Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-04 / 23. szám

A tarisznya tartalmáért tele: PALÄGYI LAJOS Ljubisa Szamardzsics, a Magyar Televízióban bemu­tatott „Amerre a vaddisz­nók járnak" című jugoszláv filmsorozat Fekete Rokja a Doktor Mladen forgatása közben észrevette, hogy u- gyanabban a pulóverben szerepel, mint Ljuba Tadics, a „Csapda a tábornoknak“ című filmben. Vörös csiz­mája sem új, azt is Ljuba Tadics viselte, mégpedig a Szutjeszkában. Ennek ürü­gyén Szamardzsics megje­gyezte: — Hát ez a legékesebben bizonyítja, milyen szegény­ség uralkodik nálunk, film­berkekben. Egy mundért ad­dig használunk, míg el nem nyüjük. ooo A profivá lett Mark Spitz müncheni aranyai mind hal­ványabban csillognak. Az egykori körülrajongott sztár­ról az amerikai televízióban nemrég kijelentették, hogy akkor sem kapna szerepet a műsorban, ha megfizetné. Az olimpiai bajnok nevével reklámozott áruk kereslete csökken, és sorra menesz­tik a hajdan Spitz nevétöl csodát váró propagandafő- nököket. ooo „The Muhammad Alt Sto­ry" címmel könyvet írt Butid Schulberg az ökölvívó világbajnok életéröl. A könyv alapján film készül Hollywoodban, a világhírű Elia Kazan, rendezésében. A címszerepet maga Muham­mad Ali — Cassius Clay — játssza. ooo Peter Fáiknak, a gyűrött ssőkabátos, ügyetlen Colum- bo felügyelő megszemélye­sítőjének, a népszerű ame­rikai bűnügyi sorozatfilm főszereplőjének az egyik e- pizódban Lee Grant holly­woodi ftlmszlnésznö volt a partnere. A fiatal színésznő­ről az a hír járja, hogy nagy hatással van a fér­fiakra, ezért Alice, Peter Falk felesége a forgatás f- dején rettenetesen félté­keny volt. Férje azonban megnyugtatta: — Nincs miért aggódnod. Hát nem mond el az sokat rólam, hogy annak idején neked is kilenc évet kellett várnod, mire megkértem a kezed. Egy epizód forgatá­sa viszont alig valamivel több, mint egy hétig tart!, ooo Egy chicagói tankönyvki­adó így reklámozta legú­jabb tankönyveit: — Tankönyveink olyan egyszerűen dolgozzák fel az anyagot, hogy azt még a felnőttek is .megértik. Köszönjük a bókot! LÍRA a szlovák táncdaléneklés úttörőjének Örömmel teszek eleget kedves feladatomnak, hogy felkeressem Melánia Oláryt, az idei Tiszteletbeli Líra új­donsült tulajdonosát. Hiszen szem- és fültanúja voltam nagy sikereinek, karrierjé­nek. Fülembe cseng még kellemes, bársonyos hangja, szívhez szóló dala. Gyakran sajnálom, hogy az utóbbi é- vekben már csak ritkán halljuk. Még szinte magam előtt látom, amint karcsún, kedves mosollyal köszöni a közönség szűnni nem akaró tapsát... Ö volt a ragyogó csillag a szlovák táncdalok egén. Idén a hála és az el­ismerés jeléül neki adomá­nyozták a Tiszteletbeli Lí­rát. ooo Szívélves közvetlenséggel fogad, meghitt hangulatú lakásában, ahol első kéré­semnek eleget téve, két év­vel ezelőtt megjelent nagy­lemezét hallgatjuk együtt. A fülbemászó szép melódiák feloldják a hangulatot és feltehetem első kérdésem: — Kedves Melánia, me­sélje el, mikor gondolt e- lőször arra, hogy énekesnő lesz? — Talán el sem hiszi, hogy alig kétéves korom­ban, bár még kissé selypít­ve, de már kijelentettem: nő leszek. Persze, amíg ez valóra vált, még sok víz folyt le a Dunán, sok aka­dályt kellett leküzdenem. Többek között a szüleim el­lenkezését, tilalmát, akik hallani sem akartak erről, de végül Is beleegyezésüket adták. 194B ban tehát bei­ratkozhattam a bratislavai konzervatóriumra Titokban nagyon féltem, és azon gon­dolkodtam, ml lesz, ha még­sem tudok zöld ágra ver­gődni? — Vissza megyek a főzőkanálhoz, háziasszony leszek — határoztam el. De minden |ól ment, kitűnő ta­náraim voltak, köztük An­na Korínská. Közben egy esztendőt az 1949—50-es tanévet, ösztöndíjasként Bu- dauesten töltöttem, a Zene­művészeti Főiskolán. Büsz­ke vagyok rá, hogy indexe­met Kodály Zoltán aláírása ts fémjelzi. Ő volt a főis­kolán a népi zene tanára. Hát így volt. — Kzek voltak a diákévek. — És mikor indult el a si­ker útján? Mikor kezdődött el a szédületes iramú kar­rierje? — Tulajdonképpen Toper- czer Géza fedezett fel 1953- ban Košicén. Ezután már az egész or­szág ismerte meleg, bárso­nyos hangját, egy csapásra Az énekesnő legkedvesebb foglalatossága közben én énekelni fogok. Nové Zámkyban (Érsekújváron], szemben a lakásunkkal ze­nés kávéház volt, és én az ablakhoz nyomva orromat, figyeltem és dúdoltam a hallott melódiákat. Mindet kívülről tudtam. Már akkor elhatároztam, hogy énekes­meghódította a közönség szívét nemcsak itthon, ha­nem külföldön is. Elmonda­ná merre járt, hol aratott babérokat? — Bizony sok országot bejártam. Voltam az NDK- ban, Magyarországon, a Szovjetunióban, Bulgáriában, Svájcban, Jugoszláviában. Olaszországban és Francia- országban. — A mostani fiatal tánc­dalénekesek különböző fesztiválokon lépnek fel dí­jakat nyerhetnek — hogyan volt ez annak idején? Vol­tak ilyen rendezvények? — Bizony nem voltak. Nagv segítség ez a most in­duló fiataloknak. A ml fény­képeinket még nem vehet­ték meg trafikokban rajon­góink, mint ma — nem ba- szélve a nagy plakátokról — melyek mind az éneke sek népszerűségét emel k. Bar a népszerűség hiányára így sem panaszkodhatni. Nézze, ez a szekrény levél­lel van tele — több mint 15 ezer! — és mindét be- csüieiesen megválaszoltam, sót mindegyikbe beletettem az akkori slágerem saját költségemen sokszorosított kottáját. Mindezt egymagám intéztein — de boldogan és szívesen, hiszen oly nagyon szeretem a zenét, az ének­lést, és annyira örültem az elismerő leveleknek, Egyik- másik levél olyan kedves, hogy még ma is, ha olva­som, meghatottság vesz e- rőt rajtam... Meleg barna szeme elfá- tyolosndik az emlékezéstől. — Remélem Melánia, hogv nemcsak az emlékei­ből él? — Nem, dehogy — dolgo­zom, és szeretem a munká­mat, mert ez is a kultúrát szolgálja. A trnáykai műve­lődési ház (Dom osvety) ve­zetője vagyok. Szóval to­vább élek a kultúrának. Szép rendezvényeink van­nak, amelyeken rangos mű­vészek is fellépnek. Sok dolgom van gyerekekkel is, és én nagyon szeretem a gyerekeket. Erről jut eszem­be egy nagyon kedves em­lékem. — Sumperkban volt fellépésem. Amire odaérkez­tem, nagyon megszomjaz­tam, furcsa módon frissen fejt tejre áhítoztam. A kul- túrház előtt egy csomó gye­rek állt, mind rám vártak. Megkérdeztem tőlük, hol kaphatnék egy fél liter te­jet — de valahogyan nem válaszoltak, csak szégyenlő­sen nézdegéltek és elfutot­tak. Annyira kívántam a hűs tejet, útnak indultam hát, hogy valahol szerzek. Sikerült Is, és mikor szom- jamat csillapítva visszamen­tem, a kultúrházhoz érve látom, ott áll a sok gye­rek — vagy 25-en — és mindegyik tejjel telt csup­rot tart a kezében. Így hát az egész zenekar el volt látva tejjel. — Hogy tetszik a mai ze­ne Melánia? Értem a beat- et. — Nehéz erre válaszolni. ui ifjúság 7 ÄuW 'WjC> ) > Valahogy úgy gondolom, hogy a zenének a kikapcso­lódást, nyugalmat kell szol­gálnia. A mai tánczene a ma lüktető, zajos életét tük­rözi. Nem hiszem, hogy ez a stílus hosszú életű ma­radjon. Hiszen az ember mindig arra vágyik, ami hi­ányzik neki. Az egész napi zaj után csöndre, pihenés­re vágyik. Kétlem, hogy a zajos, hangos zene kikap­csolódást jelenthetne. — Szóval inkább a dalla­mos, csendes dalok mellett tör lándzsát, olyanok mel­. lett, mint amilyeneket ma­ga énekelt? — Igen, mert szerintem ezeknek van monda,nívajó- juk. Kissé szomorú, hogy nálunk oly hamar megfeled­keznek a régebbi szép szö­vegű dalokról. No meg az énekesekről is, pedig még nem ts olyan régen sok kel­lemes percet szereztek a hallgatóknak. Ügy érzem, hogy még sokat tudnék tenni a szlovák tánczene te­rén. — Erről meg vagyok győ­ződve, és remélem, hogy még alkalma lesz bizonyí­tani. — A közeljövőben dr. Si- váöek dalát fogom a rádió­ban feljátszani. — Még egy utolsó kér­dést szeretnék feltenni, hogy kissé vidámabbra for­dítsam a szót: van-e hobby­ja? — Imádok főzni — még­hozzá jó fűszeresen! — jaj, a paprlkáscsirkémröl telje­sen megfeledkezteml Sietve megköszönöm a be­szélgetést és elbúcsúzom. MÉSZÁROS IRÉN I FILMLEXIKON FILMLEXIKON Brigitte BARDOT — 1934- ben Párizsban született francia színésznő. Táncos­nőként, fotomodellként kezdte, s mint színésznő na­gyon hamar világszerte nép­szerű lett. „A normandiai odú“ című, 1952-ben forga­RIlSIBIi tott, francia filmben tűn; fel. Nem sokkal ezután mát világszerte fogalom lett'1 8 ’ neve A „Babette háborúba megy“ című antifasiszta filmben nyújtott alakítása után az OAS jobboldali ter- rorszervezet megpróbálta: zsarolni öt, s ekkor B. B nyílt levélben jelentette be szabadságához való efköte lezettségét, s azt hogy har colni fog a fasizmus ellen Legnagyobb alakítását az „I gazság“ című filmben nyúj tóttá. Másik emlékezetes fitnje. a Magánélet saját é- letének, sztársorsának epi­zódjaiból épült fel. Az „És az Isten megteremtette a vi­lágot“ című filmje ugyan­úgy világsiker volt mint a VIVA MARIA, a Megvetés, a Hímnem-nőnem vagy a Kü­lönleges történetek. Eddig csaknem ötven film főszere pót játszotta el. A Magyar Televízióban készül 1. DELILA Simon Sándor rendező Molnár Ferenc Delila című darabjából készít tévéjátékot. „Régi vá­gyam, hogy színházban rendezzek: ezzel a munkámmal, égy érzem, már majdnem meg is valósítottam ezt — jelentette ki ebből az al­kalomból. — Persze most a tévé sajátos kö­rülményei között kell újrateremtenünk a mol­nári darab tiszta, világos szerkezetét“. Halász Mihály operatőr pedig ezt mondja: „Hosszú folyamat eredményeként most új törekvés van kialakulóban a tévében: ennek egyik állomása a Delila.“ A kamerákkal megpróbáltuk körbe­járni a színészeket, több oldalról megmutatni őket. gyakori vágások helyett arra törekszünk, hogy a kamera és a színész együtt mozog­jon: ennek következtében a díszlet is teljes mélységében és szélességében mutatkozik meg. A főszereplők: Rnttkai Éva, Andai Györgyi, Kállai Ferenc, Balázs Péter és Paudits Béla. Képünkön Andai Györgyi egy jelenetben. 2. ELSŐ SZERELMEK TÖRTÉNETE A harmincas évek Budapestjére jellemző ut­cákat. házakat, folyosókat keresett fel az el­múlt hetekben Mamcserov Frigyes rendező, Czabarka György operatőr és forgatócsoportja, hogy életre keltse Gádor Béla Néhány első szerelem című novellafüzérének öt darabját. A harmincas évek Budapestjén játszódik le valamennyi novella története A tévéfilm for­gatókönyvét Litványi Károly írla. Az öt novel­lát úgy sorakoztatta egymás mellé, hogy ősz- szefüggő egész kerekedjék ki belőle, vagyis egy ifjú ember, Béla. fejlődő érzelmi kapcso­latait mutatja be az első fétszeg udvarlástól, az első csóktól a házasságig. Valamennyi sze­replője főiskolai hallgató. 3 CAFÉ HUNGÁRIA Makk Károly rendezésében készül — Molnár Ferenc egy novelláje nyomán — a Café Hun­gária című tévéfilm Esztergályos Cecilia Baiá- zsovits Lajos. Darvas Iván. Körmendi |ános, Gaby Herbst. Josef Schauer színészekkel a fő­szerepben. Operatőr Lukács Lóránt.

Next

/
Thumbnails
Contents