Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-09 / 15. szám
4 ÔÍ «jóság Á FELKELÉS NAPJAI A Szlovák Nemzeti Felkelés kitörésének híre nem lepte meg a príevldzaíakat. Az illegalitásban működő kommunista pártnak volt köszönhető, hogy a lakosság egy emberként kiállt a felkelés eszméi mellett. A felső-nyitral illegális partizánmozgalom egyik fő szervezője Ján Svitok volt. A házon, melyben Prievi- dzán lakott, ma emléktábla van. 1944. áprilisában már több partizáncsoport tevékenykedett a város környékén, főleg a Handlová völgyében és Ráztoőno vidékén. A felkelés kitörése után Prievi- dzán Ján Svitok vezetésével a forradalmi járási nemzeti bizottság kezébe vette a ha talmat. Augusztus 31-én a járás területén a forradalmi nemzeti bizottságok az 6 kezdeményezésére teljes mozgósítást rendeltek el. A partizánalakulatok és a környék lakossága segítségével Jalovec és Ráztoöno között erős védelmi vonalat építettek ki, többek között egy 2000 méter hosszú tankelhárító sáncot is. Hogy megakadályozzák a német katonaság bevonulását a Nyitra-vidékre, 1944. szeptember 9-én megkezdte ténykedését a IV. katonaitaktikai csoport. A felkelők azonban nem tudták sokáig tartani a Nyltra vidéket, annak ellenére sem, hogy hatékony segítséget kaptak a ján Nálepka partízánbrigád 2. zászlóaljától. A német fasisztái túlereje elől Hlbo- kán húzódtak meg. A felkelők visszavonulása után a németek elfoglalták a/ Handlová völgyét. Tömeges letartóztatások és kivégzések következtek. A partizánok állandó kap csolatban voltak a lakosság gal, mély élelmiszerrel é>ruházattal támogatta őket. Nagy károkat tettek a fasiszták katonai felszereléséiben és berendezéseiben, ezzel is segítve a szovjet hadsereg előrenyomulását. A SzV>ak Nemzeti Felkelés idején majd 300 embert gyilkoltak meg Prievidza környékén. Nagy részüket a vasút és a Handlovka patak közötti tömegsírokban találták meg. Csak a volt Car- pathla-gyár udvarán több mint kilencven személyt gyilkoltak le a fasiszták... NAPJAINKBAN H iába keresnél rozoga trafikot és tejcsarnokot, vadonatúj Prior- áruház, új postaépület, parkolóhely és lakóházak százai állnak a régiek helyén. Prievidza ma Felső-Nyitra gazdasági és kulturális központja. A városi nemzeti bizottság elnöke Jankovič Jozef azonban mégis a múlttal kezdi beszélgetésünket. — Felső-Nyítrán négy partizáncsoport működött. Egyiket František Hagara vezette. A csoport politikai biztosa František Mišeje volt... — A felszabadulás után hatalmas ütemben láttunk hozzá a város iparának fejlesztéséhez. Oj bányaüzemek, vegyi kombinát és egy villanyerőmű épült Prievi- dzán. A város lakosságának növekedése új követelményeket támasztott a vezetőkkel szemben. Fejlesztenünk kellett az üzlethállózatot, a szolgáltatásokat, az iskola- hálózatot stb. — Az utóbbi tizenöt évben városunkban öt új lakónegyed épült. Jelenleg a Necpaly lakónegyed komplex tervezésével foglalkozunk. Ennek a lakónegyed nek több mint kétezer la kosa lesz, és nem szerénytelenségből mondom, de ez lesz hazánk egyik legszebb lakótelepe. Megtudtam még azt Is, hogy a lakások után mit 1- gényelnek legjobban a mai prievidzaiak: sportstadiont, tornatermeket az Iskolákhoz és a távfűtőberendezés modernizálását. A lakosok azonban nemcsak Igényeket támasztanak. Ha szükséges, munkájukkal maguk is szívesen hozzájárulnak a közös értékek előteremtéséhez. így például a Z-akció keretében építették fel a Kazacsok-éttermet és a nyári fürdőt. Az SZNF 30. évfordulója tiszteletére és választási programjuk teljesítése érdekében vállalták a város főterének parkosítását, csinosítását. A téren áll az 1951-ben átadott SZNF-emlékmü. A város vezetőinek nagy problémát okoz a 35 00Ó lakos kultúr- és sportigé nyelnek kielégítése. Igaz, hogy nincs messze Bojnice, ahol a pihenésen kívül szórakozni és sportolni is lehet. A város azonban már most hiányol egy központi kultörbázat, ahol nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is eltölthetnék szabad perceiket. Ez annál aktuálisabb, mivel a lakosság 80 százaléka 35 éven aluli, tehát fiatal. Különben egyetlen szlovákiai város sem érte el a lakosság számáriak olyan nagyméretű emelkedését, mint Prievidza. 1944- ben még csak 5000 lakosa volt a városnak, harminc évvel később, 1974-ben már 35 000. Es még két lélegzetelállító adat: 1944-ben a városnak csak négy iskolája volt, ma 15. Az autótulajdonosok száma ötről 1320-ra emelkedett. Mindez — a városfejlesztési program, a lakosság í- gényeinek növekedése — arra késztet bennünket, hogy jól megnézzük Príevidzát. Holnap, holnapután már rá sem ismerünk majd. F. Sabaj Mária Prievidza. 35 ezer lakosú város. Holnap, holnapután már rá sem ismerünk... LEHETŐSÉGEK £S IGÉNYEK Madách Ember tragédiájának tizenkettedik, a falanszterről szóló jelenete jut eszembe, amikor benyitok a Kontárnói (Komárom) Járási Nemzeti Bizottság Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadójának szerény kis helyiségébe, hogy az intézet vezetőjével, |úlius Se lest elvtárssal elbeszélgessek a pályaválasztás kérdéseiről és az intézet munkájáról. Mégis Madáchnak lenne igaza, és nem az egyén, hanem a társadalom határozná meg az emberek életútját, pályáját? — Erről szó sincs, mert mi nem úgy akarunk beavatkozni az egyén életébe, hogy az el lentétben állna az érdekével Arra törekszünk, hogy olyan i rányba tereljük a tanulók ér deklődését, amely egyaráni megfelel saját érdekeinek és « társadalom érdekeinek. A gyakorlatból indulunk ki Mint iskolaigazgató gyakran ta pasztaltam, hogy nem volt ossz hangban a tanítás nevelői i rányvonala és a tanulók érdé ke. Különböző divatáramlatok tájékozatlanság és más ilyen tényezők határozzák meg, hogy ki milyen pálya felé indult. Mi kidolgoztuk és a tanítók kézé be adtuk azokat az anyagokat, amelyek segítségével nemcsak tájékoztathatják, hanem ki is alakíthatják a tanulókban azokat a tulajdonságokat és érdeklődési köröket, amelyek egy-egy szakma elsajátításához, az egyén beilleszkedéséhez szükségesek. A pályaválasztási tanácsadás ■srrí- wrv:f3WN Képünk a Járási Pályaválasztási és Pszichológiai Tanácsadó, valamint a Dunamenti Múzeum közösen megrendezett kiállításán készült. Foto: Bíró nem egyszeri, alkalomszerű feladat, hanem mélyreható neve lesi cél. Milyen elképzelések a lapján oldják meg ezt a kér dést? — Az a célunk, hogy a tani lók már a hatodik osztálytó! kezdve tájékoztassák a tanuló kát a lehetőségekről, hogy módjukban legyen kiválasztani azt a pályát, amely leginkább megfelel érdeklődésüknek. Ko rábban megtörtéin, hogy a ta tudóknak egyrészt, mert nem tudták, milyen lehetőségek közi választhatnak, másrészt, mert a tanítókat sem informálta sen ki, önhibájukon kívül le kel lett mondaniuk egy-egy szak máról. Mindezt megpróbáljuk most elkerülni olyan formában, hogy összesítések, különböző kimutatások segítségével azt Is megmondjuk a pedagógusok nak, hogy hol milyenek a kö vetelmények, milyenek a lehe tőségek. Tény és való, hogy sem az Iskola, sem a tanulók, de még az egyes üzemek sem élnek légüres térben, a társadalom szerkezete, szükségletei hatá rozzák meg a létüket. Ezén van szükség arra, hogy össze egyeztessük és közös nevezőre hozzuk a társadalom Igényeit a társadalom adta lehetősége két és az egyén tehetségét, ti letve elképzeléseit. Ha ez sike rül, akkor jő munkát végez tünk, s akkor nem áll fönn az a veszély sem, hogy falanszter módjára rákényszerítenénk az egyénre, ebben az esetben a tanulóra a társadalom akara tát. A pályaválasztási tanácsadáson kívül még milyen feladatokat lát el az intézetük? — Intézetünk munkakörébe tartozik az Iskoláskor előtti vizsgálatok és különböző más pszichológiai vizsgálatok elvégzése, amelyeket eddig még nem tudtunk teljes mértékben ellátni, de az a célunk, hogy ezeknek a feladatoknak is eleget tegyünk, és hogy minden gyereknek kicsi korától kezdve olyan figyelmet szenteljünk, a- mely biztosítja a harmonikus fejlődését. —nth— 50 éve jelent meg a Nőmunkás A Szlovákiai Nők Szövetségének hetilapja, a Nö Ko- šicén ünnepelte meg a Nö- MUNKÁS megjelenésének negyedszázados évfordulóját. Az ünnepségeken megjelent az SZNSZ elnöknöfe Elena Litvajová is, aki ünnepi beszédében hangsúlyozta, a NÖMUNKAS fontos történelmi küldetését. Olyan alapot rakott le, amelyre nemzedékek építettek és építenek. Haraszti Erzsébet, a Nö fő- szerkesztöfe elmondotta, hogy ezt az örökséget szeretnék következetesen továbbvinni és fejlesztem, A NÖMUNKAS első számának vezércikkében olvashatjuk:„Meg akarjuk mutatni a nőknek, hogy bajaikra van orvosság. Az orvosságot magunknak kell megteremteni, szervezett erejükkel, soraik összefogásával, közös nyomorúságuknak egyetlen harcos táborrá forrasztásával. Mepgyújtfuk a NÖMUNKAS fáklyáját, hogy világot vés sUnk a női nyomorúság sötétségére, hogy megvilágítsuk az utat a szabadulás világa felé. Nem igaz, hogy mindig rabszolga volt az asz- szony, és mindig annak kell maradnia. Nem igaz, hogy a munkásasszony gyermeke mindig angolkórban, tüdö- vészben pusztult el — írja a vezércikk. A NÖMUNKAS 1925. december 15-ig rendszeresen hetente jelent meg. Ezek u- tán csak a MUNKÄS női rovatában találkozhatunk a nőkkel foglalkozó cikkekkel. Zolczer János HÓMUNKÁS A DOIOOZÓ NŐK LAPJA &HC. 80fW, Koátce, 1924. máin» «. Proletárok ünnepnapja __flV’SiíT« MvtMdi tiltsálk-jil*» nui fc'MW Hwr. -Aw. 1«*«. MfcftjtffKMilk MMií».®**1« ** » v"v ’V»**1 «•»UMtefcl V.B, »wsbUs , “ ‘ * ‘Mwa « * «vi* » Mw «&Ktvfc*cl fc-Mfc- m ■» M » AMálJ. t\A a mjtvt’*. —j* í"*4- ^ J****"**l- fl-zl-tUs-loil cl., egy Pd'»n»if«. “NÖMUNKAS SÄÍf . »< I
