Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-30 / 18. szám

2 új ifjúság HETED Olvasóink időközben már megis­merkedhettek a Varsái Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületének mun­kájával és a kiadott dokumentumok szövegével. Ha egyetlen tömör kulcs­mondatban óhajtanánk összesűríteni, voltaképpen mi az alapvető értéke­lés legdöntőbb eleme, kétségtelenül arra kellene felhívni a figyelmet, hogy az ülés résztvevői megelége­déssel állapították meg: jelenleg a feszültség enyhülésének irányzata az európai és a világhelyzet alakulásá­nak uralkodó vonása. Bizonyára általános egyetértéssel és helyesléssel fogadják a közvetle­nül érintett népek a varsói tanács­kozáson megjelent párt- és állami vezetők azon kötelezettségvállalását, amely szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy elősegítsék az enrópai biztonsági és együttműködési konferencia munkájának a befejezé­sét a lehető legrövidebb időn belül. A tanácskozás résztvevői azonban nemcsak egyetlen földrészre leszű­kítve közelítik meg a hetvenes évek közepén szemünk láttára kibontakozó nagy nemzetközi folyamatokat, ha­nem az egy és oszthatatlan világ szemléletéből kiindulva szögezték le véleményüket minden számottevő kérdés tekintetében. Így „A közelke- leti tartós és igazságos békéért“ megjelöléssel kiadott dokumentum foglalkozik a térség további robba­násveszélyességének okaival, méltat­ja a genfi közel-keleti békekonfe­rencia jelentőségét, síkra száll a po­litikai rendezésért és támogatásáról biztosítja az arab népek igazságos harcát. „A tartós békéért Vietnamban, a vietnami nép igazságos nemzeti ér­dekeinek biztosításáért“ című nyilat­kozat szerint minden békeszerető embernek örvendetes megállapítása, hogy a párizsi egyezmény érvénybe­lépése óta eltelt időben bizonyos e- lörehaladás történt a vietnami hely­zet normalizálásában. Viszont éppen a szaigoni adminisztráció minden vo­natkozásban igen negatív és káros tevékenységének bírálata mutatja, hogy még sokat kell tenni a viet­nami népnek és a vele szövetséges erőknek a háborúban aratott győze­lem valamennyi eredményének kiak­názásáért. Ami pedig a harmadik do­kumentumot illeti, a varsói testület követelése, hogy vessenek véget az önkénynek és a demokraták üldözé­sének Chiléban. Igen érdekes a varsói tanácskozás eddig ismert sajtóvisszhangja is. A párizsi lapokból jellemző elemként az emelhető ki, hogy a legtöbb lap idézi a két katonai tömb egyidejű felosztására a Varsói Szerződés ve­zető testületé által ismételten tett javaslatot. Szintén egybehangzóan u- talnak arra, hogy a lengyel főváros­ban a hét szocialista állam képvise­lői egyértelműen az enyhülési folya­mat további elmélyítése mellett fog­laltak állást. A New York Times rámutat: a ta­nácskozás résztvevői ismét kinyilvá­nították, hogy támogatják a Szovjet­unió külpolitikájának alapvető irány­vonaléit. A londoni Morning Star azt emelte ki, hogy a tagállamok készek a Varsói Szerződés és az Atlanti Szö­vetség egyidejű feloszlatására, illetve első lépésként katonai szervezeteik felszámolására. A NATO állandó tanácsa szintén megvitatta a Versói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének ülésé­ről kiadott közleményt. Mint vérha­tó volt, a NATO képviselői igyekez-1 tek megkerülni a közlemény legfon­tosabb javaslataira adandó választ, különböző ürügyeket találni arra, hogy elutasítsák a katonai tömbök felosztására vonatkozó javaslatot. A NATO tanácskozás dokumentuma azt fejtegeti, sajátságos megfogalma­zásban, hogy a katonai tömbök fel­oszlatása „nem jelentene megoldást“, és arra hivatkozik a katonai problé­mákat a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalások segítségével lehet megolda­ni. Leonyid Brézsnyev, az SZKP KB fő­titkára az elmúlt héten Moszkvában találkozott Eduard Kennedy szenátor­ral, az Egyesült Államok Demokrata Pártjának neves személyiségével. A beszélgetés során megállapították, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatok javnlásának megkezdett folyamata megfelel a két ország érdekeinek és lényeges hozzájárulás a nemzetközi feszültség általános enyhülésének U- gyéhez is.------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— A fiatalok munkaaktivitása A háború utáni Ifjúsági mozgalom egyik legragyogóbb ténye a fiatalok tömeges részvétele az elpusztított nemzetgazdaság felújításában. Számos, azokból az évekből származó ifjúsági épít­kezés — Lidice, Most, az Ifjúsági Vasútvonal, KunCi- ce, Xaverov, Tušimice I., a mai középgeneráció háború utáni munkaaktivitásának élő emlékműve. A LibCice- Myjava mozgalom, az első élmunkásnk, a szocialista munka úttörői, az első ifjú újítók, Miska, Svoboda és Doutnáö elvtársak azok, akik kezdeményezésükkel, pél­damutató munkájukkal beírták magukat az ifjúsági moz­galom történelmébe. Az anyagi és kulturális értékek előteremtésében va­ló aktív részvétel a mai fiatalok társadalmi és politi­kai elkötelezettségének egyik formája. A fiatalok konk­rét tettekkel bizonyítják őszinte bizalmukat szocialista hazánk és a CSKP iránt. A kommunista párt viszont teljes mértékben támogatja a SZISZ tevékenységét, se­gít a fiatalok munkaaktivitásához és munkakezdeménye­zéséhez szükséges feltételek kialakításában. A fiatalok munkaaktivitásának fő megtestesítői az if­júsági kollektívák, az ifjúsági szocialista munkabrigá­dok, ás a komplex racionalizációs brigádok. 1974. ja­nuár 15-ig hazánkban 5400 ifjúsági kollektíva dolgo­zott, közülük 1455 ifjúsági kollektíva már a „Szocialista Munkabrigád“ cím viselője. Ezek támogatása, tevékeny­ségük irányítása jelenleg a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség egyik fő feladata. Nehézségeink vannak azonban a komplex racionali­zációs brigádok megalakításával az üzemekben és me­zőgazdasági vállalatokban. Csehszlovákiában jelenleg 129 ifjúsági komplex racionalizációs brigád működik. A tavalyi év bebizonyította, hogy ott, ahol az ifjú­sági kollektívák jól dolgoznak, sikeresen működik a SZISZ-alapszervezet is. Az ifjúsági kollektívák munká­ja és tevékenysége sok SZISZ-szervezet tevékenységé­nek gerincét képezi, és nemcsak a nemzetgazdaság fej­lesztésében, hanem az eszmei-nevelő munka terén is sikereket érnek el. Helyes lenne, ha a szocialista munkabrigádok, a komplex racionalizációs brigádok és az ifjúsági kol­lektívák tevékenységének elmélyítése lenne a szocia­lista munkaverseny alapja. A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy jelenleg, a szocializmus építésének idejé­ben már nem elég, ha a szocialista munkabrigádok és kollektívák teljesítik, illetve túlteljesítik a gazdasági feladatok tervét. Szükséges, hogy minél gyakrabban előtérbe kerüljön a termelés minősége, a nyersanya­gok célszerű kihasználása, • tudományos-technikai fej­lődés. az újítómozgalom eredményei és nem utolsó sor­ban az erkölcsi politikai szempontok Is, amelyek egész társadalmunk életét befolyásolják. Hazánk fiataljai a múlt év folyamán jelentős kötele­zettségvállalásokat tettek az egyes évfordulók és ese­mények alkalmából csupán a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség tagjai 41087 059 brigádórát dolgoztak le, ame­lyek értéke 382 981 388 korona. Az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai 240 992 503 korona ér­tékű elfekvő készletet fedeztek fel. Szép eredményeket értek el fiataljaink az újító- és racionalizációs mozgalomban. A SZISZ a fiatalok ez irányú javaslatait a Zenit-mozgalom segítségével való­sítja meg. Ez a mozgalom különböző versenyeken ke­resztül az érdekes munkaformák egész skáláját nép­szerűsíti. Ilyen verseny például a szakma mestere cí­mért folyó verseny, a különböző ötletbörzék és a Ze­nit-mozgalom nagyvásárai. A tavalyi év folyamán szép eredmények születtek az Ifjúsági Fényszóró mozgalomban is. Mindenekelőtt nőtt a mozgalom népszerűsége és az Ifjúsági Fényszóró őr­járatai által elért eredmények értéke. Ma 8940 őrjárat működik hazánkban. Az elfekvő anyagkészletek feltárá­sán kívül az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai nagy mun­kát végeznek az anyagkészletek kihasználásának ellen­őrzése, az új technika vívmányainak bevezetése és az anyag és villamosenergia megtakarításának ellenőrzése terén. Az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai tavaly különleges fi­gyelmet szenteltek a tűz elleni harcnak. Ez nagyban hozzájárult az Ifjúsági Fényszóró őrjáratainak népsze­rűsítéséhez. Megmutatkozott az is, hogy helyes, ha az őrjáratokra bízott feladatok konkrétak és vonzók, mert csak ilyenekkel nyerhetjük meg a fiatalok széles kö­rét. Üzemeink és vállalataink aktuális problémája a mun­kaidő helyes kihasználása. Ennek felülvizsgálásában sok fiatal vett részt. A megállapított tények az Ifjúsági Fényszóró további munkájának alapját fogják képezni. Szeretném hangsúlyozni, hogy az őrjáratok tevékeny­sége nemcsak gazdasági, hanem nevelő- és erkölcsi szempontból is nagy jelentőségű. Tevékenységük segít a közös tulajdon iránti felelősség és a velük való gaz­dálkodás iránti felelősségérzet elmélyítésében. Ez is a fiatalok társadalomépítésben való részvételé­nek egyik formája. Magyarícs Vince a CSKP KB dolgozója Két év múlva meglesz az ezüst fokozat Tágas, tiszta helyiség. Pult, mögötte polcok, aszta­lok, székek, zenegép és kétféle vendég, Illetve vevő: az idősebbek bejönnek, vásárolnak és távoznak. A vá­sárlók másik része fiatalokból áll. Körülülik az asztalo­kat, az egyikük közülük málnát fogyaszt, a másik a zenegépet veszi kezelésbe, és beszélgetnek, mint egy klubban. Nem is klub, hanem csemegebolt Šaľa [Vág- sellye) főutcáján. Ami feltűnő: szinte példás rend és tisztaság, nem halmozódnak az asztalokon az üres po­harak, a piszkos tányérok és mindenféle ételmaradé kok. A magyarázat egyszerű: ebben az üzletben a Hecso Erzsébet vezette szocialista munkabrigád dolgozik. A pénztár mellett, Csikós Marika gyorsan, készsége­sen és mosolygón blokkolja az összeget. — Nem zavarja önöket, hogy ilyen sok fiatal jár az üzletbe? —■ kérdem tőle. — Miért zavarna? Én is fiatal vagyok. Meg aztán: reggel hattól este hétig vagyunk nyitva, és a vevők váltakoznak. Hat után a munkások jönnek. Megregge­liznek, megveszik a tízórait és sietnek munkába. Utá­nuk a diákok következnek, majd a háziasszonyok... Dél­után fordul a kör: jönnek a diákok, megisznak egy málnát, beszélgetnek, várnak a busz indulására, és nem kerül nekik sokba, mert éppenséggel ha még málnát sem vesznek, azt sem veszi rossz néven senki. Az üzletben a vezetőnővel, Hecso Erzsébettel együtt összesen húszán dolgoznak. Két csoportra osztva na­ponta váltakoznak a pult mögött. Ma éppen Tóth Ilona csoportja szolgál. Bevezetnek a raktárba. Itt is rend és tisztaság látható. A műszak­vezetőtől Is az előbbi kérdésre kérek választ. — Nem, egyáltalán nem zavarnak a fiatalok. Sőt, azért hozattuk a zenegépet, hogy még többen legyenek. Azóta még sűrűbben jönnek be az üzletbe. Igazán jól érzik itt magukat... — Mikor kapcsolódtak be a szocialista munkabrigá­dok mozgalmába? — Még valamikor a hatvanas években; aztán 1969 végén megkaptuk a „Szocialista Munkabrigád“ címet. Azóta lényegében ugyanazok dolgoznak az üzletben. Legföljebb néhány fiatallal, olyanokkal lettünk többen, akik most fejezték be az iskolát. A vevők elégedettek. (Fényképünk a vágsellyel csemegeboltban készült) — Mindenki egyformán kiveszi a részét a munkából? — Általában mindenki nagyon Igyekszik. Fiatalok, idősebbek, egyaránt azt nézik, hogy elégedettek le­gyenek vásárlóink. Vannak, akik mégiscsak kitűnnek. Ilyen például Popluhár Otília, az üzlet legidősebb tag­ja. — Meglesz a szocialista munkabrigád ezüst fokoza­ta?-— Az ezüst fokozat két év múlva, 1978-ban esedé­kes, és addig még sok víz lefolyik a Vágón, de nincs ok, miért ne számíthatnánk rá. Van árunk, teljesítjük a tervet, havonta több mint kilencszázezer korona a forgalmunk. A kollektíva is igyekszik, összetartunk, megértjük egymást: a vevők pedig elégedettek. Termé­szetesen becsületesen és derekasan kell dolgozni, és ebben nálunk nincs hiba. A riporler is így látja. Németh István Varr, varr... A PLETATEX Veľ. Krtíš-l (nagykürtösi) üzemében kö­töttárut varrnak: pulóvereket, szvettereket. Az Itt ké­szült áru nyolcvan százalékát a Szovjetunióba és Svéd­országba szállítják. Ez az adat jelzi, hogy a jó minő ségü munka természetes követelmény még a tanmü helyben is, ahol Moravfíková Miroslava' mesternö irá­nyítja a munkát. Huszonöt fiatal, alig tizenhatéves lány dolgozik a műhelyben. Közülük egyik Koncz Ági, aki nek a varrógépe mellett csakúgy találomra megállunk — Hogyan kerültél az üzembe? — kérdezem. Leállítja a gépét, végigsimít a lapján, odébb teszt az egyik kis pulóvert, s mosolyog. — Ogy, hogy amikor még kislány voltam, mindig szívesen varrtam babaruhát... Azután az alapiskolában is én a kézimunkázok szakkörébe jártam, és mire pá­lyaválasztásra került sor, már nagyon természetes volt nekem, hogy varrónő leszek... — Tetszik ez a szakma? Már nem mosolyog Nagyon komolyan magyaráz. — Szép szakma ez. Most ezeket varrjuk. Gyermek­pulóverek. Ahojka a nevük. En a zippzárakat varrom bele. ötvenegyet naponta... De varrtam már gallérokat ts meg gombokat... A kész ruhadarabok mindegyik ré­szét külön szabják, külön varrják. Összeállításuk már szalagrendszerü munka. Persze a munkafogásokat kü- 'ön-külön meg kell tanulni.... Beszélgetésünk közben halkul a zaj, mert elérkezett a tízórai ideje. Munkatársnői, barátnőt. Juhász Ica, Ohejda Márta, meg a többiek körénk sereglenek. Figye­lik a beszélgetési, és mivel éppen szakmát dolgokról van szó, közbevetnek egy-két megjegyzést. — Nekünk még sokat kell gyakorolni... — Áginak könnyű, a szüleitől varrógépet kapott a- tándékba... Otthon is gyakorol... — Már nadrágot is varrt magánakI Valaki pedig megjegyzi: — Különben Ági olyan, hogy Igazán szívesen varr... varr és varr... A mesternő tesz pontot a beszélgetés végére: — Így lesz belőle igazi varrónő. Benyák Mária KEDVES FIATALOKI Sok-sok hallgatónk azzal kezdi a levelét, hogy „... új­ra tollat ragadok és írok ö- nöknek". őszintén megvallva, jóleső érzéssel kezdjük az ilyen levelek olvasását, mivel rögtön kicsendül belőle, hogy hallgatóink szeretik a Kontak­tust, szívesen megosszák ve­lünk örömüket- bánatukat. Az említett idézettel kezdi sorait Ibos Klára, Rimavská Sobota-t (Rimaszombat) hallga­tónk is, akt a továbbiakban sorsa alakulásáról ír, úgy, hogy tanulságos lehet mások számára is. Fiatal korom ellenére azt ta­pasztaltam, hogy az ember é- letében nagyon fontos szerepet látszik az akarat és a kitartás. En a 9. osztály elvégzése után szüleim kívánságára városunk közgazdasági Iskolájába jelent­keztem annak ellenére, hogy gyermekkorom óta mindig ta­nítónő vagy óvónő szerettem volna lennt... Az óvoda az is­kolánk mellett volt. Testneve­lést órán, amikor az udvaron tartózkodtunk, mindig odahú­zódtam a kerítéshez és néz­tem, hogyan játszanak a kis emberkék. Szerettem volna kö­zéjük mennt, megsimogatni 6- ket... Még az érettségi vizsga e- lőtt több helyre elküldtem a felvételi kérvényemet. Az tsko- laügyről rövidesen választ Is kaptam, hogy elhelyeznek óvó­nőnek az egyik kis községben. Örömöm ekkor határtalan volt, bár egy üzemtől szintén ke­csegtető ajánlatot — jó állást és magas fizetést — kaptam. Az igazsághoz tartozik, hogy egy kicsit töprengtem; de az­tán végérvényesen az óvónői pálya mellett döntöttem, hi­szen a szívem Idehúzott Most elmodhatom, nagyon boldog vagyok, hogy így dön­töttem. Reggel már alig várom, hogy csemetéim közé kerülhes­sek. Ha történetesen délutános vagyok, kicsikéim már a kapu­ban várnak. Ogy érzem, szá­momra ennél szebb hivatás nem is létezhet. Boldog va­gyok, hogy megtaláltam azt, ami után gyermekkorom óta vágytam. Képesítést ts szeretnék sze­rezni, s ezért a jelentkezési í- vemet már el is küldtem Levi- cére f Lévára j. Tudom, nehéz három év vár rám, hiszen a távúton való tanulás nem könnyű, de nekem megéri a fáradságot — felezi be levelét Ibos Klára, Rimavská Sobota-i IRimaszombat) hallgatónk. Klára tehát végül is arra a pályára került, mely iránt min­dig vonzódott. Példájából lát­hatjuk, hogy sajnos néhány e- setben a szülök helytelenül be­folyásolják gyermekük pálya­választását. Főleg most, ami­kor már vészesen közeledik az iskolaév vége, nem árt ezen ki­csit elgondolkodnunk, hiszen gyermekeink lövőiéről, boldo­gulásáról van szó. Kovács Erzsébet, Miklós Zita, és Mucska Zsuzsanna biskupi- cei fPozsonypüspökij fiatalok számára műsorainkban soknak tűnik a szöveg. Nem így vi­szont Bachorecz Jánosnak, a košicei magyar tanítási nyelvű középfokú ipariskola diákjá­nak, aki így fogalmazta meg véleményét: ,r.. Érettségi e- lött állok, de ha tehetem, min­dig szakítok Időt a könnyűze­nei műsor meghallgatására. Ez hatványozott mértékben vonat­kozik a Kontaktusra mivel ez a ftatalok adása. Nekem a je­lenlegi formája nagyon tetszik. A szöveg és a zene arányát is megfelelőnek tartom. A műsor nemcsak szórakoztat, hanem Is­merteti az Ifjúsági szervezetek tevékenységét ts, s ezzel be­pillantást nyújt a hallgatóknak más vidék fiataljainak szerve­zeti életébe. Két levél, két ellentétes vé­lemény. Mi, mindenesetre a jö­vőben ts arra fogunk töreked­ni, hogy hallgatóink a lehető legnagyobb mértékben elége­dettek legyenek. Nagy Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents