Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-12 / 7. szám

A MÜLT HÉTEN BESZÁMOLTUNK BREZSNYEV elvtársnak, az SZKP fő­titkárának nagyjelentőségű kubai lá­togatásáról. Mint már beszámolónk­ban jeleztük, a látogatás nemcsak a szovjet-kubai kapcsolatok fejlődésé­re van kihatással, hanem pozitívan befolyásolja Kuba nemzetközi politi­kai helyzetét is az amerikai konti­nensen. A Brezsnyev elvtárs kísére­tében lévő Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a kubai látogatás be­fejezte után Washingtonba repült, hogy ott tárgyalásokat folytasson a szovjet-amerikai kapcsolatuk fejlesz­téséről, az európai biztonságról, va­lamint a közel-keleti béke megszilár­dításáról. A nagy hírközlő szervek jelentései szerint napirenden volt az Egyesült Államok és Kuba kapcsola­tainak javítása is. Emlékezetes, hogy az Egyesült Ál­lamok Kubával kapcsolatos ellensé­ges politikája következtében a két ország között nincs diplomáciai kap­csolat és Washington vezetésével a földrész számos országa bojkottália Latin-Amerika egyetlen szocialista országát. Ügy tudják, hogy Kuba és az amerikai földrész többi országá­nak kapcsolata fontos napirendpont lesz a február 20-án Mexikóban kez­dődő amerikai külügyminiszteri érte­kezleten. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKAT EM LÍTVE maradjunk néhány percet még ennél az országnál. Nixon elnök ja­vaslatára az amerikai kongresszus megkezdte a költségvetés tárgyalá­sát. Erre a költségvetésre a hadiki­adások fokozása a jellemző. A Ni­xon elnök által javasolt költségve­tésnek három fő vonását lehet kie­melni: 1. A költségvetés kiadási ösz- szege az Egyesült Államok történeté­ben első alkalommal haladja meg a 300 milliárd dollárt. A bevétel 295 milliárd dollár, így a tervezett defi­cit 9,4 milliárd; 2. Minden eddiginél nagyobb összeget, 85,5 milliárd dol­lárt irányoznak elő hadikiadásokra. Ez az összeg több mint tizenkétsze­rese az oktatásra fordítandó 7,5 mil- liárdnak. 3. A súlyos energiaválság ellenére aránytalanul kis összeget, 1.5 milliárdot irányoz elő állami for­rásokból energiakutatásra és fejlesz­tésre. A nagyarányú hadiköltségvetés el­lentmond az elnöki indoklásban em­lített békés törekvéseknek, és azokra a fenyegetésekre hívja fel a figyel­met, amelyek az utóbbi időben hang­zottak el Washingtonban az amerikai barát reakciós délkelet-ázsiai rend­szerek megmentésére. A KÖZÉP-KELET is gyakran szere­pel még a világsajtó hasábjain. Mi­közben a tervezett ütemben folytató­dik az egyiptomi és az izraeli csa­patok szétválasztása, az egyiptomi kormányzat széleskörű előkészülete­ket tesz a Szuezi-csatorna megnyi­tására és a csatorna menti városok újjáépítésére. Higazi miniszterelnök­helyettes, gazdasági és pénzügymi­niszter, amerikai szakvállalatok kép­viselőjével folytatott megbeszélést a fontos nemzetközi viziút hajózhatóvá tételének problémáiról. Az előzetes tervek szerint két ütemben hajtják végre a Szuezi-csatorna megtisztítá­sát. A munkálatok első szakasza leg­feljebb hat hónapig tart, s ennek e- redményeként helyreáll az 1967-es izraeli agressziót megelőző állapot. A következő szakaszban úgy mélyítik ki a csatomamedret, hogy az óriás tankhajók számára is lehetővé vál­jék az átkelés. Szadat elnök utasí­totta a szakembereket, hogy az újjá­építés során egyaránt vegyék számí­tásba a gazdasági és katonai köve­telményeket, tekintettel arra, hogy Egyiptomot több katonai támadás ér­te a csatorna felől. AZ ANGOL bányászsztrájk előké­születeiről már múlt számunkban is írtunk, bár akkor még nem tudtuk, milyen eredménnyel zárul a bányá­szok szavazása. A bányászok 81 szá­zaléka igennel válaszolt. A brit mun­kásmozgalom történetében még nem volt példa ilyen nagyarányú támoga­tásra egy általános sztrájkfelhívásra. Az angol bányászok csak akkor áll­nak el a sztrájktól, ha bérkövetelé­seik kielégítésére a kormány meg­felelő intézkedéseket foganatosít. A sztrájk egyébként veszélyezteti a konzervatív kormány helyzetét, és nincs kizárva újabb parlamenti vá­lasztások kiírása sem. BENJAMIN SÁDOVSKÝHQZ, A SZISZ NYITRAI JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKÉHEZ — Mi a legégetőbb gondja a nyitrai járás ifjúságának? — A legégetőbb és legáltalánosabb probléma az, hogy sok szervezetnek még mindig nincs megfelelő anyagi a- lapja, nem rendelkezik megfelelő helyi­séggel, ahol a fiatalok dolgozhatnának, szervezeti életet élhetnének. Az ifjú­sági szervezet járási vezetősége, de a járás politikai és társadalmi szerveze­teinek a vezetőt ts arra törekednek, hogy nocsak járási szinten, hanem az alapszervezetek szintjén ts megértsék egymást az emberek. — Mit tesznek annak érdekében, hogy a gyengébben működő ifjúsági szerve­zetek necsak a SZISZ |B-töl. hanem fa­lujuk többi tömegszervezetétől is segít­séget kapjanak? — Minden tevékenység és kezdemé­nyezés a szervezetekben, az üzemekben és falvakon, sőt az emberek szintjén va­lósul meg vagy bukik el. Ezért azonkí­vül, hogy a saját vezetőinket informál­juk, tájékoztatjuk az egyes társadalmi és áilam-t szervezetek vezetőit is. Több értekezleten, beszélgetésen, de az egyes községek meglátogatása alkalmával is külön-külőn tájékoztatjuk a vezetőket azokról a feladatokról, amelyek a párt­ós az ifjúsági szervezet plénumái nyo­mán rájuk hárulnak. Aktívákon, Iskolázá­sokon igyekszünk megmagyarázni, hogy hol és hogyan segíthetnek a fiatalok­nak. Több társadalmi szervezttel már ré­gebben együttműködésről szőlő egyez­ményt kötöttünk, és ugyanezt megtet­te néhánv alapszervezetünk is. Ezeket azonban nemcsak meg kell kötni, ha­nem meg kell valósítani Is. Ezért arra törekszünk, hogy megmagyarázzuk és rávezessük az egyes szervezeteket a . megvalósítás formáira. Az ifjúsági szer­vezetek tagjai nemcsak a SZISZ-ben, ha­nem a többi társadalmi szervezetben is tevékenykednek, tehát adva van az együttműködés lehetősége, csak meg kell találni azokat a formákat, ame­lyek a leginkább megfelelnek az ifjú­ság érdekének és alaptermészetének. — Mindez milyen konkrét változáso­kat, eredményeket hozott az ifjúsági szervezetek életébe? — Már befejeztük az évzáró közgyű­léseket. Ezeken megmutatkozott, hogy mind a falust, mind az üzemi SZISZ- szervezetek munkája tavaly sokkai ered­ményesebb és látványosabb volt, untat két évvel ezelőtt. Ezt azért mondom, mert például sokkal kevesebb gonddal és fáradtsággal bonyolították le az év­záró közgyűléseket, mint tavaly. Min­den alapszervezetben volt mit értékel­ni: széleskörű és kielégítő volt a szer­vezetek politikai, kulturális munkája, és a tagok nemcsak szórakozhattak, hanem tanulhattak ts az év folyamán. Most, a- miiikor már az évzáró közgyűlések után vagyunk, s amikor a járási konferenciá­ra készülünk, jólesik ezt elmondani, hi­szen az értékelésnél látható volt, hogy tavaly aktívabbak voltak fiataljaink, és hogy jél érezték magukat a szervezet­ben. Ez az elkövetkező év sikeresebb és eredményesebb tevékenységének az a- lap fel tété le. —nth— TÁMOGATJÁK DEMANDICE (Déménd) SZISZ ALAPSZER­VEZETÉBEN 24 TAG DOLGOZIK. BABÍC IST­VÁN elnök vezetésével az elmúlt évben fel­építették és berendezték a klubhelyiségü­ket. A fiatalokat sokban segíti a hnb is, ahol legnagyobb pártfogójuk STUTIKA GYU­LA elvtárs. A klubhelyiség ebben az évben új bútort, lemezjátszót, magnetofont és egyéb társa­sági játékokat kap. Egyébként a falu mint­egy 35 fiatalja szombat délutánonként ta­lálkozik a klubhelyiségben. A déméndi ifjúsági szervezet tagjai az elmúlt évben 860 brigúdérát dolgoztak le a főút menti parkosítási munkákban és az iskolai ebédlő átépítésében. Részt vállaltak az „Önmagunknak“ elnevezésű televíziós versenyből: ennek keretében 118 mázsa ócskavasat és 75 mázsa üveget gyűjtöttek össze. Legjobb munkát ezen a téren VAR­GA JÓZSEF és PÖSA PÄL végezték. EGYMÁST A falu SZISZ*szeľvezetéi)ek eddig hamm tagja rajvezető ax AKI-ban: RIBOS VALÉ­RIA, KONOPKA ILONA és PASZTYIER MÁ­RIA. Az idén további két SZISZ taggal sze­retnék bővíteni a rajvezetők számát, és a pionírszervezet fennállásának 25. évfordu­lóját több politikai rendezvénnyel készül­nek megünnepelni. A déméndi fiatalok nem feledkeztek meg a politikai oktatásról sem. Ebben a helyi pártszervezet tagjai nyújtottak hatékony se­gítséget. Eddig a hely! állami gazdaság és szövetkezet üzemeiből csak két fiatal te­vékenykedett a falu ifjúsági szervezetében. Az idei év legfontosabb feladatai közé tar­tozik a SZISZ-szervezet tevékenységének fellendítése és a faluban dolgozó minden fiatal megnyerése a szervezeti munkának. Belányi János < < H < u, > Z '< o u « N a * x z S3 CS < S w co X D c < ö o u* Felemelkedés Cigánykérdés! Van ilyen? Van. Az elsőosztályos cigány­gyerekek több mint.41 százaléka megbukik. Egy-egy isko­láskorú gyerek általábau 161 érát hiányzik egy évben az iskolából, és 20 %-kal több bűncselekményt követnek el a cigányszármazású Hálálok, mint a nem cigányszármazású ak. De miért? Elsősorban Is talán azért, mert bár társadalmunk meg­lehetősen nagy anyagi eszközöket fordít a kérdés megol­dására, eddig nem sikerült elérni azt, hogy a cigányla­kosság fele ne a putrik és pérők fogságában lakjék. A ci­gányfiatalok 33 százaléka — többnyire aj lányok — az is­koláskor letelte után nem áll munkába, -és ezáltal akarva- -akaratalan hordozójává, konzerválójává válik a cigányla­kosság rossz életkörülményeinek és szemléleti elmaradott­ságának. Ha mindehhez hozzávesszük azt, hogy ez az a nénréteg. amoly a leggyorsabban, sőt egészségtelenül szaporodik, a- mely hat éven belül, tehát 1980-ra például a mai száz­nyolcvanezres létszámról előreláthatólag kétszázhúszezerre növekszik, akkor látjuk azt Is. hogy milyen súlyos és meg lehetősen bonyonlult társadalmi kérdés ez. A megoldás kézenfekvő. A cigánykérdést nem lehet meg­oldani a nemzeti bizottságokon, és az egész társadalom gondjai, tennivalói közé tartozik. Szükséges, hogy össze­fogjanak az állami ás társadalmi szervek és együttes b- karnttal, összehangolt tevékenységgel fokozatosan tegye­nek valamit a cigány flatalpjf nagy tömegeiért. Nem leltet számunkra közömbös, hogy" nagy ázSzalékuk továbbra sem fejezi be az általános Iskolát, és hogy a társadalom peri­fériáján él. ...... F.zért nagy feladat hárul a Szocialista Ifjúsági Szerve zet szerveire és szervezeteire, hiszen sokkal nehezebb például átnevelnl az idősebb cigányembereket, mint új szo­kásokra nevelni a fiatalabb réteget, tehát az óvodás fis Iskoláskorú gyerekekét. Természetesen mindent nem oldhat meg a SZISZ. Első­sorban Is az óvodák, iskolák, valamint az állami szerve zetek feladata ez. de az Ifjúsági' szervezeteknek kis rész' kell vállalnlok a nagy feladatból. Szükséges, hogy az állami szerveken fis a többi társa dalmi szervezeteken kívül például a SZISZ Ptónfrszervezete is a korábbinál nagyobb súlyt helyezzen a clgánygvere kekkel, a pionírokkal és nem pionírokkal folyó munkára. Hogy nem könnyű munka a clgyánygyerekekke! dolgozni, az magától értetődik, dé fgy 1s folytatni kell. Erre szám­talan munkaforma, megoldás kívánkozik. A SZISZ Pionír szervezetének a vezetői például fokozatosan bevonhatják a cigánycsaládok gyerekeit a plonlrszervézét töme.gmunká jába. mert ezekben a gyerekekben nemcsak tehetség, ha nem egészséges önérzet és tenulvágyás ts él. Szeretnek é- nekelnt, jó érzékük van a zenéhez, sokuknak van kézü­gyessége. és mindezt nemcsnk hogy ki lehet, hanem ki ts kell használni a nevelés „érdekében. A pionírszervezet ve zetői bevonhatják a gyerekeket az egyes körök munkájába és közben természetesen fejleszthetik bennük az egészséges önérzetet és a fajtájuk iratitl felelősséget. Ugyanez természetesen érvényes á SZISZ szerveivel és szervezeteivel kapcsolatosán is. Itt azonban nemcsak az n lehetőség van meg, hogy magunk közé fogadjuk a cigány fiatalokat, hanem az ts, . hogy önálló községi szervezete­ket, klubokat is aklakftsanak, s hogy nedsak mások vezes sék és igyekezzenek művelni őket, hanem hogy maguk is hozzájáruljanak saját felemelkedésükhöz. A meglévő üzemi és falusi Ifjúsági szervezetek feladata viszont, hogv fokozottabb ügyeimet szenteljenek a velük dolgozó cigány fiatalok problémáinak, hiszen köztudott, hogy közülük nagyon sok, sőt talán a legtöbb rossz, néha egészen tragikus családi környezetből indul, s bogy szá­mukra a felemelkedés kétszeresen is nehéz. Azt Is tudotosítani kell, hogy mindezt nem lehet azon­nal megoldani, és ezért még átgondoltabban és még na gyobb figyelemmel kell a problémára összpontosítani, hogy holnap, holnapután egyre kevesebb és kevesebb megoldan­dó feladat legyen. — nth— A KONTAKTUS ROVATA KEDVES FIATALOK! Továbbra ts sok-sok levél érkezik a címünkre. A különböző óhajokat-sóha- jókat, észrevételeket-javaslatokat és be­számolókat tartalmazó küldeményeknek mindig őszintén örülünk. Sajnos, az u- tóbbi időben egyre gyakrabban vegyül az örömbe üröm Is. Hogy miért? Nos, elsősorban Is azért, mert néhány levélíró tudósításait futószalagon gyárt­ja. Hogy tévedés ne esséK, rögtön le­szögezzük, hogy az adott esetben nem a mennyiség, sőt még nem is a minő­ség ellen van kifogásunk, hanem egy­szerűen az ellen, hogy „egyesek“ (ez­úttal nevüket még elhallgatjuk, de leg­közelebb már a nyilvánosságnak is tud­tára adjuk — a szerk. megjegyzése) be­számolóikat másolópapírral írják, s az egyik példányt hozzánk, a másikat pe­dig az Üj Ifjúságba küldik be. Az el­múlt két-három hét alatt több Ilyen e- settel találkoztunk, s ezért kérünk ben­neteket, hogy a jövőben egy és ugyan­azt a beszámolót csak egy szerkesztő­ségbe küldjétek be. Megértéseteket e- lőre is köszönjük, hiszen ezzel nemcsak a két szerkesztőség munkáját könnyűi­tek meg, hanem megakadályozzátok azt is, hogy nem arról hallotok majd a Kontaktusban, amit olvashattok az Üj Ifjúságban! És ha már Itt tartunk, helyreigazítás­sal Is kell szolgálnunk. Az 5. számban megjelent rovatunk egyik beszámolóját nem Benkovics László, hanem Benkovics Zoltán, koéűtyl hallgatóuk leveléből ál­lítottuk össze. A hibáért, amelyre aka­ratunkon kívül került sor, ezúton is kérjük szíves elnézését. A múlt heti rovatunkban felhívtuk a figyelmeteket, hogy írjátok meg véle­ményeteket új módszerünkről, az egy- egy műsorban egy előadó három felvé­telének közvetítéséről. Örömünkre szolgál, hogy a válaszok nem várattak sokáig magukra. Tollat ragadott például a lúékai Bendsuch Er­zsébet, akt többek között így fogalmaz­ta meg véleményét: „Levelem már a 168. műsor közvetí­tése előtt elkezdtem írni. Ebben én Is azt szerettem volna tanácsolni, hogy az egyes adásokba egy bizonyos énekes vagy együttes több dalát Is be lehetne sorolni. Így az új elképzelést én öröm­mel fogadom. Magyarországról Borbély Lászlótól (Székesfehérvár, Schönherz Zoltán u. 32} kaptunk ezzel kapcsolatban levelet; „Nekem erről csak pozitív lehet a vé­leményem. Szerintem a kezdeményezés nagyon jó és helyénvaló, mivel csak­nem mindenkinek van kedvenc előadó­ja, akinek a felvételeit szívesen hall­gatja.“ Ezen a véleményen van még Hubay Edit és Valéria neporadzai (naprágyl) hallgatónk Is, ám az Igazsághoz tarto­zik, hogy kaptunk olyan levelet is, a- melynek a feladója a régi módszerre szavaz. • Ismételten leszögezzük, hogy újításun­kat csak kísérletképpen vezettük be. Léte vagy nem léte véleményetektől függ. Műsorainkat egyelőre új' módsze­rünk szerint állítjuk össze, mivel az újnak sokkal több a pártfogója, mint az ellenzője. Véleményeteket továbbra Is szívesen fogadjuk, akárcsak kéréseiteket és be­számolóitokat. Leveleiteket a következő címre küldjétek: a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adása. 897 11 Bratislava, Zochova 3. A borítékon tüntessétek fel műsorunk címét, a Kontaktust. Nagy Árpád Többször is jártunk a Magas- Tátárában, és így a csodálatos liegyóriás szimbolikus temető­jében is. A sírhantok alatt nem porlad emberi test. és mégis nem lehet nem gondol­ni arra. hányán lelték halálu­kat a hegyóriások sziklacsú­csain vagy a fehér hú könyör­telen ölelésében. Most újabb fejfák, újabb fel­kiáltójelek kerültek a régiek mellé. A fehér halál ezúttal még könyörtelenebb, még kér­lelhetetlenebb volt, és egyszer­re tizenkét fiatal életét oltott ki. A szülök, a diáktársak, <f iskola gyásza a mi gyászunk is, hiszen fiatal olvasókat, az Üj Ifjúság lelkes táborának ti­zenkét tagját vesztettük el bennük, és ezért, amikor Ko­máromban, Érsekújváron és szerte az országban leeresztet­ték a sírokba a tátrai tragédia fiatal áldozatainak földi ma­radványait a fiatalságukat jel­képező fehér koporsókban, lé­lekben mi is totl álltunk a megdöbbent gyászoló tömeg kö­zött. Gyászoltuk és gyászoljuk az életüket, és azt a reményt, amit már puszta létükkel is képviseltek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents