Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-05 / 6. szám
új ifjúság 7 A tarisznya tartalmáért felel: PALÁGYI LAJOS A nőt divatban már semmi sem meglepő, de' ha elmondom, hogy mi most a silck Nyugaton, akkor a fejüket csóválják majd. A hamburgi Die Zeit „Divat a lomposság“ címmel cikket közölt, amelyben azt fejtegeti, hogy jelenleg Nyugaton a legdivatosabb, ha a ruha használtnak látszik, durva, gyűrött és szí- nehaguott, a zsebek vitorla- vászonból, a blúzok érdes a- nyagból varrottak, !erde szegélynek és bő ujjúak. A szoknyák akkor a 1eakelen- riőbbek. ha gyűrött kordból vannak, a szövetben csomók éktelenkednek és elvarratlan szálak lógnak ki a gir- begörbe varratokból. A téli idény slágere az a blúz, a- melynek toldott-foldott az anyaga. Párizsban állítólag így szólítják meg egymás’ jobb társaságban a hö'ouek: „Drágám, isten! a ruhád... Melyik ócskásnál rendelted?* ooo Peter Ustinov, a világhírű brit színész, drámaíró és rendező, a humor lélektanáról tartott előadást! Kijelentette, hogy a francia viccek a legrövidebbek, legkegyetlenebbek és a leglogt- kusabbak. Példát is említett. — A mélytengeri búvár c nagy víz fenekén sétálgat Egyszer hangot hall a fül- hallgatóbani Az anyahajóró üzennek neki: „Azonnal jöj, felt Süllyedünk!“ ooo Peter Farmert, a kiváló texasi súlylököt megkérdezték, miért kedveli ezt a sportot. A válasz: — Imádom azt a lágyan huppanó hangot, amellyel a súlygolyó földet ér. Eszem a költőt lelkét... Az egyik párizsi étterem falán a következő felirat áll: ,JNe nyújtson be válókeresletet, ha kiderül, hogy a felesége nem tud főzniI Étkezzék nálunk, ás a feleségét tartsa hobbyból!" Josephine Baker, a világhírű énekesnő és revütáncosnő most 67 évesnek vallja magát, bár egyes lexi- konszerkesziők szerint elmúlt már hetven. Mindenesetre újból fellépést vállalt a New York-i Palací színházban és táncával, énekével még mindig nagy sikert aratott. Amikor észrevette, hogy a sztnjpadho: közel ülő néző látcsövét sze gézi rá, így szólt hozzá: — Ne tegye ezt, őrizzi meg az illúzióitI A művésznő megjegyzésé vastaps követte. Gary Grant 70 éves A leghódítóbb külsejű férfiak sem tudják megállítani az időt, az örök amorőzök is új meg új születésnapokhoz érkeznek. Most ünnepli hetvenedik születésnapját az amerikai filmek évtizedeken át egyik legnépszerűbb férfihőse, Cary Grant. Utolsó filmjét 1966-ban készítette „Sétálj és ne rohanj“ címmel. Azóta csak az üzleti életben vállal szerepet. egy nagyvállalat igazgatója. Legutolsó — negyedik — feleségétől, Dyane Cannintól (jelenleg nálunk az „Andersen magnószalagok“ c. film női főszereplőjeként látható) is akkortájt vált el, azóta a nyugati sajtó is alig-alig írt Grant- ról. Hetven évvel ezelőtt az angliai Bristolban született, 1921-ben artistaként került az Egyesült Államokba, s azóta ott él. Leeemlékeze- tesebb filmjei a Nősténytigris (Katherine Hepburnnel), a Kár volt hazudni (Irene Dunne-nel), az Arzén és levendula, A szőke kísértet. Kiemelkedő alakítása volt még Cole Porter, a kiváló zeneszerző megszemélyesítése a Night and Dayben (Éjszaka nappal), valamint a Kipling elbeszélése nyomán készült Gunga Din e- gyik hőse. Néhány évvel ezelőtt a televízió Ismét műsorra tűzte a „Forgószél“ című filmjét, amelyet Alfred Hitchcock rendezett, s a női főszereplő Ingrid Bergman volt. Külföldi filmsorozatok a Csehszlovák Televízióban A fekete város fiatal szerelmespárja, Nagy Gábor és Venczel Vera A televíziós filmsorozatok egyre nagyobb népszerűségnek örvend>snek a nézők körében. Bár vannak, akik a pokol fenekére kívánják őket, a nézők többsége bemutatásuk mellett szavaz. A Csehszlovák Televízió filmdramaturgiai főszerkesztősége minden évben tgvekszik színvonalas és érdekes sorozatokat tűzni műsorára. Az Idei műsorterv többé kevésbé már elkészült, olvasóinkat bizonyára érdekli, mit láthatnak majd a képernyőn. Kétségkívül legkedveltebbek a kém- történetek. Ilyen vérbeli kémtörténc-t „A tavasz tizenkét állomása“ című ti- zenkétrészes szöv et sorozat. A történet egy szovjet felderítőről szól, aki beépült a német vezérkarba. A film kedvező visszhangot váltott ki a szovjet tévénézők körében. Reméljük, nálunk Is tetszeni fog. A televízió arra törekedve, hogy a sorozatot minél hamarább bemutathassa. szokatlan eljáráshoz folyamodott, kénmagnószalagon szinkronizálta a sorozatot. Az év második felében kerül bemutatásra az „Egy ismeretlen az átjáróházból“ című szoviet detektívtörténet, .továbbá az ismert „Az acélt megedzik“ című regény alapián készült sorozat, majd a „Garin mérnök sugarai“ című tudományos-fantasztikus történet. Valószínűleg sor kerül még az idén a Makszim Gorgikj elbeszélése alapján forgatott „Életem“ című háromrészes film bemutatására Is. Az NDK alkotóinak műhelyéből láthatjuk a „Donna Juanita hét szerelme“ című háromrészes filmet, amely a romanU- kus címmel ellenlétben a mai nő problémáiról szól. Az NDK-ból származik két további krimi: A tettes ismeretlen és a Hívjátok a rendőrséget a 110-es számon, valamiint egy hétrészes filmsorozat, a Kedves felebarátok. A Német Szociáldemokrata Párt megszilárdulásáról, az első világháborút megelőző időszakról szól az „Apák“ című sorozat. A lengyel sorozatoknak a Kloss és a Micha! úr kalandjai révén jó nevük van nálunk. Nyilván a Kopernikusz életéről szóló háromrészes film sem okoz majd csalódást. Bemutatásra kerül továbbá YVladyslaw Reymont „Parasztok“ című regényének tizenhárom részes tévéváltozata, és nagy várakozás előzi meg a „Jánoszik“ című sorozatot (kevesen tudják, hogy Jánošíkot Lengyelországban is néphösként tisztelik). „A fekete város“ című Ismert sorozat már fut a képernyőn'. A Magyar Televíziótól megvettük továbbá a Borsot. Láttuk még a „Minden kilométerkőnél“ című sorozat további részeit, amely a háború utáni Bulgáriában játszódik le, és az országban maradt fasiszta elemek elleni küzdelemről szól. Természetesen jó néhány nyugat-eu- rójaai produkciót is láthatunk majd a képernyőn. A tévénézőket bizonyára megörvendezteti a hír, hogy a televízió műsorra tűzi Randall és Hopkirk kalandjainak további folytatásait. A Magyar Televízióiból már ismerjük a „Minden lében két kanál“ című angol sorozatot Tony Curtis-szal és Roger Moore- ral a főszerepben. A Csehszlovák Televízió „Védelmezők“ címmel mutatja be az ITV televíziós társaság filmjét. A Leonardo da Vinci élete után újabb o- lasz filmsorozat kerül a képernyőre, Giacomo Puccini élete. Kimondottan szórakoztató jellegűek A kalóz (tizenháromrészes) s a Vasálarc (háromrészes] című francia sorozatok. Végül szeretnénk felhívni a tévénézők figyelmét arra, hogy a Csehszlovák Televízió második műsorában felújította az utóbbi tíz évben látott legsikeresebb külföldi sorozatokat: Bonivur szíve (szovjet). A nyomok a hetedik mennyországba vezetnek és az Árnyak a Notre Dame felett (NDK), Michal úr kalandjai és Cosel grófnő (lengyel). (palágyi) lAIOGATOßl A MAGYAR HANGLEMEZGYÁRBAN A ,, lemezre! lliomois“ Koncz Zsuzsa a hanglemezgyár keverőasztalánál Budapest. Rottenbiller utca 47. A kapubejárattal szemben az udvar túlsó végén hirdeti a tábla: Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Stúdiója. Az előcsarnokból beljebb jutva az ajtó fölötti táblán felirat: „Ha a lámpa ég, belépni tilos!“, s egy másik iiveg- búrán kivilágított betűk. „Csend! Felvétel!" Tehát ez a hanglemezstúdió. Valójában azonban kevés felvétel készül itt, ez a terem inkább csak a népszerű beat-zenekarok otthona, a muvészlemez-felvetel itt már ritkaságszámba megy. A híres Hungaroton lemezek, a francia nagydfjat nyert Bartók- üsszkiadás, a Liszt-sorozat a To rockó téri templomban, vagy Pan nonhalmán, néha a várbeli Mátyás templomban készülnek, mert ott jé az akusztika. A Rottenbil ler utcai stúdió valamikor mozi volt és akusztikai viszonyait a művészek nem nagyon szeretik. De hát milyen a jó akusztika? A szakemberek nevettek ezen a kérdésen. Erre a naivitásra u- gyanis aligha lehet válaszolni. Papíron ugyan minden pontosan kiszámítható, akárcsak egy épület vagy egy hfd statikai feltété lei, az akusztika nagyon is egzakt tudomány tárgya, de ahol a művészet kezdődik, ott vége a bölcsességnek. Bejön a terembe egy muzsikus, hármat tapsol, kettőt mordul, és azt mondja: rossz az akusztika. S hogy mitől jé a Turockó téren, vagy egy régi templumban, azt éppúgy nem lehet tudni, mint azt, hogy két mesterhegedü. vagy két remekbe szabott zongora közül miért szél szebben az egyik, mint a másik, és mikor szól szebben. A hangzó anyagot először magnószalagra veszik fel. Nem min denki tudja, hogy a művész, a- dott esetben a zenekar, nem egy- öltében játssza végig a művet, hanem részletekben. mindaddig ismételve, amíg a művész, a ze net rendező és a hangmérnök ki nem mondja: ez jé. Valahogyan úgy készöl a felvétel, mint a filmforgatás, snittenként. Úgy is vágják össze, montírozzák a jé részeket. Sok művész, sok előadóművész kicsit idegenkedik ettől a munkamódszertől. mert az alkotás töretlen fvét félti a szabdalástót. a ragasztástól. A jelentős előadók azonban hamar hozzászoknak ahhoz. hogy a hanglemez-követelmény más. mint a koncert, és végű! a tökéletes részekből ösz- szohozzák azt az egészet, amelynek egységes, izzó atmoszférája van. A következő döntő folyamat a lakkvágás. Talán ellenlemezját- szönak nevezhetnénk azt a készít léket, amelyen a hangzó anyagot lakklemezre vágják. Ez u- gyanis nem leveszi a hangot a lemezről, hanem ráteszi. A lakklemez kényes jószág, egyszer lejátszható. de tulajdonképpen ez az alapja a tömeggyártásnak. Erről készülnek a matricák, apamatrica, anyamatrica és a fiúk, amivel tulajdonképpen préselik a hanglemezt. (Ogy is hívják: mat- rtcacsalád.) A magyar hanglemezgyártás sikere. a termelés megháromszorozódása oda vezetett, hogv a gal- vánkapacitás — a matricák u- gyanis a galvánözemekben készülnek — már kevés. A karácsonyi piacon először jelentek meg olyan magyar művészlemezek. amelyek matricái Svéd országban készültek, bogy pótolják a kapacitáshiányt. A prés massza ts külföldről jött, ugyanis az egész világon nyersanyag- hiány van. és ugyancsak kilincselni kell a présmasszáárt. A kipréselt hanglemez még nem minden. Minden lemezgyüjtő tudja, hogy a tasak majdnem o- lyan fontos, mint maga e lemez, ezen vannak a szükséges információk és a tasakon múlik, hogy a lemezgyüjtő még akkor ts szí vesen forgassa egy-egy kedvenc darabját, amikor nincs ideje lejátszani. A tasaktervezésnél állandóan figyelni kell a közönség ízlésváltnzásait, a nemzetközi grafikai divat hullámveréseit, és ami az alapszabály, mindig valami újat kell kitalálni. (Az egyik Kodály-lemez borítóját például a tákosi református templom belső tere díszíti. Itt készölt a felvétel és ezt a műkincset, a templombelsőt tulajdonképpen a hanglemez fedezte tel. A festett asztalosmunkát 1766-ban kászftette egy asztalosmester.) A Hanglemezgyártó Vállalatnál azt mondják: mindez csak kezdet. Dorogon most épül a korszerű prés- és galvánüzem. Lépést kell tartani a hangfelvételi technikával, amely az egész világon évről évre megújnt. A vállalat szakembereinek az a véleménytik. hogy 1980-ra a magyar hangle meztermelés kétszerese lesz az I- deinek, de ezt nagyon óvatos, inkább pesszimista jóslatnak tekintik. II. A VICC „LELKE“ A vicc a komikum legegyszerűbb megnyilatkozási formája. Freud szerint a vicc kifejlődött játék, vidámság elérését célzó lelki teljesítmény, ezért az érthetőség feltételéhez kötődik. Ha magyarázni kell, elvész a komikuma. A vicc a tudattalanból származik — állapítja Freud. Ezt bizonyítja mindenekelőtt sajátos rövidsége. Egy pillanatra a gondolkodás gyermeki fokra helyezkedik vissza —, hogy az értelmetlenség okozta régi vidámságot visszanyerjük. Minden tudattalan felfedezése komikusán hat ránk. Gondoljunk a „gyermekszájra“... „A vicc lelke a rövidség“ — írja Jean Paul. A tömörség,, a töredezett, hiányos előadásmód, a sebes végkifejlet, az „elhallgatás“ a vicc lényeges sajátossága. — „Mt a legjobb automata? — A fő- kapitányság. Bedobod az ablakot, kijön a rendőr.“ „Mi a különbség a háború és a mozi között? — Semmi. Mindkettőnél hátul vannak a legjobb helyek." A népmese — amely szintén a vágy ki elégítő fantázia terméke — többszöri hallásra sem veszít hatásából. A vicc igen. A mese műalkotás, a vicc nem az. A vicc fütyül a maradandóságra: egyszeri fogyasztásra termett. „Ha szellemességet mondtál, azonnal felejtsd el“ — hangzik a bölcs tanács. Egy sikerült viccet kétszer elmondani — szegénységi bizonyítvány. JC Az élcek hamar megkopnak, érdektelenné válnak, igazi szülőjük a pillanat heve. Egyes vicctípusok, persze, újraélednek. Sok Hit- ler-ellenes éle például korábban a császárra vonatkozott... Az aránylag legegyszerűbb szerkezetű viccek Arisztidről és Ta- szilóról szólnak. A komikus hatást rendszerint a két szereplő ostobasága váltja ki. „Egy reggel Arisztitd meglátogatja Taszilót. Bemegy a hálószobába, és megdöbbenten látja: Taszító meztelenül, behunyt szemmel áll a tükör előtt. — Mit csinálsz, kéhlek? — kérdezi a barátja. — Ne zavarj, csak arra vagyok kíváncsi, milyen vagyok, ha alszom." Jóval erőteljesebb a komikus Itatás a következő viccben: „Két angol beszélget a kocsmában. Egyszer csak nyílik az ajtó, s egy ló lép be rajta. Tisz- tességtudóan odalépkest a pulthoz és kér két korsó sört. Elegáns mozdulattal f&lhörptnti. Azután két pohár whiskyt. Élvezettel föl- hajtja, majd megtörli a száját, fölmászik a pultra, onnan a falra, végigsétál a mennyezeten, lejön az ajtófélfán, és kimegy az ablakon. A két angol megdöbbenten néz egymásra. Hosszú ideig szöln-i sem tudnak a meglepetéstől. Végre az egyik megszólal: — Láttad? — Láttam. — Borzasztó. — Szörnyűt Sörre whiskyt inni!" A hiba itt groteszkké, képtelenné, blőddé fokozódott. A feszült várakozás hirtelen és váratlan feloldása: a két angol nem azon döbben meg, amin kellene, hanem — az italok fordított sorrendjén. (Folytatjuk)
