Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-12 / 11. szám
új ifjúság 7 A tarisznya tartalmáért telel: PALAGY1 LAJOS «K . •át "' ,i*isÄ.» George Scott amerikai színész annak Idején a figyelem középpontjába került, amikor visszautasította az Oscar-dijat a ,fatten“ című filmben nyújtott alakításáért. Most tsmét felhívta magára a figyelmet, azzal a bejelentésével, hogy visszavonul, nem játszik többet. — Méltó filmmel akarok visszavonulni, amely miau nem kell szégyenkeznem — mondta. — Utálom a hollywoodi limonádékat. Ezek é- retlen embereknek valók. S mivel nem vagyok Greta Garbo, hogy a szépségemre emlékezzenek az emberek, gondoskodnom kell arról, SOKOLOV 74 — A POLITIKAI DALOK II. FESZTIVÁLJA ÉS TOVÁBB ZENG , A napokban ért véget Sokolovban a politikai dalok II. fesztiválja, amelyet a SZISZ KB védnöksége alatt rendeztek meg. Három napon át zengett a dal a bányászok Kultúra és Technika zsúfolásig telt hangversenytermében. A politikai tematikájú dalok seregszemléje volt ez a fesztivál. A záróhangversenyt a SZISZ KB elnöke, Juraj Varholík elvtárs is megtisztelte látogatásával. A fesztiválon hazai énekeseinken kívül még számos külföldi énekes és zenekar lépett fel. Így például az Avan- tis, Cantabile, a Menší bratfí, a modrai Trend-csoport,, a seredi Klub 71, továbbá Karol Duchoň, Marcela Laiferová, Waldemar Matuška, Helena Vondráčko- vá és még több neves énekes adott it találkozót, hogy énekével, előadásával kifejezésre juttassa korunk haladó eszméit, hogy az érzelmi tényező — a szöveg és zene összekapcsolása révén, az érvek erejével, a szabad és őszinte e- löadásmóddal késztesse a hallgatót arra, hogy elgondolkozzék a chilei nép sorsán, a faji megkülönböztetés állandóan élő problémáin. Az igazságtalan háborúk elítélésére buzdítottak, de egyben a környezetvédelem fontosságára is felhívták a figyelmet. A politikai dalok II. fesztiválja is bizonyította, hogy művészeink keresik a kifejezési formák új módjait, és valóban határozottan érezhető volt az előadók színvonalbeli fejlődése, különösen az amatőr csoportok előadásában. Ha minden újabb fesztivál ilyen termékeny alkotó vitákra ad alkalmat — ez csak a politikai dalok javára válik. , A fesztivál négy hangversenye igazolta, hogy helyes az út, amelyre a SZISZ a többi szervezővel karöltve a politikai dalok fesztiváljának megrendezésével rátért. Helena Vondráčková A pontosság a televízió ábécéje. A találkozót negyedre beszéltük meg, s félkor meg is érkezett. Büntetése egy anekdóta. Pest találta ki. De lehet, hogy vidékről szivárgott a fővárosba. Így hangzik: A montreali o- limpián magasabbra emelik az atlétikai szintet. Magasabbra emelik a mlkrofonszintet is. Hogyan teljesíti ezt a Magyar Televízió? Kiküldünk két Vltrayt... ö adta hozzá az alapot a sokszor megénekelt sámlitörténetével. Sokszemközt MŰFAJ Most sokszemközt vagyunk vele. A késésért — a pontosság hitvallása — nem magyarázkodik, az anekdótát látszólagos szenvtelenséggel veszi tudomásul. Megtanulta a szélsőségességtől, az elfogult véleményektől, az érzelmi kitörésektől való tartózkodást. Érzelmeit fegyelmezetten leplezi, hogy a szerepeimről tartsa- ^s.tudja, a kamera szeme mindent lát, árulkodik a I nak számon. hideg fény. Neve ritkán hiányzik a lapokból. Ezért, vagy azért, így vagy úgy, állandó téma. Külön irodalma van. Számolta már, hány kötetre tehető? — Nem. — És azt, hogy mennyi percet, órát, napot töltött eddig a kamerák előtt? — Nem. Lehet, hogy ebből a szempontból rendetlen vagyok..: A villogás a kezdők betegsége. — Azt mondják, ön minden lében egy kanál. Van-e olyan műsor, amilyenben még nem szerepelt? — A Delta... a Téka... no, és azt hiszem, a Cicavízió.., fa, igen, nem voltam még a tö'kházbasn sem. — Még nem mesélt? — De egyszer én küldtem aludni a gyerekeket! Mae West életét sokszor azonosítják Hollywood történetével. Habár a bulvársajtó nemigen szokta emlegetni a híres asszonyok é- ! letkorát, mégsem titok, hogy Mae West nemrégiben ■ töltötte be a 80. életévét. A viharos életű színésznőt Elsa Maxwell annak Idején Hollywood botrányos asszonyának nevezte. Az egykori j népszerű sztár most, úgy látszik, erény csősz akar len- ' ni. Nagyon megbotránkoztatta például a mozivásznat elárasztó szexhullám. Undorát a Sex Drive című ' ■ könyvében jejiette ki. Már az előszóban megjegyzi, hogy a filmproducereknek sem témájuk, sem ötletük, sem forgatókönyvük, sem tehetségük nincs. Ezért megelégednek azzal, hogy levetkőztetik a színészeket. Ogy látszik, Mae Westet nem zavarfa, hogy nem is olyan régen a „Myra Bre■ ckinridge" című filmben iskolapéldáját nyújtotta, hogyan viselkedik a vérbeli csábító nő. Két évvel ezelőtt a velencei fesztiválon valóságos í szenzációt keltett, amikor filmjeinek retrospektív bemutatója alkalmából néhány izmos playboy társaságában jelent meg a szemle megnyitó ünnepségén. Annak t- dején, amikor sorra meghó- , áltatta Gary Grant, Randolph Scott és Victor Me- ] Laglen szívét, még mindig tudta, ahogyan ő maga mondta, hogyan keli a cse- , vegésen kívül más módon is | meghódítani a férfiakat. Egy újságíró nemrégiben • megkérte Mae Westet, nyi- S latkozzon 80 életévéről. / jj szőke hajú, élénk, meglehe - tősen kivágott ruhát viselt színésznő sértődötten vála- I szolt: — Jöjjön el, amikor be- \ töltöm 90. életévemet, ak- ■ kor majd válaszolok a kér- J désére.- 0 Egy nap az igazgató ren- detlen, gyűrött tisztviselőié- j hez fordul: — Nem ismerem családi körülményeit kedves bará- 1 tóm, de adhatok egy jó ta-1 nácsot: vagy nősüljön meg, .’ vagy váljon el! FORUM, KVÍZ — A ma műsoron levő programok egy részének — a Főrum, a Hét, a sokféle kvíz, vetélkedő — első lépéseinél én Is ott lábatlankodtam. Ötlettel is és mint riporter is. — KI a legfőbb kritikusa? — A kritikus... A kritikus? Mindenki. De a kritikus. Nagy önbizalom kell ahhoz, hogy valaki tévékritikus legyen... — Nem kell nagyobb, mint a riporternek. — ...Az a véleményem, hogy még a legjobbak sem értik százszázalékosan, tökéletesen a nem látott, az elmondhatatlan mozzanatait egy-egy produkciónak. A televízió fölborított bizonyos hagyományos értékrendet, a kamerák előtt sem folyik más, mint az utcán, a hivatalban, a munkahelyen, s erre semmiféle kitűnően értett, megtanult esztétikai norma nem érvényes... — Tehát első számú kritikusa a kritikus... — Aztán jönnek a levelek. A háziak. A csecsen a büfében... A ml szolgálatunkban nagy szerepe van a büfének. Gyakran itt születnek és itt hullanak el a nagy gondolatok, és a még nagyobb riporterek. Von a hivatalos műsorülés. A tanítványok, a kollégák, a felismerés. — ön ismert vagy népszeírű? — Ismert és népszerű: külön fogalom. Az első az tgazabb. A népszerűség valófában nem érVitray Tamás egyik legkedvesebb beszélő partnerével, Papp Lászlóval. tékes érzelem. Senki, a riporter sem vállalhat mindig népszerű feladatot. Es akkor jön a feszítsd meg. Mi nem a mások bőrében vagyunk, mint a színészek, minket minden helyzetben önmagunkkal azonosítanak. S az évekkel nemcsak a képernyőn mozgó ember, műsorvezető, riporter, hanem a néző karaktere is változik a velejáró összes következménnyel együtt. — Nem fogadja el, hogy ami népszerű, az jó is? — Lehet, jó — is. Közvetítettem népszerű sportágról, de jónak nem mondanám. Tudják, mennyire szenved ilyenkor a riporter?!... No, a- zért nem kell túlságosan sajnálni... de a zaj Dugókat ilyen mérkőzések közvetítésére ítélném. Edzőt, játékosszurkolót. Hiszen mi sokszor jobban szeretünk — nem mondom, hogy tudunk is — szurkolni, mint játszani... EZ MONOLOG — Az Ötszemköztnek igazán sok a szurkolója. — Mert a néző érzi, hogy én ts kísérleti alany vagyok, nincs kamera, nincs monitor, látható közelben nincs ember. Az Ötszemközt valójában nem műsor, nem reprodukció; aki a vallatószékbe ül, az életét folytatja, nincs forgatókönyv, semmiféle előzetes megbeszélés, nincs smink. A monológot nekem és a nézőnek mondják el. Itt az életről fogalmazott gondolatnak van ereje. Eleve nem én alakítok, hanem így vagy úgy, esetleg kérdéssel vagy újabb kérdéssel elfogadom a hallottakat, mindig azzal a szándékkal, hogy ebből a néző tudjon meg a legtöbbet! — Olvastuk, hogy éppen ebben a programban új kísérletet kezd: tökéletesíteni akarja a csendet... — Ahhoz, hogy valakt monologizáljon, még egy ember kell. En mindig a másik vagyak: akihez szólnak. Tulajdonképpen a hallottak fölfogásáról van szó. Egy mozdulatról, lehet az látszólag semmitmondó cselekvés, tartalomra utaló kivárás, a kétkedés képlete, a befejezett mondat utáni többiét kívánsága, egyszóval — a teljességre törekvés. Ez pedig indulat vagy az indulat jelzése nélkül nem megy. Azt kell kivárni, kikövetelni, ami elmondhatatlannak tűnik. Ehhez nem feltétlenül szükséges kérdezni. Legjobb csendben maradni. A személyes — mondjam úgy: intim — vallomásban van mindig a legnagyobb erő. — Az Ötszemközt néhány adásában új oldaláról mutatkozott be: Vltray, a nagy magyar bo- csánatkérö. — Ha azt mondom valakinek: ha nem akar, ne válaszoljon a föltett kérdésre, ebben éppen a válasz kényszerét érzem. Tisztelem a vendéget. — Megsértődött már, ha lekörözték? — Miért ts tagadnám? Soha nem magamat, hanem a partnert szeretném bemutatni, ö adja maximálisan önmagát. A néző úgyis elrendezi a dolgokat. — Tervezl-e külföldi személyiségek megszólaltatását az ötszem köztben ? — Nem, mert velük nem lehet igazán szövegelni. Ez magyar specialitás. De csak magyarul. Bármennyire tökéletes lenne Is a szinkron, a rá- mondás: az illetőnek nem az Igazi énje volna e- lőttünk... Azzal viszont foglalkozunk, hogy eddig kevésbé ismert, de érdekes embereket ts bemutassunk. ÖT ÉVET ÍGÉR — Mi volt a pályafutása eddigi legnegatlvabb jelzője? — Tamáska Szilvesztere. Egy vidéki kollégától kaptam. A hatvankilences szilveszteri műsorért jól odamondogatott, rajtam verte el a port, mintha akkor a saját szórakoztatásomra béreltem volna ki a tévét. — ...és a legjobb? — Egymásra talált a tévé és Vltray! — Hol lenne a tévé Vltray nélkül? — Nem tudom. Azt hiszem, nem Is fontos. Egy ember nem csinál tévét! — ...Jó. De hol lenne Vltray a tévé nélkül? — Nem tudnék a tévé nélkül élni. — Meddig fogja csinálni ezt a műfajt? — Negyvenéves múltam. Van még öt évem. Komolyan. Ezt nem vonom vissza. Negyvenöt éves koromban eltűnők a képernyőről. Két okom van rá: nem akarok az ország szeme láttára megvénülni. Aztán, mert még ezt sem csinálta előttem senki... PAIZS GÁBOR V M JM Mm. nrr A lí fc Q 1» % ö A P A M l\ k 1% Kp %é m tv u u n vUl i lett, a közönség elégedett volt, még a borot- válatlan Brandóval is. De ezzel még nines vége a történetnek. Min nevetnek a nagyvilágban KÖZEL-KELETEN Az áldozat kétségbeesve kő, nyörögni kezdett, hogy legA forgatás után Ron Gallela fotoriporter Mielőtt megkezdte volna híva- neki. A főnök szíve megenymegvárta Brandőt a tévéstúdió kijáratánál, és tálos tárgyalásait, betért egy hült, s így szólt: titokban követni kezdte, közben állandóan jodrászüzletbe Megnyíratta a kattogtam fényképezőgépét, s a nagy színész- s zakállát, fizetett és távozott. „ . ._. nek szinte minden lépését lencsevégre kapta. Kis mq múlva keiségbeesve a szá!^a a rágógumiját! Mint később Gallela elmesélte, Brando hirte- j$tt vissza, és megkérdezte a len hátrafordult, s egy árva szó nélkül, ök- figarót: léGalleiraUÍlSaaÖtkórházba ment, majd el- ”Z ezrj^T — Mennyit?! Nem. Annyi zölte a portással: pénzt még életemben nem lát- — a szobámban tam‘ tartózkodik!- 0, engem nem a dollárok _ 0 ká ,, -1 , izgatnak, csak a legfelső bank- J ’ H f k 1 jegyre írtam fel az üzletfelem ^fén ide)áradnia nyugtatA Keresztapa és az Utolsó tangó című filmek csodálatos sikere után Marion Brando nagyon keresett színész lett a show-biznisz- ben. Magától értetődik, hogy a televízió akart kivétel lenni. Dick Oavett ismert amerikai szórakoztató művésznek, akinek tévéműsorait a legtöbben nézik Amerikában, sikerült rávennie Marion Brandót, hogy jelenjen meg a képernyőn. A jóval korábban és nagy reklámmal beharangozott műsort óriási érdeklődéssel várta a közönség. A szokásos bevezető után Dick Ca- vett különös hangsúllyal bejelentette a híres színész fellépését, s Marton Brando aznap este megjelent több millió amerikai otthonában. Sok nézőnek azonban elállt a lélegzete, nem az Ismert művész nagyságának, hanem küllemének láttán. A tévékamerák megörökítették ezt a történelmi pillanatot: Brando borotválatlanul, top- rongyos ruhában és elborult arccal Jelent meg. Hiábavaló volt Dick Cavettnek, a különben ügyes szórakoztató művésznek minden i- gyekezte, nem volt hajlandó semmi másról beszélni kedvenc témáján, az amerikai indiánok nem éppen irigylésre méltó helyzetén kívül. A másfajta kérdések özönét dacosan állta, s még a száját sem nyitotta kt, csak a fejével intett konokul nemet. Mindennek ellenére a shownak nagy sikere rohant ügyvédjéhez, hogy vádat emeljen színész ellen, amiért állkapcsát törte. — Oké... Joe, dugd vissza ROMÁBAN Egy ismert szálloda nöiakóje hajnali kettőkor izgatottan, kőegy egér telefonszámát. CHICAGÓBAN ta a portás. — Az egér bejelentőlapját nyugodtan kitölt- hette volna holnap reggel le. — Kezeket fel! — Pénzt vagy életet! — e- gészítette ki a másik gengszter. — Mit kérdezed, vegyél el Ibiben? Marlon Brando a Hongkongi grófnőben Char- tőle mindent, amit nála találsz — Kiadnám a magnómat, és lie Chaplin lányával, Geraldine Chaplinnai _ — hagzott a főnők utasítása. vennék gramofont. WASHINGTONBAN — Mit tenne ön Nixon he-
