Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-23 / 17. szám
„Kultúránk felvirágoztatását szocialista törekvésünk jelentős részének tartjuk. Szorosan kapcsolódunk az előző nemzedékek kulturális értékeihez, gondoskodunk róla, hogy ezek eljussanak a nép széles rétegeihez és annak művelődését szolgálják. Nagy figyelmet szentelünk és sokoldalú segítséget nyújtunk új szocialista kultúránk fejlesztésének, mely demokratikus, humánus, érthető és társadalmi haladás szempontjából el- rötelezett.“ Busztáv Husák, a CSKF KB főtitkára A kultúra mindenkié Beszélgetés Miroslav Válekkal, az SZSZK kulturálisügyi miniszterével ■ Az utóbbi időben sok szó esik a munka új minőségéről a kultúra területén. Mit értsünk ezalatt? — Ma a kulturális rendezvények és a kultűrmunka jellegét a szocialista államok kommunista pártjai ideológiájává] foglalkozó titkáraink Moszkvában meg tartott értekezlete határozza meg. Ezen a tanácskozáson megállapították, hogy a jelenben nagy súlyt kell helyezni a szocialista államokban folyó kulturális történések egybehangolására és az e- gyüttmüködésre. Offenzív hatás -Ideológiai és kulturális téren a Nyugat felé — ezt kell szem előtt tartani. Legközelebbi feladatunk, hogy azokat a pozitívumokat, melyek e téren kétségkívül megvannak, megsokszorozzuk. ■ IsmerjUk az ipar és gazdaság terén folyó együttműködésünk előnyeit. Munkánk egybehangolása kulturális téren, ez valami új? — Dehát reagálnunk kell a világban folyó történésekre! És ennek az összes szocialista államban egybehangzóan kell történnie, még ha tekintetbe vesz szűk Is az egyes országok különféle problémáit. A kulturális munka koordinálása lesz a témája annak a Havannában összeülő értekezletnek Is, melyen a szocialista államok művelődésügyi miniszterei fognak tanácskozni. Ott azután általánosíthatjuk a szerzett tapasztalatokat, majd felhasználhatjuk ókét Idehaza a mi munkánkban. ■ Milyen kérdéseket kell megoldani e munkaterületen az ön nézete szerint? — Mindenekelőtt meg kell javítani a kultúra és ideológia terén a szocialista államok közti kapcsolatokat. Kulturális téren például nem használjuk ki eléggé saját előnyeinket és ideológiai szempontból nem használjuk ki eléggé a kapitalista államok negatívumait. ■ Mely kérdések foglalkoztatják jelenleg Kulturálisügyi Minisztériumunkat? — Munkacsoportjaink különféle problémák megoldásán fáradoznak kulturális életünk minden szakaszán. Ezzel készülünk az SZLKP KB plénum ülésére, és reméljük, hogy ott jó és konkrét eredményeket mutathatunk majd fel. A másik kérdés, amely ma bennünket foglalkoztat: beruházási építkezések a kultúra szakaszánl Vannak azonban olyan feladataink Is, melyek megoldása nem csupán tőlünk' függ. Ilyen például a fiatal nemzedék nevelése. Ezen a téren csupán több szektor összefogásával érhetünk el teljes sikert. Ugyanez vonatkozik az új lakónegyedek kulturális ellátottságára is. ■ Milyen helyet kap a minisztérium tevékenységében a népművelési terület? — Tudatosítjuk a népművelési munka jelentőségét és mindenekelőtt hatását az ifjúságra. Éppen ezért igen fontos számunkra a művészeti tevékenység és „fogyasztói“ közötti Ingadozás. Szeret- nánk elérni, hogy kapcsolatunk mindig szoros legyen. Közelebb akarjuk vinni a dolgozókhoz a művészetet, és pedig úgy, hogy közvetlenül az üzemekben, U- zemi klubokban fogunk rendezni koncerteket, kiállításokat, előadóesteket, vitaesteket, találkozókat stb. Egyetlen adat: múlt évben a szlovákiai írók 500 előadóesten vettek részt. Ezenkívül tavaly a bratislavai zenei ünnepségekkel egyidőben mlnikoncerteket rendeztünk több kisebb városunkban is. Néhány teoretikus úgy gondolja, hogy régen túl vagyunk már a kulturális forradalmon. Ogy vélem, a kulturális forradalom nem egyszeri kampány; Inkább hosszantartó folyamat, mely a fejlett szocialista államban a tudományos-műszaki forradalom velejárója. ■ Mondhatna valamit a szlovák irodalom jelenlegi irányzatáról?. — A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából szánjbs Irodalmi pályázatot írtunk ki, melyekre váratlanul színvonalas müvek érkeztek be. A Szlovák Irodalmi Alap 273 munkát nézett át, ebből 27 regényt. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy nálunk ma nem annyira a mennyiség, inkább a minőség jelent problémát. ■ Ilyen helyzetben aztán nagy feladat vár az irodalmi, vagy művészeti kritikusokra... — Ez Igaz. Kritikusaink tudják alkalmazni a tantételeket, a sémát a művé szí munkában, de mintha félnének rámutatni az újra és levonni belőle az általánosan érvényes tantételeket. Ehhez pedig tehetség kell. A szocialista realiz must a kritikát Illetően úgy kel! értelmezni, hogy a tere tágul és nem szűkül. Ha ezt kritikusaink nem tudatosítják, művészetünk egy helyben fog topogni. ■ Az újságuk most kevesebbet Írnak a közkedvelt énekesekről, mint azelőtt. Miért? — Nem áll szándékunkban kampányt csinálni a táncdalok és a tánczene ellen, hisz a fiatalok kedvelik, ez tagadhatatlan. Mi Inkább a minőségre gondolunk, s e téren volna Javítanivaló. Például a dalok szövegén. Sokat beszélnek ma a politikai, az elkötelezett da lókról. Ogy vélem, mlriden ének elkötelezett, csupán az a kérdés, milyen szempontból. No nem gondolok Itt arra, hogy egy dalban ugyanaz legyen, mint egy vezércikkben... Ellene vagyunk a- zonban mindenféle sztárkultusznak. A lapoknak ezen a téren mértéket kell tudni tartani. Nem szükséges egy kis kezdő énekesről úgy írni, mint Caruső- ról. ■ Még egy kérdés a képzőművészettel kapcsolatban. — Igen, a képzőművészetben Is súlyt helyezünk a minőségre és az elkötelezettségre. Ez utóbbi alatt azonban nem értjük csupán a tematikai elkötelezettséget. Oj, szocialista művészetünk előtt megnyílnak a nagyvilág kapui. Ezzel kapcsolatban örömmel említem meg a szlovák képzőművészek moszkvai kiállítását. Nagy volt a sikere, de hazai sajtónk alig vett erről tudomást. További jelentős képzőművészeti akció lesz a szocialista művészek kiállítása 1975 májusában Moszkvában, a fasizmus fölött aratott győzelem 30. évfordulóján. Moszkva után bemutatják a kiállítást a szocíaltsta államok fővárosaiban, de érdeklődnek iránta Nyugaton Is. örvendetes tény, hogy ennek az egyedülálló rendezvénynek a szervezője hazánk, a Szlovák Szocialista Köztársaság. (A ŽIVOT nyomán) „...nem tudom elképzelni, hogy valaki szeretheti a hazáját, de nem szereti a fiatalokat. Mit gondol hát akkor a baza jövőjéről, ha nem szereti a fiatalokat? Nem tudok elképzelni kommunistát, aki hisz eszméink győzelmében és nem szereti a fiatalokat — hisz akkor mit gondol az eszmék további győzelmes haladásáról? Hogy meglegyen a fiatalokkal a közös nyelvünk, hogy becsületesen megmondjuk, mi az a fiatalok tetteiben, cselekedeteiben, hangulataiban, ami tetszik, és mi az, ami nem, akkor magunkban is meg kell találnunk a készséget nemcsak a bírálatra, hanem az önbírálatra is. Tudni kell meghallgatni, mi az, ami nem tetszik a fiatalok életében, a munkában, a mi nemzedékünk tetteiben, a mi saját tetteinkben.“ Az 1- dézet Szimonov legutóbb magyarul megjelent könyvéből, a Töprengő írásokból való, ' Árnyék, amely fényt terem (BEMUTATKOZOTT A SZÉP SZÓ IRODALMI SZÍNPAD) Március tizenötödikén mutatkozott be a ko- Stcet /Kassa) Thálta Színpadon a Szép Szó Irodalmi színpad. A kis együttes erdélyi nép- balladákkal kezdte reménytel)es Indulását. Az összeállítás címe: A nap árnyéka. A műsort Gágyor Péter rendezte, a kis színpad megszervezését az 1971-ben történt szétesés után Kaskó Irén végezte. A Szép Szó Irodalmi színpad a CSEMADOK délvárost helyt szervezete mellett működik. Ennyit a tudnivalókról. x A közönség „kicsi de lelkes‘ volt. Es egy emberként állapította meg a műsor befelezte után: a színvonal már-már „profi“ volt/. Miért? Az elhangzott balladák íze-zamata ts közrejátszott a sikerben, de a meglepetés igazi oka az átlagteljesítmény volt. Elmondható — a klsebb-nagyobb fogyatékosságok ellenére hogy a szereplők föl mondták a balladákat, néhányon pedig kitűnőenI Jó ötlet volt meghívni vendégül az Of nemzedék táncosait: Varga Ervin, fanocsko Klára és a többiek fái színesítették a műsort, de fellépésükkel nemcsak a „színeket", hanem művészi élményt Is hoztak. Egy-egy amatőr-bemutató után gyakran abba a hibába esünk, hogy a megfeszített munka után olyan jóleső elernyedést és ünneplést Indokolatlanul szigorú kritikával mérgezzük. Meg kellene tanulnunk, hogy hazai amatőr együtteseinktől nem követelhetünk olyan színvonalú teljesítményt mint mondjuk valamelyik párizsi madrigál-kórustól. A Nap árnyéka bemutatójának sikerét mégis — nemcsak a lelkesedés, hanem a színvonal eredményezte. Igaz, közöttük ott találtuk Majkrtcs Erzsébetet, aki 1971-ben a Jókai-napokon a legjobb női alakítás díját nyerte el, Rácz Gabriellát, aki 1972-ben szavalóversenyt nyert, Horváth Pált, aki négy évig a Forrás Irodalmi színpad tagja volt, vagy Bencsik Gyulát, aki második lett a komáromi kiejtési versenyen. Az a szép, hogy a többiek sem maradtak le mögöttük. A szereplők és a rendező vagy főiskolások, vagy dolgozó emberek. Munkájuk szabad idejük okos kihasználásának gyümölcse. Jó lenne, ha műsorukkal bejárnák az országot, sőt, rövidesen újabb bemutató következnék. Befejezésül néhány szót a cim-ötletröl: miért termett fényt az árnyék ezen a bemutatón? Azért, mert az utóbbi évek egyik leg- sikeresebbike volt, és azért ts, mert a premier utáni összejövetelen sztnte egyöntetűen állapítottuk meg: kelet-szlouákta metropolisa most elérkezett oda, hogy a nemzetiségi kultúra egyik nagyon fontos és ugyanakkor nagyon színvonalas centrumává váljon. A város és környéke megérdemelné, hogy rendszeresen részesüljön ezekben a bemutatók adta élményekben. Gágyor Péter, az új Irodalmi színpad rendezője, a siker egyik kovácsa fejezte ki a legspontánabban, mit kellene tennünk: — A Thália Színpad, az Oj Nemzedék tánccsoport, a Glóbusz-bábegyüttes és a most bemutatkozott Szép Szó Irodalmi színpad hetenként közönség elé léphetne egy-egy műsorával. Ha figyelembe vesszük, hogy az egyes CSEMADOK-szervezetek sem tétlenkednek, kiderül, hogy a város és környéke rendszeresen részesülhetne a nemzetiségi, saját termelésű kultúra áldásaiból. A műsorok és az e- gyüttesek adva vannak. Most csupán egy koordináló bizottság és egy — akár sokszorosítással készült — tájékoztató lapocska kellene, és ősztől kezdve megindulhatna a „szezon." Ritkán jön kt úgy a lépés, hogy egyszerre ennyi szlnvdtxalas, különböző műfajokban jeleskedő amatőr intézmény áll rendelkezésre. Vétek volna ezt a lehetőséget kihasználatlanul hagyni. Gágyor Péter szavaival teljes mértékben: e- gyetértünk, és kíváncsian várjuk, akad-e valaki, akt hasznosítja a remek ötletet? A nap árnyéka akkor teremné Igazán bőséggel a fénytI (batta) ui ifjúság 5 Švabinský kiállítás Szlovákia fővárosát a képzőművészetek fellegvárának Is nevezik. Nem ts túloznak ezzel, hiszen alig akad hét, hogy ne nyílnék kiállítás valamelyik hazat vagy külföldi művész alkotásaiból. Ezek közül a rendezvények közül is kiemelkedik az a reprezentatív emlékkiállítás, amelyet néhány nappal ezelőtt a Kultúra házában nyitottak meg, és amelyen Max Svablnskýnak, a világhírű cseh festőnek válogatott müveit sorakoztatták fel. Annak a Svablnskýnak, aki Josef Mánes mellett a cseh nép legnagyobb nemzett festője. Ezzel a kiállítással emlékezünk meg születésének századik évfordulójáról. A Švabinský centenáriumot az UNESCO ts az 1974-es év emlékünnepei közé Iktatta, és így a bra- tislavaiak a prágaiak után elsőkként kapcsolódnak be ebbe a világméretű tiszteletadásba. A kiállítás képanyagát kitűnő érzékkel válogatták össze. Nemcsak azért, mert a nagy mester legértékesebb műveit sorakoztatták fel, han&n azért ts, mert e gazdag anyag érzékelhetően tükrözi Švabinský művészetének sokrétűségét, technikájának változatosságát. Megtaláljuk Itt a festő optimizmusát kifejező, ragyogó pasztell tájképeit és csendéleteit éppen úgy, mint a sölétebb tónusú templomi mozaikjait. A monumentális olajvásznak mellett nem törpiilnek el a kedves kis akvarellek sem, és a jellemet ts érzékeltető élethü portrék sorát szemnek kellemesen egészítik ki a tusrajzok és művészi grafikák. A kiállítást Rácz Olivér, az SZSZK kultűráltsügyl miniszterének helyettese nyitotta meg, s részt vett rajta Max Švabinský fogadott leánya is. A nagyközönség április vQgógtg tekintheti meg a Svabinský-ktdllítäst. Neumann János Gyümölcsöző együttműködés A közelmúltban egyezményt Írtak alá Prágában a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Állami Rádió- és Televízióbizottság, valamint a Csehszlovák Televízió képviselői a két ország televíziója közötti kölcsönös együttműködésről. A csehszlovák és a szovjet televízió már eddig is élénk kapcsolatot tartott fenn egymással. Különösen szoros együttműködés alakult ki a múlt évben. Egymást érték a műsorcserék, és műszakilag is gyakran kerestük egymás segítségét. Némely esetben a szovjet televízió jóvoltából rendkívül gyors és operatív intézkedés nyomén helyszíni közvetítésben láthattuk a világpolitika olyan történelmi jelentőségű eseményeit, mint Leonyld Brezsnyev elvtárs NSZK-bell és amerikai látogatása, nem beszélve a megszámlálhatatlan sokaságú sportközvetítésről, melyeket a szovjet televíziótól vettünk át. Az önzetlen segítség iskolapéldája volt Gustáv Husák elvtárs Indiai látogatásának helyszíni közvetítése. Erre az alkalomra a szovjet televízió minden előzetes megegyezés nélkül az utolsó pillanatban rendelkezésünkre bocsátotta a két kontinenst összekötő közvetítő vonalát. A Csehszlovák Televízió tavaly összesen 447 órányi , szovjet eredetű anyagot sugárzott, ami a teljes műsoridőnek mintegy 8 százaléka. A nézők körében különösen nagy sikere volt „Az árnyak délben tűnnek el“ és „Az Albatrosz utolsó útja“ című filmsorozatoknak. Tekintettel ezeknek a filmsorozatoknak a népszerűségére, az Idén több szovjet filmsorozatot mutatunk be. A héten kezdődött meg „A tavasz tizenhét állomása“ című tizenkétrészes sorozat, amely egész biztosan megnyeri a közönség tetszését. A februári moszkvai film- börzén megvettük még a „Tábornok“ című filmsorozatot, amely szintén a második világháború idejéből meríti témáját. A történet hősé Kapitonov szovjet tábornok, aki valóságos teklntélyharcot folytat fasiszta ellenfelével, von Lelnitz tábornokkal. Kapitonov tábornok egységei feltartóztatják von Lelnitz szüntelenül e- lőnyomuló hadseregét. Életében ez a kőt tábornok sohasem látta egymást, de már valósággal Ismerik egymás szokásait, gyengéit. Tavaly először került sor a szovjet labdarúgó- és jégkorong-liga egyes mérkőzéseinek közvetítésére, amely kedvező visszhangra talált. A sportkedvelő nézők dicsérik az ötletet, ezért az Idén még gyakrabban lehetünk szemtanúi szovjet sportközvetítéseknek. Au Csehszlovák Televízió az idén „Találka barátainknál“ címmel új rendszeres műsort sugároz, amely a Szovjetunió népeinek életét ismerteti. Hasonlóképpen a szovjet TV-hlradó, a Novosztyl is rendszeresen sugároz riportot, felvételeket Csehszlovákiáról. Az egyezmény aláírásakor megállapodás Jött létre, hogy mindkét fél fokozott figyelmet szentel majd a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa és a CSKP XIV. kongresszusa határozatai teljesítésének — tekintettel arra, hogy a tervidőszak végéhez értünk. Mindkét televízió népszerűsíteni fogja az épftőmunká- ban szerzett jó tapasztalatokat. Közeleg a hitleri fasizmus fölött aratott győzelem, és Csehszlovákia felszabadításának 30. éfordulója, s ez további nagyszerű alkalom az együttműködés elmélyítésére. Végezetül elmondhatjuk, hogy a csehszlovák és a szovjet televízió kapcsolata az önzetlen segíteni akaráson és kölcsönös megértésen alapul, mentes Minden káros versengéstől és nyerészkedéstől. Palágyi Lajos
