Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-09 / 28. szám

2 HETED Az egész világ figyelme az eljnúlt napokban elsö^rban Leoiiyid Bje^s- nyev és Richard Nixon moszkvai megbeszéléseire irányult. Nixon im­már második látogatása Moszkvában természetszerű folytatása annak a szovjet békepolltikának, amely kö­vetkezetesen célozza az általános • enyhülést, az országok közötti viszo­nyok normalizálódását és a világ bé­kéjének, biztonságának megőrzését. A moszkvai tárgyalások sikeresen végződtek, és általános mpgrtéiés szerint nagy lépést jelentenek a hi­degháborútól a békés egymás mel­lett éléshez vezető úton a két nagy­hatalom ’ közt. A párbeszéd folyamán külön hangsúlyt kaptak az európai biztonságot érintő kérdések. Mind­két nagyhatalom kötelezte magát, hogy hozzájárul az európai bizton- ségi és együttműködési értekezlet si­keres befejezéséhez oly módon, hogy ez minden résztvevő országnak meg­felelő és elfogadható határozatokat hozzon. Kifejezésre jutott az a meg­győződés, hogy az értekezlet sike­res befejezése olyan jelentő^ ese­mény lesz, amely megfelel a tartós béke érdekeinek. .A két nagyhatalom elhatározása, hogy _ hozzájárul az európai poli­tikai légkör további javításához, bizo­nyára megértésre talál az egész vi­lágon. A két német állam kapcsolatainak javítása érdekében fontos megálla­podást írtak alá, amely a két állam megblzottaíból álló határbizottság munkájának eredményeként jött lét­re. Ez a megállapodás fontos az NDK és az NSZK területi vizeinek védel­mére, valamint lehetővé teszi a nyu­gatnémet halászok számára a halá­szatot az NDK területi vizein a Lü- becki-öbölben. Jegyzőkönyv szabályoz­za a tengeri határt a két állam kö­zött, az általánosan elfogadott nem­zetközi jogi gyakorlatnak megfelelő­en, figyelembe véve a két ország érdekeit. Strassburgban az elmúlt napokban Nyugat-Európa- számos országának kommunista és szocialista fiataljai tartottak közös tanácskozást. Ez az első olyan találkozó, ahol a haladó ifjúsági szervezetek hegy, része. viselteti magát. A _ fjataíok megvi­tatták, mjlyen felelősség ‘hárpl rá­juk a tőkés Nyugát-Európa átalakítá­sában, melyek azok a problémák, a- melyek különösen fontosak az ifjú­ság számára, milyen eszközökkel kell folytatnlok a közös harcot azért, hogy a tőkések Nyugat-Európából a dolgozók érdekeit szolgáló Nyu­gat-Európa legyen. Igen fontos tény az, hogy a találkozón külön napi­rendi pontban foglalkoztak az Ifjú­ság harcával. Európa békéjéért és biztonságáért, továbbá megvitatták, miképp harcoljanak a nyugat-euró­pai fiatalok a fasiszta, újfasiszta mozgalmak ellen. Ezzel' kapcsolat­ban meg kell jegyezni, hogy Olasz­országban, ahol az utóbbi időben az újfasiszták eléggé erősen mozgolód­tak, társadalmi kezdeményezés szü­letett az újfasiszta párt feloszlatá­sára. Javasolják, hogy hozzanak tör­vényt, arnely megtjltja a párt újjá­szervezését. Etiópiában a hadsereg fiatalabb tisztjei magukhoz ragadták a hatal-’ mat. Letartóztatták az eddigi minisz­terelnököt, több minisztert és ma- gasrangú kormánytisztviselőt. Lapzár­tánk Idején a helyzet ebben az or­szágban még eléggé zavaros, és le­hetetlen ebben a pillanatban véle­ményt mondani az országban ural­kodó viszonyokról. Buenos Airesben 79 éves korában elhúnyt Juan Domingo Peron, az or­szág köztársasági elnöke. Az elnöki tisztet felesége, az eddigi alelnük, Isabell Peron vette át. Az alelnök az alkotmány értelmében hivatott a tisztség betöltésére. Isabell Peron há­romperces szózatálian, amelyet az elnöki rezidencián a kormány tagjai és a fegyveres erők jelenlétében mondott el, honfitársai támogatását kérte megbiztatása teljesítéséhez. A nehéz politikai helyzetben lévő or­szág fegyveres erői támogatásukról biztosították Peron asszonyt. Hason­lóképp nyilatkozott az Általános Munkásszövetség is, amelyet a pero- nízmus egyik főtámaszának tartanak. A SZISZ polilikai oktatása 1974-7S-ben HETED ORSZÁGBÓL A június már hagyomá­nyosan az a hónap, amikor’ a SZlSZ-alapszervezetek fel­készülnek a következő évi politikai oktatásra. Nem lesz ez másképpen ebben az évben sem. A SZlSZ-a- lepszervezetek gyűlésein megbeszéljük, mit tegyünk, hogy előrehaladást érjünk el a SZISZ-funkclonáriusok és tagok politikai tovább­képzésében, hogy ézeket az iskolázásokat tovább fej­lesszük és hatékonyabbá te­gyük. Az elmúlt tanév a SZISZ politikai oktatását illetően nem volt sikertelen, jobb munkát végeztek az egyes tanintézetekbe, fokozódott a SZISZ-tagok érdeklődése a politikai oktatás, iránt, a fiúknál és lányoknál több problémára sikerült megol­dást találni, és ami külö­nösen örvendetes, a SZISZ politikai oktatásai az 1973- 74-es évben hozzájárultak számos olyan feladat telje­sítéséhez, amelyeket a múltban szövetségünknek kellett megoldani. Természetesen az 1973- 74-es évben is voltak a po­litikai oktatásban hiányos­ságok, melyek csökkentet­ték színvonalát. Ma azonban nem az el­múlt tanév politikai oktatá­sát akarjuk értékelni. Az elért eredmények elemzésé­re, a szerzett tapasztalatok Ismertetésére még vlsszaté- ,rünk lapunk egyik számá­ban. , Mái írásunkban a SZISZ Központi Bizottságá­nak az 1974-75-ös tanév po­litikai oktatásával kapcsola­tos határozatával akarunk foglalkozni. A SZISZ KB elnöksége márciusi ülésén értékelte a hp^szútártamú politikai Is- > . kqíázásbk lefolyását, és . az oktatás színvonalának eme­lését szem előtt tartva „né­hány módosítást“ eszközölt az oktatás tartalmát és összetételét Illetően, továb­bá kijelölte azokat a felada­tokat, melyek tevékenysé­günk ezen szakaszán szer­vezetünkre a jövőben vár­nak. Mindjárt bevezetőben meg kell jegyezni, hogy ezek a feladatok nem csekélyek. Elsősorban a politikai kö­rökben folyó munkának kell olyannak lennie, hogy jeltentös legyen a SZISZ-ta- . gok ideológiai felkészítésé­ben, mindannyiunk politi­kai, munka- és társadalmi aktivitásának fejlesztésé­ben. Különösen fontos ez most, amikor hazánk fel- szabadulásának 30. évfor­dulójára készülünk. Ezért hangsúlyozza a SZISZ Központi Bizottságá­nak határozaja azt a köve­telményt: lényegesen emel­ni kell a SZISZ-tagok mű-, velődésének színvonalát és minden előfeltételt meg kell • teremteni ahhoz, hogy az’. 1974-75. évi politikai isko­lázások elmélyítsék a tagok hazaflúl, -internacionális ér­zéseit, s megerősítsék szo­cialista osztályöntudatát. Ezeknek az igényes fela­datoknak a teljesítése megkövetelt számos szerve­zeti kérdés megoldását, az egyes SZlSZ-alapszerveze- . lekben a politikai-szervezé­si munka megjavítását, a propagandisták felelősség­teljes kiválasztását és fel­készítését. Ezentúl a politi­kai oktatást aktuálisabbá kell tenni és a fiatalokat közvetlenül.? be kell kap­csolni a szocialista társa­dalom fejlesztésébe, vala­mint a szervezeti munkába. ' Ezenkívül a ■ SZISZ KB el­nökségének határozata hangsúlyozza, hogy a politi­kai oktatásban a vonzó for­mákat kell érvényesíteni, a politikai körökben pedig meg kell teremteni a hall­gatók aktív', munkájának feltételeit. Ezek a célok Indokoltak- a határozatban ' eszközölt módosításokat, mélyéRet’ a SZISZ KB elnöksége ág’ 1974-75-ös évre jóváhagyott. Milyen változásokról van szó? ; A tapasztalatok egyértel- ^ műén Igazolják, rtogy a po­litikai körökben , ? munkaj nem lehet csupán az élet­től. elszakadt. teóriák ma”-" gyarázata. ÉJppen- ezért a Jövő évi politikai oktatás­nak — az előző ■ Idősza;ké-- tói eltérően. — tärs-Bdat-.iir műnk fejlődíbéiiek Időszerű kérdéseit ös|ze kell kap- csolni a pár^ politikájának,, ■ a nemzetközi- politikai hely­zetnek, a SZISZ-felada.tok- nak és a íjiarxlzmus-lénl- nizmus alapvető kérdései­nek magyarázatával. Ezért fontos, hogy,' az 1974-75-ös politikai oktatás tartalmá­val Is kifejezésre juttassa hazánk fejlszabaditásának . 30. évfordulósát. A politikai oktatás tar­talmi Irányítésá-nak megja­vításához jelentősen hozzá­járul az alalfokú körök ta­nulást prográmjának meg­változása. Ezekben a körökben a két- és hároméves tanulmá­nyi Időt úgy állították ösz- sze. hogy az Ifjúság a SZISZ-be való belépése után alaposabban megismerked-’ hessék a szervezet tévé- ' kenységével és felépítésé­vel, a haladó ifjúsági moz­galom történetével, a világ- 'ffjúságl szervezeteinek — plsösorban a szocláltsta or­szágok szervezetetnek — te­vékenységével. VéÚozáwkra kerül -sor a ' Lenln-körÖk és más politi­kai körök tanulmányi prog­ramját illetően is. Ezekben a körökben a tartalmi irányvonal elsősor­ban a belpolitika és a nem­zetközi politika megvitatá­sára -irányul azzal a céllal, a ftatBÍpk-megértsék a fej- <i.lö<fest^ nálunk és a világ­ban. és megtanulják mind­ezt osztályszempontból néz­ni és megítélni. .Az a követelmény, hogy ifúsággal végzett munkában aktívan felhasználják az ér­dekes, vonzó formákat, ér­vényesül a SZISZ politikai iskolázási tervének módosí­tásában, mely az Í974-75- ös évtől kezdve kétféle ta­nulmányi forriiát jelöl kt; a kis társadalmi érettségi kö- , röket és a tanoncakadémlá- kat. Ezeket az új köröket egyrészt a középiskolák SZISZ-alapszervezeteiben. másrészt az iparltanulók- iskolálnak alapszervezetei­ben hozzuk létre a politi­kai körök helyett. Az új körök munkája szervezésl- leg és tartalmilag ezek' munkájához kapcsolódik, r A-'SZÍSZ KB elnöksége ál-, tál jóváhagyott módosítá­sok jó- lehetőséget nyújta­nak a- S^ISZ-funkclonáriu- sok és -tagok., politikai fel­készülésének 'hatékonyabbá tételéhez- az (elkövetkező i- • döben. - ' Tőlünk; ..függ, mindnyá- junktőlj.tiogyan fogjuk tud- ■ ni felhasználni. i|;. -!;.,jAj;(KqS2l>K,B„ .számtalan e-j T.’T^séraiérit.í'liangsúlyWMa. hogyf „ ,^{§Z^|jj#kcioná-< mínáw .ala|$l»Evezet *' elsődleges -felatiá^^ 'foko- ! zottabij figj^lmel szentelni a. politikai ..-iskolázások, megjavításának,, Éppen ezért úgy. véljük, hogy azok az aWpszerveze- ‘ ■ tek, melyek eddig nem for- i dítottaiv' kellő, gondot a po- . Útikéi oktatásra, a jövő év- • v iben, amiikpr- hiúnknak a szovjet hadseneg általi fel- ■I szabad.itása 30. évforduló- ját iúitnepelJíik. ^mindent .. (inegte^Wk azért, hogy a : politikai oktatás jelentősen befolyásolja a SZlSZ-funk- cionárluqpH ; és tagok poll- - tikai felkészülését. Rudolf Procházka, r a SZISZ. SZKB dolgo­( ' zója ' o o O Alapfy Attila: CSIKÖSVERSExNY JÓ SZISZ - szervezet A ..Djimajské Streda-i (Ounaszerda- hely) .Járásban színvonalas munkát vé­gez az' okod (Elíecs) és Opatovské So- kolce-1 (Szakállas) egyesített földmű­ves szövetkezet mellett működő SZISZ- szervezet. Közel hetven tagja van, s hogy mi mindriomel foglalltoznak ezek a falusi fiatalok, arról érdfjlrlödöm Kiss Vendeltől, a szervezet elnpkétől. — Szervezetünkben nagr, súlyt he­lyezünk a politikai oktatá^ifa. Jelentős sport- és honvédelmi tevékenységet fej­tünk ki, ápoljuk kultúrha^yományaln- kat. Természetesen jut időnk a szórako­zásra Is. — Ha jól tudom,- hagyojnányos ren­dezvényeitek is vannak. -Smlfts ezek közül néhányat. — Ezek közül talán elsőként említ­hetném a hagyományos aratási ünnep- síégeket. Minden évben felelevenítjük régi néphagyományalnkat. Ilyenkor népviseletbe öltözve lovas fogattal, vo­nulunk végig fl falu utcáin. A gazdá­nak és gazdánénak öltözötté^ ■Viszik az aratási koszorút, míg a többiek, a ka­szás legények és maroksaedö lányok vi­dám énekszóval kísérik őket. A fiata­lokból álló menet végigvonul a falu utcáin a helyi kultúrháaig, ahol a „gaz­da? az aratási koszorút átadja a szö­vetkezet elnökének, s folytatódik az ün­nepély. Megrendeztük az idős polgárok talál­kozóját, amikor Is falunk minden 70 évnél Idősebb polgárát meghívtuk. A helyi ptonííszervézetlel karöltve gazdag kulturális műsorral szórakoztattuk őket, majd leültünk- közéjük, és' elbeszélget­tünk az ö szegényes gyermekkorukról, életükről, élményeikről és sok más e- gyébröl. Nagy lelkesedéssel pergették vissza életük filmkockáit. Szinte újból átélték mindazt, amit elmeséltek. Az együtt töltött néhány óra alatt az Idős nénik és bácsik arcán sokszor véglg- gurultak az öröm könnyei. Álomnak képzelték azt, hoj;y most köztünk le­hettek, s nem akarták elhinni azt, hogv falunk fiataljait annyira érdekli az ö. sorsuk. Mindez azt bizonyítja, hogy ö- reg napjaikban kellemes és boldog dél-, utánt szerveztünk részükre. A csehszlovák-szovjet barátsági hónáp alatt Komszomol küldöttségeket foga­dunk. A komszomóllstákkál beszélgeté­seket folytatunk, kicseréljük tapaszta­latainkat. Az említett időszakban min­den évben könyvklálHtást rendezünk a szovjet írók és költők remekműveiből. Rendszeresen szervezünk író és ol- vasó-taláíkozókiBt.^ A' közelmúltban láto- gatotí el hozzánk Dénes György és Egri Viktor. — A közelgő évfordulókra milyen kö­telezettség vállalást tettek? — Az SZNF hazánk "felszabadulá­sának 30. évfordulójának tiszteletére többek között vállaltuk, hogy faluszé- pltésen ledolgozunk 650 brigádórát, 10 000 korona értékű ócskavasat gyűj­tünk, továbbá két Ifjúsági murikabri-. gádot alakítunk a szövetkezetben. To­vábbá a pionirszervezet megalakulásá­nak 25. évfordulójának tiszteletére „plonfrnapot“ tartunk. Már eddig 12 szisz-tagunk dolgozik mint rájvezetö a helybeli alapiskola pionírszervezetében. Vállalásunk jelentős részét már teljesí­tettük. Az említetteken kívül még számos rendezvényük van, de mindent papírra vetni nehéz lenne. Jó munkájuk záloga, hogy szervezetünk élén jó és szervező- képes vezetőség áll, a tagjaik aktívan kiveszik részüket a szervezeti munká­ból. Az elmondottakhoz annyit fűzhetünk fiozzá — csak így tovább ekecsi és lakszakáUasi fiatalok. Puha Margit SZOLIDARITÁS A CSEMADOK kaiiooi IJí»9»al déli- várost helyt szervezete újabb sikeres rendezvényt bonyolított le a napokban a ThúUa Színházban. A CSEMADOK 25. és a SZNF 30. évjordulója alkalmából, a chilei fiatalok iránti szolidaritás je­gyében lezajlott est bevezetőjében for­radalmi versek hangzottak él, többek között Pablo Nerudátál a SZÉP SZO i- rodalmt színpad szavalóinak tolmácsa- ■ lásában. A műsor második részében' öz AMEN- TES beat-együttes lépett föl. A fö'ísko- lásokbö álló hattagú zenekar .számos sikeres fellépésének köszönhetőén már ismeri a koStceí beat-rajongök körében. Néhány saját számán kivitt poltükái jel legű dalokat adott elő. mint az EL CON DÓR PASA, Munkadal, stb. A politikai dalok az amatőr együttesek műsorában még csak most kezdenek meghonosod­ni, ennek ellenére tetszettek a közön­ségnek. Az évforduló megünneplése, színvona­las keretek között jutott kifejezésre az est folyamán. —ezer. * r

Next

/
Thumbnails
Contents