Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-29 / 35. szám
A hírek szerint hatalmas versengésbe kezdett a két James Bond, Roger Moore és Sean Connery. Amiko-r u- gyanls a 007nes ügynök volt, sikeres tolmácsolója, Connery meghallotta, hogy Roger Moore ugyanannyit kap egy-egy James Bond-film főszerepéért, mint Ő, Ismét elvállalta egy ilyen témájú film főszerepét, noha annak Idején égre-földre esküdö- zött, hogy soha többé nem játssza a titkosügynököt. Az őszre elkészülő filmjének címe A szerelem mindenkit megöl. Roger Moore ugyanakkor „Az aranyrevolveres férfi" című James Bond film főszerepét tolmácsolja. — .A bemutató Idején az egyik James Bond reszketni fog — mondta az angol színész. — Mindenesetre én sokkal fiatalabb vagyok, ■jobb az erőnlétem, mint Sean Connerynak. 0X0 0X0 Marlene Dietrich, tévé- show-jának bemutatóján, elmondta véleményét a televízióról. — .A legnagyobb butaság a világon. Szerintem a televízió csak mágányosoknak és betegeknek való. 0X0 0X0 Henry Kissinger amerikai külügyminiszter nagy futballrajongó. A moszíkval csúcstalálkozóról Is elugrott Dortmundba, hogy megtekintse a Hollandia—Brazília VB-találkoz6t, és ott volt az NSZK—Hollandia döntőn is. A Newsweek című amerikai hetilap ezzel kapcsolatban megírta, hogy a külügyminiszter asztalán minden bélen megjelenik egy lepecsételt, szigorúan bizalmas megjelöléssel' ellátott boríték. A boríték az NSZK labdarúgóbajnokságának e- redményeit tartalmazza. A külügyminiszter az annak Idején Párizsban lezajlott vietnami tárgyalások alkalmával állítólag kijeién tette, boldog, hogy szolgálatból oly gyakran utazik Európába, csak azt fájlalja, hogy legtöbbször éppen Pá rizs az úticélja, ahol csapnivaló futballt játsszanak. Még nem Járt nálunk. 0X0 0X0 Egy New York-i bárban három hétig a harminc é- ves Ifj. Frank Sinatra énekelt olyan hajviselettel és olyan ruhában, mipt világhírű apja. .Műsorán is azok a dalok szerepeltek, amelyek annak idején oly nagy hírnevet hoztak apjának. Sőt, az öreg szokáshoz híven ö sem volt hajlandó az újságírók kérdésére válaszolni, mondván, hogy őket csak ostobaságok érdeklik, — Annyira hasonlított az apjára, hogy már attól féltem, hátba fog vágni, mint a jó öreg Frank! — mondta a televízió képviselője. A NAGY EGYÜVÉTARTOZÁS IDEJE Idestova negyed évszázada szerepei a zvolent Jozej Gregor Tajovsky színpadán Mária MarkoviCovd. Kétségkívül a színház oszlopa, kiváló jellemszínésznó, a kifejezőeszközök széles skálájával, hibátlan nyelvkultúrá- fával. Gyakran láthatjuk a televízióban és a fimvásznon. Legutóbb egy magyar film, Sára Sándor Hószakadásának főszerepét játszotta el. Ez a film képviselte a magyar filmgyártást a közelmúltban lezajlott Karlovy Vary-i filmfesztiválon, a szakértők részéről — különösen Mária Markoviöövá játéka — jó bírálatot kapott. Harminc évvel ezelőtt, a Szlovák Nemzeti Felkelés ■ Idején, Mária Marko- vtőová a színpadért a harctérrel cserélte fel. jelmeze a vOröskeresztes e- gészségügyl nővérek fehér köpenye volt, s az élet színpadán bizonyította kivételes embert nagyságát. Emlékeiben ma ts szívesen visszatér történelmünk e hőskorára. Új ifiíiság 7 Mária Markoviöová a „Hószakadás“ című magyar filmben • Milyen légkör uralkodott Banská Bystrica kulturális életében, és hogyan jutott kapcsolatba a Felkeléssel? — Banská Bystrica kulturális életét, az ún. Szlovák Állam idején, az élénk alkotó tevékenység, és nyugodtan mondhatom — a bátor kiállás jellemezte. A Szabad Szlovák Rádióállomás születését is valahol műkedvelő színpadunkon kell keresni Előadásaink, és egész dramaturgiánk rendszerellenes beállítottságú volt. Előadások közben gyakran hangzottak el „Ilava-viccek", a fasiszta szlovák rendszer hírhedt börtönére célozva. ' Bemutattuk többek között Stodoia „Marina Hav- ranová" című színművét, Martáková-Rázusová [á- noSIkját, ami akkor merész tettnek számított. E- zenkívül az irodalmi összeállításokat ts úgy válogattuk össze, hogy forradalmi kicsengésük legyen. Sládkoviö és Jankó Kráf versel minden bizonnyal bizakodásra, bátorságra intettek. De nemcsak az előadások, hanem az egész munkalégkör a közelgő felkelés hangulatából Izzott. Slukáék. Hanesék, Kováíék, Markoviíék, csakúgy, mint Stolman, Plávka, MatuSka. Sára vagy Filo egy mindenre elszánt ellenálló csoportot alkottunk, Kell-e érre ékesebb bizonyíték annál, hogy az itt felsoroltak, de még mások is, a legnagyobb veszély idején Is rendszeresen szerepeltek a Szabad Szlovák Rádlő műsoraiban, illetve a politikai és kulturális életben egyaránt. • Hogyan emlékszik vissza, harminc év távlatából, a Felkelésben átélt élményeire? — Számomora — a legcsekélyebb pátosz nélkül — csodálatos élmény volt. Egyszer egy élménybeszámoló alkalmából valamelyik faluban egy Idős asszony csak a borzalmakra emlékezett vissza, csupán az vésődött emlékezetébe. Én merőben más szemmel nézek arra a 60 csodálatos napra. Meghatározhatatlan fennkölt hangulatban éltünk, az emberek jók voltak egymáshoz, segítették egymást. Egységesek voltak, mint még soha, felülkerekedtek' a hétköznapok szürke, jelentéktelen problémáin. Mindenkinek volt a másikhoz egy-egy kedves, bíztató szava, készégge! segítettük és támogattuk egymást. A borzalom, a felkelés rettenetes drámája csak ezután, a nemzet e csodálatos apoteózisa. után következett. Az előző hősi korszakot azonban már ez sem tudta feledtetni velem. • Mivel foglalkozott Bapská Bystrícán a felkelés idején? — Mindenfélével, de azért mindenekelőtt vöröskeresztes nővér voltam. Időm javarészét a sebesült katonák és partizánok között töltöttem. A sebesült harcosok végtelenül hálásak voltak a gondoskodásért. A partizánok ellátása is a mi hatáskörünkbe tartozott. • Es kulturális téren? — Szabad Időmben Andrej Bagarral jártam beszerezni a Frontszínház kellékeit, gyakran elkísértem Palo Bieliket is, aki íllmszalagon örökítette meg a felkelés eseményeit. Máskor a felkelők rádiójában jelentkeztem. A hírektől kezdve, a politikai műsorokon keresztül a dramatizált irodalmi összeállításokig, minden műsorban foglalkoztattak. A Vöröskereszt szervezetnek is volt önálló adása, amelyben írott vagy rögtönzött anyagokat, tanácsadót olvastunk be. A rádióban találkoztam bratislavai, martini, zvoleni, presovi színészekkel — valamennyien harcos, forradalmár csapatot alkottunk. Mindent vállaltunk, amit a rádió sugárzott. Szóban, dalban hirdettük a felkelés eszméit. Ott nem kérdezte senki sem, van- e időnk, csak kezünkbe nyomták a szöveget, és a mikrofon elé állítottak. Érdekes, de egyszer sem fordult elő, hogy nem értem volna rá. • Volt valamilyen közvetlen „harci“ élménye is? — Banská Bystrica bombázásakor történt, az Alsó utca egyik masszív boltíves kapuja alatt szorongtunk, a repülőgépek egész alacsonyan szálltak, és géppuskából lőtték az utcákat. És akkor feltűnt az utca végében egy tízéves formájú kislány, hóna alatt kottafüzettel. Ügyet sem vetett az eszeveszett lövöldözésre, nyugodtan, látszólag félelem nélkül lépkedett. Ekkor én Is megfeledkeztem a veszélyről, kirohantam az utcára, és a kapu alá cipeltem a kislányt. • Mivel emlékeztek meg a színházban a Felkelés 30. évfordulójáról? — Két színművet is bemutatunk, amelyek kétségkívül megnyerik a közönség tetszését, és hatásos módon népszerűsítik a Felkelés hagyatékát. Az egyik Solovlő Merlndája,.a másik háziszerzőnk, §. M. Sokol „Antónia és a háború“ című színműve. (mi) Ezt nem én, mások állítják Zdenka Larencováról. A szakértők, a barátai, és nem utolsó sorban a rajongói. Pedig Zdénka olyan lány, mint a többi. Sötét hajú, nyájas, kedves és megfonto*lt. Mosolya megnyerő. Társaságban figyelmes és közvetlen. Érdeklődésének középpontjában a költészet áll, mégis elsősorban énekesnő. Vagy mégsem? A feltett kérdésre nehéz lenne egyöntetű választ adni. Any- nyl viszont tény, hogy Zdénka imádja a verselést, az éneklést. Egyszóval az előadóművésze Cet. Fellépései diákéveiben kezdődtek. Tagja volt egy gyermekkórusnak Is. Itt szerezte meg a zeneelmélet alapjait. Még 16 éves sem volt, amikor rnár jól pengette a gitár húrjait. . Zdénka verset ír, szerelmes dalokat komponál, énekel — és gitáron kíséri előadását. Mindezt hatásosan és megnyerő módon teszi. Három-négy évvel ezelőtt még „csak" tehetségesnek tartották. Ma viszont már azt mondják róla, hogy „befu- tótt". Dalait egyre többen kedvelik meg, egyre többen fütyülik vagy dúdolják az utcán, a presszókban. A főiskola elvégzése után Franciaországban járt tanulmányúton, ahol nem csak rengeteg élményben volt része, hanem bepillantást nyert a francia könnyűzenei életbe Is. Tanult és tapasztalatokat szerzett elsősorban, ezenkívül elkészült Itt első lemeze Is, a- mely népdalokat örökített meg. Azóta számtalan hazai és külföldi fellépése, rádió-, televízió- és hanglemezfelvétele volt. Járt többek között a Szovjetunióban, Svédországban, Ausztriában, Lengyelországban és Jugoszláviában. Első nagy sikerét a Rosa Ca- nlna című nagylemezével illetve a „Regény a rózsáról" című tv-müsorával aratta. — Sz hitet és bizalmat a4ittt TÖBB MINT TEHETSÉG a további munkámhoz — nyilatkozta nemrég. -— Szükségem is volt erre, mert egy .előadóművésznek éreznie kell, hogy a közönség mellette áll hiszen a dalok elsősorban is nekik készülnek. Ezt követően a további sikerek, győzelmek sem vártattak sokáig magukra, hiszen Zdénka nyerte el Prágában a Folk Singers fesztivál első díját. Győzött Gottwaldovban az Intertalent versenyen Is. Két évvel ezelőtt Bratislavában lírás lett a „Koukol“ című dala, s megnyerte a jlhlaval Aranyrózsa versenyt. A sor azonban még mindig nem teljes, hiszen Lorencová egyike azon énekeseinknek, akik már felléptek Cannes-ban a MIDEM fesztiválon. — Midezek ellenére nem titkolom. hogy fellépéseim előtt lámpalázas vagyok, de ez csak addig tart, míg a közönség elé lépek. Utána feloldódik belső feszültségem, mert érzem, hogy a kapcsolatunk kölcsönös; ők élvezik az előadást, én pedig azt, hogy szórakoztathatom ő- i(8t, (äföinet azereahetek nekik. ,A tehetséges Zdénka Lorencová, ha nem üstökös-szerű gyorsasággal Is, de mégiscsak befutott, közkedvelt, sokoldalú elöadómflvésznö lett. Mindig, már gyermekkorától kezdve, „zenész“ akart lenni. A legszívesebben midig a fiatalok — elsősorban is a diákok —, táborában játszott és énekelt, s ezzel így van a mai napig. Sosem szerette, sőt megvetette és ellenszenves volt számára , a nagyvárost kávébázban való /fellépés. Pedig, ezekből szocialista hazánk fővárosában majdnem annyi van, mint ahány a másod- és harmadrangú beat- együttes és énekes. Talán éppen azért, mert nagyon szereti a fiatalokat, első szerzeményeinek szövege nem-, csak világos és tiszta, hanem könnyű és közérthető is. Még ma is vonzó például a Cslngi- llBgi (Cinky-llnky) ‘ című saját saerzeményének a refrénje, i- mely szabad fordításban így hangzik; Csingi-Iingi, caingi-lingi, Hadd meg gyöngyvirágod. Add vissza a szoknyám fodrát. Ha nem tudsz szeretni!... Sokoldalúságát bizonyltja, hogy nemrég többször fellépett a Semafor Színház különböző műsorában, zenés játékában. A közönség rokonszenvét főleg lírikus verseinek gltánklséret- tel való előadásával nyerte meg. Versel tisztáik. Társadalmi és művészi tekintetben értékesek. A természetet, a szerelmet, s mindannyiunk természetes vágyait, álmait ábrázolja bennük. Zdénka Lorencovának' nagyon sok Ismerőse és barátja van, ám csak azokat fogadja el közülük „Igazinak", akik nem az énekesnőt, azelőadőművész- nőt látják benne, hanem „csak ZdSnkát"! És ez így helyes, hiszen a barátság csak akkor I- gazi és tartós, ha becsületesség és őszinteség az alapja. ÍN. A.Í. Filmlexikon INGRID BERGMANN: — 1917-ben, Stokholm- ban született — svéd színésznő. Világhírét — akárcsak két Oscar-diját — számos emlékezetes filmalkotásban alapozta meg. Első filmjét 1935- ben forgatta, majd a második világháború alatt és az azt követő években Hollywoodban filmezett. 1949-ben visszatért Európába. R. Roselini, u- gyancsak világhírű olasz filmrendező, felesége lett. Később elváltak s ismét Amerikába költözött. Nagyon sok film- történeti jelentőségű filmje meilett színpadi alakításait sem lehet említés nélkül hagyni. Érdekes északi szépség, drámai képességű asz- aszonyhős. Régebbi alakításai közül a televízióban látott „Akiért a harang szól“ című, Hem- mingway-regényből készült amerikai filmet említjük. „A diadalív árnyékában“, a „Szánt Johanna“ és a „Szereti ön Brahmsot“ című további filmjeit közönségünk u- gyancsak ismeri. INGMAR BERGMAN: — svéd filmrendező, író, forgatókönyvfró, a modern filmművészet egyik legeredetibb, nagy egyénisége. Pályáját Íróként és forgatókönyviröként kezdte, s éveken keresztül színházaknál dolgozott, így a svéd színházi élet reneszánszának élvonalbeli egyénisége lett. Később érdeklődése teljesen a film felé fordult, s hogy kizárélag ennek szentelhesse magát. szakított a színházzal. Első filmjét 1945-ben rendezte. Filmjeiben általános emberi-erkölcsi problémákkal foglalkozik, s minden művének önálló bergmanl filozófiája van. Minden művében következetesen — bár önismétlések nélkül — egyazon problémákra, gondolatsorra koncentrál: az élet és a halál, a vallás, a férfi és a nő viszonya, az emberi kapcsolatok megoldhatatlansága. Filmszínházainkban minden jelentős filmjét bemutatták. Ezek közül sorolunk fel néhányat: Szomjúság, Nyári játékok. Szerelmi lecke, Asszony! álmok, Egy nyáréj mosolya, A hetedik pecsét, A nap vége. Csend, Szégyen, Szenvedély.
