Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-25 / 26. szám
10 íj ifjúság Dél-Dakotába (USA) min- g den esztendőben több százezer turista érkezik, hogy megcsodálja a tehetséggel párosult ügyes emberi kéz munkáját: a négy amerikai elnök gránitsziklába vésett szobrát. A négy legkiválóbb | amerikai elnök George Washington (1732-1799), Thomas Jefferson (1743-1826), Theodore Roosevelt (1858- -1919) és Abraham Lincoln (1809-1865) szobra tekint a messzeségbe. A szoborcsoport magassága 90 m (az arcok mérete 21.3 m) — és 150 méter a szélessége. Ennek köszönhető, no meg 3 a sziklák magasságának — 2034 m magasak — hogy az elnökök szobra 95 km távol Ságból is látható. a képmása sincs a Rushmo- re sziklában megörökítve. Ilyesmi járhatott a lengyel származású amerikai szobrász Korczak-Ziolkow- ski eszében, amikor 1949-ben a négy amerikai elnöknél nagyobb szoborcsoport megmintázását vette tervbe — az indián őslakosság tiszteletére. Custer városka mellett egy gránittömbbe kezdte a szobrot vésni. Tárgya a legendás hírű rézbórü: Crazy Horse — az „őrült ló“, amint szélsebesen vágtat a paripáján. A Crazy Horse még nincs teljesen befejezve, mégis 75 cent belépti díj fejében sok ezer turista jár már csodájára Van még egy sziklába véfc Abraham elnökségének Idején ők szorgalmazták leginkább az elszakadást, az Uniótól, és midezt a rabszolgatartás védelmében. Lincoln még tartotta a szavát és 1863. január 1-én megszüntette a rabszolgaságot. (A konföderáció és az Unió között kitört a véres ameri- I kai polgárháború — Észak Dél ellen kü^'I'Jtt és több ezer ember vesztette életét Jefferson Davis elnök humánusnak nem nevezhető tervei miatt. Végső vereségéhez három és fél millió fekete rabszolga is hozzájárult. Állandó srtrájkaikkal és felkeléseikkel a hátországban több mint 100 ezer konföderációs katonát kö- töttek le. A rabszolgatartó GRÁNITBA VÉSETT ARCKÉPEK A hatalmas gránit szoborcsuport: G. Washington, az első, T. Jefferson a 3., T. Roosevelt a 26. és A. Lincoln a 16. amerikai elnök. E valóban nem szokványos alkotás az első világháború ntán keletkezett; az amerikai festő és szobrász John Gutzon Borglum műve. A 20 évre tervezett munka — 1927-ben indult meg a jóbarátok és munkásak segédletével, dinamit, villanyfúrógép és sziklacsiszoló segítségével. 1941-ben meghalt a kezdeményező művész, de a fia folytatta apja örökét. Már 1936-ban több mint 200 000 kiváncsi tekintette meg a befejezetten müvet. Azóta minden évben többen 6z ma már milliók járnak csodájára .. A szoborcsoport valóban a legfigyelem- re méltóbb amerikai emlék művek egyike. A Rushmore-szikla majd nem teljesen meredek és magasan a táj fölé emelkedik. Black Hillshen — azaz a Fekete Hegvekben talál ható. Nevét tűlevelű fáinak sötét színétől kapta. Ember- emlékezet óta indiánok lakták ezt a helyet, és a Papa Sapa — ami nyelvünkön Fe kete Hegyeket jelent — volt elképzeléseik szerint az istenek trónusa. Ezért az indiánok errefelé nem is vadásztak soha ... 1870-ben azonban megindult az aranyásók, szélhámosok. prémvadászok áradata, és a Fekete Hegyekből elköltözött a csend. Nemcsak a ritka vadállomány pusztult el. hanem az őslakosok is megfogyatkoztak. Utolsó 'aszármazottaik most rezervátumokban élnek ... Ezek közül viszont egynek sett szoborcsoport Amerikában. az Atlanda városkától nem messze fekvő Stone Mountain Parkban A világ legnagyobb gránitsziklája ez (151,45 m magasan emelkedik a környező síkság felett) 1923 ban kezdték meg több mint félhektáros falfelületén az amerikai konföderáció államainak nevezetes alakjait megörökíteni: Jefferson Davis elnököt, Robert E. Lee és Thomas |. Jackson tábornokokat, mindhárman lóháton, kalapjukat mellükhöz szorítva tisztelegnek a haza zászlaja előtt. 1928 ban anyagiak hiányában abba maradt a munka. — Csak 1964-ben kezdték meg újból, de a mű mindmáig nincs befejezve. Nincs mit sajnálni rajta, hiszen az említett, három férfi az amerikai történekemnek eléggé negatív jelenségei, a haladás ellensé- g voltak. 1860-ban Lincoln konföderáció egyik vereséget a másik után szenvedte el. De a vég kezdetét Ulys ses S Grant tábornok 1865 -ben, Apnpnmatox melleit patai súlyos vereséget szenvedtek. Furcsa, hogy se Grant, se katonái nincsenek a gránitsziklában megörökítve elért győzelme jelentette. Robert E. Lee tábornok csa- (1869-1877 az USA elnöke volt), de a rabszolgatartó Lee tábornok igen. Mexikóban is van ilyen gigantikus mii. Chiapas államban a neves Federico Ca- nessi véste sziklába. A szobor egy óriást ábrázol, aki legyőzte a vizet, mert a villanyenergia igájába hajtotta s ezzel jobbá és könyebbé tette az emberek életét. Az óriásnak csak a feje 30 m. széttárt karja 260 méter. Mellette van az esőisten. Tláloca feie, akit e mexikóiak valamikor nagy tiszteletben tartattak. (mv) „FORRÓ NYÁR“ DÉL-AFRIKÁBAN == Mind nagyobb az ellenállás a fajüldöző rendszerrel == szemben — Egy fehér elvérzett, mert nem szállíthatták = el a négerek mentőautóján — A fiam a gyűlöletes faji megkülönböztetés miatt vesztette életét — kiáltott fel elkeseredetten az apa, akinek fia a dél-afrikai a- partheid-törvények szigorú alkalmazása következtében halt meg. Nemrégen közlekedési szerencsétlenség történt Fokvárosban, s egy 18 éves fehér fiú ts súlyos sérüléseket szenvedett. A baleset szemtanúja felhívta a legközelebbi kórházat, de elfelejtette közölni, hogy a sérültnek milyen színű a bőre. A kiküdött mentőkocsi — amelynek vezetője és orvosa egyébként szintén fehér volt — a szabályzat szerint csak négereket menthetett. Mivel nem merték megszegni az előírásokat, a szerencsétlenül járt fiút nem szállították el, s belső vérzés Következtében a fehérek mentésére szn.gá- 16 kocsi megérkezése előtt meghalt. Az eset nagy port vert fel a dél-afrikai közvélemény körében. Természetesen csak azért, mert ez alkalommal az áldozat a hírhedt rendszer fenntartóinak fajához tartozott. A déi-af- rikat újságok — szégyenlősen — több Ízben rámutattak, hogy milyen ellentmondásokkal jár, és milyen következményekhez vezet a faji megkülönböztetésről szóló törvény szigorú alkalmazása. A fajokat egymástól elválasztó korlátok lerombolását azonban senki sem merte kezdeményezni. A dél-afrtkai rendszert nem ez a vita, hanem a kormányzat gyámkodása a- latt álló négerek állásfoglalása aggasztja. A feketMr hatékonyabb ellenőrzése vé* gett úgynevezett néger ön* kormányzati területeket lé* tesítettek. Nemrég azonban e területek vezetőinek um- táti csúcsértekezletén kiderült, hogy a bantusztánok vezetői nem hajlandók a fehérek által írt „forgatókönyv“ szerint játszani szerepüket. Áz önkormányzati területek lényegében kezdetlegesen fölszerelt rezervátumok, azaz gettók, s a Dél-afrikai Köztársaság területének 13 százalékát foglalják magukban. Ezekben él több millió afrikai. A lakosok csak az illetékes hatóságok engedélyével hagyhatják el- e területeket, és csakis munkavállalás céljából. A benszülött munkások bére átlagban hatszorta, a bányákban pedig tizenötszörte kisebb a fehérekénél. A rezervátumok területén csak kezdetleges földműveléssel és állattenyésztéssel lehet foglalkozni. A különféle betegségek és az éhség gyakran sújtják a lakosságot, elsősorban a gyermekeket és a gyöngébbeket. MEGÖLTÉK A POTYAUTAST Jemenben pallos várná őket A világ egyik legkellemetlenebb éghajlatú kikötővárosában, a jemeni Hodeidába utaztak a hamburgi Stern munkatársai. Különös okuk volt rá. A történet röviden a következő: Fölkért Anders kapitány éppen narancsszörpöt ivott a gyilkos hőségben hajója, a Margittá fedélzetén, amikor egyik embere jelentette neki, hogy potyautast találtak. A pa rancsnok azonnal kihallgatta a rongyos, sovány. 35 éves afrikait, aki a valósággal izzó fedélzeten is reszketett — igaz a félelemtől. Nagy nehezen elmondta, hogy Szomáliából jön és szeretne valahol munkát találni. A ka pitány bezáratta a szerencsétlent egy használaton kívüli, ablaktalan mosdóba, miután — vallomása szerint „tréfából“ — többek között azzal is megfenyegette, hogy a Vöröstengerbe dobatja. A vizsgálat során be is bizonyosodott. hogy a parancsnok, aki éppúgy 35 éves. mint a potyautas, valóban némi időt akart nyerni, hogy döntsön a hivatlan vendég sorsáról. A hajón azonban akadtak mások. akik. nem akármilyen módon, magukra vállalták ezt a döntést. Hartung első tiszt, valamint Eggers és Adler matrózok aznap este a szokásos italozásra gyűltek össze az egyik legénységi kabinban. Vodkát és sört ittak, narancslével. Természetesen egymást követték a potyautas-történetek. Egyikük elmesélte, hogy mikor egyszer New York előtt a vízbe ugrott egy potyautas, az amerikai hatóságok tízezer dollár pénzbüntetéssel sújtották a hajót „illegális bevándorlás elősegítéséért“. Abban mindenesetre megállapodtak, hogy a „fekete fickó“ csak bajt, gondot és esetleg késedelmet jelent. Ahogy fogyott a vodka és a sör. úgy lettek egyre biztosabbak abban, hogy a problémát radikálisan kell megoldani. Meg is oldották. Fél 9-kor lementek — letámolyogtak — a fogoly pokolian meleg „cellájába“, agyonverték őt, majd bedobták a cápáktól nyüzsgő Vörös-tengerbe. A csillagtalan • éjszakán — lámpát gyújtani persze nem mertek — mind a használaton kívüli mosdóból, mind ruhájukról rosszul távolították el a vérfoltokat. Amikor reggel a hajó színes bőrű matrózai észrevették, hogy a potyautas eltűnt, és ránéztek a helyiség padlójára, már csak az maradt hátra, hogy a nyomokat — ez sem volt nehéz — a szikrázó reggeli napfényben felfedezzék a tettesek ruháján is. „Gyilkosokkal nem dolgozunk“ — jelentette ki egyikük, és értesítette a rendőrséget. Jemenben a Korán törvényei vannak érvényben. Az ötödik sura 46 ik verse egyértelműen megszabja, mi a teendő: „Életet életért, szemet szemért, orrot orrért, fület fülért, fogat fogért...“ A helyi szokások értelmében mindhárom nyugatnémet tengerésznek valamelyik hajnalban pallos alá kellene hajtania a fejét. A Korán elméletben lehetővé tesz kártérítést is. de ebben az esetben ez nehezen járható út, mert az áldozatról csak azt tudják, hogy Szomáliái. Az NSZK jemeni követe hosszas és nehéz tárgyalások után elérte, hogy a három tengerészt kiadják Bonn-nak. A megegyezéshez nyilván az is hozzájárult, hogy a Jemeni Arab Köztársaság eddig mintegy 170 millió márka fejlesztési segélyt kapott a Német Szövetségi Köztársaságtól. A közvélemény kíváncsian várja a nyilván csak hosszas tárgyalás után elhangzó hazai ítéletet, ami a nyugatnémet törvények értelmében is könnyen életfogytiglani börtönbüntetés lehet. A B 77 RÁKKELTŐ VÍRUS A világstatisztikák szerint a rák a szív- és az érrendszeri megbetegedések után a leg gyakrabban előforduló kör. A dagenatbetegségek tehát nem hiába foglalkoztatják a tudósokat és a nagyközönséget. A rák az emberi szervezet leg különbözőbb részeit, szöveteit megtámadó daganatok átfogó megnevezése. Alakjuk és bio lőgiai tulajdonságaik szerint ma több száz daganatfétét kü lüböztettínk meg, amelyeknek megelőzése, gyógyítása épp különbözőségükből eredően 6 riási nehézségekbe ütközik, vagy lehetetlen. Az utóbbi években állatokon végzett számtalan kísérlettel bebizonyították, hogy a gerincesek sejtjei a daganatvirnsok keletkezése szempontjából genetikai információk hordozói. Ez az információ minden sejtben ott lappang. A vírus olyan gént tartalmaz, amelynek közbelépésére az egészséges sejt ráksejtté alakul át. Az egészséges sejtben azonban megtalálható az olyan képesség is. amely meggátolja hogy ez a rákkeltő gén felül kerekedjék. E szerint az el melet szerint úgy alakulnak ki a rákos sejtek, hogy különböző ágensek, mint például a besugárzás, vegyi izgatás vagy más, nem rákkeltő vírusok is felébreszthetik ezeket a lappangó géneket. Hogy miképpen alakulnak át a normális sejtek rákos sejtekké, azt legjobban szem lélteti az onkogén madárvíru- rok hatása más állatok sejtjeire. A B 77 elnevezésű rákkeltő madárvfrust a Szlovák Tudományos Akadémia Onkológiai Intézetének tudományos munkatársai fedezték fel 1952 ben. Egy tyúk daganatáról megállapították. hogy szarkóma, s egyúttal azt is ki akarták mutatni, hogy tartal- maz-e aktív onkogén vírusokat mint ahogy 1911 ben P. Rous is kimutatta egy tyúk daganatában. Sok-sok kísérlet után nemcsak átültetni sikerült ezt a daganatot más tyúkokba, hanem a transplantá- tumból sejtszüredéket választottak ki. amely az eredeti vírus tulajdonságaihoz bestiáié aktív, szarkómakeltő sajátságokkal rendelkezett. Akkor e tudósok még nem is sejtették. hogy az elkülönített vírus a maga nemében páratlan felfedezés, és az elkövetkező hüsz év alatt a rákkeltő ví rus tulajdonságainak tanulna nyuzása során a leggyakrab ban használt vírus lesz. 1966— 87 ben újszöliitt pa! kányokat oltottak be B 77 vírussal. A vírus daganatut i dézett elő náluk, beteg sejtjeik pedig B 77 vírust termeltek. Ez a kísérlet bebizonyította.hogy az eredetileg madárvírus emlősük rejtjelre is károsan hat. A daganat élő közegben és sejttenyészetben egyaránt termel vírnsokat. A B 77 vfrnssal világszerte végeztek genetikai kísérletekei, termoszBnzitlv és termo- rezisztens tesztekkel ts próbálkoztak. és megállapították, hogy ez a vírus nem hibás. A bratislavai vírus egyike a legfiatalabb szarkómavírusek- nak. világszerte alkalmazzák a tudósok, hogy kutatásaikkal felfedjék a kóros sejtburján zás tényefét és okozóját.-cs-) A Szovjetunióban sikeres kísérleteket folytatnak gyors, villamos meghajtású mozdonyokkal. A képen látható ER—200 jelzésű mozdony a Lett SZSZK-ban készült, és óránként 200 kilométeres sebességre képes. A hozzá tartozó kocsik maximális kényelmet biztosítanak, légkondicionáló berendezéssel vannak ellátva, és különleges védőszerkezet óvja a külvilág zajától. A 14 kocsi 872 utast fogad be. A mozdony vezetése teljesen automatizált. A karácsonyi piacon jelent meg Angliában a képen látható nikkel-kadmium e- lemmel működő mixer. A háziasszony dolga végeztével egyszerűen beállítja a hálózatba bekötött beépített állványba, s az elemek önműködően feltöltödnek.
