Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-17 / 38. szám

MŰHELY--------------------------------n Sokat beszélünk, és Írunk egymás megismeréséről, a közeledésről, közös gondolataikról. Hirdetjük, hidakat kell építenünk az árkok fölé, mert a bé­kének ez az alapja. Közben azonban — milyen furcsa dolog — legközelebbi tár­sainkat sem figyeljük rendszeresen. Ta­lán ügy vagyunk velük, mint kertünk almafájával; megszoktuk, szinte észre sem vesszük. A koéicel [kassal) Állami Színház i- gazgatója ro'konszenves és képzett em­ber, aki az életet a maga sokszínűségé­ben tátja, és pontosan érzi benne a kul­túra szerepét. A vele folytatott társal­gás azért volt élmény, mert szenvedé­lyes mondatait „rideg“ számokkal Is tud­ta Igazolni. Stefan MereSéhez tulajdon­képpen egy jubileum ürügyén kerül­tünk. (Fél évszázada zajlott le színháza első bemutatója.) Az Igazgatónak három kérdést tettünk fel. Mindháromra a válasz Izgalmas, és bennünket Is érint. X — A koSicei (kassai) Állami Színház­ban hagyománnyá vált a fiatal nézők ne­velése. Mi ezt rokonszenves és hasznos igyekezetnek látjuk. Legyen szives és foglalja össze, milyen eredményeket ho­zott eddigi munkájuk? — Azt szokás mondani, hogy a fiatal­ság a nemzet Jövője. Ez Igaz, sőt, In­kább azt kellene hangoztatnunk, hogy a fiatalok az élet fáklyavlvöl. A színház világszerte sok problémával küzd. és ml is felismertük, hogy fejlett nézőik nélkül üresek maradnak a székek. így hát 1971-ben komolyan kezdtünk ezzel a kérdéssel foglalkozni, sajnos sok ne­hézségbe ütköztünk. Színházunk ugyan­is egyetlen színpaddal rendelkezik csu­pán. pedig van prózai, balett-, operett- és operaiészlegünk. Elképzelhető, mi­lyen szinpadhiánnyal küzdünk, hogy mind a i^gy műfajban ki tudjuk elé­gíteni az Igényeket. Végülls a Művésze­tek Háza kisterme lett Időnként a mi­énk, Itt kezdte el működését 1971 ószén a „Kis színpad“. Éppen a napokban kaptam meg azt a statisztikát, amely az eltolt három esztendő eredményeit tar­talmazza. A Kis Színpad stikere rendkí­vüli volt. Előrebocsátom, hogy ml Ittfla­N lncs olyan közösség, amelynek ere­jét meg ne sokszorozná a barát­ság. Am olyan közösség sincs, a- melynek erejét szét ne forgácsolná a külső és belső egyenetlenség. Tudják ezt a szocialista államok vezetői Is, és ezért kívánják, hogy népelnik megismer­ve egymást, baráti összefogásban épít­sék a közös holnapot. Kedves példája ennek a barátkozásnak a budapesti rá­dió jövő évi műsorterve Is. Azzal akar­ják népszerűbbé tenni a baráti államok Irodalmát, hogy felszabadulásuk har­mincadik jubllárls évében egy-egy szov­jet, szlovák, lengyel, NDK, bolgár és ro­mán hangjátékot közvetítenek. Elsőnek Rudolf Fábry szlovák költő „Ballada a háborúról és a szerelemről“ című hang­játékát tűzték műsorra. Ennek előké- születelról beszélgettem el Koppányi György íróval, a Magyar Rádió fódra- maturgjával, Rudolf Fábrl költővel és Kllmlts Lajossal a hangjáték rendezőjé­vel, a Csehszlovák Rádió magyar szer­kesztőségének munkatársával. — Ml magyarok valóban szlvügyünk- oek tekintjük barátságunk elmélyítését a szomszédos államok népeivel — kezd­te a beszélgetést Koppányi György. / Ennek a barátkozásnak célja az Is, hogy jobban megismerjük egymás kultúráját, művészetét s nem utolsó sorban a kor- társírók alkotásait. Nos, a Magyar Rádió Jelentős szerepet vállalt és vállal ezek­ből a célkitűzésekből, így például rend­szeresen részt veszünk a Csehszlovák Hangjátékok Hetén, több ízben sugároz­tuk a Magyar Területi Színház darabja embert csak a kultúra formálhatja“ , Beszélgetés dr. Stefan Maress színházigazgat óval tál színészeinkkel, fiatal szerzők darab­jait játszottuk 15-23 éveseknek, tehát diákoknak. Ipari tanulóknak, stb. A te­rem hivatalosan száz férőhelyes. Ennek tudatában érdemes ezt a kis statisztikát átböngésznünk. Arbuzov „ígéret“ c. da­rabját 13 alkalommal játszottuk, össze sen 2500 nézőnek. Bajdzsiev „Párbaj“ c. müvét 17 alkalommal vittük színre, 7000 nézőnk volt. Ezután két kelet-szlovákiai költő versel szerepeltek a műsoron, Zbo- rovjan és Pado költeményeit 600 néző látta a négy alkalommal. Nagy sikert a- rattunk egy fiatal bolgár író „Moped“ c. darabjával Is. Jordanov müvét 11-szer játszottuk mintegy 3000 nézőnek. Jlfí Wolkerre emlékeztünk „Ballada a fiatal­ságról“ címmel. Óriási volt a siker, és kitűnő a visszhang. Huszonhétszer mu­tattuk be ezt a műsorunkat 14 000 néző előtt, sőt a kerület 21 helységét is be­jártuk vele. Örömmel mondhatom, hogy a fiatalok nagy érdeklődést mutattak e- lőadásalnk tránt, és ezt nemcsak a zsú­folt házak, hanem azok a beszélgetések is bizonyítják, amelyeket az egyes be- mutatök után velük folytattunk. A szá­mok mindennél többet mondanak. Nem játszhattunk rendszeresen ezen a ven- dégszlnpadon, mégis összesen hetvennégy előadást tartottunk közel 28 000 néző e- lőtt. Elképzelhető, hogy jő nevelómunkát Is végeztünk közben, hiszen ezek a fia­talok közelebb kerültek a színházhoz, a kultúrához. És ez nagyon lényeges, hi­szen a kultúra formálja az embert, és vele együtt a nemzetet Is. Sajnos jelen pillanatban nincs hol játszanunk, nagyon sikeres munkánkat nem tudjuk folytat­ni, de bízom benne, hogy az Illetékesek megértik a statisztika lényegét és segít­ségünkre sietnek. — Igazgató elvtárs, milyen a helyzet a fiatal szerzők támogatását illetően? )ő lenne, ha nemcMk a színházáról, ha­nem egész Szlovákiáról szólna. — Nem vagyok elégedett a helyzettel, mert színházaink általában négy-öt szer­zőt Játszanak, s a most felbukkanó ú- jabb tehetségeknek az a benyomásuk, hogy ók a fióknak írnak. Egy fiatalnak alkalmat kell adni, márcsak azért Is, mert köztudott, hogy egy darab még alig mond valamit a szerző valódi képes­ségeiről, az Írónak ki kell forrnia ma­gát, tapasztalatokra kell a színházban szert tennie. Én Igyekszem felkarolni minden tehetséget, és akiben szlkrányl jele mutatkozik az Ígéretnek, alkalmat /kap a bizonyításra. A közönség ugyanis — bár tiszteli a klasszikusokat — még­is csak a mai problémákat látja viszont legszívesebben a színpadon, és ezeket a problémákat általában a fiatalok tudják felvetni, miután ók nem akarják kiok­tatni a nézőket, mint egyes Idősebb tár­saik. — Megfigyeltük, hogy az ön színházá­ban rendszeresen és gyakran kapnak bemntatkozásl lehetőséget a magyaror­szági szerzők. Elég talán Örkényt vagy Szakonyit említenem, de annak idején Madách nagy műve, „Az ember tragédiá­ja is itt került színre, nem is szólva a többi bemutatóról. — A közeledést nem hangoztatni, ha­nem gyatkorolnl kell. A jövőben sem té­rünk le erről az űtről, terveink vannak más szerzőkkel Is, és alkalmat kapnak a lengyelországi alkotók Is. Társulatunk nemrég Miskolcon járt, és nagyon meg volt elégedve az ott látottakkal. Októ­berben Igyekszünk magyar barátainknak viszonozni szívélyességüket. Ezek a ta­lálkozások — mint bebizonyosodott — hasznosak és szükségesek. Örkény és Szakonyl drámája a ml nézőink tetszé­sét Is megnyerte: problémáink közösek. X Köszönjük a beszélgetést, kívánunk to­vábbi sikereket mind a színháznak, mind rokonszenves Igazgatójának. (bt) Hl T'irnii—wi iniii^iifii. JI .in. 11 It, sőt a MATESZ augusztusi 30-t Idény- nyitó darabját, Solovie Meridiánját Is hangszalagra vesszük. Ez a müsorpolltl- ka szülte végül azt az elhatározást is, hogy felszabadulásunk 30-lk évforduló­ját a baráti országok egy-egy hangjáté­kának közvetítésével tesszük ünnepíe- sebbé. Elsőnek Fábrl barátom Ural hang­vételű balladlsztlkus hangjátékát hallhat­ja majd a magyar közönség, s most, hogy a hangfelvétel előtti utolsó simí­tásokat Is megbeszéltük, nyugodt szív­vel mondhatom, nem bántuk meg, hogy ezzel a háborús szerelmi történettel nyitjuk meg külföldi hangjátékalnk so­rát. Természetesen a többi alkotást Is lekötöttük már: szerződésileg biztosítot­tuk megírásukat. — És ön Fábrl elvtárs, elégedett ez­zel a müvével? — Hadd kezdjem azzal, hogy engem költőként tartanak számon és nem hangjátéklróként. Éppen ezért nagyon meglepődtem, hogy engem kért fel e mű megírására a Magyar Rádió. Jelez­tem Is, hogy ne várjanak tőlem valami fordulatokban bővelkedő izgalmas epi­kai munkát, én Inkább a Urára, az ér­zelemre helyezem a hangsúlyt. Így Is tettem: hangjátékomban egy parüzánfa- lu ^kpcsmárosának a lánya ^ egy magyar katona szerelmi történetét írtam meg. A falut német és magyar katonaság szánja meg. A kocsmáros csinos leánya és az egyik magyar katona egymásba szeret. A leány másállapotba kerül, hiá­ba várja azonban vissza a közben par­tizánná lett szerelmesét, a hegyi har­cokban örökre eltűnt. — És hogyan állnak a hangjáték rea­lizálásával, rendezésével, felvételével? — kérdeztem végül Kllmlts Lajost. — Nagyon szép munka vár rám. Ru­dolf Fábrl hangjátéka már első olvasás­ra nagyon megtetszett. Olyan művet al­kotott, amely eltér ugyan a szokványos hangjátókoktól, Ural hangvétele, monda­nivalójának szépsége azonban az első mondattól kezdve leköti a hallgató fi­gyelmét. Nagyon örülök, hogy a Magyar Rádió engem bízott meg a hangjáték rendezésével, nem Is beszélve arról, hogy a legelőnyösebb feltételeket bizto­sította a munkámhoz. így például a sze­repeket Budapest legkiválóbb Kossuth- dljas színészei közt oszthatom szét, s a felvételt megelőző próbákkal sem kell takarékoskodnom. A hang játékot egyéb­ként most szeptemberben vesszük hang­szalagra, s mindent elkövetek, hogy a „Ballada a háborúról és a szerelemről“ című ötvenperoes hangjáték nemcsak a szakembereknek, hanem a rádióhallga­tók százezreinek Is tessék. NEUMANN JÁNOS Most jelent meg a bratlslaval Madách Könyv- és Lap­kiadó gondozásában Ónba Gynla „VAJODO PARASZTVILAG“ című díjnyertes munkája, mely az író szülőfaluját, Hontfüzesgyannatot állítja középpontjába. Annak múlt­ját, fejlődését, fokozatos átalakulását vizsgálva láttatja az író a régi falu és parasztvilág külső és belső tör­vényeinek gyökeres megváltozását. Maga a szerző Így vall müvéről: „Könyvem a faltun, Hontfüzesgyarmat fej­lődésével, a gyermekkoromat jelentő parasztvilág és parasztélet átalakulásával, szocialista változásaival fog­lalkozik. Régi tervem volt megírni Ismereteimet és em­lékeimet a parasztvilágról úgy, ahogy bennem élnek... Ogy Igyekeztem, hogy valami szociológiai-szépprózai helyzetjelentés legyen belőle, konkrét helyi adatokra támaszkodva, le llral-szépprózal hangvétellel megírva. A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójára jelent meg Balázs Béla összeállításában az EGYÜTT, egymásért gyűjtemény, amely harcosok emlékeit, hősök, történé­szek visszaemlékezéseit foglalja egybe a Felkelésről. A könyv beszámol arról, hogyan lángolt fel harminc év­vel ezelőtt Európa szívében a fegyveres felkelés. Egy létszámát tekintve viszonylag kis nép harcot Indított a fasizmus és az elnyomás ellen, s ez a fonradalmt-de- mokratikus jellegű tett kezdetét jelentette a Csehszlo­vákia új államjogi elrendezéséért küzdő erőik harcának, a ténylegesen nemzett és demokratikus forradalomnak. A Felkelés szép példája volt a proletár Internaciona­lista összefogásnak Is, hiszen csataterein a sok ezer szlovák katonával és partizánnal együtt küzdöttek hu­szonöt nemzet katonái, köztük szép számmal magyarok Is. A mai, modern nagyváros fiataljainak életéből me­ríti témáját a fiatal, nagy sikerű írónő, Danielle Onáková „JÁTÉK A SZERELEMÉRT“ című regényben. Robert, a huszonöt éves prágai arany­ifjú meghívja új Ismerősét, a gyönyörű, vörös hajű Ja- nát, hogy töltsön vele két hetet a Upnól tavon, apja motoros jachtján. Kellemes előérzetekkel készül erre a nyaralásra, mert eddigi tapasztalatai azt tanúsítják, nincs nő, aki ellenállna neki. Jana azonban ellenáll, szemrebbenés nélkül, szüntelenül hazudik. Kicsoda tu­lajdonképpen? Szegény? Gazdag? Makulátlan hajadon vagy leányanya? AUTŰT LOPOTT ÉGY ADTÖSTOPPÖS FIATAL LÁNY — adják hírül a lapok. Égy férfit holtan találnak a volán mellett. Kirabolták. Szemtanúk sze­rint utoljára egy gyönyörű, vörös hajú lány ült mellette a kocsiban. Jana volt?... A történet bővelkedik várat­lan fordulatokban, s végül frappáns, mulatságos befe­jezéssel elégíti ki az olvasó kíváncsiságát. Stíluskészsége, ötletessége a szerkesztésben, gazdag képzelőereje a századelő egyik legkiválóbb novellistá­jává teszik a fiatalon elhunyt Lövik Károlyt, aki A KERTELŐ AGAR regényében a lovakat és agarakat futtató dzsentrik vi­lágát ábrázolja. E regényremeklésének szerkezete, stí­lusának tömörsége és pontossága Csehovot Idézi, Urai, hangulatos természetfestö elemei pedig Turgenyevre emlékeztetnek. A kötet másik regényében, Az arany­polgárban bolondos, különc figurákat vonultat fel, akik egymást és önmagukat gyötrő gonoszkodásaikban Is gyermeteg lények. A szórakoztató történet az egymásba fonódó múltnak és jelennek kőitől lendületű megjele­nítése Is. Lövik Károly finom Iróniája, fölényes tartóz­kodása ÚJ színt jelent a századelő magyar Irodalmában; kltaposatlan utakon járt, melyek azután Móricz Zstg- mond és Krúdy Gyula útjaiba torkollanak. A di-amiiliirg, a szarzo, a rendező Moszkvai újdonság A Szovjetunióban tavaly lelentek meg. A magyar iro­dalom könyvtara sorozat el só kötetei. A sorozat — a melyet 15 kötetesrg tervez nek — bemutatja a mai ma gyár próza-, vers- és drá maírndalom alkotásait, a eglsmertebb írókat, öt an rológlakötet Is megjelenik, amelyek a kortárs magyai próza, vers, novella és drá ma jelentős alkotásait rep ezentálják. Az eddig meg lelent antológiák közül je lentös A mai magyar költé szét antológiája, amelyha? •Szabolcsi Miklós Irt előszót A mai magyar próza című kötet íróit A. Turkov mutat la be az olvasóknak. A kö tel 37 írója közúl Tersánsz ky józsl jenó, Fekete ■ Gyű la. Sánta Ferenc, Cseres TI bor és Dobozy Imre nevét már Ismerik a szovjet olva sók. A Hudozsesztvennaja Ll- ty era túra ebben az évben adja ki illés Béla önálló kötetét. Megjelenik a Szov jetunlőban Is a népszerű Kárpáti rapszódia és néhány olyan novella, amelyet most 'ordítottak le első Ízben o roszra. A Progressz kiadó Oéry Tibor Felelet című mű vét, Németh László Égett Eszterét és Darvas József két regényét, a Harangos kutat, és a Részeg esOt je­lenteti meg. Az Iszkussztvo kiadó a Modern magyar drá­mák gyűjteményes kötettel jelentkezik, amelyben tíz magyar drámaíró alkotásai kapnak helyet. Megkezdődött azoknak a köteteknek az összeállítása is, amelyek megjelentetéséi lövő évre tervezik. A Hudo zsesztvennaja Lltyeratura 'llyés Gyula Puszták népe című kötetét készíti elő ki adásra. Megjelenik az Ebéo a kastélyban és a A ite gyenc is. A kötetet Nagy lajos válogatott novelláinak gyűjteménye követi. A Pro gressz kiadónál jelenik meg Szabó Pál Talpalatnyi föld című regénye, a Molodaja Gvargylja kiadó pedig Mo­dem magyar elbeszélések címmel állít össze antoló­giát. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents