Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-07 / 19. szám
Gazdagabb lesz a Jókai-napok műsora A Bratislavai Népművelési Intézet, a CSEMADOK központi bizottsága, valamint a komáméi (komáromi) járási és városi szervek május 18 és 26 között rendezik meg a XI. Jókai- napokat. Ez ezt megelőző sajtóértekezleten Tóth Sándor, a Bratislavai Népművelési Intézet' nemzetiségi osztályának vezetője elmondotta, hogy az eddigieknél jóval színvonalasabb lesz a hatnapos rendezvény műsora. Ezt két módon érik el. Elsősorban leszűkítették az országos szemlén résztvevő vers- és prózamondók számát. Idén már csak azok a legjobbak és legtehetségesebbek kerülhetnek el ide, akik a járási selejtező után a kerületi elődöntőn is eredményesen szerepeltek. A másik újdonság: új művészeti ágat iktattak be a Jókai- napok műsorába. A vers- és prózamondókon, az irodalmi színpadok szereplőin és a színjátszókon kívül, idén már az amatőr bábszínházak is részt vehetnek a - szemlén. Így alakult ki, hogy a negyven vers- és prózamondón kívül hét íro- dolmi színpad, hat színjátszó csoport és öt bábegyüttes vetélkedik a hat napos ünnepségen. — Természetsen idén sem maradnak el a „versenyen kívüli“ fellépések — folytatta Tóth Sándor. Ilyenek lesznek a „Koldus és királyfi“ című mesejátékot bemutató nesvadi (naszvadi) diákok, az országos díjat nyert košicei (kassai) Góbusz bábegyüttes, a balassagyarmati Madách Imre Irodalmi Színpad, a trnavai Fortuna irodalmi színpad, valamit a J. G. Tajovský születésének 100-éves és Ady Endre halálának 55 éves évfordulójáról megemlékező komáromi gimnazisták irodalmi csoportja és természetesen a Magyar Területi Színház művészi gárdája, mely Az ember tragédiáját mutatja be a Jókai-napok előestéjén. Mutassuk be azonban magát a részletes műsort is, hiszen ez bizonyítja leginkább az idei Jókai-napok színvonalbeli e- melkedését: 1974 május 17: A MATESZ díszelőadása 1974 május 18: A szavalók és prózamondók szemléjének megnyitása. — A Mártírok emlékművének megkoszorúzása. — A XI. Jókai-napok ünnepélyes megnyitása. 1974 május 18.—24: Az irodalmi színpadok, színjátszó csoportok és bábegyüttesek szemléje. 1974 május 19: A vers- ős prózamondók versenyének ünnepélyes eredményhirdetése és a díjak kiosztása. 1974 május 22: Az irodalmi színpadok és bábegyüttesek se regszemléjének eredményhírdetésef és a díjak kiosztása. * • 1974 május 23: Irodalmi szeminárium: Tajovský—Ady emlékdélután. 1974 május 26: Díszünnepség. — Díjak kiosztása. — A Jókai- szobor megkoszorúzása. — A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának hangversenye. És végül említsük meg, hogy a Jókai-napok alkalmával több kiállításban is gyönyörködhet a közönség. Ilyenek: Zmeták Ernő festőművész, Löffler Béla szobrász és Szabó Gyula festőművész kiállítása. Ezenkívül könyvkiállítást is rendeznek, amelyen íróink, költőink dedikálják műveiket. Neumann János GRAFIKÁVAL a háború ellen •Aki szereti a képzőművészetben a fekete-fehér színek drámai kifejezési módját, okvetlenül nézze meg a fiatal, de nagyon tehetséges bolgár művész, Dimitar Bakalov bratislavai kiállítását. Mintegy húsz grafikáját és ugyanannyi könyvillusztrációját a Bolgár Kultúra Központjában tekinthetjük meg. E képek legnagyobb vonzóereje, hogy bárki megértheti a mondanivalójukat, egyetlen absztrakt rajzot sem találunk a kiállított Bakalov-művek között. És ez az érthetőségre törekvő kifejezési mod már csak azért is nagy pozitívum e fiatal grafikus művészetében, mert Dimitar Bakalov első sorban a nép, az egyszerű emberek százezrei számára alkot, hiszen majd, minden müve a legnemesebb humánum propagandája is, műveiben a háború borzalmait állította pellengérre. Különösen a Szeptember és Lipcse 1933 című litográfiái, valamint a vietnami és chilei témájú grafikái kifejezőek. Néhány szót magáról, a művészről. Elsősorban hadd áruljam el, hogy Dimitar Bakalov „egy kicsit“ bratislavai is. Szófiában született ugyan, Itt is végezte a művészeti gimnáziumot és a képzőművészeti főiskolát, 1962-ben azonban a bratislavai főiskolára iratkozott be, ahol Vincent Hlož- ník professzor tanítványa volt. Bulgáriába visszatérve több közös kiállításon vett részt, és 1973-ban a fiatal bolgár képzőművészek kiállításán aranyérmet nyert. Ez év elejétől a bratislavai Bolgár Kultúrában aktív A „Lipcse 1933“ című kép (litográfia) munkatársként dolgozik s talán ennek köszönhető, hogy a jelenlegi első önálló kiállítását is Szlovákia fővárosában rendezték meg. Az értékes és reprezentatív Bakalov-ki- állítást május 20-ig tekintheti meg a kö zönség. (neumann) A kultűrfelelősök iskolázása Az ifjúság szabad idejének ésszerű kihasználásával az egész társadalom foglalkozik. A szabad idő kérdése szorosan összefügg a táncos szórakozással, amely szerves részét képezi az ifjúság társadalmi életének. A táncmulatságok színvonalára, összetételére, kultúrpolitikai hatására számos tényező hat. Az érsekújvári járásban a járási művelődési központ a SZiSZ JB-val karöltve Kováčovou j Kovácspatakon j a közelmúltban szemináriumot rendezett a SZISZ kultúrfe- lelösei és a népművelési dolgozók számára. A szeminárium lektorai e- lőadásaikban foglalkoztak a szabad idő és a táncrendezvények kérdésével, a disz- kotékával, a társastáncjátékkal. Az előadásokat társastánc bemutatók követték. A sikeresen lefolyt rendezvényen összesen 85 SZISZ-kultúrfelelős, illetve népművelő vett részt, s re mélhető, hogy az ott szer zett tapasztalatokat mindennapos munkájukban sikeresen fogják alkalmazni. Most jelent meg a bratislavai Madách Könyv- és Lapkiadó és a magyarországi Magvető kiadó közös gondozásában, immár második kiadásban NEGYVEN EV — HORVÁTHNE MEGHAL — GYÁSZ címen Németh László gyűjteményes életmüsorozatának eisó darabja. Első nagy fejezete a Negyven év, hosszabb pályatörténeti esszé, melyet 1965-ben, az Iszony párizsi megjelenése idején irt az író a kiváló francia filozófus-író, Gabriel Marcel tájékoztatására. A Horváthné meghal a novellista Németh László munkásságát tartalmazza. A novella „írói pályámon a végzet szerepét játszotta — emlékezik vissza az író — egy novella volt a sorsjegy, amelyen nevemet az íróavató húzáson kihúzták“. A kötet anyaga a Gyásszal zárul, melyet igényesebb olvasói az író legtökéie tesebb regényének tartanak. Illyés Gyula szavaival: „Németh Lászlónak gazdag és ritka értékű élményei vannak raktáron a módos parasztok életéből: az adatokat úgy dönti, mint Móricz, a keserűséget és reménytelenséget, pedig mint Kodnlányi. Éppen, mert felülről, kfilönös szempont magasságából nézi: a magyar gazdag parasztságról megdöbbentően éles és hiteles látleletet készít.“ BARI KÁROLY „ELFELEJTETT TÜZEK“ című verseskötetét bizonnyal érdeklődéssel veszi kezébe az az olvasó, aki ismeri három év előtti, kamaszfővel megírt „Holtak arca fölé“ című kötetét. Bari újabb verseivel bizonyít: a tizenhétévesen országos elismerést aratott költő nem az egzotikum egyszeri kilobbanásának a példája volt csupán. Keményre égett szavú versekben építi tovább minden szavában hiteles és megszenvedett költői világát, küldetése gyötrelmes szépségének anyagából, nagyon mélyről hozott világában minden ember igazáért szólnak új versei. Immár ötödik kiadását éli meg FEKETE ISTVÁN sikeres ifjúsági regélíye, a TELI BEREK. A Tüskevár olvasói bizonyára emlékeznek még Tutajos és Bütyök vakációjának történetére. István bácsi, az állami gazdaság agronómusa szeretne embert faragni elkényeztetett unokaöccséből, ezért Matula Gergelyt bízza meg a fiúk nevelésével. A berekbeli élet lefarag minden nagyzolást és nyegleséget a két pesti kamaszról, és Tutajos, elbúcsúzva a nyártól, Matula véleménye szerint is, „felsőbb osztályba léphet“. Ez a felsőbb osztály a „téli berek“, amely teljes szépségében tárul fel Matula két védence előtt. A szabadjára engedett fiúk önként vállalt fegyelemmel kerülik ki a vadász-halász élet buktatóit, s mire véget ér a vakáció, Matula két egész ember, két komoly fiatal férfi kezét szorítja meg búcsúzóul. Az Európa — Zsebkönyvek újabb darabja BORISZ VASZILJEV két kisregénye: A HAJNALOK ITT CSEN DESEK — A LEGUTOLSÓ NAP A tehetséges író mindkét kisregényének szereplői egyszerű, hétköznapi emberek. A hajnalok itt csendesek egy kis csapat katenalány történetét eleveníti meg. „Vaszíljev élettel tudta megtölteni a több mint húsz éve lezajlott eseményeket, s e néhány katonalány hősiességében és ember ségében egy nép sorsát sikerült érzékeltetnie“ — írta e műről egyik kritikusa. A legutolsó najf egy öreg, csupa szív rendőrtiszt utolsó napjának megrázó eseményeiről szól, hátterében a ami városi élet szfnes rajzával és hiteles emberi sorsokkal. A Medicina kiadó új darabja: CZEIZEL ENDRE — MAGYAR PÁL: A SZÜLETENDŐ GYERMEK VÉDELMÉBEN, mely a családtervezéshez kíván útmutatót adni: a családalapítás és jövőtervezés kérdéseit vizsgálja. A tervezés egyik mozgatója az ember természetes vágya, hogy egészséges és boldog utódai legyenek, akik jól megállják helyüket az életben. A terhesség és a születés kockázataira, a magzatot fenyegető esetleges ártalmakra elég sokan gondolnak. A könyvnek az a célja, hogy eligazítsa ebben a leendő anyát, az utódot tervező családot. A szerző az örökléstan tudományával foglalkozó szakorvos —, aki a veleszületett rend ellenességek nemzetközileg elismert tudósa — abban kíván segítséget nyújtani, hogy minél több ép, egészséges gyermek szülessen, hiszen ez az emberi boldogság egyik alapja és feltétele. Végül egy könyv a gyermekeknek, VARGA KATALIN: BARÁTOM, BONCA A kedves, vidám, színes kis történet magva, hogy Bence barátja, Bonca eltűnik, s miközben a kisfiú a felnőttek segítségét is igénybe véve keresi, sokféle Boncát, sokféle embert ismer meg. Az írónő a gyerekek belső fejlődésének fontos mozzanatát ábrázolja ebben a könyvében sok humorral és ötlettel, mindig érthetően és érdekesen a tíz év körüli gyerekolvasók számára. Az illusztrációkat Rébor László készítette. h nríiiQC cmnmí 01 ■ " M 1 n lomomé 1 mm „IbmGIBllGI II lolIiclUb ! Olvastam levelét, melyet növendékem —, akit nagyra becsülök és szeretek rendes viselkedéséért —, nekem átnyújtott azzal, hogy nem tudja, ki lehet az a lány, aki ilyen „szép“ sorokkal örvendeztette meg. Kedves kislány! Elismerem a női egyenjogúságot és nem akarom az úgynevezett erkölcsbíró szerepét vállalni, sőt azt sem szeretném, ha konzervatív felfogásúnak tekintene, mégis helytelennek tartanám, ha ilyen és hasonló levelek gyakrabban megismétlődnének. Hisz, akarva-aka- ratlan is a fiúknak az az érzésük támadna, hogy üldözik a nők. Persze, nincs komolyabb akadálya annak, ha egy komoly lány esetleges közeledési szándékát írásban is tudtára adja a fiúnak, ám nem minden esetben célravezető az ilyen gyakorlat és bizony, nagyon kevés esetben lehet szerencsés kimenetelű. Ami a lányok erkölcsi felfogásának méltóságát illeti, azt most nem szándékozom taglalni. Azon inkább ön gondolkozzék el nyugodtabb pillanataiban. A magam részéről inkább nyelvi szempontból akarok néhány szót szólni. Vegye csak jobban szemügyre ezt a pár hevenyészett sort, amit a fiúnak küldött! Lehet, hogy annak elolvasása már önnek is gondot okoz, így segítek amennyire ki tudtam bogozni az e- gyes szavak alakját és értelmét. „Hellou Hapsikll! Cincének és Kampíknak. ne haragudjatok, hogy levelemmel zavarom a nyugalmatokat. De meg kell írnom, hogy nagyon „hülyék“ vagytok. Csak bámuljátok a csajokat, de nincs mersze- tek beszélni velük. El akarjátok csábítani őket, de rsak rájönnek arra hogy milyen „szélhámosok“ vagytok. Ha járnátok is valakivel, akkor is csak egy-két hétig. Csak kikészítik az embert az ilyenek. Azt aka rom, hogy javuljatok meg. C s a 6. Elnézést a csúnya és hibás írásért.“ Hogy írásának külalakja is kívánnivalót hagy maga után, az nem kétséges. Am az idő múlásával és önkép zéssel ezen is lehet javítani. Szerkezeti, Illetve stilárts szempontból, főként azonban helyesírás szempontjából már egy kissé vérszegényebb a dolog. Már az elsőmön data zavaros, értelmetlen, és ami a legszembeötlőbb. ^ p--------jéi. Údi* tf-rrv&'úžsS'nv kis kezdő betűvel indul. Mondókája második mondata úgyszintén nem mentes a helyesírási vétségektől. Ne feledje, hogy általában „De“ szóval nem kezdünk mondatot. Van erre a magyar nyelvben rengeteg és szebben hangzó szó is. Ám, hogy a „hülyék“ szót miért tette idézőjelbe, azt nem tudhatjuk. Hisz tartalmi szem pontból ezzel éppen a fordítottját bizonygatja. Hasonlóan a 4. mondatában szereplő „szélhámosok“ jelzője is. Lehet, hogy az ön és hasonló kislányok felfogása szerint a címzett és annak barátai a fenti jelzőket érdemlik, csakhogy éppen Ön az, aki soraiban s azok tartalmában bizonyítja be, hogy az Ilyen „megtisztelő“ szavakhoz éppenséggel semmi közük sincs, mert úgy viselkednek, ahogy jól nevelt gimnazistákhoz illik. Fiatalság bohóság! Mondja a közmondás, és van is benne valami Szájukból gyakran halljuk az ilyen szavakat: „Brúgó“ (kenyér helyett), „meló“ (munka helyett), „Góré“ (főnök, ill. elöljáró helyett), „srác“ (fiú helyetti, „klassz“ (a szép helyett), vagy ahogy ön is igazolta soraiban ez iránti szimpátiáját, „hapsík“ (fiatalemberek helyett), „csajok“ (lányok helyett), „Csaó“ pedig Szervusz, vagy Viszontlátásra helyett), stb. Higy- gye el, nem szép és nem helyénvaló az, ha anyanyelvűnket ilyen szavakkal tűzdeljük tele. Nyelvünk szókincse ma már oly hatalmas, hogy megtalálhatók benne a legfinomabb árnyalatú gondolatok kifejezéséhez is megfelelő irodalmi szavak. Hanyagoljuk hát cl az ilyen kifejezéseket, hisz ezek nem jó bizonyítványt állítanak ki használóikról! S mit jelentsen kislány a befejezést jelentő mondata, melyben azt írja, javuljanak meg a fiúk?! Én úgy érzem, hogy éppen nem lenne kívánatos, hogy az ön elgondolása szerint „javulnának“ meg. Hisz akkor mindenre jutna idejük, csak éppen arra nem, ami a legfontosabb, a tanulásra. Márpedig diákjaink legelemibb kötelessége nemcsak szüleikkel és tanáraikkal, hanem társadalmunkkal szemben is, hogy becsületesen viselkedjenek, jól tanuljanak és ne pazarolják feleslegesen az állam nyújtotta erkölcsi és anyagi áldozatokat, hanem, ahogy szorgos szüleik is példásan helyt állnak a napi munkában, ők is így viselkedjenek az iskolában. Csakis ebben az esetben számíthatnak arra, hogy tanulmányaik befejezte után majd ők is a társadalmi é- let méltó helyén foglaljanak helyet. Ezt pedig nehezen tudnák elérni, ha az ilyen tartalmú leveleket készpénznek vennék, és igyekezetük az ön által kívánt í- rányba terelődne. Javaslom tehát, gondolkodjon el tettén és inkább figyelje az Oj Ifjúság nyelvműveléssel foglalkozó rova- vataitl Ezekből ugyanis elsajátíthat egyet s mást, amire tán az alapiskolában nem jutott elég ideje. Hiszen a tudás s annak előfeltétele, a tanulás, — nem szégyen még idősebb korban sem, nem pedig ilyen ftata- lonl Csak rajta, és fog ez menni! S ha majd évek múlva előveszi ezt az írást, öszehasonlítja tudásával és helyesírási készségével, bizonyára beismeri majd, hogy nem is volt olyan felesleges és haszontalan ez a figyelmeztető cikk, mely felhívta figyelmét valamire. Arra, hogy mint minden kultúrált nyelv, a magyar nyelv is szép, megvan a varázsa, szép, felemelő tartalmi és érzelmi hatása, csak tudni kell helyesen alkalmazni, ismerni kell annak ragyogó labirintusát, és úgy kell formálni, hogy egyaránt élményt nyújtson mind az írójának, mind a címzettjének. Üdvözli: Herdics János r
