Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-12 / 11. szám

KATONÁINK ÉLETÉBŐL — Hogyan érték el ezt az eredményt? — Osztályunkban a tavalyi iskolaévben bizony sűrűn hull­tak az elégtelen osztályzatok — mondja a negyedik század második SZlSZ-alapszervezeté- nek az elnöke. — Nem csoda hát, ha a tanulmányi ranglista utolsó helyén kullogtunk. Az­tán gondoltunk egy merészet és nagyot: versenyt hirdettünk a legjobb tanulmányi eredményt elérő szakasz cimért, persze azzal a szándékkal, megszerez­zük az elsőséget. Voltak, akik nevettek, voltak, akik tamás- kodva csóválták a fejüket. Mi azonban munkához láttunk: az 1 + 1 mozgalomban segítséget nyújtottunk a gyöngébb elő­meneteld tanulóknak, vezetősé­günk maga elé idézte azokat, akik a kötelező napi tanulási időt nem használták ki teljes mértékben. Az eredmény? Utol­sókból elsők lettünk, elnyer­tük é „Példás szakasz“ címet, tűk a „Példás szakasz“ elmet, végzett. Csodák tehát nincsenek — modom magamban, a fenti vá­laszon meditálva. Ami van, az a baráti segítőkészség, a kö­zösségnek az egyénre gyako­rolt nevelő hatása, a SZISZ Ahol az egy + egy nem számtanfeladat funkcionáriusok szervezni és i- rányltani tudása. Mert nem­csak a számokkal kifejezhető eredmény a fontos, hanem az is, ami mögötte van: a tanul­mányi verseny a SZISZ-tagok emberi vonásait is érleli, meg­tanítja őket szervezni, közös­ségben gondolkodni, emberek­kel bánni, s mindez egy jö­vendő parancsnok — egyben tehát nevelő — esetében nél­külözhetetlen tulajdonság. Az iskola kara helyesen látta meg a szocialista munka- és tanul­mányi versenyekben rejlő em­berformáló lehetőségeket, s az SZNF 30. évfordulójának' tisz­teletére ebben az iskolaévben is meghirdette a vetélkedést. A SZISZ-tagok ismét élénken reagáltak: 243-an kötelezték magukat, hogy megszerzik a „Példás diák“ címet, csaknem 300-an, hogy javítanak az elő­menetelükön, 194-an hogy be­kapcsolódnak az 1 + 1 moz­galomba. A SZISZ — a politikai osz­tály és az iskolai pártszervezet ^ kitüntetett katonák egy csoportja Győzd le önmagadat! — e jelszó szellemében tartot­ta III. iskolai konferenciáját a Szlovák Nemzeti Felke­lés nevét viselő gimnázium SZISZ-szervezete. A SZISZ munkájának egyik kulcsproblémája — lévén diákokról szó — a tanulmányi eredmény. Van mivel büszkélked­niük: az iskola tanulmányi átlaga tavaly 2,24 volt, s ez a helyi tanintézetek közül a legjobb. S hogy tartják a szintet, azt bizonyítja az idei félév átlaga (2,28) is. hatékony támogatásával — de- rekas munkát végzett az esz­mei-világnézeti nevelésben is. Jól dolgozik a forradalmi és harci hagyományok köre, jól a tenin-kör, amely hazzájárul ahhoz, hogy a diákok helyesen értelmezzék a pártosság fogal­mát, a szocialista haza védel­mének a szükségszerűségét, s megismerkedjenek a forradal­mi hagyományokkal, különösen pedig a Szlovák Nemzeti Fel­kelés történetével. Nem egy SZISZ-tag kötelezettségvállalá­sában szerepel, hogy kitűnő e- redményeket ér el a tudomá­nyos világnézet és a szocialis­ta eszmeiség szempontjából oly fontos tantárgyakban, a polgá­ri nevelésben. Ebben a tárgy­ban az idei legjobb helyezéssel az 1, E század dicsekedhet. Az eredmény meglepő. — Valóban ilyen jól dolgozik az első század ifjúsági szerveze­te? — kérdeztem Grošek Ota- kar szakaszvezetőt. — Az elsősök egy kicsit „más tészta“, mint a többi év­folyam. A katonai életforma pár hónapi „akklimatizálódást“ követelt, s ez kezdetben meg­nehezítette a munkánkat. Jól jött tehát Leitner Alfonz őr­nagy segítsége, tanácsaival és pedagógiai tapasztalataival le­küzdöttük a kezdeti nehézsége­ket, s már több sikeres akciót szerveztünk. Jó színvonalon és elsőként rendeztük meg „A vörös zászló nyomában“ vetél­kedő első két fordulóját. Büsz­kék vagyunk arra, hogy a pol­gári nevelésben az 1. E érte el a legjobb eredményeket. A konferencia gazdag képet nyújtott a SZISZ tevékenységé­nek harmadik legfontosabb te­rületéről, a kulturális és sport­tevékenységről is. Az iskola szavaló! első helyen végeztek a Puskin emlékversenyben, har­madik helyet szereztek az Iro­dalmi színpadok összhadseregi versenyében. A „kiskatonák“ nagy érdemekkel dicsekedhet nek a sportban is: több szlo­vákiai és országos bajnokság, valamint összhadseregi verseny arany-, ezüst- és bronzérmeit szerezték meg. Zalabai Zsigmond Az S klub vendégei kofola mellett Az ifjúsági szervezetek tevékenysége nagyobbrészt az if­júsági klubokban bonyolódik le. Sok helyütt ezek a klubok még csak kezdetleges kis helyiségek. Kevés SZISZ-alapszer- vezet büszkélkedhet olyan modern, jól felszerelt klubbal, mint a kosicei (kassai) középiskolás fiatalok. A klubot S- klubnak (Stredoškolský klub) nevezi mindenki. Csehszlová­kiában páratlan, mivel a klub vezetősége a középiskolásokból tevődik össze, akik önszántukból, lelkesedésből dolgoznak itt szabad idejükben, tanítás után. A klub bejáratánál mindig nagy a tolongás és a bejutásért csaknem mindig közelharcot kell vívni. Bukovsky János, a klub politikai felelőse ezeket mondotta az S-klub küldetéséről: Elősegíti a fiatalok egyéni­ségének kibontakozását, alkotásra és művészetre ösztönzi a fiatalokat. A középiskolások itt pihenhetnek, szórakozhatnak és nem utolsó sorban tanulhatnak is. Beszélgetésünk közben a fiatalok táncolnak, de sokan csak kintről hallgatják a zenét. „Nemcsak akkor van telt ház, amikor diszkotékára hívjuk a fiatalokat, más rendezvényeink Is telt ház előtt bonyolód­nak le. A klubnak II érdekköre van, közülük a fényképészeti és a színjátszó csoport működik a legsikeresebben. Idén beve­zettük a „szabad délutánokat“ is, amelyek alatt minden fia­tal tetszésszerínti foglalkozást űzhet. Jól sikerült rendezvény­ként megemlítem a hazánkban tanuló arab és szovjet diá­kokkal rendezett találkozásokat. A klubba csakis SZISZ-igazolvánriyal, illetve klubtagsági i- gazolvánnyal lehet bejutni. A klub baráti köre jelenleg 60 tagot számlál. Ök egyes rendezvényekkor segítenek nekünk, szolgálatot teljesítenek a termekben és a bejáratnál. — Melyik iskolából járnak ide a legtöbben? — Minden kassai középiskolából találsz itt fiúkat és leá­nyokat. De talán legtöbben az elektrotechnikai és a J. Baőík utcai közgazdasági iskolából látogatják rendezvényeinket. A folyosón élénk faliújságok és plakátok. Az egyik klub- ülésre, a másik vitafórumra, a harmadik filmbemutatóra hív­ja a fiatalokat. A hirdetett rendezvények mögött sok munka, idő és áldozatos tervező tevékenység rejlik. Maguknak és magukért dolgoznak. Zolczer János Tíz iskola vetélkedője A Dunajská Streda-i (duna- szerdahelyi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskolán már ha­gyományai vannak a különbö­ző vetélkedőknek. Ezúttal járá­si méretű vetélkedőt rendez­tek. A résztvevő tíz „csapat“ a februári eseményekből, a CSKP történetéből és a hazai munkásmozgalomból „vizsgá­zott“. Az iskola diákjai a februári győzelem 26. évfordulóját ezút­tal is méltóan ünnepelték meg, és igyekezetük csúcspontjának ezt a vetélkedőt szánták. Ez­ért kéréssel fordultak a SZISZ járási bizottságához, hogy se­gítsenek a szervezés igényes munkájában. A felhívás meg­értésre talált a járás gimná­ziumai, szakközépiskolái és szakintézetei körében. Így feb­ruár 27-én összesen 10 iskola 3—3 diákból álló csapata vet­te fel a küzdelmet a SZISZ JB és a MMK igazgatóságának díjaiért. A tíz csapat először a három fordulós elődöntőn „esett túl“. Innen három csa­pat jutott be a döntőbe, még­pedig a Dunajská Streda-Í ma­gyar gimnázium, a házigazda Mezőgazdasági Műszaki Szak- középiskola és a maximális pontszámot elért somorjai szlo­vák tannyelvű gimnázium. A kétfordulós döntőben a végső győzelmet a Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola diák­jai szerezték meg. A második helyen a Dunajská Streda-i — Dunaszerdahelyi Magyar Tan­nyelvű Gimnázium diákjai, har­madikként pedig a somorjaiak végeztek. A legjobb egyéni versenyzőnek kijáró különdíjat a bíráló bizottság Kállai Ottí- liának, a somorjai gimnázium diákjának ítélte oda. ' Beszámolónk nem lenne tel­jes, ha nem ejtenénk néhány szót a rendezésről Is. Az isko­lában már régi hagyományai vannak a vetélkedőnek és e hagyományokhoz méltóan sike­rült ezúttal Is a rendezés, a- melyért elsősorban Puha Mar- gitot, az iskolai SZISZ-szerve- zet elnökét illeti dicséret. —mészáros— HIRDETÉS A Komárnói Mezőgazdasági Műszaki Közép­iskola és Mezőgazdasági Szaktanintézet igazga­tósága értesíti a mezőgazdasági szaktaninté­zetek végzett tanulóit, akik 18 évnél nem idő­sebbek, hogy lehetőségük van 3 év alatt isko­lánkon érettségit szerezni. Értesítjük továbbá a munkaviszonyban levő mezőgazdaságban, vagy hasonló jellegű üze­mekben dolgozókat, akik érettségit akarnak szerezni iskolánkon, hogy az 1974/75-ös isko­lai évben is nyitunk a levelező tanulók részére osztályt a növénytermesztési irányzaton. Feltétel 3-évi gyakorlat, és az alapiskola el­végzése (Férfiak a kötelező katonai szolgálat letöltése után jelentkezzenek). Az érdeklődők írásban, vagy személyesen jelentkezzenek az iskola igazgatóságán. A je­lentkezés határideje 1974 IV. 12. Cím: Stredná poľnohospodárska technická škola 945 82 Komárno. Az iskola igazagatósága RIPORT EGY OSZTÁLLYAL Moldava nad Bodvou (Szepsi), február vége, szikrázó dél előtt. A magyar tannyelvű gimnáziumban vagyok, az ú] épü leiben. Az új iskolaépületet alig néhány hete használják a taná­rok ás diákok, örülnek neki, hiszen az övék, de egy kissé búsulnak is, mert a falakról hiányzik az olajfesték vagy a csempe, a tornatermet pedig alig lehet szellőztetni. (A ter­vező olyan kis ablakokat „álmodott“, hogy külön tanulmányt érdemelne, miképp jutott ilyen megoldás gondolatára?) A tantestületben Ismerős arcok fogadnak. És régi ismerős Aranka néni is, vagyis Pruszák Zoltánná, a humán tagozatú negyedik osztály főnöke. Perceken belül az osztályban vagyok, csupa lány ül velem szemben. Valamennyien érettségi előtt állnak, sorsuk néhány hónap múlva új utakra kormányozza őket. így, ebben az összetételben esetleg az érettségi találkozókon futnak össze már csak, ezek itt az Iskolában az utolsó napjaik. Hová készülnek az érettségi után a lányok? Vannak, akik főiskolára, vannak, akik felépítményű szak­középiskolába, és vannak, akik dolgozni. Szanyi Ida, Balázs Adél, Dobos Mária, Gyarmathy Márta, Kusztán Éva, Máthé Mária, Milcsuk Gizella, Molnár Adél, Molnár Magdolna, Tóth Valéria és Thúróczy Gizella úgy dön­tött, hogy minután leérettségizik, munkába megy. Leginkább a Kelet-szlovákiai Vasmű vonzza a lányokat, azért talán, mert ott jobban lehet keresni? Van, aki a közeli állami gaz­daságban vagy az autószervizben szeretne elhelyezkedni. Alexovits Ilona, Angyal Irma, Dániel Rozália, Hegedűs Má­ria, Király Irén, Spisák Erzsébet és Mittele Ilona szakközép- iskolába jelentkeztek. Felépítményű iskoláról van szó, ame­lyek két esztendő alatt „kenyeret“ adnak a lányok kezébe, akár Rimavská Sobota (Rimaszombat), akár Rožňava (Rozs­nyó), Šafárikovo (Tornaija) vagy Košice (Kassa) lesz a to­vábbtanulás színhelye. Főiskolára vagy egyetemekre Bernáth Eszter (angol szak, Idegenforgalmi Főiskola, Banská Bystrica), Czizmár Eszter (történelem-német szak, Károly Egyetem, Prága), Hegedűs Katalin (testnevelés-honvédelem szak, Ped. fakultás, Prešov), Kiss Éva (szlovák-német szak ugyanott), Kmeczkó Gizella (magyar-szlovák szak, Nitra, PF), Kovács Gabriella (orosz­angol szak, Komenský Egyetem, Bratislava), Paulinszky Zsu­zsanna (testnevelés-honvédelem, PF, Prešošv), Stromp Valéria (orosz-német szak, PF Preošv) és Vysoky Mária (újságírás a Komenský Egyetemen) jelentkezett. Lehet, hogy ez a statisztika egy kissé unalmasnak tű­nik az olvasóknak, de nem véletlen, hogy a cikk megírásánál ezt a módszert választottam. Elgondolkoztató jelenség az, amit a lányok osztályában ta­pasztaltam. Az nevezetesen, hogy aránylag kevesen tanulnak tovább érettségi után, holott ez a gimnázium nem sorolható gyengék közé, végzett növendékei általában jól megállják helyüket az életben, a főiskolákon. Bonyolult dolog így „felülről“, belekapni egy ilyen témába, hiszen az újságíró nem ismeri a diákok családi körülmé­nyeit, nem tudhatja, mi okozza, hogy ennyien választották továbbtanulás helyett a munkát. Lehet, hogy komoly családi problémák okozták a döntést, és akkor minden érthető. Ha azonban csak a pillanatnyi pénzszerzés lehetősége, ak­kor elszomorítana a helyzet. A tanulás maga is élmény és öröm lehet akkor, ha valaki olyan szakra tud kerülni, amely közel áll hozzá. Tanult, fő­iskolát végzett emberekre mindig is nagy szükségünk volt és most is van. Dehát, végülis ki-ki maga irányítja a sorsát. Sok sikert a főiskolákon és az üzemekben, szepst lányok! (bt) A szerencsések

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents