Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-26 / 13. szám
ÖREGESEN A PÁLYAVÁLASZTÁSRÓL — A IV. B osztálynak lyukas órája van — mondják a štúrovói (Párkány) gimnázium igazgatójának, Péter Lászlónak a szobájában, és én sietek, hogy mielőbb a diákok között legyek, mert mikor is beszéljen az ember a diákokkal, ha nem egy lyukas órán? A pályaválasztásról faggatom őket és a IV. C. közéjük vegyült négy leányát. Vitkó Eva a IV. C tanulója a bratlslavai jogi fakultásra készül, az osztálytársnője, Gonda Margit pedig a prágai egyetemre. Azt mondja, megkedvelte a cseh embereket még a nyelvüket is. Már a nyáron gyakorolta is: egy hónapig Podébradyban dolgozott. Ügy érzem, hogy nem megy valahogy a beszélgetés. Miért? — kérdem magamtól, és rájövök, hogy rossz a hangnem, öreges, vagy mit tudom én. Talán a köztem és a diákok közt levő kaledra zavarja a beszélgetésünket? — teszem fel magamnak a kérdést. Közelebb kerülök hozzájuk, s máris enyhült a feszültség, a harmadik sor végén ülő Diós! Gyula felsóhajt: — Alig szoktunk össze és már el is kell válnunk. — A C-nek is ez a véleménye? — vetem közbe. — Még véletlenül sem — mondja Gonda Margit, majd gyorsan hozzáteszi: — Mi voltunk a világ legrosszabb osztálya. — Miért? — Talán, mert egyetlen egy fiú sem a- kadt az osztályunkban. — Mindennek az az oka, hogy nincsenek — mondják egymás szavát erősítve. Amikor a másik osztály közösségét faggatom, Vitkó Éva majdnem hivatalosan jellemzi az alaphelyzetet: — Nem kielégítő a két osztály viszonya. — Minden a sítanfolyamon kezdődött! Ml megmosdattuk a lányokat a hóban — mondják a „bés“ fiúk — és ők „hálából“ úgy összedobálták, összekötözték a holminkat, felforgatták a szobánkat, hogy alig ismertünk rá — mondja Ismét Diósi Gyula. — Ezt nem kellett volna. Jó, összefogBEKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS Minden háborúskodás és harag persze kellő „határok között“ mozog, mert ők is igazi diákok: — Azért néha meg Is értjük egymástl „KGST-t“ alakítottunk. A közgazdasági órákon a fiúk súgnak nekünk, máskor meg mi segítünk nekik. Ha egymás után következnek óráink, tájékoztatjuk egymást a várható eseményekről. Arról, hogy milyen ni. Miért? És miért készül Diósi Gyula a Brnói Mezőgazdasági Főiskolára, Domonkos Zoltán Plzeňben, Dániel Miklós a Libe- reci Texiliparl Főiskolára? — kérdem. A válaszok valahogy így hangzanak: — Megkedveltem a kémiát, szeretem a motorokat, állatorvos akarok lenni stb., de persze nem ez az igazi magyarázat, hanem az, amit később a folyosó egyik ablakába húzódva Lukács Zsigmond, az iskola oroszmagyar szakos tanára mond: — Látszik, hogy a város szükebb és széBETONFEJ ÉS A TÖBBIEK LYUKAS ÓRÁN a IV. B osztályban hattak volna, megmosdathattak volna, de hogy Így torolják meg, azt azért nem vártuk tőlük — mondják és még sokáig ömlik belőlük a vélt sérelem szava. A lányoknak adok igazat. — No, legalább valaki a pártunkat fogja —■ mondják a lányok, és most már nyoma sincs a kezdeti feszültségnek. — Itt volt a szalagavató is! Én egyetlen egy fiút sem láttam az egész éjszaka! — Mi az hogy nem láttál! Talán nem táncoltam veled? — pattan fel a fiúk közül valamelyik, aztán a többiek megtoldják a mondanivalóját: — Csak nem képzeltétek, hogy egész éjszaka veletek fogunk táncolni?! Ha csak veletek táncoltunk volna, akkor ki táncolt volna a mi lányainkkal? — kiabálják, de ezt a lányok már nem is hallják: — Itt volt ez a lemezlovas délutánotok is! Meg sem hívtatok! — Hogy megint azzal vádoljátok, csak a mi lányainkkal táncoltunk? A magyarázat minderre az, hogy a IV. B koedukációs osztály, a C-ben pedig még mutatóban sincs fiú. a tanár hangulata, feleltet-e, mit kell a legjobban tudni — mondják a lányok. — Be is tudnak azonban ugratni! öten, tízen feleltünk. Ez is, az is ötöst kapott — mondják a lányok, és ml’úgy tanulunk, hogy még szusszanni sem merünk. A végén kiderül, hogy csak vaklárma volt az egész... Az osztály szócsöve, Diósi Gyula hozzáfűzi: — No, no, nem olyan vészes! Amikor már elfelejtik, hogy beugrattak, akkor rajtunk a sor — mondja és egy régi párbeszédet idéz: — Gyerekek, átismételtétek a régi anyagot? — Nemi Nem „ismétlést“ kaptunk leckére. — Mi sem. De a tanár bejött, és csak úgy „szedte“ az embereket. Nem is tudom, hogyan fogom kijavítani azt a nagy ötöst. Erre a lányok rohantak az osztályba, és tanultak. CJRA A PALYAVÄLASZTASRÖL Most már enyhült a légkör, gondolom magamban, és újra a pályaválsztásra terelem a szót. Jókor, mert már az első mondatnál a lényegre tapintunk: — Sokan nem tudják, hogy mi érdekli őket. jó tanulók, nagyon jó tanulók, minden érdekli őket, de éppen ezért nem tudják eldönteni, hogy hová is menjenek. — Többen azért jöttek a gimibe is, mert egyszerűen nem tudták, hogy mit csináljanak. Azt gondolták, hogy itt majd kiderül. És, ha nem, akkor is jó lesz valamire az érettségi bizonyítvány. — Azért sem mernek ide vagy oda jelentkezni, mert félnek, hogy nem veszik fel őket. — Egyeseknél nem is probléma, hova menjenek. Ott van a vőlegény az ajtó mögött — mondják és hamiskásan körül néznek. — No, és? Húsz évesek vagyunk — mondják a lányok, akiket érint. Most már nem hagyom elterelni a szót a pályaválasztásról, és azokat kérdem, akik már választottak. Peszeki Gábor a brnói katonai akadémiára jelentkezett. Miért? — kérdem. — Én sem tudtam sokáig, hogy hová is menjek, de aztán kaptam az édesapámtól egy kis motorkerékpárt, és attól a pillanattól kezdve tudtam, hogy mindenképpen olyan szakot választok majd, ahol motorokkal lesz dolgom. Kelecsányi Rudolf Magyarországon folytatja a tanulmányait. Vegyész szeretne lenlesebb környéke, egyáltalán az egész magyarlakta vidék a vegyészetre áll rá. A meglévő papírgyár mellé új gyárakat építenek, itt vernek gyökeret a konzervipar egyes gyáregységei, és ezért, amikor diákjaink pályát választottak, mindez már ott motoszkált a fejükben. Sokszor nem is merik bevallani, hogy valamiféle hűség, szőkébb hazájukhoz való kötődés irányítja őket a döntésben, de ha az ember éveken keresztül figyeli és látja, hogy ez bizony eléggé dominál nálunk, jelentkeznek az iskolára, tanulnak, de a háttérben ott van, hogy innen, erről a vidékről vannak, és ide is szeretnének visszajönni. Mindenki tudja közülük, hogy az új gyárakban vegyészekre, gépészekre, közgazdászokra, számítástechnikai szakemberekre, sőt jogászokra lesz szükség. Németh István Felvételeink a IV. B-ben készültek új ifjúság 3 Uf IMA CKM Wim ÉLETÉBŐL JELENTKEZZ AZ IFJO UTAZOK KLUBJÁBA Az IYHF az ifjúsági turistaszállók nemzetközi szövetségének rövidítése. A szövetségnek az egész világon összesen 46 szervezete van, amelyek 4500 turistaszállóban összesen 275 e- zer fekhellyel rendelkeznek. A szocialista országok közül az IYHF tagja Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, továbbá Európa úgyszólván valamennyi országa. Az IYHF alapvető célkitűzése, hogy a turistaforgalom támogatásával elősegítse a fiatalok művelődését, fejlessze és ápolja bennük a kultúra és a kultúrális értékek iránti szeretetet. Elsődleges feladatának tekinti ennek érdekében, hogy hozzáférhető áron megfelelő szállást és ellátást biztosítson a fiataloknak. A CKM is tagja a szövetségnek, és aki belép az iroda mellett működő Ifjú Utazók Klubjába (KMC = Klub mladých cestovatefov), külföldön kedvezményes ellátásban részesül az IYHF szálláshelyein. Egyébként a klubnak tagja lehet minden 30 éven aluli fiatal SZISZ-tag. Az érdeklődök jelentkezhetnek és bővebb felvilágosítást kaphatnak a CKM bármely ki- rendeltségén. MENETJEGYEK KÜLFÖLDRE A CKM- BEN A CKM bra tislavai kirendeltsége immár hetedik éve foglalkozik vasúti menetjegyek árusításával Európa úgyszólván valamennyi országába. Az i- rada e szolgálatait igénybe vehetik magánszemélyek és turistacsoportok egyaránt. Az eddigi tapasztalatok szerint a leggyakoribb vevők a diákok, akik a Nemzetközi Diákszövetség i- gazolványával kedvezményes áron n- tazhatna Európa több országának vasútvonalain. KEDVEZMÉNY CSAK MÁRCIUS 30-IG Mint minden évben, a SZISZ-tagok az idén is kedvezményes áron vehetik igénybe a CKM meghatározott szolgálatait. Az árkedvezmény az ifjúsági szövetség tagjai csak a március 30-ig leadott jelentkezés esetén tarthatnak jogot. Az árkedvezmény érvényes a magyarországi, legyelor- szági, Szovjetunió- és NDK-beli körutazásoknál és üdüléseknél, illetve Romániában a Costinesti, Bulgáriában a Primorszko üdülőtelepen. A 2—4 napig tartó kirándulásoknál a kedvezmény 50, a 11 naposnál tovább tartó üdüléseknél pedig 300 korona. A CKM így teszi lehetővé, hogy a SZISZ-tagok még olcsóbban jussanak hozzá az amúgy is olcsó külföldi u- tazásokhoz. Idén feltehetőleg legalább 10 ezer fiatal él majd a lehetőséggel. V. P. ünnepe Közeleg június 8, a Brno ‘74 országos bélyegkiállítás megnyitója. A kiállítás június 23-íg fog tartani, és az 1968-ban Prágában megrendezett nemzetközi világkiállítás után a hazai és külföldi bélyegnyűjtök csehszlovák bélyegkollekcióinak a legnagyobb seregszemléje lesz. A kiállítás szervezeőinek sikerült biztosítani a létező legnagyobb és legértékesebb gyűjtemények és egyes különösen értékes bélyegek kiállítását. A kiállítás szervezeői nagy figyelmet kívánnak szentelni a fiatal bélyeggyűjtőknek. A Posta- és Közlekedésügyi Minisztérium számos új bélyeget, borítékot és elsőnapi bélyegzőt ad ki a kiállítás megnyitásáig, és a kiállítás napjaiban egy külön erre az alkal- lomra kibocsátott bélyeg is forgalomba kerül. —nth— A Brno 74 bélyegkiállítás alkalmából kibocsátott bélyeg.
