Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-29 / 5. szám
7 t • U| o < 5 z -eH<2 os j k * ŕ1 o >< ,s es > ’<- <'< o 2 1-1 H S c <o <« gg<" s'2«U « Chilében gyűrű-akció indult. ,/Jemseti fellendülés" jel sióval beveszik ax aranygyűrűket és rézgyűrűt adnak érte. Aki cserél, annak mind- fórt 02 orrába kellene fűzni, és a jászolhoz kötni.. XXX Annalena Baxter amerikai színésznő egy bécsi szállodában a befelentólapot tölti kt. A „családi állapota“ rovottnál egy pillanatig töprengett, aztán a kővetkezőket írta oda: „Nem is tudom, kérdezzék meg az ügyvédem!“ XXX Egy manita! bíráság halálra ítélte a fülöp-szigett Sil- vestere Matét, aki elrabolt egy 14 éves amerikai lányt. A 31 éves fegyenc a halálos ítéletet mosolyogva fogadta, és kijelentette: — Úgyis kíváncsi voltam rá, milyen érzés lehet villa - mosszékben meghalni. Az lenne még az igazi, ha beszámolhatna róla. XXX Suzanne Frestlnghllle a- merikai asszony válókeresetet nyújtott be férje ellen. Lelki durvasággal vádolja hitvestársát. A férj ugyanis naponta ökölvívó edzést tart otthon a lakásán, s labdára, amelyre ütéseit méri, felesége fényképét ragasztotta. xxx A höstenor megbetegszik. Szerencsére akad beugró, akt megmenti az előadást: Sőt, az első felvonás áriáját megismételtetik vele. Vastap$. ! Még egyszer elé- neklt. Újabb taps. Harmadszor is nekifog. Amikor a' taps azután sem akar meg-, szűnni, a rivalda szélére lép, és ezt mondja: — Bocsánat, de negyedszer már nem tudom elénekelni. Egy hang a karzatról: — Pedig el fogod, te bitang, amíg meg nem tanu- lodl XXX Morris Pollard, a Michigan Egyetem > sportegészségügyi tanszékének vezetője írja: — Az idő előtti öregedési sok jel mutatja. Ha valaki a lapokban előbb a halálozási rovatot olvassa, és csak aztán a sportrovatot, hamar megöregszik. Aki egy vendéglőben az étlapot veszt szemügyre, és csak aztán a pincérlányt — már meg Is öregedett. MARCELA a Szovjetunióban Fiatal együttes. Vezetőjének, Kalina Pálnak mégis van mire emlékeznie: — 1972-ben alakultunk, mint a husinai (Guszona) SZISZ-aiapszervezet zenekara.' Hatan indultunk, eny nyien vagyunk ma Is, azzal a különbséggel, hogy az alapítók közül ketten kiestek, és ezek helyett „újakat“ kellett felvennünk. Rövid idő alatt sikerült a- zonban „összehangolni.“ — Beszélhetünk sikerekről Is? — Szerényen ugyan, de beszélhetünk, Luőenecen (Losonc) az 1972. évi táncdalfesztiválon második he lyezést értünk el. Figyelembe véve az eros „mezőnyt“ és azt, hogy ekkor még nagyon is kezdők voltunk, azt hiszem jogosan dicsekedhetünk. Kalina Pál, a vezető, szölúgitáron játszik. Társai: Czakú László — orgona, fohász József — dob, Kovács Arpád — rltmusgitár. (Irhán Ferdinand — basas- szusgitár, és végül az énekes: Nagy Sándor. Figyelmet érdemel az együttes szociális összetétele. Találhatónk köztük gimnazistát, kőművest és ipari tanulót. Hnsina a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járás kisközsége. A falu SZISZ-szervezete, Kalina Paliék „kenyéradója“ kitünően működik. Beszélgetésünk színhelye a szervezet klubhelyisége. Azt hiszem, hogy minden szervezet elégedett lenne ilyen otthonnal. A gondosan berendezett kinb arról árulkodik, hogy a fiatalok nincsenek egyedül — valaki segíti őket. Egy kezdő zenekarnak minden esetben nagy problémát jelent a felszerelés, melyre rendszerint a zenészeknek saját zsebükből nem telik. Miként oldotta meg a problémát a Hoidfény- egyiittes? — Nagy elismeréssel kell szólnom — tájékoztatott Kalina Pali — a helyi népművelési otthonról. Felszerelésünk a jelen pillanatban teljes, éj ezt csak a művelődési ottbon vezetőinek köszönhetjük. Miként használjátok ki tudásotokat a faluban? — Szervezetünk rendezvényein játszónk. Nagyobb szabásü mulatságok vagy pedig teadélutánok ezek. Mit tudnál mondani terveitekről? — Nemrég tettük le a szakvizsgát, a 2. osztályba soroltak be bennünket. Első számú tervünk: állandóan tökéletesíteni, finomítani stílusunkat, bővíteni repertoárunkat, és esetleg utánpótlást nevelni. Mert az ntóbbira is gondolni kell. Előttünk álló konkrét feladat a Veľké Dravce-i (Nagydaróc) téncdalfeszti Vál, melyen mint kisérőzenekar. fogunk szerepelni. Szeretnénk minél jobban megállni a helyünket. Polák László Hazatérés a Duna menti városba, találkozás minden jóbaráttal és ismerőssel! Jó ismét itthon lenni egy ilyen hosszú körút után, a- melynek minden napján új élményben volt része, rengeteg embert ismert meg. és sok barátságot kötött. Marcela megérkezett. És a- zért kerestük fel, hogy meséljen. Nemcsak nekünk, hanem olvasóinknak is... — Szovjetunióbeli vendégszereplésünket Moszkva környékén kezdtük, Tula városában, amely gyönyörű szamovárjairól híres. A kíváncsiság nem hagy nyugton, hát megkérdezem: Remélem hozott magának is egyet?! — Természetesen! Gyönyörű szamovárral a- jándékoztak meg az egyik fellépés utám. Tűiéből Dubnóba, a nemzetközi atomkutató központba utaztunk. Nagyon kedves, megható percek voltak. Műsorunkon a cigánydalokon és a népszerű szórakoztató zeneszámokon kívül szlovák néptdalok is szerepeltek, továbbá a Carmen zenekari feldől go-zása. De elsősorban a népdalok teremtették meg a közvetlen, meleg hangulatot. Milyen a szovjet közönség? — Legszívesebben a rjazani közönségre emlékezem vissza. Valóban nagyon zeneértők, temperamentumosak. Értenek a művészethez, érzékük van hozzá, sót azt is megtudtam, hogy a hangversenyekre gondosan felkészülnek. Nagyon kellemesen érintett, hogy míg a ml közönségünknek a cseh és szlovák csúcsénelke- seken kívül kevés módja akad az összehasonlításra, addig a Szovjetunióban minderre lehetőség nyílóik. Figyelemmel kí-sérlietiik a zene különböző áramlatait. H-a netán valaki aast hinné, hogy a szovjet emberek konzervatívak — nagy tévedésben lenne. A GosZkoncert például átütő sikerrel rendezte meg Jamest Last fellépését, s pár hónap múlva készül hozzájuk — hangszalagműtétje után — Tom Jones Is. A Szovjetunióba valóban a legjobb énekeseket és a leghíresebb csillagokat hívják meg vendég- szereplésre. Néhány találkozást is megemlített... — Egy naigyon megható esethez kell visszatérnem. Antikor Arhangetszlkben léptem fel, a „Vysoko nad mestom“ — Magasan a város felett — című dalt adtam elő. A hangverseny után az öltözőmben egy férfi keresett fel és könnyes szemmel mondta el, hogy éppen az általam megénekelt Slavínon alussza örök ál- már az öccse, aki részt vett Bratislava felszabadításában. Ez valóban felejthetetlen emlék... Marcela hazajött, de tarsolyában már a Goszkoncert rendezőjének. Burlaknak a meg- , hívásával, hogy egy nemzetközi műsor keretében — 1974 május és júniusában — Szlovákiát képviselje. És ez már jelent valamit... Az újabb meghívás is bizonyítja, mennyire tetszett Marcela a Szovjetunióban. SZÉP A RÖVID ÉLET E sorozatban a hazai magyar amatőr tánczenekarokat és beat-együtteseket mutatjuk be. Kérünk benneteket, legyetek segítségünkre! írjatok az ifjúsági vagy üzemi klubotokban, munkavagy lakhelyeteken működő együttesekről. A bemutatás legyen rövid, tárgyilagos! I- rásotokhoz mellékeljétek az együttes kifogástalan fekete-fehér fényképét! Azt olvastam, hogy Angliában „A háziorvos“ című könyvben pár Jótanács van arra, ha az ember sokáig akar élni. A háziorvos azt állítja, hogy a nős férfiak tovább élnek, mint a nőtlenek. — No, ez lehet: edzettebbek. Azt ts állítja, hogy ha egy angol férfi nem cnösill meg, akkor öt évvel rövidebb az életkora, mintha megn&stá. — Most csak az a kérdés, mit szeret jobban egy ilyen angol: röviden, de szépen, avagy... A könyv szerzője szerint a házasságnak nagy előnye, hogy a férj és feleség alaposan kibeszélheti magát. — Persze, ha szóhoz fut... De főtanácsok ts vannak abban a könyvben a nős férfiak hosszá életének titkára vonatkozólag: 1. Tilos a dohányzás. 2. Tilos az ivás. 3. Tilos éjszakázni. 4. Tilos fákat enni, 5. Tilos hosszúkat aludni. Ejnye, no: és a nős angoloknak ehhez háziorvos meg kézikönyv kell? Nálunk mindehhez elég egy — feleség. Es jön a csattanó: a leghosz- szabb élet tikká: Mindig jókedvűnek kell tenrtílll — Kellene, kellene, na ja. De mitől legyen szegény mindig jókedvű, amikor ennyire — nős???. A TÄRSALGÄS „MŰVÉSZETE" „Aprócska cowboy lép be a vadnyugati Ivóba. — Ki festette kékre a lovamat? — kérdi fennhangon. Egy öles termetű cowboy a sarokból: — En voltam. Talán nem tetszik? — Lelohad az aprócska ember harci kedve: — Csak azt akartam mondani, már száraz, lehet lakkozni...“ A társaság'hangosan nevet. Egyrészt, mert úgy „illik“, másrészt, mert Karinthy óta mindenki tudja: aki utoljára nevet, az értette meg utolsónak a viccet... Nincs valamirevaló társas ösz- szejövetei „bemondások" és viccek nélkül. A gondoktól, gondolatoktól szabadulni akaró ember közhelyekbe kapaszkodik. Átutalja a szerzőséget másra. A szótlanság ilyenkor ellenséges aktus, tűrhetetlen, idegborzo- 16 állapot. Kierkegaard szerint a fecsegő ember a hallgatást azért fogja fel szürkeségként, mert saját ürességét érzékeli benne. A társaságra köszöntő C9end, a zsinatolás véletlen szünete mindig feltűnő: valamilyen megjegyzésre, a csend mielőbbi felszámolására sarkall. A vicc egyik funkciója — alkalmat adni a következő vicc előadására, „megmozgatni" a társaságot, „bekapcsolni az áramkörbe“. Viccet mesélni olyasféle hídteremtő próbálkozás, mint a koccintás. Ilyen értelemben mondja Németh László: „Az élcet mint élvezeti szert nyújtják át az emberek egymásnak, úgy kínálják, mint a cigarettát vagy a csokoládét...“ A VICC LÉLEKTANA A lélektani irodalom sokat foglalkozik a komikum, a vicc hatásával, szerepével. Már Aquínói Szent Tamás azt vallotta: a nevetés legfőbb haszna a lélek pihentetése. joggal akarják napjainkban a nevetést, mint a szervezet szükséges funkcióját feltüntetni. Freud részletesen, külön tanulmányban elemzi a vicc lelki eredőit. Szerinte a vicc ugyanazt a célt szolgálja, mint az álom: az emberi gátlások legyőzésének e- gylk formája. Gyorsan, nagy idő- és energiamegtakarítással tudja „lebontani" a gátlásokat, és a teljes felszabadultság érzésévei jár. Sok benne az öröm, a játékos esztelenség, amelyet a felnőtt „már nem engedhet meg magának" — legfeljebb vicc formájában. A kinevetésnek általában mágikus erőt, hatalmat tulajdonítanak. Dumas hősei jobban félnek a nevetségességtől, minit a haláltól. 3árosy Gyulát halálra ítéltette a bécsi udvar, mert kigúnyolta as uralkodó családot. A zsarnoki rendszerek előszeretettel büntetik a viccmesélőket. A hitleri terror idején igen népszerűek voltak azok a viccek, a- melyek így kezdődtek: „Grün és Kohn utazik a vonaton. Egy ideig szótlanul ülnek egymással szemben, majd Káhn megszólal...“ E- zek a viccek rendkívül szellemes formában gúnyolták a fasizmust és Hitler személyét. A hatalom a- zonban ezt nem tűrhette, és szigorú rendeletet hoztak azok ellen, akik Ilyen kezdetű vicceket forgalmaztak. E rendelet hatására született meg a válaszvicc t: „Két kínai utazik a fang-Cse folyón... Egy ideig szótlanul ülnek egymással szemben, majd az egyik kínai megszólal: — Mondja Kohn...“ E vicc belsó szatirikus éle: a fölénybe kerülés az elnyomó rendszerre! szemben, kicsinyességének, tehetetlenségének leleplezése. (Folytatjuk)
