Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-10 / 37. szám
A temetökapu t>e van csukva. Szerencsiéi’e nem kulcsra. A kis kaptatön feljutva szinte elébünk áll Fábry Zoltán sírja, az Ismert Löffier-port- réval. A bronzfej alatt a név, és a két l^glényesesebb dátum: született 1897-ben, meghalt 1970-ben, Fábry Zoltán. És még két szó ragyog bele az augusztusi napsütésbe: „Vox humana“ — „Emberi hang“. Tulajdonképpen nem Is riportkötelesség, Inkább saját lelkllsmeretem parancsa hozott tde. Négy éve halO'tt az a férfi, akit a legismertebb, legjobb és példaként leginkább magunk elé tűzhető frö- ként taftunk számon, amikor a csehszlovákiai magyar irodalomról besaélünk. Mi történt a négy esztendő alatt? Mit tettünk azért, hogy Fábryt magunk és a világ számára felfedezzük? Hogy eszméjét, példáját hirdessük? Hogy házát múzeummá alakítsuk és életművét az ér- deklődő-k elé tárjuk? A válasz sajnos nem kielégítő, Igaz, hogy megjelentek Fábryval foglalkozó könyvek. Igaz, hogy megindult a Fáb- ry-ház restaurálását, a Fábry- könyvtár lendsaereaését vóg— A múltkor arra kértek, nyissam ki a kaput és mutassam meg a házat, Dehát mit mutassak, ha a könyveket elvitték, ha üresek a szobák? Végül a saját albumomat lapoztam fel nekik, mást nem tudtam csinálni. Szomorú volt ez a jtószl út, szomorú volt az elárvult házat, a búslakodó Schrelberé- ket nézni. Az egyedüli jóérzés, az e- gyedüll vigasz annak a tudatosítása, hogy — mint a magyar Irodalomban már annyiszor — a nép nem felejt. A nép így Is jön és így Is tiszteleg. Egy-egy koszorú vagy virágcsokor a síron: ennyi utána a nyom. Nem tudom, hol történt a hiba. Ml az oka annak, hogy annyi jószándékú Fábry-tlsz- telő nem tud közös nevezőre jutni, hogy négy évvel legnagyobb írónk halála után sem közölhetjük az olvasóval: kész a Fábry Múzeum, aki teheti, látogassa meg. Nem tudom, hol a hiba, de azt nagyon Jól tudom, hogy tennünk kell. EzútO'n kérjük olvasóinkat, azokat, akik ta lálkoztak annak Idején Fábry Zoltánnal: írják meg e találkozások történetét. Legalább Fábry Zoltán sírjánál ző munka, de a végeredmény gyatra. Gyatra egyrészt azért, mert Fábry valahogyan eltűnt az Irodalmi' köztudatunkból (ha egyáltalán van Ilyen), másrészt — és ez sajnos már kézzelfogható, bizonyítható tény — a tervezett múzeum, amelynek anyagi alapját maga az író vetette meg, a csillagokban van még. A sírtól a faluba visz az utam. A Fábry-ház nagy la- ajtaja zárva, a festék maholnap lekopik a falakról, a szobák üresek, a könyveket ©1- szállították még tavaly, hogy."' meg tudják kezdeni a kőművesmunkát. Sajnos a kőművesmunka szinte semmit sem haladt e- löre. Lassan egy esztendeje már, hogy meg kellett volna kezdeni, de munkásoknak se híre, se hamva. A kis pallón átruccanok Schreibeiékhez, Fábry Zoltán egykori gondozóihoz. Schreiber néni megtört asszony benyomását kelti, úgy látszik, őt Is megviselik a ház-körüli huzavonák. — Sajnos alig történt Itt valami tavaly óta. Néha jön egy-két szakember, elkérik a kulcsot, mérnek valamit, aztán elmennek. Azt a szobát annyi Idő alatt már egyszál kőműves Is rendbe tette volna, nem egy egész vállalat. Senki sem tudja, mikor kezdik meg a tatarozást, maholnap beköszönt az esős ősz, és akkor az lesz az akadály, Schreiber néni elmondotta, hogy ma Is sokan Jönnek megnézni Fábry Zoltán házát és sírját. Néha egy egész autóbusszal, néha magányos u- tazók, diákok. Irodalomtörténészek vagy olvasók. Azok, akik szeretik és a mai napig tisztelik, igénylik Fábryt. ennyi szerepeljen lapunkban Fábry Zoltánról. Abban !s biztos vagyok, hogy számos fiatal vagy Idősebb ember szívesen eljönne hétvégén Stószra segíteni a Fábry-ház tatarozásában. Mozdítsuk hát el közösen a holtpo'ntról a Fábry-ház, a Fábry-hagyaték ügyét, szolgáljuk a gyakorlatban Is az emberi hangot, legszebb és legértékesebb Irodalmi örökségünket Batta György Gyermekkönyvek, gyermekrajzok A Mladé letá Ifjúsági könyvkiadó az Idén Unnapll fennállásának 23. évfordulóját. Ebből az alkalomból, valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére könyvklállltást rendezett a Csehszlovák-Szovjet Barátság Házának Libresso nevű helyiségében. A kiállításon az elmúlt 25 év alatt megjelent legszebb Ifjúsági könyveken klvUl helyet kapott az a 15 kötetnyi kiadvány Is, amelynek tematikája a Szlovák Nemzeti Felkelés hősi küzdelme. Ilyen például a „Szlovák Nemzeti Felkelés“ című képgyűjtemény, amelyet Milan Lajfilak és Samo Chalupka egy- egy verse vezet be, és amely magyar fordításban Is megjelent. A meséskönyvek között Is találhatunk magyar nyelvű köteteket, többek között Peter Jllemnlcky ,,Három mese" című könyvét, amelyet Tóth Elemér fordított magyarra. Akad Itt a könyveken kívül más látnivaló Is. Például gyermekrajzok, amelyeknek alkotói tussal, ceruzával, ecsettel mesélik el milyennek látják, hogyan képzelik el a Felkelés hőseit és e bősök hőstetteit. Miként kerúltek Ide ezek a rajzok? A SlnleCko, a Mladé letá gyermeklap- jának szerkesztői a lap Júniusi számát megelőzően leveleket Írtak Szlovákia népi művészeti Iskoláiba. Ezekben a levelekben elküldték a lap júniusi számának e- löre megírt, a Szlovák Nemzeti Felkelésre vonatkoeS cikkeit, és arra kérték a gyermekeket, hogy készítsenek lllusztrá- clökat ezekhez a cikkekhez. A szerkesztőség úgy gondolta, hogy legalább annyi rajz érkezik be majd, amennyi szükséges az írások Illusztrálásához. Arra azonban senki sem gondolt, hogy mindegyik Iskola tanulói reagálnak a kérésre, és annyi színvonalas gyermekrajz érkezik, amennyi nemcsak a cikkek Illusztrálásához elegendő, hanem még két kiállításra Is futja belőlük. A rajzok egy részét ugyanis Bratlslaván klvOl Prágában Is kiállították. A bratlslaval könyv- és gyermekrajz- kiailltást szeptember 24-lg tekintheti meg a közönség. KOlOnösen a tanítóknak érdemes ellátogatni ide. Sok olyan gyermek- versgyűjteményt találhatnak a kiállításon, amelyek anyagät Jől felhasználhatják az Iskolai Ünnepségeken. (nenmannj Babits Mihály összegyűjtött versei Babits Mihály életműve évtizedek múltával is megőrizte frlsse- ségét, korszerűségét. Olyan költészet ez, mely évről évre modernebb, évről évre hozzáférhetőbb a mai ember számára. Csapa kísérletezéssel, járatlan ntakkal teli lírájának olyan csúcsai vannak, melyek tisztaletet parancsoléan emelkednek ki századunk magyar Irodalmának begyvonulatábúl. Nagy és teljes költészet az övé, s mert pályája válságos évtizedek viharain át, saját lelkének nyugtalansága, érzékenysége, teremtő elégedetlensége fölött, saját Isikének örványel fölött (vei. Csupa ellentmondás is ez a Ura, de mindig minden hangjában őszinte. Életének és művészetének dol- galrél mindig egyforma erővel szöl, nehezen fölfejthetö összetettséggel, ha bonyolnltságnkat akarja kifejezni, tiszta egyszerűséggel, ha kristályszerkezetüket akarja láttatni. Enröpa — Madách Kőnyvktadő Szabó Lőrinc összegyűjtött versel „Szabő Lőrincz azok közé a killöaben nem túlságosan gyakori költők közé tartozik — Irta rőla Illyés Gynia —, akiknek életműve egyben életregény. Korának balzacl és baudelaire-i értelmében is megráző, hiteles érzékeltelésével, „mikor a kapitallzmns mér toronygombig elöntötte a magyar városokat is", Szabő Lőrinc végletesen személyes és végletesen őszinte életbeszámolőja Iro- dnlmunknak egy nagy hiánya fölé csinált hidat. Illyés szerint: ez a látszőlag csak magéval foglalkozó lirikns voltaképpen a pol- gérl élni kenlliktnsalnak legnagyobb költői ébrázolőjává nőtt modem Urénkban. Világszemlélete, amely költészete minden szakát végigkíséri, s amelyről hitvallásszerűen külön nagy verset is irt, a materializmas. Igazságérzetével, indlvldnallsta moralitásával pirosaivá sötét és véres, nemegyszer tragikus képet tár elénk, olyastélit, mint a kritikai realizmus mesterei, akik feladatuknak környezetük és koruk felboncolisit tekintették. Szabő Lőrinc Önmagét boncolta. Kevés költő volt, aki önmagával kegyetlenebbfil járt el, magát ridegebben feltárta volna, mint ő. „Műve traglkussága Így olyan kicsengésű, mint a sorstragédiáké.“ £mil Zola lisztes úriház „Nem akarok, mint Balzac, hatni embereim fejlődésére, nem a- karom éket politikai, filozófiai, erkölcsi szempontból befolyásolni. Arra akarok, arra szorítkozni, hogy tényeket állapítsak mag s okait keressem“ — írja Zola,“ a nagy francia Irö, a naturalizmus legnagyobb képviselője önmagáról, miinkamédszeréról, alkotót fel- fogásáről. Ezt eselekszt ebben a regényében is, amelyben egy becsvágyő fiatalember útjait kfséri nyoipon, akt tnkozatosan megismerkedik Campardon mérnök családjával, a szép fényes, fehér ajtők mögött lakó tisztes polgárokkal s ámulva fedezi (öl a képmatatás álarcában járö zttllöttséget, a kapzsiságot, a gonosz hajlamokat, és alantas indulatokat. Eniépa — Madách Könyvkiadő Körkép — 74 Immár hagyománnyá vált, hogy a magyar elbeszélés-irodalom felméréseként évente színvonalas válogatást kapunk az elmúlt év legjobb, legkiemelkedőbb magyar frásaibél. Nagyon hasznos, útmu- tatéként is (orgathaté antolőgia ez a könyv, melyből a széles olvasóközönség áttekintést nyerhet arrél, hol Is tart ma a magyar elbeszélés, hol marad el, esetleg miben előzi meg az európai vagy világszfnvonalat. Többek között Déry Tibor, Mándy Iván, Örkény István, Cseres Tibor, Karinthy Ferenc, Stmonfiy András, Kertész Ákos kapott helyet a Körkép 74 című antológiában. Tamási Áron válogatott művei Ősök beláthatatlan seregének életét, aszúvá érett kultúráját hordozta é« oldotta müvekké — írja Tamási Áron életműve kapcsán Fája Géza. Talán utoljára virágzott ki benne népünk keleti bü- bájú mesevilága, és lüktetett végső teszUltséggel a ballada. Világa zártabb világ, mint szépprözánk nagy klasszikusaié. A Tamási- világ azunban magasan fekszik, messzire ellát onnét, és mély, akár a tengerszem. Életérzése egészen a tengerlenékig, az emberiség őstájáfg ért. Tamási mindig a mélyből (nlmarajlö üzenetekre figyelt. Csapán logkUlönbb lírikusaink hoztak föl olyan mély hfrekel, mint ő. EIső.sorban ez teszi egészen eredeti prézatrévé. Az ő mérete a magasság és a mélység, művei ebben a tekintetben állják a Ingszlgorúbb mértéket. Jonathan Sw^ft Gulliver utazása Lilliputiban Majd kétszázötven évvel ezelőtt, 1727-ben Jelent meg először jonathan Swlftnak, a nagy angol Írónak kora társadalmát kigfi- nyolö regénye. Azóta nemzedékek olvasták, szórakoztak rajta, és tannltak belőle. Időközben az ifjúságnak is kedvenc olvasmánya lett a törpék országában kalandozó .seborvos históriája, s ■ nagy- .szerű mese máig sem vesztett trisseségébOI. Tanulságai felnőttek és gyermekek számára egyaránt maradandéak; a szolgalelküség, az oktalan tokintélytlsztelet iránti gúnyját a ma embere is megérti, az igazságot és az igaz értékeket tiszelő Ifjúság pedig különösen méltányolja. Nyelvművelés Elsikkasztott igekötők Nyelvművelésünk Idestova három évtizede harcol (s tegyük hozzá: nem is eredménytelenül) az Igekötők fölösleges haszmálata, a legyárt, kihangsúlyoz, bepótol, lereodez-féle Igealakok ellen. Am ezalatt — ahogy a mesebeli sárkánynak Is mindig ü) feje nő a levágott helyén — egyre gyakoribbá váltak a beszédben az ellenkező előjelű szélsőségek: sokszor onnan Is elmaradt az Igekötó, a- hol szükség lett volna rá. A felszerelést I a sportnyelvben kezdték szerelés-nek hívni: ma már a csinosan divatosan öltözött tizenévesnek Is „jó szerelése van“. A szónak ez a jelentése még nőm számit köznyelvinek Inkább csak az Ifjúság körében él. A melegít viszont hovatovább polgárjogot nyer, kiszorítva a megszokottabb bemelegít igét. Legutóbb a televízióban is elhangzott, a műkorcsolya VB közvetítése sorá,n. Elterjedését nyilván megkönnyítette, hogy a tréningruhát már elég régen melegitő-nek Is mondjuk. Annál több vitát kavart és tiltakozást váltott ki a bonyolit térhódítása a lebonyolíl-tal szemben, hiszen ez a csonkulás a mondatok értelmét látszólag éppen az ellenkezőjére fordította. A minap például ezt olvastuk egyik napilapunkban:' „a közeli években továbbra Is a 16-os autóbusz marad a várt tömegközlekedés kizárólagos bonyolitúia". Most aztán törhetjük a fejünket: jó hír-e ez, vagy sem? örülJünk-e, vagy bősz szankodjunk, hogy a várost közlekedést ezután Is csak egyetlen autóbuszjárat akadályozza, hátráltatja, nehezíti? De tólre a tréfá- vall Mondjuk ki nyíltan: a cikk írója hibát követett el, mert a bonyolit Igét nem a maga helyén, nem a valódi jelentésében alkalmazta. Ez a szótévesztés Is arra figyelmeztet: Itt az Ideje, hogy a lebonyolít, intéz, ellát stb. szavakat a bonyolít átmenetileg háttérbe szorított visszahelyezzük jogaikba. Az Igekötők elhagyogatása valószínűleg összefügg az élőbeszéd tempójának felgyorsulásával, Illetőleg azzal a napjainkban világszerte menyllvánuló igyekezettel, hogy a nyelvi közlés a lehető leggazdaságosabb, minél kevesebb szóval, minél többet mondó legyen. E távirat — vagy apróhirdetés-stílusnak azonban megvan az a veszélye, hogy a mindenáron való rövidségre törekvés végül Is nem megkönnyíti, hanem megnehezíti a tudattartalmak cseréjét. •Az Igekötő kiesése például azonos alakú, de különböző jelentésű szö- pároikat — melegít (meleggé vagy melegebbé tesz) — melegít (be melegít), bonyolít (bonyolulttá tesz] — bonyolít (lebonyolít) stb. — hoz létre, s ez zavarhatja a megértést. Érdekes, de korántsem örvendetes fejlemény, hogy ez az „Igekö- tőtlenség“ újabban egy másik, a beszélt és Írott köznyelvtől eléggé távol állő területen Is jelentkezett: az értekező prózában, főleg az Irodalomkritika nyelvében. Stl- lárls modorosság ez, nem teszi gördülékenyebbé „könnyebbé“ a szöveget, olykor még kétértelműséget is okoz. A példákat a legolvasottabb Irodalmi és Irodalomtu- dományi folyóiratokból vesszük, de a lelőhelyet ezúttal nem adjuk meg, mivel nem az a célunk, hogy egyes kutatókat kipellengérezzünk, hanem hogy bemutassunk egy nyelvi hibát, amely egyébként nemcsak az Itt idézett szerzőknél fordül elő. íme a példák: „keressük meg annak a Hegelben csú csosodé német Idealista fllozöfiá- naik a motívumait, amelynek szellemében alkotott Madách“; „A Móricz Zslgmondról szóló tanulmányokban... Ismét feltűnnek az a- lapozatlan és kidolgozatlan ötletek“; „nem egyszerűen véleménykülönbségről van szó, hanem o- lyan elvi alapozásról, amelynek konzekvenciái nem egyeztethetők a marxista Irodalomszemlélettel“; ,,a Goethe-féle írók is megismerhetők, ha bonyolultabb és összetettebb közelítési módokat Is Igényelnek, mint az egyszerűbb írók esetében ez megszokott“; „A gondolkodó-kereső közelítés tökéletes hiánya azonban V.-t teljesen egyoldalú. .. megállapításokhoz vezeti“; „Elgondolkoztat... az a kívülállást jelző elvontság, amellyel M. V. Camus munkásságát közelíti“: „A különbségek tisztábban fogalmazhatók“; „a költők... versben akarták s versben Is fogalmazták legnagyobb mondanívóikat“; „0- jabb prózájának ismeretében ml is bátran fogalmazhatjuk: amire tudatos stilisztáink többnyire csak törekedtek, nála megvalósult“; ,,nem elégszik meg a dolgok felületének tükröztetésével, hanem átfogó törvényeket akar fogalmazni“; „a sokrétű részelemzések végül Is... határozott Camus-képet fogalmaznak“. Csak Ismételhetnénk önmagunkat: modoros, különeködö-flnom- kodó stllusdlvattal állunk Itt szemben. Ne hódoljunk be neki, ne mellőzzük öncélúan az Igekö- tö igéketl Használjuk bátran azután Is — ha éppen órájuk van szükség — a kicsúcsosodik, megalapoz, összeegyeztet, megközelít, megfogalmaz stb. szavakat beszédben és írásban egyaránti K. G.
