mereven bámulja az állomás épületét. Már többször jártam a bratíslaval föpálya- udvaro-n, de ma kivételesen nem sietek. Nincs vonat, amely elmenne az orrom előtt, ismerősöm sem akad, akit esetleg elszalasztanék. Csak a tlntaszínü mélykék éjszaka vesz körül, különös emberek királysága.,. Milyen lesz a mai éjszaka? Azaz milyen már most? Vajon mit hoz számomra? Rendes embereket meg kevésbé rendeseket, jökat és rosszakat. Mert az emberiség már i- lyen. Nem mindenki utazik egymagában, sokan viszik a batyujukban sorsukat, tévedéseiket,., zAröra ■A kíváncsiság nem hagy nyugton, ezért benézek az állomás restijébe. Valamikor a léhü- tők, a prostituáltak és hasonló elemek közismert menedéke volt, akik messze elkerülték a becsületes munkát. Tizenegykor záróra van. Egy hosszú hajú Ifjú a sörrel áztatott asztal mellett egv szőke leányzót faggat útiránva felöl. — Mire kellene? Az útlevelem rendben van. pénsem is van, minek lenne a koffer? —■ Az iratai rendben vannak. Itt lődörög már reggel óta, bár nem csinál semmi zűrt. Eljön, kihasználja orvosi elátásumk lehetőségeit, természetesen azért egy kicsit feketézlk Is. Különböző kétes egyéneknél hál, akik a hozott áruért sTTívesen kölcsönadják lakásukat egy kellemes, kis házibulira. Még ma is akadnak olyan lányok, akikre a „Made In Austria“ igen nagy hatással van. Megjegyzéseimet megtartom magamnak, és tovább megyek. AZ informátor Jízenhét esztendei szolgálata alatt már sok iTííndent látott és hallott. Akik gya<kran utaznak, már jól Ismerik. Ö kezeli az Információs táblákat, amelyeken az Idő vasfoga már egykét betűt kikezdett. Gyakorlott kézmozdulattal állítja be a kis órán az Indulás idejét, és tolja helyére az új táblácskát. A Zíllna — KoSice gyors még nem állt be a sínekre. De hamarosan ott lesz, közeledik az indulás Ideje. A portás; Karol Matter. •— Igen, ma éjszaka is rám esett a szolgálat. Így megy ez már jó pár éve. Az ember ezen a pályaudvaron Tessék választani! Karol Matter, az informátor szívesen szolgál tanáccsal. — Igen, haza — válaszol a szőke minden ! érdeklődés nélkül. A fiú tovább beszél, éjjeli, sétával, városné- 'zéssel kecsegteti. A leány fáradtan, elfordul, és veszi a kabátját. Csak a foga közt szűri: — Tűnj eU... Lassacskán felkászolódnak az emberek, rai- y közben a pincér únott hangon ismételgeti; I — Záróra kérem, záróra! I Számize keserűvé válik az éfelmaradékok S nehéz szagától. Sűrű, fojtott a levegő. Én is í távozom. I „SZINTÉN TURISTA“ p A szláv vendéglátás már közmondásos. Haji zánk minden külföldit, aki azért jön, hogy B megismerje az országot, a benne élő embere- r két és élvezze munkájuk er-edményeit — szí- vesen lát. I De Ilyeneket nem! 1 Foszladoző vászonnadrág, piszkos trikó és 1 többnapos borostás, mosdatlan arc. Az első, ami megragadta figyelmemet a szeme volt. Beteg, bedagadt szemek. — Miért alszik a váróteremben? — kérdi a biztonsági szervek pályaudvari szolgálatra beosztott tagja. — Hát, hm... pénzem ugyan van. Egy öreg smbemél laktam. Étr fizettem, ö meg a szobáját adta. I —• Csak a szobáját? .Mit még? Leányt Is y hozzá. Igazte? I — Dehogy, kapitány úr. Orvosságért jöttem, f Itt van, ni. Fáj a szemem. Ausztriában dolgo- S zom, kőműves vagyok. I — Hol a poggyásza? sok mindent megél. Különböző emberekkel *- kadok össze, ezer kérdésre keli válaszolnom. Vannak, akik rendesek, de vannak olyanok is, akik még jől lehordanak. És tudja kik azok? Nem, nem akarom a fiatalokat szidni, de a- zok a hosszú hajúak, azok viselkednek úgy, hogy no... kár a szóért. Igen sok leány Is itt lődörög. Én nem Is értem, hát nincs más dolguk? .Az utóbbi kérdés azt hiszem elsősorban a szülőknek sző’, akiknek tudnlok kellene, hogy hol csavarog a lányuk vagy a fiúk éjnek idején? A szarnyaszegett pillangó Alig 18 esztendős. Éppen most kezd csak virágba borulni, va.gy talán már hervadni?! Tarka, kis pillangó. Túl gyakran repdes virágról, virágra, amíg minden hlmporát elhullatja. Szomorú dolog ez, sőt annál is több. Tra- glku.s. Szüksége van ma egy fiatal lánynak arra, hogy a világ legősibb iparát űzze? Mi lesz belőle? SzeraélyazoDosságl Igazolvány? Elvesztette. De már éppen intézi az újat. A szeme közönyös, tompa. Az élet a színes íHúzrók körhintája. Gáláns férfiak szenvedélyes suttogása, mámoros éjszakák mindig egyformán szürke vége. Már nem fog repdesni... Az autó oda viszi, ahol az utolsó „kuncsaft“ ajándékát, a bécsi külvárosban olc.són vásárolt konfeketós ruhát egyenruhára cseréli fel. És ha majd leveti az egyenruhát, vajon a múltját is leveti vele? Talán... galmistának. Hol vonat érkezik, hol szerelvény ji megy. A 14-ÉVES BETÖRŐ I Lassan hajnalodlk. A közbiztonsági szervek “ tagjai: Rudolf HaSan és Jozef Pavlovié elvtár- ^ sak, szokásos kőrútjukat végzik, és a váróteremben levő utasokat ellenőrzik. Almos arcok, sötét tekintetek kísérik minden mozdulatukat. Akadnak Itt ,,régi ismerő - sö-k“ is, de tisztességes utasok is, no meg Bacchus hődolói is ott horkolnak, a sarok ’j- ban a padokon. A legkülönfélébb típusok s« regszemléje, akárcsak egy olcsó regényből léptek volna ki. — Kár. Elmulasztott egy esetet. Most kap tünk el egy fiatal fiúkból álló bandát; feltörték az állomás büféjét. Pár üveg alkoholt, cigarettát és ilyesmiket loptak. Talán el sem hiszi, de a ,,főnök“ alig 14 éves. A taknyos mindenit, ahelyett, hogy már ré,gen aludna. Nem a gyereket, Inkább a szülőket vonnám felelősségre. Így igaz. I XXX Az éjszaka még nem akar lemondani uralmáról. Árnyak rebbennek továbbra is a sűrű, alászálló ködben. Pár perc múlva új reggelre ébred a pályaudvar. Munkába Igyekvő emberek tömege tódul a város frissen locsolt utcáira. Semmi sem tart örökké. Ez az éjszaka sem. Azért élünk, hogy dolgozzunk — dolgoznunk keli, hogy élhessünk... A pályaudvaron a szolgálattevő vasutasok maradnak, akik igényes feladatokat látnak el éjszaka is, felelnek nem kis értékek szállításáért és gondoskodnak az utasokról. Ne nehezítsük meg fárasztó munkájukat. De necs-nk ezen az éjszakán. ' F. RISZDORFER Kérem a személyazonossági igazolványt! Rendben lesz minden. Vagy talán mégsem? r mmlmúltak a meleg nyári napok, most ai 5 f* ősz ad tennivalót a mezőgazdaságban. I " A Tehlai (tdhöUj Magtermesztó Állami I Gazdaságban is sok ember dolgozik most a f! földeken, hiszen munkaigényes időszaka ez a mezőgazdaságnak. Az állami gazdaság vezetője, Gorgytk Ferenc elvtárs a mezőt járva jó gazda módjára mindenütt megáll, szól, kérdez. Traktor közelit felénk. Volánja mellől fiatal ember, Kutyka Tibor ugrik le. — Nem helyes szemtől szemben dicsérni, de Ismerem Tibort régóta, nem fog elbizakodni, ha előtte mondom, hogy a legszorgalmasabb, legtevékenyebb fiatal a mezőgazdaságban. Tettrekész mindig, és elvhű kommunista... — mondja róla a bemutatkozás után a gazdaság vezetője. — Meggyőződésből teszem, — mondja Tibor, és szinte elnézést kérőén mosolyog. Olyan családban nőttem fel, ahol ez természetes. Így neveltek — emberségre, munkára és tisztességre. Otthon is mindig őszinteséget, megértést láttam. Tálán azért is lettem párttag. Azt szeretné, ha a munkahelyén, ebben a nagy családban is megértésre, kölcsönös meg- I becsülésen épülő, nyílt munkás légkör lenne. i S ez az óhaj valahol mélyen ott élhetett ben- I ne már gyermekkorában is. Az alapiskolában L szerette meg a közösséget, szívesen vállalt társadalmi megbízatásokat. Máig sem halváElső a munka nyúlt, inkább erősödött ez a tulajdonsága, pe- * dig közben elmúltak az iskolai évek, elvégez- te az iparitanuló-tskolát, gépjavító lett. Azt a ; szakmát választotta, melyhez kedvet, tehetséget érzett. Ha munkáról van szó, nem váloga- '6s. Napi kenyerünk érdekében kombájnra ült, ha kell gépet javít, répahordás, kukorica- ‘ törés idején pótkocsit kapcsol a traktor után. Az őszi szántás éjjeli műszakjait is vállalja, ha úgy kívánják, ha úgy kívánja a közösség érdeke. — Első a munka. Négyszáz hektár az állami gazdaság szántóföld területe, némi gyümölcsös és szőlő tartozik hozzá. Gépeinkre állandóan szükség van. Bs persze fontos, hogy üzemké- pesek legyenek. Szívesen megjavítom, mester- ■ kedem körülöttük. Érdekelnek, különösen az f üj, korszerű gépek. De kellenek is, kell a korszerűsödés, egyenlő a gépesítéssel. Mert 1 úgy van az: az ember mindig többet, jobbat a- ” kar. Ez a mozgatónk, ezért lesznek mindig jobb termelést eredményeink is. Az állami gazdaság az idén ötödször nyerte el az igazgatóság vándorzászlaját. A jó munkáért, a kiváló termelési eredményekért meg is érdemlik a gazdaság dolgozói. Mindenki é- rejéhez, képességéhez mérten a legtöbbel járul hozzá az eredményekhez., Ahogy Kutyka Tibor is teszi. Benyák Máriái' t Életszínvonalunk emelkei^ssenek a távlalaí A közelmúltban nyilvánosságra hozták a Szövetségi, illetve a Szlovák Statisztikai Hivatel jelentését a népgazdaság fejlődésének első félévi eredményeiről. A jelentésből kitűnik, hogy népgazdaságunk a tervnek megfelelő ütemben növekedik, ! a kitűzött feladatokat sikeres«»n lel- jesftjUk. Az elözö év hasonló időszakához viszonyítva, minden ága- í zatban nőtt a termelés. I E kedvező eredmények kátségki- (S vül szavatolják népgazdaságunk ás 8 vele együtt az életszínvonal emel- ■ kedését. Mivel az egyszerű ember 'j általában az életszínvonal alaknlá- sán keresztül szemléli a világot, próbáljuk meg röviden elemezni, hogyan alakul majd életszínvonalunk a következő tíz-tizenöt évben. Szlovákia lakosságának életszínvonala már ma is meglehetősen magas, nemzetközi viszonylatban is rigyelamreméltó. Amellett gyors U- tsmben növekszik mind a személyi, .'lind a társadalmi fogyasztás. 1972- icn például az egy tőre juté hús- 'ogyasztás meghaladta a 60 kilót, amely több mint a legtöbb fejlett lökés országban. Hat lakosra jut egy hiitőszekrény, ötre egy televíziós készülék, és 22 lakosra egy személyautó. Feltételezhető, hogy a javak elosztása a szocializmus építésének e szakaszában, az 1990-ig terjedő időszakban továbbra is az érdemek szerint történik majd. ezért nem érdektelen. milyen fejlődés várhaté a bét-ek alakulásában. Tavaly az egy tőre eső havi kereset 3140 korona volt. 1990 ben — a kiskereskedelmi árak mai szintjének megőrzése mellett — körülbelül 3000 korona körüli havi keresetátlagra szániítba- tunk. A továbbiakban a lakosság vásár- löerejének növekedés-hányadát a jobb életkörülmények kialakítására kell forditani. Erre irányul egyébként az állam beruházási politikája i.s. A népgazdaság távlati terve értelmében 1976 és 1990 között a beruházások felét a nem termelő á- gazatokra, vagyis a lakás- és középítkezésekre, valamint a közszolgáltatások fejlesztésére fordítjuk. Ezen belül is elsősorban a lakásépítésnek szentelünk nagy figyelmet. 1976—1990 között Szlovákiában mintegy 700 ezer lakás fog felépülni. Csupán a szemléltetés kedvéért említjük meg. hogy 1948 és 1973 között 652 ezer lakás épüli. Vagyis a jövőben 16 év alatt lényegesen több lakást építünk, mint azelőtt egy negyed évszázad alatt. 1990-ben száz háztartásra kilencvennyolc lakás jut majd. Mivel a megbízható előrejelzések szerint a családok 2 százaléka akkor is közös háztartásban akar majd élni. gyakorlatilag teljesen megoldódik a lakásprobléma. A legközelebbi é- vekben minőségi változásokra számíthatunk a lakásépítésben. Nagy súlyt helyezünk a lakások kivitelezésére és felszerelésére. Évről évre nagyobb lesz a lakások hasznos a- lapterUIete. Az említett irányzatokkal együtt fog haladni a bútorgyártás is. Míg ma elösorban a mennyi- I ségi igény kielégítésére törekszünk, ■I a jövőben az esztétikai szempont . lesz a mérvadó. A mai értelemben vett luxuslakások építése, lakberen- f. dezések gyártása természtes követelmény lesz, . A lakn.sság jövedelmének növekedése — fellétclezheliren — tokozott igényeket támaszt a kereskedelem : mól szemben is. A távlati népgaz- ' dasági tervekben ezt már figyelembe vették. A tervek szerint 1976— 1990 között báremszarosára nő a kereskedelmi üzlethálózat. Az egy- ! re több szabad idővel kapcsolatban [ ugyancsak megkülönböztetett figyel- ! met furdíltink a turistaforgalom bővítésére és a vele együtt járó vendégszolgálatra, iilasellálásra. Folytathatnánk még a sort a társadalmi fogyasztási fejlődésben várható kilátásokkal, de ez már másik fejezethez tartozik. Az elmodottak- ból is világosan kitűnik, hogy pártunk politikája, amely legutóbb a XIV. kongresszusának erre vonatko zó határozatában jutott kifejezésre, az egyén és a közösség általános jólétének megteremtésére irányul. Palágyi Lajos I A i