Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-10 / 37. szám
új ifjúság 7 Alfrgd Hitchcock, a hátbor- longatá filmek közismert nagymestere a közelmúltban a következőképpen Indokolta meg, miért forgat tóformán csak vérfagyasztó filmeket; — Amikor húsz éves voltam, szerettem egy leányt, aki minden este gybrsan elaludt. Akkor jutott eszembe, filmet készítek, amely annyira megrémíti az embereket, hogy utána órák hosszat nem fognak alud- nt. Hát ez sikerült. OoOoO 'Párizsban nagyszabású véleménykutatást rendeztek a fiatalok körében. A kérdés szó szerint így hangzott: „Ellenzed vagy helyesled?“ A megkérdezettek 88 százaléka ellenezte. Hogy mtt? Azt szándékosan nem kérdezték meg tőlük, oOoOo A Modern Irányzatok a képzőművészetben clmü párizsi kiállításon Albery francia festő egy vörösre és rózsaszínre festett élő tehenet mutatott be. Az eleven kompozíciónak Elferdített természet volt a címe. Aki elhitte, az viszont marha volt.,. xoxox Enrico Carusót amerikai turnéján az egyik amerikai kisvárosban egy türelmetlen férfi kereste. — Mit óhajt?. — kérdezte a művész. — Uram, olvastam a műsorban — hozta elő kérelmét az Ismeretlen —, hogy A kovács dalát is énekli. Arra kérném, egészítse kt a szöveget azzal, hogy gyermekkocsikat Is javítok. xoxox Kínában nemrégiben légkört atomrobbantást hajtottak végre. A robbantást üdvözlő hivatalos nyilakozat, amelyet a kínai távirati ügynökség bocsátott ki, egyebek között a következő kijelentést tartalmazta: „A robbantás sikere nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a Kon- fuclus tanai ellen vívott kampány népünk mind szélesebb tömegeit összefoglalja.“ Erről megfeledkeztünk, de most eszünke jutatták. Konfu- cius kétezemégyszáz évvel ezelőtt élt, és — ezt a történelemből minden kínai kisiskolás tudja — akkor már napirenden voltak a légköri atomrobbaiüá- sok. Hiába, nagy az isten állatkertié. .. OaOaO Az angliai Somerset grófságban egy vasúti kereszteződésnél a következő feliratú tábla olvasható: „Vigyázat, veszélyt Ha szól a csengő, álljon meg, és nézzen körül, ne menjen át a síneken. Ha nem szól a csengő, akkor is álljon meg, nézzen körül, mert lehet, hogy a csengő elromlott.“ i A pálya Zuika Ko'.lárová hét évvel ezelőtt jegyezte el magát a könnyűzenével. Azóta rengeteg hazai és külföldi fellépése volt, járt többek között Magyarországon, Jugoszláviában, Egyiptomban, Irakban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Hollandiában és Svájcban. Mindenütt élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva tért haza. — Ez Így igaz, óm a legjobb és a legszimpatikusabb közönség mégis csak idehaza. 2ili- nón van — nyilatkozta nemrég az énekesnő. Pályafutása a Szlovák Nemzeti Felkelés központjában, Banská Bystrlcán kezdődött. A befutásért, az elismerésért neki is alaposan meg kellett dolgoznia. Hogy ezzel mégis sikeresen megbirkózott, abban nagy szerepe van édesapjának, akitől nemcsak zenei tehetségét örökölte, hanem nagy hatással volt rá a mindennapi élet problémáinak leküzdésében Is. — Banská Bystricát talán sohasem fogom elfelejteni, hiszen tulajdonképpen itt lett belőlem énekesnő. Pavel Janléek zenekarával nemcsak az egész Szlovákiát be jártam, hanem a Banská Bystrica-i stúdiőban el- készttettem első rádiós felvételemet is. kezdetén .Azóta sok víz lefolyt a Caramon, illetve mot már a Dunán, s Zuzka életében Is nagy fordulat állt be. Ha nehezen Is, de mégiscsak megvált Banská Bystrlcától, s működési székhelyét Szlovákia fővárosában, Bratlslavába tette át. jelenleg a Miroslav Sebő vezette „Hej-együttes“ egyik szólistája. Oj együttes — új emberek. Zuzka már megszokta az új környezetet, de ennek ellenére szívesen emlékszik vissza azokra az időkre, amikor még Karol Konárlkkal énekelt együtt. — Felejthetetlen, szép napokat töltöttünk el a porondon. Biztattuk, segítettük egymást. Karol most külföldön énekel, de remélem hazatérte után még lesz alkalmunk a kjizös fellépésre, bár most a Hej- együttessel az én műsorom e- léggé zsúfolt. Zuzka szeret utazni, s így nagyon sok emberrel kerül kapcsolatba. Talán ezzel magyarázható, hogy a legszívesebben az emberek jó kapcsolatáról, a barátságról és a szerelemről énekel dalaiban. A Hej-együttesben nagyszerű lehetősége van az ilyen számok előadására. Reméljük, élni is fog a lehetőséggel. N. A. Filmlexikon BESSENYEI FERENC; — 1919 bon született, kétszeres Kossuth-dijas, kiváló művész. Pályáját 1949-ben kóristaként kezdte. Szegeden. A felszabadulás utáni évekbe* a szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színház élvonalbeli művésze. 1950-ben a Budapesti. Nemzeti Színházhoz szerződött, a- melynek máig is kiemelkedő müvészegyénisége. Szuggesztlv hőstípus — írták róla számtalan alkalommal, s természetesen nem alaptalanul. Az elmúlt harminc év alatt a magyar színpadokon a legismertebb Shakespeare hősöket játszotta cl, s a szinpadon-fllmen megelevenített magyar történelmi személyiségek és paraszthösök, kiváló megszemélyesítése Is az 6 nevéhez fűződik. Páratlan zengésű orgánuma, kiváló színészi képességei mellett is, egyik legnagyobb erényének számít. Színházból, filmből, rádióból és televízióból egyaránt nagyon sok alakításéra emlékezhetünk. Fontosabb szerepelt az alábbi filmekben játszotta. Szakadék, Hannibál tanár úr, Dúvad, Légy jó mindhalálig. Álba Regla, Isten őszi csillaga, Pacsirta, Fáklyaláng, Elektra, A kőszívű fl ember fial, A helység kalapácsa, Rembrandt, Eg- I ri csillagok, Iphigénla Aullszban, Az ember tra- | gédiája. Szerelmi álmok, ítélet. Valaki a sötét- ? höl. I Hollvwood néger problémája Ez a probláma nein új és nem ismeretlen. Ismeri a filmvilág — csak a nézők nem tudnak róla jóformán semmit sem. Még röviddel ezelőtt a négerek közül csak pár kiválasztottnak jutott osztályrészül az a kitüntetés, hogy amerikai filmekben szerepelhetett —■ a film más területén nem jnthatott szóhoz. Egy-két színésznek világviszonylatban is sikerült himévre szert tennie. Ilyenek például; Sidney Poitier, Ifjabb Sammy Davies, Jim Brown. Az utóbbi időben azonban a néger filmcsillagok sorában sok áj név tűnt fel. Egy a sok kösül a „Sounder“ című film hősnője; Cicely Tyson — akinek tavaly az amerikai újságírók odaitéltók az áv legjobb színésznője megtisztelő címet, és komoly várományosa az idei Oscar-dijnak. A néger színészek mind gyakoribb szereplése az amerikai filmekben nem a véletlen műve, és nem a filmgyártók önzetlenségéről tanúskodik, sem pedig lelkiismeretűk megszólalásáról. Inkább anyagi háttere van. Érdekeltségük és egyben leleményességük eredménye. Az utóbbi esztendők moziválságával van összefüggésben, amelyeket évről évre kevesebben látogatnak. A filmeseknek szükségszerűen új piacot kell keresniük; tehát Afrikában, illetve Latin-Ameri- kában akarják filmjeiket elhelyazni. Ez az offenzíva egyrészt pozitív e- redményekel hozott: felrázta a néger művészeket — másrészt viszont Amerika legnagyobb filmvárosának különböző szervezetei között harc indult meg. E szervezetek egyike a szélsőséges Black Power például kijelentette. hogy azok a filmek, amelyekben néger szinészek szerepelnek és néger problémákat tárgyalnak — sekólyesek, hiszen csak a fehérek problémáit ültetik át néger környezetbe, miközben a feketéket nem is a legjobb színben tüntetik fel. Továbbá még' gazdasági problémák is felmerültek, mert a négerszervezetek kijelentették, hogy a holllywoodi filmek azzal is diszkriminálják a néger színészeket, bogy távolról sem kapják azt a gázsit, mint fehér kolié- gáik. Egyszóval azt követelik, hogy a négerek a filmművészet minden más területén is szóhoz jussanak, nemcsak színészként. Harcolnak a négerek kizsákmányolása ellen is,. Amellett törnek lándzsát, hogy a néger tárgyú és négerek játszotta filmek haszna olyan bankokba foilyon, amelyek néger kézen vannak. Mindenek ellenére — és ez a legfigyelemreméltóbb — továbbra is tömegesen forgatnak filmeket néger művészekkel. Mostanáig vagy húszat, és kb. még SO kerül sorra. A hollywoodi filmmágánásoknak aemcsak a szélsőségesek igényeinek kell eleget tenniük, hanem a mérsékelt szervezeteknek is kedvében keli járniok. Ezen szervezetek íelhivásában — a- mely az amerikai filmvilág minden néger dolgozójához szól •— többek között ez áll: „Dolgozzatok karöltve a haladó emberekkel, azokkal, akik a civilizáció megmentésén fáradoznak. Néger lakosságunk igényeinek kielégítését éppen a filmesek mellőzték. Sokan, mondhatnánk a fehér nézők zöme csak nevetséges, ostoba, naiv jelenetekből ismer bennünket, négereket, és ezek a jelenetek gyakran hamis képet festenek rólunk, félrevezetik a nézőt. Minek a konfliktusokat még jobban kiélezni? Miért ne lehetne olyan filmeket gyártani, amelyek elősegitenék a kniöbözö fajú emberek békés együttétését?“ Ahogy mindebből kitűnik — a világ valóban halad. A haladásnak és a belőle eredő igényeknek nem labet a végletekig ellenállni. Még az olyan konzervatív ás közönyösséggel körülbástyázott fiimvilágvárosban sem, mint amilyen Hollywood. Az amerikai négerek és művészeik lépésről- lépésre haladnak előre — de feltar- téztatbatallanul. A' Svet sociallzmus nyomán —sl— EleUia Barrett, Hollywood egyik néger sztárja Peter Finch társaságában.— Hány éves az együttesük? — kérdezték Sally Carrt, a Middle of the Road nevű popegyüttós énekesnőjét. — Április elején ünnepeltük zenekarunk újjászületésének harmadik évfordulóját. A fiúk, mint mondják, már hat éve együtt dolgoznak. En 1969 április elején csatlakoztam hozzájuk... —• Ilyen jól emlékszik a dátumra? — Nem csoda, hiszen azon a napon helyezték hatályon kívül Skóciában az egyik legrégibb törvényt. A középkori törvény értelmében tilos volt vasárnap délután szeszes Italt árusítani, természetesen a sör sem volt kivétel. 1969 április elsejétől kezdve a skótok vasárnap délután Is Ihatnak sört a sarki kocsmákban... — Ennyire szereti ezt az italt? — Én nem, de a többi skót 1- gen. Emlékszem, milyen Jó hangulat volt egész Glasgowban 1969 április elsején. Betértem egy előkelőbb vendéglőbe, amelyben az Electrons-trlő játszott. Elég sokat ittam már, így hát nem kellett külön bátorítani: felléptem hozzájuk a pódiumra és énekelni kezdtem. A közönségnek Is a triónak Is megtetszett az ének. Ekkor született meg az új együttes, a Middle of the Road. Továbbra Is különféle klubokban | játszottunk. Nemsokára meghívtak bennünket az Orzona nevű luxushajóra. Jó fizetést kaptunk. — Miért hagyták el akkor az Orzonát? — Végigcirkáltuk az Északi- tengert, a csatornát, a Kanári-szigetek környékét, a Földközi-tengert, Nápolyi elhagyva összevesztünk a hajó kapitányával. Túl sokat engedett meg magának. Velem Is ki akart kezdeni. így kerültünk olasz földre, Röma utcájára, akkor már zsebünkben e- gyetlen líra sem volt.. — Mégis Rámában jártak a legjobban. — Ezt annak köszönhetjük, hogy sok skót viccet tudunk. Az egyik kocsmában az angolul tudó kocsmárosnak vicceket kezdtünk mesélni. Amikor már vagy a huszadiknál tartottunk, megkönyörült rajtunk. Azt mondta, bizonyára játszani Is tudunk. Éne a fiúk elővették a hangszereiket... Egy tál ételért muzsikáltunk. Aztán beállított egy este egy hanglemezgyártulajdonos. Szerződésta- jánlott fel. Gondolkodás nélkül a- lálrtuk. Így született meg első hanglemezünk, a Chirpy, Chirpy, Cheep. Ezt követte a Soley, Soley, a Sacramento, a Sámson and Delilah, a Bottoms up, a Yellow Boomerang és mág sok más lemez. — Hová mentek Rómából? — A három év alatt többszőr beutaztuk az egész világot. Sokszor jártunk Amerikában, eljutottunk Ausztráliába, sok európai országban Is vendégszerepeltünk. Közben lan, Eric és Ken megnősült, én hajadon maradtam, de ma Is ügy élünk, mint egy nagy család. — ön nem gondol a fárjhezme- netelre? — Úgy vélem, egy Ilyen sokat utazgató popegyüttes énekesnője nem lehet jó feleség. Egyelőre nincs is Ilyesmire Időm. — Melyik a legújabb lemezük? — A Samba tíAmour. Eddig húszmillió lemezt adtunk el. Ösz- saesen 43 aranylemezzel dicsekedhetünk.
