Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-28 / 22. szám

A tarisznya tartalmáért tele: PALÄGY1 LAJOS tBrMQX Julie Andrews hollywoodi csillág összeveszett az im­presszáriójával. A harag o-' ka: az Impresszárió, hogy '• egy kis reklámot csapjon védtncének, elhíresztelte, a kutya megette az összes ék­szereit. —- Baromság — mondta erre a csillag. — Még azt hihetnék, hogy csak annyi ékszerem van, amennyit egy kutya képes megenni. ooo Nevada amerikai állam Reno városában heteken át sztrájkolt egy motel sze­mélyzete. A vendégek kény­telenek voltak maguk meg­keresni szobájukat, és az á- gyazás is az 0 jeladatuk volt. A sztrájk következmé­nyei egy amerikai újság be­számolója szerint: 19 el­jegyzés, 7 gyorsházasság és 6, házasságtörés miatt be­nyújtott válókereset. ooo I A heidelbergi egyetemen I Iaz 1973-74-es tanévben egy diáklány beiratkozott az öt­I venedlk szemeszterre az or­vosi karon. Az egyettmt új­ság szerint ezzel megdön­tötte az összes heidelbergi rekordot. A múlt évszázad nyolcvanas éveiben egy hallgató a 49. szemeszterig jutott el. A heidelbergi rekordernö eddigi tanulmányai során még egyetlenegy vizsgát sem tett le. ooo Bob Kuechenberg, a Mia­mi Dolphins rögbi játékosa a karját törte. Á gyógyulás meggyorsítására a sebész jókora acéltüt tett a törött csontba. — Érdekes — mesélt Kue­chenberg — azóta sokkal > jobban szól az autórádióm. ooo Giuseppe de Santis olasz filmrendező újságíróként. kezdte pályáját. Valamikor 1943-ban interjút kért Lu­chino Viscontitól, az akkor már — főképp a fiatalok körében — nagyra becsült rendezőtől. Visconttnak a- zonban kevés ideje volt. A főnemesi családból szárma­zó művész, aki eredetileg műtörténész, az interjú dél­előttjén a háború miatt csak olykor-olykor megtekinthe­tő Vatikáni Múzeumba sie­tett. De Santis csatlakozott hozzá, és együtt indultak útnak. Vasárnap délelőtt volt, és 711. Pius pápa szokásos va­sárnap délelőtti miséjét tartotta, amely kisebb kör­menettel zárult. Ahogy a menet az ereklyékkel a já­rókelők mellé ért, minden­ki levette a kalapját, s ke­resztet vetett, csak ,fl kom­munista hercegként“ ismert Visconti keze és kalapja, maradt mozdulatlan. Ezért kérdezte meg De Santis: — Milyen viszonyban var, ön az istennel? Gyors választ kapott: — Ismerjük egymást, de nem köszönünk... új ifjúság 7 dalok fesztiválja jelentett a „konzervatív és „megalkuvó“ felnőttek mu­zsikája ellen. Valami volt a levegőben, „Something in the Air“, ahogy a Thunder­clap Newman-együttes éne­kelte valamikor a hatvanas évek elején. A dalt nyugod­tan tekinthetjük a beat-mu- zsika születési blzonyítvá- nýának, egyben egyféle kép­letes tiltakozásnak. Az annak idején VVood- stockbán öszegyült félmillió fiatal ízlése nemcsak a ze nében egyezett. Egy ember­ként álltak ki az igazság­talan indokínai háború el­leni tüntetésben, pódiumon mondták ki a fajgyűlölet kegyetlen értelmetlenségét, mégha időnként a szöveg talán egy kicsit fiatalosan könnyed és cinikus is volt. A nagy washingtoni tün­tetésnél mondta néhány év­vel ezelőtt az egyik diákve­zér: „A tüntetéseknél a tö­megek mindig is érezték, hogy valamit énekelni kell közben. Valami olyan meló­diát, olyan szöveget, amely- tyel mindannyian egyetérte­nek, ami megrettentheti a hatalmasságokat. Nem mondott semmi újat. Apáink is dallal az ajkukon indultak tüntetni. Akkor in­dulónak hívták. Közben vál­toztak az idők, és kialakult a fiatalok ízlésének megfe lelő műfaj, a pol-beat, a protest-song, egyszóval és magyarul a politikai dal. A szakértők szerint a beat-ze- ne leghaladóbb ága. Nem véletlen, hogy a legendás Beatles műsorán is szerepel számos politikai dal. A po­litikai dalok mindenkori nagy alkotói és művelői kö­zött pedig olyan neveket ta­lálunk, mint Bob Dylan, Do­novan, Joan Baez, Pete See- ger. Nyílván a politikai dal legnagyobb ellensége is szí­vesen meghallgatja az utób­bi, Quantanamera című szá­mát, amelyet a nagy forra­dalmár kubai költő, Jósé Marti írt. Nem véletlen tehát az sem, hogy a politikai, a társadalmilag elkötelezett dalok az utóbbi időben a haza! dalfesztiválokon Is ál­landó vendégjogot nyertek. A legjobb alkotók, a leg­jobb előadóművészek is szí­vesen nyúlnak e témához. S mi sem természetesebb, hogy e műfajt a Szocialista Ifjúsági Szövetség is ápolja. A napokban zajlott le Martinban a Szocialista If­júsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának véd­nöksége alatt a politikai da­lok II. szlovákiai fesztiválja. Három kategóriában 23 dal hangzott el a legjobb elő­Politikai Helena Blehárová gyermekkórusa a rádió adőművészek előadásában, a Csehszlovák Rádió Táncze­nekarának, a Szlovák Fil­harmónia vonósegyüttesé­nek közreműködésével. Raj­tuk kívül fellépett a Kle­ment Gottwald Központi Pionír- és Ifjúsági Otthon gyermekkórusa a Technik- együttes vegyeskórusa és a Linha Singers. A pionírok életéről szóló dalok kategóriájában M. No- vék „Pokolenie budúcnosti“ című dala végzett az első helyen, a második helyet a bizottság Mikula „Budíček“ című dalának, a harmadik helyet pedig Matušík-Drop- pa: „Kráčajme za slnkom“ című számának ítélte oda. Az ifjúság életéről szóló dalok kategóriájában Hor- váth-Lánik: „To mesiac máj“ című dala győzött, amelyet Éva Kostolányiová énekelt; 2. Kubinec-Ríšková: „V lás­ke je mier“ (Gabi Šusteko- vá), 3. Štassel: Hviezdy nad Oravou“ (Karol Konárik). A Szlovák Nemzeti Felke-- lésről szóló dalok kategó­riájában Trnečka-Turan: „Balada o horehronských zvonoch“ című száma sze­rezte meg az első helyet, a dalt Emília Došeková éne­kelte. A második díjat Ze- lenay-Janovtc: „Spomienka“ című száma vitte el, éne­kelte Tibor Lenský, a meg- oszott harmadik díj Hor- váth-Čobej: „Pieseň o Lom- nistej“ (Helena Blehárová), és Matušík-Droppa: „Parti­zánska dumka“ (Miroslav Ličko) című számának Ju­tott. A bíráló bizottság ezenkí­vül néhány elismerő okleve­let osztott ki. A politikai dalok körül kezdettől fogva parázs viták folynak. Voltak és vannak, akik elvetik őket, kétségbe vonják létjogosultságukat. A vélemények megoszlása el­lenére — és egy kicsit a szemlélet korrigálása végett — hadd mondjuk el, hogy a modern értelemben vett po­litikai dal — vagy ha ügy tetszik — pol-beat idősebb a beat-zenénél. Az amerikai campusok gyűlésein, a tüntetéseknél már akkor Is akadt egy gi­táros fiatal, aki az aktuális társadalmi kérdésekről da­lolt, amikor a Beatles-e- gyüttes tagjai még hátúl- gombolós nadrágban jártak. Sőt, a klasszikus értelem­ben vett beat-zene felbuk­kanása is egyféle lázadást Emília Došeková Hollywood felkészül a nagy küzdelemre: a kaliforniai volt álomgyár harcot indít elvesz­tett nézőközönsége visszahódítására. Erre az évre 172 film elkészítését ' jelentette be. Ez még mindig távol van az 1946-os rekordévtől.' amikor 378 filmet forgattak; mindenesetre a 172-es szám is bíztató. Ezt az új Hollywoodot nagyon kevés emlé­kezteti a régire. S igaz, hogy Debbie Reynolds és Gábor Zsazsa továbbra is koktél partikat rendez az úszómedence mellett, de például Jock Nicholson szerényen és visszavonultan él a hegyekben. Douglas Fairbanks még arról álmodozott, hogy Hollywoodot áthatolhatatlan kerítéssel kellene körülvenni, most viszont mind na­gyobb kiterjedésű háztömbök, parkolóhelyek létesülnek, s egyre növekszik a pszichiáterek száma is (minden 170 lakosra jut egy). El­tűnnek a paradicsomi költségek, s Holly­wood komolyan készül az újjászületésére, új műszaki szakemberekkel és új munkastílussal. Hollywood mindenekelőtt gazdaságilag 1- gyekszik más alapokra helyezkedni. A film­gyárak fuzionálása folytán nagyobb figyelem­mel fordul a Wall Street árfolyamváltozásai, mint a sztárok hangulata felé. Az új filmek finanszírozói többnyire az elektronikus és szállodaiparból jönnek, és hamar felfogták, hogy a nemzetközi közönség ma már távolról sem csodálja oly mértékben az amerikai élet­formát; mint korábban. Az új Hollywood fi­gyelembe beszi az új amerikai nézőket is — a filmszínházak látogatóinak 63 százaléka 12- 30 éves —, valamint az amerikai társadalom­ban végbemenő rendkívül erőteljes strukturá­lis változásokat. „A bennünket eltöltő bűntu­dat változtatta meg a filmjeinket is“ — mondot­ta Arthur Penn, aki a Little Big Man című fimben rehabilitálta az Indiánokat. S az új amerikai film ma már nemcsak Hollywoodban készül, hanem az ország más részeiben, így New Yorkban is. Lázasan for­gatnak, de pazarlás nélkül. Filmszínészekből rendezők lesznek. Ezek közé tartozik Jack Ni­cholson, Peter Fonda, Clint Eastwood. A sztárforgalom eltűnőben van. Az 1956-os Hollywood nem azzal a kritikus pillantással szemlélte Amerikát, mint az 1973. évi; az idealizált Hollywood-Amerikát a reális Amerika követte. A fesztivál győztese, Pándi Barnabás Baráth felvétele táncdalfesztivál A Košicel (Kassa) Magyar Tannyelvű Kö­zépfokú Ipariskolában a napokban tartot­ták meg az idén már negyedszer a hagyo­mányos iparlsta táncdalénekesek fesztivál­ját. A 350 főnyi közönség nagy érdeklő­déssel várta a 13 énekest és az öt zene­kart. A pompás díszletek között fellépő fia­tal énekesek főleg a magyar tánczene da­laiból válogatták ki előadásra szánt ének­számaikat. A dalok elhangzása után szavazott a kö­zönség, aminek alapján értékelték a ver­senyt. A első helyre 75 szavazattal Pándi. Barnabás első osztályos tanuló került, a második helyezett Pataki László 44 szava­zatott kapott, és a 41 személy tetszését el­nyerő harmadik helyezett Farkas László volt. Végül a győztesek egy-egy nagylemezt kaptak jutalmul, míg minden résztvevőnek egy-egy kislemezt adtak. -ezer hl'm lexikon FILMLEXIKON 17. Donatasz BANIONISZ: Állami-díjas szovjet színész, a Litván SZSZK érdemes művésze. Színi tanulmánya­it szülővárosában Kaunasz- ban folytatta. 1941-éta a Panevzsisz Színház tagja és egyik legjelentősebb jellem- színésze. Rendkívül sok és jelentős színpadi alakításán kívül számos filmszerepét tartjuk számon. A Kozinoev rendezte, világsikert aratott Lear királyban 6 alakította Alban herceget s a kétré­szes Goya filmben lenyűgö­zően formálta meg a nagy festő alakját. Az Egy nap története, a Senki sem akar meghalni, a Harc a sátán­nal és a Vörös sátor nálunk is bemutatott filmekből is­merhetjük. Donatasz Banio- nisz 1924-ben született. ■ ■ m m ■ ■ i 18. BALAZSOVITS Lajos: A fiatal magyar szinásznem- zodék népszerű és ígéretes tehetsége 1946-ban született, 1969-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán — majd a Madách Színház szerződtette, ahol az eltelt öt év alatt számos jelentős szerepet formált meg — nem kis sikerrel. Első film­jét főiskolás korában for­gatta azóta számos játék­filmben és tévéfilmben sze­repelt: A közelmúltban egy olasz szuperfitmben kapott főszerepet. Alakításáról el­ismeréssel szólt a kritika. A Fényes szelek, a Holdud­var, a Diákszerelem, a Bű­bájosok, a Feldobott kő, a Staféta, az Égi bárány című filmalkotásokban nyűjtott szerepei a legemlékezete­sebbek. I

Next

/
Thumbnails
Contents