Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-05 / 6. szám

új ifjúság 7 A tarisznya tartalmáért felel: PALÁGYI LAJOS A nőt divatban már sem­mi sem meglepő, de' ha el­mondom, hogy mi most a silck Nyugaton, akkor a fe­jüket csóválják majd. A hamburgi Die Zeit „Di­vat a lomposság“ címmel cikket közölt, amelyben azt fejtegeti, hogy jelenleg Nyugaton a legdivatosabb, ha a ruha használtnak lát­szik, durva, gyűrött és szí- nehaguott, a zsebek vitorla- vászonból, a blúzok érdes a- nyagból varrottak, !erde szegélynek és bő ujjúak. A szoknyák akkor a 1eakelen- riőbbek. ha gyűrött kordból vannak, a szövetben csomók éktelenkednek és elvarrat­lan szálak lógnak ki a gir- begörbe varratokból. A téli idény slágere az a blúz, a- melynek toldott-foldott az anyaga. Párizsban állítólag így szólítják meg egymás’ jobb társaságban a hö'ouek: „Drágám, isten! a ruhád... Melyik ócskásnál rendel­ted?* ooo Peter Ustinov, a világhí­rű brit színész, drámaíró és rendező, a humor lélekta­náról tartott előadást! Kije­lentette, hogy a francia vic­cek a legrövidebbek, legke­gyetlenebbek és a leglogt- kusabbak. Példát is említett. — A mélytengeri búvár c nagy víz fenekén sétálgat Egyszer hangot hall a fül- hallgatóbani Az anyahajóró üzennek neki: „Azonnal jöj, felt Süllyedünk!“ ooo Peter Farmert, a kiváló texasi súlylököt megkérdez­ték, miért kedveli ezt a sportot. A válasz: — Imádom azt a lágyan huppanó hangot, amellyel a súlygolyó földet ér. Eszem a költőt lelkét... Az egyik párizsi étterem falán a következő felirat áll: ,JNe nyújtson be válóke­resletet, ha kiderül, hogy a felesége nem tud főzniI Ét­kezzék nálunk, ás a felesé­gét tartsa hobbyból!" Josephine Baker, a világ­hírű énekesnő és revütán­cosnő most 67 évesnek vall­ja magát, bár egyes lexi- konszerkesziők szerint el­múlt már hetven. Minden­esetre újból fellépést vál­lalt a New York-i Palací színházban és táncával, éne­kével még mindig nagy si­kert aratott. Amikor észre­vette, hogy a sztnjpadho: közel ülő néző látcsövét sze gézi rá, így szólt hozzá: — Ne tegye ezt, őrizzi meg az illúzióitI A művésznő megjegyzésé vastaps követte. Gary Grant 70 éves A leghódítóbb külsejű fér­fiak sem tudják megállítani az időt, az örök amorőzök is új meg új születésnapok­hoz érkeznek. Most ünnep­li hetvenedik születésnapját az amerikai filmek évtize­deken át egyik legnépsze­rűbb férfihőse, Cary Grant. Utolsó filmjét 1966-ban ké­szítette „Sétálj és ne ro­hanj“ címmel. Azóta csak az üzleti életben vállal sze­repet. egy nagyvállalat igaz­gatója. Legutolsó — negye­dik — feleségétől, Dyane Cannintól (jelenleg nálunk az „Andersen magnószala­gok“ c. film női főszerep­lőjeként látható) is akkor­tájt vált el, azóta a nyugati sajtó is alig-alig írt Grant- ról. Hetven évvel ezelőtt az angliai Bristolban született, 1921-ben artistaként került az Egyesült Államokba, s azóta ott él. Leeemlékeze- tesebb filmjei a Nősténytig­ris (Katherine Hepburnnel), a Kár volt hazudni (Irene Dunne-nel), az Arzén és le­vendula, A szőke kísértet. Kiemelkedő alakítása volt még Cole Porter, a kiváló zeneszerző megszemélyesí­tése a Night and Dayben (Éjszaka nappal), valamint a Kipling elbeszélése nyo­mán készült Gunga Din e- gyik hőse. Néhány évvel ezelőtt a televízió Ismét mű­sorra tűzte a „Forgószél“ című filmjét, amelyet Al­fred Hitchcock rendezett, s a női főszereplő Ingrid Bergman volt. Külföldi filmsorozatok a Csehszlovák Televízióban A fekete város fiatal szerelmespárja, Nagy Gábor és Venczel Vera A televíziós filmsorozatok egyre na­gyobb népszerűségnek örvend>snek a né­zők körében. Bár vannak, akik a pokol fenekére kívánják őket, a nézők többsé­ge bemutatásuk mellett szavaz. A Cseh­szlovák Televízió filmdramaturgiai fő­szerkesztősége minden évben tgvekszik színvonalas és érdekes sorozatokat tűzni műsorára. Az Idei műsorterv többé ke­vésbé már elkészült, olvasóinkat bizo­nyára érdekli, mit láthatnak majd a kép­ernyőn. Kétségkívül legkedveltebbek a kém- történetek. Ilyen vérbeli kémtörténc-t „A tavasz tizenkét állomása“ című ti- zenkétrészes szöv et sorozat. A történet egy szovjet felderítőről szól, aki beépült a német vezérkarba. A film kedvező visszhangot váltott ki a szovjet tévéné­zők körében. Reméljük, nálunk Is tetsze­ni fog. A televízió arra törekedve, hogy a sorozatot minél hamarább bemutathas­sa. szokatlan eljáráshoz folyamodott, kénmagnószalagon szinkronizálta a soro­zatot. Az év második felében kerül be­mutatásra az „Egy ismeretlen az átjá­róházból“ című szoviet detektívtörténet, .továbbá az ismert „Az acélt megedzik“ című regény alapián készült sorozat, majd a „Garin mérnök sugarai“ című tu­dományos-fantasztikus történet. Valószí­nűleg sor kerül még az idén a Makszim Gorgikj elbeszélése alapján forgatott „Életem“ című háromrészes film bemu­tatására Is. Az NDK alkotóinak műhelyéből láthat­juk a „Donna Juanita hét szerelme“ cí­mű háromrészes filmet, amely a romanU- kus címmel ellenlétben a mai nő prob­lémáiról szól. Az NDK-ból származik két további krimi: A tettes ismeretlen és a Hívjátok a rendőrséget a 110-es számon, valamiint egy hétrészes filmsorozat, a Kedves felebarátok. A Német Szociálde­mokrata Párt megszilárdulásáról, az első világháborút megelőző időszakról szól az „Apák“ című sorozat. A lengyel sorozatoknak a Kloss és a Micha! úr kalandjai révén jó nevük van nálunk. Nyilván a Kopernikusz életéről szóló háromrészes film sem okoz majd csalódást. Bemutatásra kerül továbbá YVladyslaw Reymont „Parasztok“ című regényének tizenhárom részes tévéválto­zata, és nagy várakozás előzi meg a „Jánoszik“ című sorozatot (kevesen tud­ják, hogy Jánošíkot Lengyelországban is néphösként tisztelik). „A fekete város“ című Ismert sorozat már fut a képernyőn'. A Magyar Televí­ziótól megvettük továbbá a Borsot. Lát­tuk még a „Minden kilométerkőnél“ cí­mű sorozat további részeit, amely a há­ború utáni Bulgáriában játszódik le, és az országban maradt fasiszta elemek el­leni küzdelemről szól. Természetesen jó néhány nyugat-eu- rójaai produkciót is láthatunk majd a képernyőn. A tévénézőket bizonyára megörvendezteti a hír, hogy a televízió műsorra tűzi Randall és Hopkirk ka­landjainak további folytatásait. A Ma­gyar Televízióiból már ismerjük a „Min­den lében két kanál“ című angol soro­zatot Tony Curtis-szal és Roger Moore- ral a főszerepben. A Csehszlovák Tele­vízió „Védelmezők“ címmel mutatja be az ITV televíziós társaság filmjét. A Leonardo da Vinci élete után újabb o- lasz filmsorozat kerül a képernyőre, Giacomo Puccini élete. Kimondottan szórakoztató jellegűek A kalóz (tizenháromrészes) s a Vas­álarc (háromrészes] című francia soro­zatok. Végül szeretnénk felhívni a tévénézők figyelmét arra, hogy a Csehszlovák Te­levízió második műsorában felújította az utóbbi tíz évben látott legsikeresebb külföldi sorozatokat: Bonivur szíve (szovjet). A nyomok a hetedik menny­országba vezetnek és az Árnyak a Notre Dame felett (NDK), Michal úr kaland­jai és Cosel grófnő (lengyel). (palágyi) lAIOGATOßl A MAGYAR HANGLEMEZGYÁRBAN A ,, lemezre! lliomois“ Koncz Zsuzsa a hanglemezgyár keve­rőasztalánál Budapest. Rottenbiller utca 47. A kapubejárattal szemben az ud­var túlsó végén hirdeti a tábla: Magyar Hanglemezgyártó Válla­lat Stúdiója. Az előcsarnokból beljebb jutva az ajtó fölötti táb­lán felirat: „Ha a lámpa ég, be­lépni tilos!“, s egy másik iiveg- búrán kivilágított betűk. „Csend! Felvétel!" Tehát ez a hanglemezstúdió. Valójában azonban kevés felvétel készül itt, ez a terem inkább csak a népszerű beat-zenekarok otthona, a muvészlemez-felvetel itt már ritkaságszámba megy. A híres Hungaroton lemezek, a francia nagydfjat nyert Bartók- üsszkiadás, a Liszt-sorozat a To rockó téri templomban, vagy Pan nonhalmán, néha a várbeli Má­tyás templomban készülnek, mert ott jé az akusztika. A Rottenbil ler utcai stúdió valamikor mozi volt és akusztikai viszonyait a művészek nem nagyon szeretik. De hát milyen a jó akusztika? A szakemberek nevettek ezen a kérdésen. Erre a naivitásra u- gyanis aligha lehet válaszolni. Papíron ugyan minden pontosan kiszámítható, akárcsak egy épü­let vagy egy hfd statikai feltété lei, az akusztika nagyon is eg­zakt tudomány tárgya, de ahol a művészet kezdődik, ott vége a bölcsességnek. Bejön a terembe egy muzsikus, hármat tapsol, ket­tőt mordul, és azt mondja: rossz az akusztika. S hogy mitől jé a Turockó téren, vagy egy régi templumban, azt éppúgy nem le­het tudni, mint azt, hogy két mesterhegedü. vagy két remekbe szabott zongora közül miért szél szebben az egyik, mint a másik, és mikor szól szebben. A hangzó anyagot először mag­nószalagra veszik fel. Nem min denki tudja, hogy a művész, a- dott esetben a zenekar, nem egy- öltében játssza végig a művet, hanem részletekben. mindaddig ismételve, amíg a művész, a ze net rendező és a hangmérnök ki nem mondja: ez jé. Valahogyan úgy készöl a felvétel, mint a filmforgatás, snittenként. Úgy is vágják össze, montírozzák a jé részeket. Sok művész, sok előadóművész kicsit idegenkedik ettől a mun­kamódszertől. mert az alkotás tö­retlen fvét félti a szabdalástót. a ragasztástól. A jelentős előadók azonban hamar hozzászoknak ah­hoz. hogy a hanglemez-követel­mény más. mint a koncert, és végű! a tökéletes részekből ösz- szohozzák azt az egészet, amely­nek egységes, izzó atmoszférája van. A következő döntő folyamat a lakkvágás. Talán ellenlemezját- szönak nevezhetnénk azt a készít léket, amelyen a hangzó anya­got lakklemezre vágják. Ez u- gyanis nem leveszi a hangot a lemezről, hanem ráteszi. A lakk­lemez kényes jószág, egyszer le­játszható. de tulajdonképpen ez az alapja a tömeggyártásnak. Er­ről készülnek a matricák, apa­matrica, anyamatrica és a fiúk, amivel tulajdonképpen préselik a hanglemezt. (Ogy is hívják: mat- rtcacsalád.) A magyar hanglemezgyártás si­kere. a termelés megháromszoro­zódása oda vezetett, hogv a gal- vánkapacitás — a matricák u- gyanis a galvánözemekben ké­szülnek — már kevés. A kará­csonyi piacon először jelentek meg olyan magyar művész­lemezek. amelyek matricái Svéd országban készültek, bogy pótol­ják a kapacitáshiányt. A prés massza ts külföldről jött, ugyanis az egész világon nyersanyag- hiány van. és ugyancsak kilin­cselni kell a présmasszáárt. A kipréselt hanglemez még nem minden. Minden lemezgyüjtő tudja, hogy a tasak majdnem o- lyan fontos, mint maga e lemez, ezen vannak a szükséges infor­mációk és a tasakon múlik, hogy a lemezgyüjtő még akkor ts szí vesen forgassa egy-egy kedvenc darabját, amikor nincs ideje le­játszani. A tasaktervezésnél ál­landóan figyelni kell a közönség ízlésváltnzásait, a nemzetközi grafikai divat hullámveréseit, és ami az alapszabály, mindig vala­mi újat kell kitalálni. (Az egyik Kodály-lemez borítóját például a tákosi református templom belső tere díszíti. Itt készölt a felvétel és ezt a műkincset, a templom­belsőt tulajdonképpen a hangle­mez fedezte tel. A festett aszta­losmunkát 1766-ban kászftette egy asztalosmester.) A Hanglemezgyártó Vállalatnál azt mondják: mindez csak kez­det. Dorogon most épül a korsze­rű prés- és galvánüzem. Lépést kell tartani a hangfelvételi tech­nikával, amely az egész világon évről évre megújnt. A vállalat szakembereinek az a véleménytik. hogy 1980-ra a magyar hangle meztermelés kétszerese lesz az I- deinek, de ezt nagyon óvatos, in­kább pesszimista jóslatnak tekin­tik. II. A VICC „LELKE“ A vicc a komikum legegysze­rűbb megnyilatkozási formája. Freud szerint a vicc kifejlődött játék, vidámság elérését célzó lel­ki teljesítmény, ezért az érthető­ség feltételéhez kötődik. Ha ma­gyarázni kell, elvész a komiku­ma. A vicc a tudattalanból szárma­zik — állapítja Freud. Ezt bizo­nyítja mindenekelőtt sajátos rö­vidsége. Egy pillanatra a gondol­kodás gyermeki fokra helyezke­dik vissza —, hogy az értelmet­lenség okozta régi vidámságot visszanyerjük. Minden tudattalan felfedezése komikusán hat ránk. Gondoljunk a „gyermekszájra“... „A vicc lelke a rövidség“ — ír­ja Jean Paul. A tömörség,, a tö­redezett, hiányos előadásmód, a sebes végkifejlet, az „elhallgatás“ a vicc lényeges sajátossága. — „Mt a legjobb automata? — A fő- kapitányság. Bedobod az ablakot, kijön a rendőr.“ „Mi a különbség a háború és a mozi között? — Semmi. Mindkettőnél hátul van­nak a legjobb helyek." A népmese — amely szintén a vágy ki elégítő fantázia terméke — többszöri hallásra sem veszít ha­tásából. A vicc igen. A mese mű­alkotás, a vicc nem az. A vicc fütyül a maradandóságra: egysze­ri fogyasztásra termett. „Ha szel­lemességet mondtál, azonnal fe­lejtsd el“ — hangzik a bölcs ta­nács. Egy sikerült viccet kétszer elmondani — szegénységi bizo­nyítvány. JC Az élcek hamar megkopnak, ér­dektelenné válnak, igazi szülőjük a pillanat heve. Egyes vicctípu­sok, persze, újraélednek. Sok Hit- ler-ellenes éle például korábban a császárra vonatkozott... Az aránylag legegyszerűbb szer­kezetű viccek Arisztidről és Ta- szilóról szólnak. A komikus ha­tást rendszerint a két szereplő ostobasága váltja ki. „Egy reggel Arisztitd megláto­gatja Taszilót. Bemegy a hálószo­bába, és megdöbbenten látja: Ta­szító meztelenül, behunyt szem­mel áll a tükör előtt. — Mit csinálsz, kéhlek? — kérdezi a barátja. — Ne zavarj, csak arra vagyok kíváncsi, milyen vagyok, ha al­szom." Jóval erőteljesebb a komikus Itatás a következő viccben: „Két angol beszélget a kocs­mában. Egyszer csak nyílik az aj­tó, s egy ló lép be rajta. Tisz- tességtudóan odalépkest a pulthoz és kér két korsó sört. Elegáns mozdulattal f&lhörptnti. Azután két pohár whiskyt. Élvezettel föl- hajtja, majd megtörli a száját, fölmászik a pultra, onnan a fal­ra, végigsétál a mennyezeten, le­jön az ajtófélfán, és kimegy az ablakon. A két angol megdöbbenten néz egymásra. Hosszú ideig szöln-i sem tudnak a meglepetéstől. Vég­re az egyik megszólal: — Láttad? — Láttam. — Borzasztó. — Szörnyűt Sörre whiskyt in­ni!" A hiba itt groteszkké, képtelen­né, blőddé fokozódott. A feszült várakozás hirtelen és váratlan feloldása: a két angol nem azon döbben meg, amin kellene, hanem — az italok fordított sorrendjén. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents