Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-26 / 13. szám

ÖREGESEN A PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL — A IV. B osztálynak lyukas órája van — mondják a štúrovói (Párkány) gimná­zium igazgatójának, Péter Lászlónak a szo­bájában, és én sietek, hogy mielőbb a diá­kok között legyek, mert mikor is beszéljen az ember a diákokkal, ha nem egy lyukas órán? A pályaválasztásról faggatom őket és a IV. C. közéjük vegyült négy leányát. Vitkó Eva a IV. C tanulója a bratlslavai jogi fa­kultásra készül, az osztálytársnője, Gonda Margit pedig a prágai egyetemre. Azt mondja, megkedvelte a cseh embereket még a nyelvüket is. Már a nyáron gyako­rolta is: egy hónapig Podébradyban dolgo­zott. Ügy érzem, hogy nem megy valahogy a beszélgetés. Miért? — kérdem magamtól, és rájövök, hogy rossz a hangnem, öreges, vagy mit tudom én. Talán a köztem és a diákok közt levő kaledra zavarja a beszélgetésün­ket? — teszem fel magamnak a kérdést. Közelebb kerülök hozzájuk, s máris eny­hült a feszültség, a harmadik sor végén ülő Diós! Gyula felsóhajt: — Alig szoktunk össze és már el is kell válnunk. — A C-nek is ez a véleménye? — vetem közbe. — Még véletlenül sem — mondja Gonda Margit, majd gyorsan hozzáteszi: — Mi voltunk a világ legrosszabb osztálya. — Miért? — Talán, mert egyetlen egy fiú sem a- kadt az osztályunkban. — Mindennek az az oka, hogy nincsenek — mondják egymás szavát erősítve. Ami­kor a másik osztály közösségét faggatom, Vitkó Éva majdnem hivatalosan jellemzi az alaphelyzetet: — Nem kielégítő a két osztály viszonya. — Minden a sítanfolyamon kezdődött! Ml megmosdattuk a lányokat a hóban — mondják a „bés“ fiúk — és ők „hálából“ úgy összedobálták, összekötözték a holmin­kat, felforgatták a szobánkat, hogy alig is­mertünk rá — mondja Ismét Diósi Gyula. — Ezt nem kellett volna. Jó, összefog­BEKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS Minden háborúskodás és harag persze kellő „határok között“ mozog, mert ők is igazi diákok: — Azért néha meg Is értjük egymástl „KGST-t“ alakítottunk. A közgazdasági órá­kon a fiúk súgnak nekünk, máskor meg mi segítünk nekik. Ha egymás után követ­keznek óráink, tájékoztatjuk egymást a várható eseményekről. Arról, hogy milyen ni. Miért? És miért készül Diósi Gyula a Brnói Mezőgazdasági Főiskolára, Domon­kos Zoltán Plzeňben, Dániel Miklós a Libe- reci Texiliparl Főiskolára? — kérdem. A válaszok valahogy így hangzanak: — Megkedveltem a kémiát, szeretem a motorokat, állatorvos akarok lenni stb., de persze nem ez az igazi magyarázat, hanem az, amit később a folyosó egyik ablakába húzódva Lukács Zsigmond, az iskola orosz­magyar szakos tanára mond: — Látszik, hogy a város szükebb és szé­BETONFEJ ÉS A TÖBBIEK LYUKAS ÓRÁN a IV. B osztályban hattak volna, megmosdathattak volna, de hogy Így torolják meg, azt azért nem vár­tuk tőlük — mondják és még sokáig öm­lik belőlük a vélt sérelem szava. A lányoknak adok igazat. — No, legalább valaki a pártunkat fog­ja —■ mondják a lányok, és most már nyo­ma sincs a kezdeti feszültségnek. — Itt volt a szalagavató is! Én egyetlen egy fiút sem láttam az egész éjszaka! — Mi az hogy nem láttál! Talán nem táncoltam veled? — pattan fel a fiúk kö­zül valamelyik, aztán a többiek megtoldják a mondanivalóját: — Csak nem képzeltétek, hogy egész éj­szaka veletek fogunk táncolni?! Ha csak veletek táncoltunk volna, akkor ki táncolt volna a mi lányainkkal? — kiabálják, de ezt a lányok már nem is hallják: — Itt volt ez a lemezlovas délutánotok is! Meg sem hívtatok! — Hogy megint azzal vádoljátok, csak a mi lányainkkal táncoltunk? A magyarázat minderre az, hogy a IV. B koedukációs osztály, a C-ben pedig még mutatóban sincs fiú. a tanár hangulata, feleltet-e, mit kell a legjobban tudni — mondják a lányok. — Be is tudnak azonban ugratni! öten, tízen feleltünk. Ez is, az is ötöst kapott — mondják a lányok, és ml’úgy tanulunk, hogy még szusszanni sem merünk. A vé­gén kiderül, hogy csak vaklárma volt az egész... Az osztály szócsöve, Diósi Gyula hozzá­fűzi: — No, no, nem olyan vészes! Amikor már elfelejtik, hogy beugrattak, akkor raj­tunk a sor — mondja és egy régi párbe­szédet idéz: — Gyerekek, átismételtétek a régi anya­got? — Nemi Nem „ismétlést“ kaptunk lecké­re. — Mi sem. De a tanár bejött, és csak úgy „szedte“ az embereket. Nem is tudom, hogyan fogom kijavítani azt a nagy ötöst. Erre a lányok rohantak az osztályba, és tanultak. CJRA A PALYAVÄLASZTASRÖL Most már enyhült a légkör, gondolom magamban, és újra a pályaválsztásra tere­lem a szót. Jókor, mert már az első mon­datnál a lényegre tapintunk: — Sokan nem tudják, hogy mi érdekli őket. jó tanulók, nagyon jó tanulók, min­den érdekli őket, de éppen ezért nem tud­ják eldönteni, hogy hová is menjenek. — Többen azért jöttek a gimibe is, mert egyszerűen nem tudták, hogy mit csinálja­nak. Azt gondolták, hogy itt majd kide­rül. És, ha nem, akkor is jó lesz valamire az érettségi bizonyítvány. — Azért sem mernek ide vagy oda je­lentkezni, mert félnek, hogy nem veszik fel őket. — Egyeseknél nem is probléma, hova menjenek. Ott van a vőlegény az ajtó mö­gött — mondják és hamiskásan körül néz­nek. — No, és? Húsz évesek vagyunk — mondják a lányok, akiket érint. Most már nem hagyom elterelni a szót a pályaválasz­tásról, és azokat kérdem, akik már válasz­tottak. Peszeki Gábor a brnói katonai akadémiá­ra jelentkezett. Miért? — kérdem. — Én sem tudtam sokáig, hogy hová is menjek, de aztán kaptam az édesapámtól egy kis motorkerékpárt, és attól a pilla­nattól kezdve tudtam, hogy mindenképpen olyan szakot választok majd, ahol motorok­kal lesz dolgom. Kelecsányi Rudolf Magyarországon foly­tatja a tanulmányait. Vegyész szeretne len­lesebb környéke, egyáltalán az egész ma­gyarlakta vidék a vegyészetre áll rá. A meglévő papírgyár mellé új gyárakat épí­tenek, itt vernek gyökeret a konzervipar egyes gyáregységei, és ezért, amikor diák­jaink pályát választottak, mindez már ott motoszkált a fejükben. Sokszor nem is merik bevallani, hogy valamiféle hűség, szőkébb hazájukhoz való kötődés irányítja őket a döntésben, de ha az ember éveken keresztül figyeli és látja, hogy ez bizony eléggé dominál nálunk, jelentkeznek az is­kolára, tanulnak, de a háttérben ott van, hogy innen, erről a vidékről vannak, és ide is szeretnének visszajönni. Mindenki tudja közülük, hogy az új gyárakban ve­gyészekre, gépészekre, közgazdászokra, számítástechnikai szakemberekre, sőt jo­gászokra lesz szükség. Németh István Felvételeink a IV. B-ben készültek új ifjúság 3 Uf IMA CKM Wim ÉLETÉBŐL JELENTKEZZ AZ IFJO UTAZOK KLUBJÁBA Az IYHF az ifjúsági turistaszállók nemzetközi szövetségének rövidítése. A szövetségnek az egész világon összesen 46 szervezete van, amelyek 4500 turistaszállóban összesen 275 e- zer fekhellyel rendelkeznek. A szo­cialista országok közül az IYHF tag­ja Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, továbbá Európa úgy­szólván valamennyi országa. Az IYHF alapvető célkitűzése, hogy a turistaforgalom támogatásával elő­segítse a fiatalok művelődését, fej­lessze és ápolja bennük a kultúra és a kultúrális értékek iránti szeretetet. Elsődleges feladatának tekinti ennek érdekében, hogy hozzáférhető áron megfelelő szállást és ellátást bizto­sítson a fiataloknak. A CKM is tagja a szövetségnek, és aki belép az iroda mellett működő Ifjú Utazók Klubjába (KMC = Klub mladých cestovatefov), külföldön kedvezményes ellátásban részesül az IYHF szálláshelyein. Egyébként a klubnak tagja lehet minden 30 éven aluli fiatal SZISZ-tag. Az érdeklődök jelentkezhetnek és bővebb felvilágo­sítást kaphatnak a CKM bármely ki- rendeltségén. MENETJEGYEK KÜLFÖLDRE A CKM- BEN A CKM bra tislavai kirendeltsége immár hetedik éve foglalkozik vasúti menetjegyek árusításával Európa úgy­szólván valamennyi országába. Az i- rada e szolgálatait igénybe vehetik magánszemélyek és turistacsoportok egyaránt. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a leggyakoribb vevők a diákok, akik a Nemzetközi Diákszövetség i- gazolványával kedvezményes áron n- tazhatna Európa több országának va­sútvonalain. KEDVEZMÉNY CSAK MÁRCIUS 30-IG Mint minden évben, a SZISZ-tagok az idén is kedvezményes áron ve­hetik igénybe a CKM meghatározott szolgálatait. Az árkedvezmény az if­júsági szövetség tagjai csak a már­cius 30-ig leadott jelentkezés esetén tarthatnak jogot. Az árkedvezmény érvényes a magyarországi, legyelor- szági, Szovjetunió- és NDK-beli kör­utazásoknál és üdüléseknél, illetve Romániában a Costinesti, Bulgáriában a Primorszko üdülőtelepen. A 2—4 napig tartó kirándulásoknál a ked­vezmény 50, a 11 naposnál tovább tartó üdüléseknél pedig 300 korona. A CKM így teszi lehetővé, hogy a SZISZ-tagok még olcsóbban jussanak hozzá az amúgy is olcsó külföldi u- tazásokhoz. Idén feltehetőleg leg­alább 10 ezer fiatal él majd a lehe­tőséggel. V. P. ünnepe Közeleg június 8, a Brno ‘74 or­szágos bélyegkiállítás megnyitója. A kiállítás június 23-íg fog tartani, és az 1968-ban Prágában megrendezett nemzetközi világkiállítás után a ha­zai és külföldi bélyegnyűjtök cseh­szlovák bélyegkollekcióinak a legna­gyobb seregszemléje lesz. A kiállítás szervezeőinek sikerült biztosítani a létező legnagyobb és legértékesebb gyűjtemények és egyes különösen értékes bélyegek kiállítását. A kiállítás szervezeői nagy figyel­met kívánnak szentelni a fiatal bé­lyeggyűjtőknek. A Posta- és Közlekedésügyi Minisz­térium számos új bélyeget, boríté­kot és elsőnapi bélyegzőt ad ki a kiállítás megnyitásáig, és a kiállítás napjaiban egy külön erre az alkal- lomra kibocsátott bélyeg is forgalom­ba kerül. —nth— A Brno 74 bélyegkiállítás alkalmából kibocsátott bélyeg.

Next

/
Thumbnails
Contents