Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-29 / 5. szám

új ifjúság 3 A KOMAROMI HAJÖGYÄR 75 ÉVES FENNÁLLÁSA ÖTA MOST ÉPÍTI A LEGNAGYOBB HA|0|AT. 400 EMBER KÉNYELMÉT FOGJA MAJD SZOLGÁLNI. Ezt még Onasszisz is megirigyelheti ■ A hajó még a szennyvizet is tisz­títani fogja ■ Minden hajó először csak két vaslemezből áll ■ Az úszó üdülő építői között Állftom, hogy a Komáromi Steiner Gábor Hajógyár alkalmazottai között nem akad egyetlen sem, aki pironkodva vallaná be, hogy ho) dolgozik. Mert a hajógyáriak büszkék a munkahelyükre, mert nem akármilyen hajókat építenek. A közelmúltban olyan hajó építését kezdték meg, amely a gyár hetvenöt éves fennállásának történeté­ben páratlan. Ottjártunkkor a hajó tervezőcsoportjának vezetője, jaromlr Klepoch mérnök sajnos „házon kívül“, szolgálati úton volt, de azért így is megpróbáltunk mindent kideríteni az épülő áj hajóról. A z OL 400 típusú sze- mélyhajó szovjet megrendelésre ké­szül, s a világ egyik leghosszabb folyó­ján, a Volgám közle­kedik majd. Tulajdonképpen lényegesen többről van Itt. szó, mint személyhajóról. Üdülőhajó lesz, mely üdülő, pihenő embereket fog szol­gálni, akiket már most, a hajó építésének megkezdé­sekor — irigyelhetünk. Kép­zeljük csak el: felszáll az ember a hajóra, s anélkül, hogy az utazás fáradalmai­ról a legkevesebbet Is meg­tudna, több ezer kilométert utazik, csodálja a tájat, megismeri a folyó menti vá­rosokat, pihenve és élvezve az úszó üdülő minden ké­nyelmét. Ezt a kényelmet egyszer­re négyszáz turista élvezhe­ti majd. A mélyfedélzet, a föfedélzet és a korzófedél­zet közel kétszáz kajütje kettő, három és négyágyas lesz. S mert nem utazókat, de huzamosabb Ideig tartóz­kodó üdülőket visz a hajó, az építőknek minden igény­re gondoláitok kellett. Min­den kajüthöz önálló zuhanyo­zó és mellékhelyiség tarto­zik. A legfőbb tervezési gombnyomás kérdése, és te­tőfedél gurul a vendég fölé. ha kedve úgy kívánja. Snack-bár, fodrászszalon, já­tékklub, kilátószalon, modem étterem, modem konyha, különleges ételek, légkondi­cionálás. A konyha, a négyszáz ven­dég és személyzet vízltgé- nyét hogyan elégíti majd ki? A hajónak saját víztisztító berendezése lesz, és nem­csak a használatra szánt vi­zet tisztítják majd a hajó­gyomorban, hanem az óriá­si mennyiségű szennyvizet is. Mert az egyik legfőbb szempont, hogy az úszó kis­város ne szennyezze a Vol­ga tiszta, védett vizét, ne károsítsa a folyó gazdag é- lővilágát. Tudjuk, a környe­zetvédelemre a Szovjetunió­ban komoly gondot fordíta­nak. Ez a rendkívül drága luxushajó dolgozók ezreit, tízezreit szolgálja majd. Erői már a hajóépítők e- gytk brigádjának tagjaival beszélgetünk a hajógyár öl­tözőjében. Az egyik brigád- tag ekkép kapcsol rá a té­mára. „Olvastátok: Onasz- sziszt eszi a méreg, mert egy riválisa megépítette az övénél nagyobb pazarabh, a világ legelőkelőbb luxusba­jójátl? Ahogy meghallotta a hírt, rögtön megrendelte a maga újabb és mindennél pazarabb, tesmészetesen na­gyobb magán jachtját. Hát kérdem én, kell annál paza­rabb hajó, mint amilyen mi építünk? Ezzel a hajóval a- zomban senki sem fog hen­cegni. Nem azért épül. Ez az embereknek, a dolgozók­nak épül Aztán a tízóraiszünet le­jár, s Német László vezette hajóépítő brigád huszonhét tagjával levonulunk a csar­nokba, megtekinteni az é- pülő hajót. M ikor a munka el­kezdődött, a fela­dat nagynak bizo­nyult. Ezért került sor arra, hogy két „Szoolalilsta mun­kabrigád“ címért versenyző brigád összetársul. Most az­tán együtt építik a hajót, és versenyeznek, s mind­nyájan biztosak benne, hogy a címet az idén el Is nye­rik. Természetesen a hajót nemcsak ők építik, ök a- zok, akik megadják a for­mát a nehéz vaslemezekből, óriást és apró lemezekből összeszerelik az óriást hajő- testet. Azt mondják, övék a legnehezebb munkahely. Nem panaszképpen mondják. Ál­landóan állásokon, ferde a- céifalon lógva dolgoznak, nehéz elemeket mozgatnak meg, illesztenek a helyükre, alakítják a hajótestet. Pa­naszkodnak Is, mert szűk a munkahely, a rengeteg ele­met nem lehet rendben tar­tani. A brigád két tagja e- géáz nap mást sem csinál, mint válogatja ki a halom­ból a szükséges acéllemeze­ket. Ök is, meg a gyár ve­zetősége is azon töprenge­nek, hogyan lehetne ezt a problémát megoldani. A ha­jótest első részét, a hajó tatját szerelik. Kilenc ilyen részből áll majd a kolosz- szus, egy Ilyen rész pedig háromezer elemből. N émeth László bri­gádvezető és Szököl István fiatal mester a tervrajz fölött ar­ról beszélnek, hogy ezt a rajzot a bri­gád minden tagja részlete­sen Ismeri, biztosan kiiga­zodik benne. Egy olyan szükségszerűség és termé­szetes alapfeltétel, mely nél­kül a legjobb szakember sem menne semmire. Így aztán nincs fennakadás. A már említett problémára Is­mét visszatérnek. A munka­hely szűkösségéből szárma­zó zsúfoltság bizony késlel­teti a munka folyamatos, tervszerű előrehaladását. A tervet mindennek ellenére Is teljesítik, mert ott, és úgy segítenek magukon, a- hogy tudnak. A „Szocialista munkabrtgád“ címért ver­senyzőnk — mondja a bri­gádvezető, és ez arra köte­lez bennünket, hogy álljuk az adott szavukat. És ter­mészetesen fontos tényező, a brlgádszellem meghatáro­zója, hogy tudjuk, milyen fontosságú a munkánk. Kez­detben, három évvel ezelőtt biztosan akadt olyan em­ber, akinek erről a brigád- mozgalomról hányaveti lett volna a véleménye. Ma tu­dom, pontosan látom, hogy a brigád tagjai meggyőző­désből, formalizmustól men­tesen értékelik a brigádot, s mélyen átérzik azt a szel­lemet, amelynek úgy érzem teljes köztünk a fedezete. — A lemaradás veszélye így nem fenyeget. Mindig tudjuk, mikor van szükség a brigádra, túlórára, szom­bati műszakra. Magunk lát­juk, hogyan haladunk, s e- zekkel az eszközökkel meg Is oldjuk, ha valami objek­tív oknál fogva így alakul a helyzet —, mondja a brí- gádvezető. S a brigádszel­lem, melynek Igazában és hitelességében én nagyon hiszek, nemcsak itt a mun­kahelyen, hanem a magáné­letben Is érvényesül. Hogy csak egy példát említsek: sóik köztünk a fiatal, sokan építkeznek. Rendszeresen járunk egymásnak segíteni. Ha valami nagyobb problé­ma van, összefutunk, kime­gyünk a Duna partra, és egy kis borocska, halászlé mellett nyíltan megbeszél­jük, és a megoldást mindig megtaláljuk. szempont, hogy a vendég valóban üdülni, pihenni tud­jon, s a hajón ne érezze magát korlátozva. E szem­pont kielégítéséhez nagyon sok mindenre szükség van. Mindenekelőtt csendre és nyugalomra. Hogyan képzel­hető el ez egy háromezer lóerő teljesítményű motor közelében? Úgy, hogy egé­szen újszerű műszaki meg­oldások biztosítják a motor­zaj és a rezonancia teljes szigetelését. A hajókon gya­kori tűzveszély miatt sem kell majd aggódni, mert ezt a veszélyt is már az építé­si megoldásokkal, a tűz- mentes építőanyagok alkal­mazásával hárítják el. Mind­ezt annak érzékeltetésére mondjuk el, hogy milyen tervezési és kivitelezési fel­adatot jelent e megtisztelő megbízatás. K orzófedélzet — ír­tuk le feljebb — azaz fedélzeti sé­tány. Igen, ilyen is lesz a hajón, de könyvtár, mozi, na­pozó, hűsölő sem hiányzik majd. Az utóbbi csak egy Aztán a hangos, zajos szerelőcsarnokban, a készülő hajó mélyén arról beszélget­tünk a brigádtagokkal, milyen sokat lendít a munkakedven, a kezdeményezőkészsé­gen, a munkahelyi közérzeten az, hogy egyebek között ők is részt vállalhatnak en­nek az új nagyszerű építménynek a megteremtéséből. Megtisztelőnek érzik ezt a mun­kát. És persze az is elhangzott, hogy idejében elkészül a volgai üdülőhajó. Mert a vízre bocsátás szertartásánál nincs szebb látvány — mondják a hajóépítők. Nem nehéz megérteni, miért sz.eretik hivatásukat. K. F. Íme a hajó modellje. Jövő év szeptemberében az eredeti is megépül Foto: Vlőko Több munka, de megéri a fáradságot A pribetai (perbetel) alapiskola pionírcsapatát már har­madik éve KOLLÁR ISTVÁNNÉ irányítja. Mint pionírvezető a SZISZ-alapszervezetének mun­kájából is aktívan kiveszi a részét. Tagja az alapszervezet vezetőségének, 6 a kultúrfelelős. Az elmondottakból szinte törvényszerűen adódik, hogy a közelmúltban folytatott beszélgetésünk témája mindenek­előtt A PIONÍROK ÉS A HELYI IFJÚSÁGI SZERVEZET tagjai voltak, pontosabban kapcsolatuk és egyöttmüködésiik. Mint megtudtam, a SZISZ-helyi alapszervezete 1971-ben ala kult meg, és 1Z0 tagja van. A pionfrcsapat 270-tagú, a 18 raj közöl 12 a pionír- és 6 a szikraraj. Közölök lB-ban SZISZ-tagok a rajvezetök és a segédrajvezetók. Ezenkívül két szakkört (modellező 6s fényképészeti) vezetnek a fia­talok. Az ifjúsági alapszervezet és a plonircsapat egyötmüködé- se nem ez év szeptemberében kezdődött, hanem még az elmúlt iskolai év elején. Így a SZISZ-pionfrkapcsolatot ele­mezve nemcsak a tervekről és elképzelésekről beszélgethet­tünk, hanem mindenekelőtt a tapasztalatokról. — A közös mnnka, az együttműködés megindulása — kezdte Kollár Istvánné —, a folyamat csupán egyik, de ko­rántsem a legnehezebb mozzanata. Ennél sokkal nehezebb a már megindult közös mnnka folytatása és állandó bő­vítése új elemekkel, tormákkal. A legnagyobb igyekezet mellett is megtörténhet, bogy törés áll be az együttmű­ködésben. Elsősorban olyankor, amikor a két alapszervezet valamenyikében csökken a munkalendület. Ezt igazolja e setünk Is. Jól indnlé és szélesen kibontakozó kapcsolatunk az utóbbi időben lazult, anélkal, bogy akartük volna. Re mélem az egyébként jól működő ifjúsági alapszervezet mttn kája az évzáró után Ismét fellendül, és együttműködésünk is új tormákkal gazdagodik. — Eddig nem így volt? — Csak részben. Kapcsolatunk a SZISZ-tagok egyéni se­gítségével kezdődött, a fiatalok bekapcsolódtak a rajok és szakkörök vezetésébe. Ez egyszerűbb, de nem könnyű. Mire megszokottá vált a munka s áttérhettünk volna a szerve zeti tormában való együttműködésre, BEÁLLT AZ EMLÍTETT TÖRÉS. — Sok probléma volt a SZISZ-tagok egyéni segítségének a megszervezésével? — Bizony volt bőven. A jelentkezett fiatalok nem peda­gógusok. Ez egyrészt jó, mivel a gyerekek így a pionir- fugtalkazást nem tekintik a tanítás közvetlen folytatásá­nak. Másrészt viszont probléma. Mielőtt a raj elé léptek, sok mindennel meg kellett ismerkedniük. Milyenek az ál­talános és milyenek a rajon belüli pedagógiai követelmé­nyek, módszerek. Mire készülünk, hogyan kell foglalkozni a gyerekekkel. Mi a rajgyülés küldetése. hDgyan teljesít­jük a „Lángok és utak“ feltételeit. Hogy a szó szoros ér­telmében vett játék a rajösszejövetelnek csupán bizonyos része, de ugyanakkor A KOMOLY MUNKÁNAK !S JÁTÉKOSNAK KELL LENNIE. Ráadásai, mert mindnyájan dolgoznak s nem tudtak egy­szerre szabadulni a munkából, mindenkivel külön-külön kellett mindezt megbeszélni. — Az osztályfőnök szerepe teljesen háttérbe szorul? — Nem. A raj- és segédrajveztő SZISZ-tagok és az ősz tályfőnök együttműködése elengedhetetlen. Ahol az osztály­főnök nem törődik a rajjal, ott problémáik vannak Az asz tályfőnök szerepe nem közvetlen. A raját irányító fiatallal való személyes kapcsolaton túl a gyerekekkel is törődnie kell. Nem ő vezeti a rajt, de FONTOS, HOGY A GYEREKEK LÁSSÁK: az osztályfőnök érdeklődik munkájuk iránt, tudja mi volt a rajgyűlésen, sőt még azt Is, ki hiányzott, esetleg ki vult fegyelmezetlen. Egyik legjobb rajunk a negyedik osztály raja. Szép eredményeket érnek el a „Szocialista haza épí­tésébe és védelmére légy kész" nevű, vagyis a P—25 pío- nírjátékban és más vonalon is. Ebben nem kis része van az osztályfőnöknek. Segítségével, valamint a többi, hozzá hasonló osztályfőnök támogatásával fiatal rajvezetőink nagy­szerű eredményeket tódnak felmutatni. Az állandó felada­tokon kívül és túlmenően, táncokat, verses jeleneteket, vagy az ünnepségre és évfordulókra teljes műsorukat is betanítanak a rajokkal, sőt még teadélutánokat is rendez­nek. — Mikor vannak a rajfoglalkozások? — Ha lehet hét közben, de ha a raj vezetője nem ér rá, akkor szumbaton. — A gyerekek szívesen bejönnek az iskolába? — Igen, feltéve ha érdekes a mnnka. — Szervezeti tormában és méretben teljesen hiányzott az együttműködés? — Igen is meg nem Is. Említhetek példákat. Közös asz­talitenisz- és kosárlabda-bajnokságot szerveztünk, vagy még tavaly, közös Irodalmi műsort adtunk elő a NOSZF évfor­dulójának alkalmából. DE EZ MÉG NEM AZ, AMIT SZERETNÉNK. Rendszeres, szervezett, minden fiatalt és pionírt bekapcsoló akciókat: közös beszélgetéseket, fellépéseket, műsorokat stb., stb. — S ha nem sikerül? — Cgy Is mondhatnám, az sem baj, de ez nem (elelne meg annak, amit szeretnék. Amiért mégis kimondtam. az egy újabb kapcsolat, védnökség! kötelék formálódása. Nincs kizárva, hogy olyanná alakul, amilyent addig nem sikerült létrehozni. FELKERESTEK A NOVÉ ZAMKY-I (ERSEKÜJVÄRI) GIMNÁZIUM negyedik osztályának a tanulói, s megkértek menjek el osztályszervezetük egyik taggyűlésére. Elmentem. Megvita­tok az esetleges együttműködésünk lehetőségeit, sőt azóta már a szerződést is megkötöttük. Ennek értelmében rend­szeresen szervezünk spertdélntánokat, kultúrműsorokat e- gyes évfordulók alkalmából, egyszer az egyik, másszor a másik iskolájában. A gimnazisták gondoskodnak a beszélge­tések és találkozások megszervezéséről stb., stb. — Tehát újabb segítség, vagy inkább gond? — Mindkettő. További gond és további segítség. A fia talnkat, SZlSZ-togokat irányítani kell. de ugyanakkor gon­dot vesznek le a - váltunkról, segítenek nekem, de segítsé­gére vannak tantestületünk valamennyi tagjának. Tehát mindenképpen hasznos, több (ormában megtérülő munkáról van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents