Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-29 / 5. szám

10 új EGY AFRIKA RAJONGÓ OTTHONÁBAN A csehországi Týnec nad Labem községben létesült ifjúsági African Club — mint beszámoltunk róla — tavaly megvalósította első expedícióját. Sajnos, az eredeti tervektől eltérően a klubnak csupán két tagja mehetett, a többiek­nek munkahelyi, családi és egyébb okok miatt egyelőre le kellett mondaniuk az útról. Karel Smíd, a klub elnöke készségesen adta meg Hynek Burdának, az expedíció tapasztaltabb résztvevőjének a címét és telefonszámát. Praha 9 — Kyje egyik tiszta utcájának takaros kis házában laknak Burdáék. A mama fogad, tessékel befelé, lefogva a foxit, hogy bántatla- nul mehessek fel a falépcsőn a manzardszobába, Hynek birodalmába, ahol minden bútor és be­rendezési tárgy az ő keze műve. Az íróasztalon könyvek, füzetek, jegyzetek, ábrák. A polcokon könyvek, folyóiratok, emléktárgyak. A falakon képek, afrikai állatok nagyított fényképei. Igen, Hyinek Burda prágai főiskolás életének közép­pontjában a zoológia áll. Minden nyáron az ál­latkertiben tölti egész idejét, ott ismerkedett meg a kelet-csehországi African Club tagjaival, va­lamint Josef Konečný nevű társával Is, akivel együtt ment Tuniszba. Hűvös már az őszi este, jólesik Hynek húgá­nak a figyelmessége: párolgó feketét tálai a Motokov 23 éves tisztviselőnője, aki egy kicsit a saját vendégének is tekinti fivére vendégét, hiszen 6 maga Is az African Club tagja, s angol meg német nyelvtudásával segíti annaik tevé­kenységét. A nyelvtekintély azonban Hynek, aki cseh anyanyelvén kívül jői tud latinul, angolul, oroszul, franciául, németül. S mindez kevés volt számára: ír, olvas, beszél szuahéli nyelven Is. — Ez a kelet-afrikai népek közös nyelve, egy angolul írott szuahéli nyelvkönyv alapján sajátí­tottam el — mondja Hynek —, véletlenül lát­tam meg egy könyvkiállításon. Most már annyi­ra haladtam, hogy egy cseh-szuahéli szótárt csi­nálok, 1976-ra készülök el vele. A fiókból vaskos újságot vesz elő, BARAZA a címe, látom, Nairobiban adják ki szuahéli nyel­A házigazda és fiai ven a kelet-afrikai államok lakossága számára. Az egyik cikk aláírása: Hynek Bruda. És a tanulmányai?... Természetesen nem ha­nyagolja el az egyetemet sem. Abban a szeren­csés helyzetben van, hogy a zoológiában a ge­rincesek között is elsősorban a zebrák és antilo­pok érdeklik. Most a harmadik évfolyamot vég­zi, diplomamunkájához pedig, amelynek tárgyát az említett állatok öröklődéstanából vette, állat­kerti gondozó minőségben végzett gyakorlata és megfigyelései nyújtanak kitűnő alapot. Ezzel sikerült tán megrajzolnunk Hynek Bur­da arculatát. — Most hát mondjon el egyet mást a tuniszi expedícióról... — Hónapokig készülődtünk, hogy ez a huszon­négy nap miinél eredményesebb legyen. Maga az utazás két hetet vett igénybe. Pál érméig vonat­tal mentünk, ott hajóra szálltunk. Észak-Afriká­ban aztán autóbusz, vonat, autóstop, gyalogme­net, ahogy a véletlen vagy a szükség hozta. — Mit vittek magukkal? — Körülbelül harminc kilót nyomott a hátizsá­kunk. Volt benne persze valami a személyt szük­ségletre is, de a tartalom tetemes részéi külön­féle csapdák, hálók és konzerváló folyadékok tet­ték ki. Mert igaz, hogy a két fiút a régészet, a nép­rajz, a művészet és a kultúra más megnyilvánu­lásai is érdekelték, de a legnagyobb figyelmet e- leve az állatvilágnak szentelték. A hangyák, pó­kok, gyíkok és denevérek érdekesebb fajtáinak gyűjtésére készültek fel. Élményeik, Ismereteik könyveket töltenének ki. Lám, mit mond Hynek a denevérekről: — Harmincat hoztunk belőlük. A Myotis myotis elnevezésű denevér egyik válfajáról eddig azt hitték, csak Európában terjedt el, és nem volt rá bizonyíték, hogy Spanyolország déli részénél és Marokkónál délebbre is előfordul. Ml egy af­rikai kolosszeum alatt futó katakombában fedez­tük fel. El Dzsem kolosszeuma a római után a legnagyobb a világon s a 3. századból származik, amikor még Thysdrusnak nevezték a helyet. MÉG EGY DENEVÉRSIKER: — Az Ifjúsági Utazást Iroda még hazánkban- figyelmünkbe ajánlott egy nemzetközi brigádot, amelyen részt akartunk vennt. Az Atlas-z-hegyvo- nulat egyik kis falucskájában, a vályogkunyhók lakosaival fakitermelésben dolgoztunk együtt; halgbi fenyőt döntöttünk. Itt fogtuk a tudomá­nyosan Pipistrellus Kuhlinak elnevezett denevért, amelynek minden testvéri ajtója közül legkisebb a teste és legnagyobb a koponyája. Hoztak magukkal újonnan felfedezett pókíaj- tát, hangyákat, gyíkokat is. Zsákmányukat tu­dományos vizsgálat Céljaira fővárosi intézetek­nek adták át. Tunisz városában, a Pasteur In­tézetben jelentkeztek, ahol elmondták, mi járat­ban vannak, és értékes útbaigazítást nyertek. Itt kapták egy afrikai állatkert igazgatójának címét is, aki aztán vendégül látta őket. Sok érdekeset láttak, tapasztaltak nála Tozeurban. — Ezen az oázison kizárólag sivatagi állatfaj­tákat tart a házigazda — meséli Hynek —, s idegen szállóvendégek, turisták sűrűn látogatják Hynek Burda a főiskolai laboratóriumban ezt az állatkertet. Az igazgató bennszülött, nép­viseletben jár, a fia pedig mérges kígyókkal pro­dukálja magát a vendégek előtt... — Hogyan fogadták Tuniszban az Ifjú Afrika- utazókat? — Az ottani vámosok igen megforgatták az útlevelünket, s nemigen tudták, hová tegyenek minket. Mindkettőnk francia tudása azonban le­hetővé tette, hogy szót értsünk az emberekkel, akik általában igen szívesek voltak. S Hynek példaként megemlíti Mohamed Sza- lah Gouidetl családját, mely három napon át éj­szakai szállást adott nekik. — Igen értelmes emberek. Az idegenforgalom­nak is örülnek, és büszkék rá, hogy az 6 hazá­jukat sem kerüli el a tudományos érdeklődés. A családfő közúti vállalatnál dolgozik, — emlékezik vissza a fiatalember. — Felesége egyszerű arab nő, aki a házban egyedül visel népviseletet, s meg kell mondanom, mintaszerűen vezeti a ház­tartást, és gondját viseli az öt férfinak. Mert a férjén kívül még négy fia is van, akikre igen büszke. A fiúk, mint a fényképen is láthatjuk, európai módon öltözködnek, és mindenben olyanok, mint a mi srácaink. — Különösen a legnagyobb, aki líceumba, azaz gimnáziumba jár, és építész akar lenni. Nemrég utazta be autóstoppal Líbiát. Kí­sérőnk és kalauzunk volt napokon át, igen elő­zékenyen viselkedett, és sok érdekességre hívta fel a figyelmünket. A gabeszi oázisban élő család lakóhelye jelleg­zetes ház, amely négy falbői áll, teteje nincs, hi­szen a csapadék ott ismeretlen valami. — Az egész bútorzat tálán csak szekrényből és fehérneműsládából áll, az emberek többnyire a földön ülve táplálkoznak, társalognak. A tech­nika vívmányait, például a jégszekrényt, a tele­víziót, sőt a magnetofont ts a legtermészeteseb­ben használják — mondja Hynek Burda — s az, hogy az arab anyanyelvükön kívül a franciát Is beszélik, amely világnyelv, igen sokat jelent e- gyént fejlődésükben. Mai Interjúnk talán megelőzte a kis Afrika- expedíciőról szőlő beszámolónkat a cseh és szlo­vák újságokban is. Hynek mint elárulta, élmé­nyeit és tapasztalatait szaklapokban tudományos cikkek, de hetilapok hasábjain népszerűsítő, is­meretterjesztő írások formájában is közre fogja adni. S azt, hogy a szerkesztőségek szívesen fo­gadják majd mondanivalóját, jelzi az is, hogy a prágai rádió Mikrofórum nevű közkedvelt adásá­ból éppen most kérték meg, szólaljon fel a mű­sorukban is. Szántó György Komszomo­listák reflektora Az Ifjúsági fényszóró a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség egyik legerőteljesebb mozgalma. Az Ifjúsági fény­szóró járőrei már millió és millió korona értékű elfek­vő készletet, nyersanyagot ! tártak fel, nagy mennyiségű tüzelőanyagot és energiát takarítottak meg. Tevékeny- ségükkel kivívták a legfel­sőbb párt- és államhatalmi szervek elismerését is. Nyilván kevesen tudják a- zonban, hogy a mi Ifjúsági fényszórónknak megfelelő mozgalom folyik a szovjet Komszomolszkban is — a Komszomolisták reflektora. Ez a mozgalom is egyik formája a szovjet fiatalok részvételének a szocialista termelés megszervezésében. A Szovjetunió számos gyá­rában, üzemében mintegy 2 millió fiatalt egyesít. A Komszomolisták reflek­torának az a célja, hogy rá­mutasson a termelésben mu­tatkozó fogyatékosságokra és segítsen felszámolni, köz­reműködjön a munkafegye­lem megszilárdításában, a balesetvédelem és a terme­lés kultúrájának hatéko­nyabbá tételében. A Lenini Komszomolró) el­nevezett moszkvai autógyár­ban már több éve működik a Komszomolisták reflekto­ra. A törzskar hetente ülé­sezik, egyezteti és szervezi az egyes gyárrészlegekben működő tagok munkáját. Ez a szervezeti forma lehetővé teszi, hogy a komszomolis­ták szem előtt tartsák a termelés miden területét. Megjegyzéseiket és észrevé­teleiket az üzemi újságban az üzemi rádióban és a sa ját maguk készítette faliúj Ságokon teszik közzé. (ná) ZIVATARKUTATÁS ŰJ SZER A VÍRUSOK ELLEN ✓ Dr. Witkowskl amerikai kutató Virazol néven újfaj­ta szert állított elő, amely minden eddigi gyógyszernél jobban hat egyes vírusfaj­tákra, különösen a náthaláz vírusaira. A szintetikus úton előállított gyógyszer megaka dályozza a vírusok szaporo­dását. a többi között gyógyít ja a hongkongi náthalázat, a közönséges náthát, valamint a hörghurutot és tüdőgyul­ladást. A szőlő-, dohány- és gyapotültetvények megvédése érdekében a Szovjetunióban régóta küzdenek a jégesőt hozó felhők elten. A légvédelmi szolgálat fegyvertára számtalan új eszközzel gyarapodott: egyesek önműkö­dően megállapítják, hol várható jégeső, mások a beavat­kozás hatását ellenőrzik. Mindeddig azonban nem ké­szült olyan rádiólokátor, amelyet ezekkel a műszerek­kel szereltek volna fel. A jégesővédelmi rakétákat oly­kor ártalmatlan felhőkre lövik ki, márpedig köztudott, hogy meglehetősen sokba kerül egy-egy Ilyen lövés. A szovjet hidrometeorológíai szolgálat észak-kaukázusi jégesővédelml expedíciójának lőterén különleges meteo­rológiai lokátor kísérletei fejeződtek be, A berendezés különböző felhőképzödményekből csalhatatlanul kivá­lasztja a jégesőfelhőket. A'Radiognad nevű új Iokáto-r, amely a jégvédelemben és a vihar jelzésben széles kör­ben hasznosítható, sorozatgyártásra javasolták a szak­emberek. AZ URÁLI GÉPGYÁR ÁGYÚI A második világháború évei­ben az Uráli Gépgyár állította elő a legtöbb rohami öveget. Napjainkban a gyár olyan á- gyúkast gyárt, amelyeket a ko­hászatban használnák. Nem­rég kezdték meg például egy olyan, a maga nemében párat­lan villamos üzemű „ágyú* gyártását, amelynek az a ren­deltetése, hogy megnyissa a világ legnagyobb kohójának, a Krivoj Rog-l 5000 köbméteres nagyolvasztónak a csapolónyí­lását. Légpárnán száguldó motorkocsi japánban is megkezdődtek a légpárnás vasúti szerelvé­nyek kifejlesztésére irányú­ié kísérletek. A 7 méter hosszú. 2,5 méter magas kí­sérleti járművel, amelynek lineáris indukciós motor az erőforrása, egyelőre 200 méter hosszúságú próbapá­lyán végeznek a hírek sze­rint sikeres kísérleteket. A tervezők számítása szerint a hagyományosnál jóval ki­sebb térfogatú szerelvény óránként 500 kilométeres sebességre is felgyorsulhat, 8 centiméter vastagságú légpárnáján száguidva. Me­netrendszerű forgalomba ál­lítására előreláthatóan 1980- ban kerül ser.

Next

/
Thumbnails
Contents