Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-22 / 4. szám
f (Szívproblémák. Min múlik az élet? Sokszor •zon is, milyen talpraesett és segítőkész a környezetünk. Prágában van az ország egyetlen n- lyan mentőautója, amelyben már menetközben is megkezdheti az orvos harcát az infarktus ellen.) x Az emberiség tele van problémákkal. A legtöbben a ráktól félnek. Még mindig nem tudjuk kórokozóját. Mire felfedezik testünkben az elváltozásokat, általában késő már. A rák azért is félelmetes, mert sok szenvedéssel járó betegség. A legnagyobb pusztítást sorainkban azonban a a szív végzi. A jó öreg motor, amely valamennyi életfunkciónk meghatározója, s amellyel mégis olyan keveset törődünk. Az infarktustól mintha nem rettegnénk annyira, mint a ráktól. Azért talán, mert az Infarktus váratlanul támad, és nem ad rá alkalmat, hogy túl sokat „lelkizzünk“ vele? Akit leterít, végeredményben szerencsés embernek mondjuk, hiszen „az ember sohasem tudja, mikor jön érte a halál, és így legalább nem szenvedett sokat szegény.“ Tény az, hogy egyre szaporodnak a szívbán- talmakban szenvedők, egyre több az infarktus, egyre romlanak a statisztikáik. Csehszlovákia most érkezett el oda, hogy még nagyobb figyelmet szenteljen a szívbetegségeknek, különösen az Infarktusnak. Maholnap ott tartunk mi Is, hogy elmondhatjuk, az elhalálozások mintegy 60 százalékát az érrendszeri és szfvrendel lenességek okozták, x Hányszor és hányszor történik meg a környezetünkben Is, hogy munkatársunk elsápad, rosz- szul lesz, valami nyomást érez a mellkasában, zsibbad a bal keze. Sokszor van ügy, hogy a helyszínen meghal. A kórházban — ha nem o- lvan súlyos Infarktus — talpraállítják azt, akinek szerencséje volt, aki könnyebb lefolyású infarktust vészelt át. De hányszor van az, hogy a szinte halálát túlélt páciens megfeledkezik magáról, és néhány hónappal betegsége után ugyanúgy gyötrl a szívét, mint annak előtte? Cigarettázni kezd, Inni, éjszakázni, megfeledkezik a sétákról, a szív naponkénti edzéséről? Ruccanjunk el Prágába, abba az orvostudományt intézetbe, amely az infarktus elleni harc első igazán korszerű bástyája Csehszlovákiában. A SZlV NEMCSAK SZERELEMRE VALÓ! Az intézet kapta azt a mentőkocslt, amelyből — egyelőre — csupán egy van az országban. Ez tulajdonképpen mozgó kórház, a vérnyomást, a pulzust, a szívműködést lehet benne menet közben mérni, vagyis mire a páciens a kórházba kerül, az orvos pontosan tudja, milyen mérvű az infarktus, mik a további teendők. A mentőkocsiban található az a kis táska is, amit „life pák “-nek, vagyis az élet csomagjának hívnak. Az Apolló és a Szojuz-űrhajők utasai is visznek Ilyet magukkal. Az életmentő ládikóhan elektródák vannak. Ezeket a beteg páciensre Illesztik, és egy ötezer volt feszültségű „ütéssel“ működésre kényszerítik a megbénult szivet. Sokszor csak ezen múlik, hogy egy ember él-e még, vagy nem. Keressük fel dr. Vlastimil Víšéket, és kérdezzük ki az Infarktusról. A szakember a legjobbak közé számít országunkban. — Az a baj, hogy az Infarktus, illetve az erek megbetegedései manapság már az egészen fiatal embereket Is kínozzák. A civilizáció rossz irányba tereli életünket, változtatnunk kell életstílusunkon. Az Infarktus keletkezése után a legfontosabb az az egy óra, amely a megtámadott szívben beállt zavarokat leginkább előidézi. Ha zavart észlelünk a szív működésének ritmusában, ne tétovázzunk, menjünk azonnal a telefonhoz és hívjunk orvost. Mondjuk el a tüneteket, nagyon fontos lépést tettünk vele egészségünk, pontosabban életünk megmentése érdekében. Csakhogy az em- f berek általában három órával a szívzavarok be- j állása után jelentkeznek, és az a legtöbb esetben késő már... Mi Is az a kritikus Időpont, amely az infarktusra olyan jellemző? A szív megszűnik dobogni, ilyenkor kell a lehető leggyorsabban beavatkozni, mert minden másodperc számít. A legszomorúbb, hogy a mai napig sem tudjuk az infarktus keletkezésének az okát. Ismerjük tüneteit, ismerjük gyógyításának módját, de a közvetlen okot nem Ismerjük. Ha a tudomány felfedezi majd az okot, sokminden megváltozhat ezen a téren. A prágai orvostudományi kutatóintézet a legkorszerűbb belföldi és külföldi műszerekkel van felszerelve, az embernek az a benyomása, hogy az orvosnak manapság elektco-mémöknek is kell lennie, hiszen annyi itt a villanyvezeték és kapcsoló, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik rajta. Ennek ellenére azt állítják az itt dolgozók, hogy még a remek műszereknél is fontosabb az emberek hozzáállása. — Mit érne a legkorszerűbb berendezés is, ha az emberek nem lennének felelősségteljesek és áldozatkészek? Az Infarktus elleni harcban már nem állhat egyedül az orvos. A személyzet nélkül mit sem tehet. Mindenkinek, tehát a mentőautó vezetőjének, az ápolónőnek, a technikusnak fontos feladata van. Ha valaki hibázik, végzetes lehet a következménye. Sokszor másodperceken múlik a beteg élete. Tegyük fel, hogy az orvos éppen nincs- kéznél, amikor az EKG kimutatja, hogy súlyos Infarktusról van szó. Ilyenkor nem lehet várakozni, mert a halál ott vár, hogy lecsaphasson. Az ingadozó, bizonytalankodó nővér is okozhat halált... x A klinikai halál öt percen belül beáll. Ha a beteg környezetében ezalatt az idő alatt nincs meg minden tényező ahhoz, hogy a „mentőakció“ megkezdődhessen, egy emberied kevesebb marad a földön. VíSek doktor szerint az isfarktus ma már az egész fiatalok betegsége Is. Fiatalok, vigyázzatok, a szív nemcsak szerelemre való! Éljetek úgy, hogy ne kelljen orvost és mentőt hívnotok. Mert akkor már nem sok e- sélyetek marad a szerelemre, az életre... utazni jó UTAZNI JÓ«B* — UTAZNI JÔ—1 Világot látni, népekkel, országokkal, tájakkal és városokkal ismerkedni... ez nagyon sok mindennel felér. Elég a statisztikákba bepillantani, s láthatjuk, hogy hazánkban Is ugyanezt vallják az emberek, hiszen évről évre számottevően emelkedik a külföldre utazók száma, és lassan a kínálat lesz kisebb a keresletnél. Igényeinket több utazási Iroda próbálja kielégíteni. A napokban a ČEDOK tartott sajtótájékoztatót, hogy a külföldi utak árusítását megelőzően ismertesse az iroda ez évi kínálatát. Természetesen szó esett az eltelt esztendő eredményeiről is. Érdemes megemlíteni, hogy 1973-ban a szocialista országokból több mint nyolcmillió turista érkezett hazánkba, s hogy tőlünk 2 200 000 személy látogatott el baráti szocialista országokba. Ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi év első felében az egészségügyi határzárlat miatt hazánk mindkét i- rá-nyú turistaforgalma szünetelt, — a két számadat rendkívül magas. Tudni kell azonban, hogy külföldi útjainknak csupán tíz százalékát bonyolítják az utazási Irodák, a többi e- gyén! turisztika. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy az arány változóban van, s növekszik az irodák iránti bizalom, r A CEDOK közvetítésével tavaly 75.000 csehszlovák turista járt a Szovjetunióban, 84.000 az NDK-ban, 87.000 Magyarországon, 51.700 Bulgáriában, 14.500 Lengyelországban, ugyanennyi Jugoszláviában, 13.193 pedig Romániában. A nyugati országokba kilencezer turista látogatott el a CEDOK közvetítésével. A passzív és aktív turistaforgalom számadatait összevetve tehát több mint félmillió turista útját szervezte meg, illetve közvetítette az iroda az 1973-as évben. Ugyanakkor 4.200 000 hazánkban járt külföldi turista vette igénybe a CEDOK szolgálatait. Az elején aat mondtuk: lassan a kínálat lesz kisebb a keresletnél. A turistaforgalom csúcsidejében, Júliusban és augusztusban így is van, hiszen az utazni kívánók legtöbbje a csaknem biztosnak ígérkező jóidő, és a vakációzó gyerekek miatt ekkor kíván utazni. És sokan talán azt sem tudják, hogy a tavaszi és az őszi évadban negyven százalékos árengedménnyel üdülhetnek, utazhatnak. A CEDOK a jövőben Is igyekszik mindent megtenni . annak érdekében, hogy az Igényeket tudja kielégíteni. Ezt persze nagyban elősegítené, ha a turisták Igénye nem a két legzsúfoltabb nyári hónapra összpontosulna. A tavalyi turistaidény újdonságai közé tartozott a politikai-társadalmi küldetésü turistaforgalom, amelyre az idén is nagy súlyt helyeznek. Ennek keretében indultak Barátsági vonatok a Szovjetunióba, és számos hasonló akció keretén belül nyílt lehetőség arra, hogy hazánk turistái szovjet nagyvárosokban fordulhattak meg, ismerkedhettek a Szovjetunióval és a szovjet emberekkel. Hasonló újdonságnak számított az az öt vonat, a- mely autóstul szállította turistátokat Várnába, a bulgáriai tengerpartra. Az idei szezonban mindezt kibővítik, s az utasás formái, lehetőségei gazdagabbak lesznek. Lehetőség nyílik rá, hogy turistáink a csűcsídényben a Kaukázus hegyei közt üdülhessenek, ellátogathassanak Közép-Ázsiá- ba és a Balti-tenger szovjet partvidékére. Ugyanakkor a Távol-keleti utazás sem marad ki az idei kínálatból. A CEDOK turistanaptárában eddig 68 szovjetunióbeli utat kínálnak, de a következő hetekben, hónapokban ezek száma majd a százat is meghaladja. Újdonságnak számítanak az SZNF 30. évfordulójának emlékére rendezett lengyelországi utak, melyek a csehszlovák hadtest harcainak színhelyeire vezetik el a látogatókat. De természetesen a lengyel tengerpartra is eljuthatunk a CEDOK közvetítésével. Romániába vonattal, repülőgépen, saját gépkocsival utazhatunk a tengerparti Mangánéba, Eufóriába és Mamaiába, ahol a legkorszerűbb üdülők várják hazánk turistáit. Említést érdemelnek azok a romániai utak, ahol az öt éven aluli gyermekek étkeztetése Ingyenes lesz. Nagyon fontos tényezőnek számít, hogy a légLforgalml viteldíjak jelentős áremelkedésének ellenére Is, turistáink az Idén lényegesen olcsóbban üdülhetnek a román tengerparton, mint a korábbi években. Az árcsökkenés egyes utaknál a hatszáz koronát Is meghaladja. A bolgár tengerparton ugyancsak olcsóbban ü- dülhetünk. Az idén először kerül sor a Čedok első balkánt kőrútjaira: az útvonal Budapest, Brassó, Konštanta, Várna, Bukarest. Az út ára rendkívül alacsony. Az NDK-ba készülök az idén nyelvtanfolyammal összekötött turistaútra Is jelentkezhetnek. A magyarorszáigi utazások között először nyílik lehetőség arra, hogy kedvezményes áron siófoki magánvillák- ban üdülhetnek a CEDOK közvetítésével utazó turistáink. Ugyancsak e- lőször nyílik alkalom arra, hogy Apajpusztára, ú. n. folklór-túrára látogathatunk el. Tekintettel az állandóan növekvő igényekre, a ČEDOK megteremtette annak feltételeit, hogy az 1974-es turistaidényben lényegesen nagyobbak a balatoni üdülés lehetőségei, mint a korábbi években. A CEDOK-naptár több mint 200.000 személynek kínál nyári programot. Elmondhatjuk, hogy a legfőbb turistaszempontot, az árcsökkentést a CEDOK valóban szem előtt tartotta, s nagyon sok esetben hatékonyan érvényesítette is. Sajnos, a nyugati turistautak naptára a dollár árfolyamának állandó változása miatt némi késéssel kerül csak az utazni vágyók kezébe —, de nincs ok aggodalomra, mert a Nyugat felé Irányuló lehetőségek is bővülnek majd az új idényben. Egyébként a svájci. Indiai, marokkói utak már megvásárolhatók. E rövid tájékoztatóval csupán ízelítőt akartunk adni az idei kínálatból. Bővebben a CEDOK naptárai, jegyzékei tájékoztatnak. Mindenesetre már most jó utazást, kellemes üdülést kívánunk. ~ új ifjúság 3 TORNATERMET ÉPÍTENEK A tomášovi (Fél) SZISZ- szervezet volt elnökével, Szalay Józseffel legtöbbször az autóbuszban vagy a gyűléseken találkozom. Légii* több az ifjúsági szervezet évzáró 'gyűlésén pillantottam meg, és kihasználtam az alkalmat arra, hogy néhány kérdést tegyek fel neki. — Mi késztette arra, hogy lemondjon az ifjúsági szervezetben betöltött tisztségéről? — Döntésemet több tényező befolyásolta. Szeretném befejezni a gépipari iskolát, melyet a munka után, esti tagozaton végzek. Ezenkívül tagja vagyok a hnb plénumának, a CSEMADOK helyi vezetőségének, és családom is van. Az, hogy lemondtam az elnöki tisztségről, korántsem jelenti azt, hogy hűtlen lettem a SZISZ-hez, mint alelnök továbbra is dolgozom, de valamivel kevesebb lesz a gondom. — Mikor és hogyan alakult meg szervezetük? — Mintegy két és fél éve felmerült a hnb és a párt- szervezet ülésein, hogy nincs a faluban ifjúsági szervezel Engem bíztak meg a SZISZ megalakításával, és ebben a munkámban mindkét szerv teljes mértékű támogatását élveztem. Megbeszéltük a teendőket és nekiláttunk a szervezésnek. Kaptunk helyiséget, pénzbeli támogatást, de így Is nehéz volt a kezdet. Kevesen voltunk, lassan ment a munka. — Milyen volt a második év? — A taglétszám növekedésével egyenes arányban növekedtek az eredmények is. Közel háromezer brigádórát dolgoztunk le például az új iskola, a tornaterem, a parkosítás, a klubhelyiség körül, versenyeztünk a fesztivál virágáért, megemlékeztünk az SZNF-röl, novemberben több szovjet filmet néztünk meg, s enilékünnep- ségen emlékeztünk meg Petőfi Sándorról. — Milyen hibákat kellene még kiküszöbölniük? Milyenek az ez évi tervek? — Nagy problémánk, hogy az egyes megmozdulásokon általában ugyanazok tevékenykednek. Ugyanazok jeleskednek a kultúrmunká- ban, akik a sportban, vagy a brigádmunkáknál. Ezeknek a fiataloknak nincsenek partnereik, aminek a következménye, hogy nem tudunk nagy. összefogó közösséget kialakítani. Nem ártana, ha élénkebb lenne a kulturális tevékenységünk, s többet foglalkoznánk a pionírszervezettel. Ebben az evben is több brigádnap megszervezését vállaljuk; szeretnénk befejezni a sportpálya építését és részt venni a különböző ifjúsági találkozókon. Kabarékat, irodalmi összeállításokat tervezőnk, teaesteket rendezünk és termé- szelcsen megiinnn.u'Mik az évfordulókat is. Nagy Ernő
