Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-26 / 9. szám

7 fV ■* - > ' x i \ ./V; v x­A tarisznya tartalmáért felel: PALÁGYI LAJOS johnny Holliday, az egyik legnépszerűbb francia pop- énekes az „életet Jelenti deszkákon* Is szerencséi próbált, s főszerepet váll all egy párizsi színház egyik darabjában. Négy napig Járt a próbára, utána elállt a válllakozástól. őszintén be­vallotta, hogy nem tudja észben tartant a komédia szövegét. — A gondolkodás soha­sem volt valami erős olda­la — fűzte hozzá egyik ba­rátja. ooo I Drágán Dzsajtcsot, a Ju- \goszláv válogatott és a Crvena Zvezda balszélsöjét és csapatkapitányát a világ legjobb labdarúgói között tartják nyilván. Nagy érde­me van abban, hogy a Ju­goszláv válogatott a spa- j! nyol válogatott fölött ara­tott győzelmével bejutott a VB tizenhatos döntőjébe. Hazájában hallatlanul nép­szerű, tízezrek kiváncsiak színes, technikát bravúrokat bemutató, eredményes Játé­kára. A Jobbhátvédek álmát- I lan éjszakákat töltenek el a Dzsajícs elleni mérkőzés előtt. Tehetetlenül vergőd­nek a zöld gyepen, gyakran kénytelenek elviselni a kö­zönség nevetését is. Dzsa- Jics így magyarázza cseleit: — Nincs ebben semmthó- kusz-pókusz. Egyszerű az e- gész. Hagyom az ellenfelet, hogy nem létező labdái kergessen, én pedig azalatt az igazival odébb állok. Tényleg egyszerű, csak akkor a mieink miért nem követik...? Glasgow városában bizo­nyos Thomas Barnett ügyet­lenül nekifordult autójával egy másik kocsinak. Azután kiugrott a volán mellől, ha­zarohant, leborotválta a ba­juszát, és visszatért a sze­rencsétlenség színhelyére. Azt kezdte magyarázni a rendőrnek, hogy valaki el­lopta a kócsiját, és az is­meretlen okozta a balese­tet. A másik autó iudajdonosa azonban gyanút fogott, s a- mlkor az őrszobán szappan­maradékot találtak az orra tövében, Barnett vallott. ooo Walter Flnck német hu­morista így válaszolt, ami­kor megkérdezték tőle, mi a véleménye a televíziómű­sor értékeiről. — Nem igaz, hogy a té­véműsor huzamosabb nézé­se árt a szemnek — csak az ember telkét öli meg. ooo Két skót beszélget: — Hallottad, hogy McVH- lem összeveszett a felesé­gével? — Min vesztek össze? — Egy használt sírkövet vásárolt, és azt követelte a feleségétől, hogy változtas­sa meg a nevét... BESZÉLJÜNK A POPZENÉRŐL RUDOLF UORTÉSÉ A SZŐ... Sok szó ősik manapság a pop zene minőségéről, a szö­vegekről, amelyeket a közön­ség saját maga is láthat és hallhat. Ezért, mert szándéko­san a dolgok olyan területét akarom felfedni, amely a hét­köznapi ember előtt titok ma­rad. Egy kis kerülővel kell kezdenem, mert az ilyen prob­lematikus dolgokról nem köny- nyű beszélni. A prágai kultúrközpont kb. 3000 énekest tart számon. Nem megvetendő szám! S este a TV előtt ülnek, amikor éppen „e- gyenes adásban“ valamilyen szórakoztató műsort közvetíte­nek. Még a laikusnak is lúd- bőrös lesz a háta, annak hal­latára. hogy némelyik énekes­nő milyen hamisan énekei... Mindenki melléfoghat, ez min­den foglalkozásban előfordul­hat. De ami sok — az sok. Éppen ezért szeretnék köszö­netét mondani minden techni­kusnak, hangmérnöknek, akik minden tőlük telhetőt megtesz­nek azért, hogy a rossz, vagy az átlagénekesekböl jé előadót faragjanak. Csakhogy az éne­kesnek elsősorban eleven éne­kesnek kell lennie. Mikrofon nélkül is meg kell birkózni az énekszám előadásával. A hang- technika csak támaszul szol­gálhat. Sajnos, sok esetben ép­pen ellenkező a helyzet. Az említett műsorra, no meg a kö­vetkezőkre gondolok. Tudják, hogyan játszanak fel ma a stúdiókban? Időnként szinte szorongás fog el tőle. Mert egyrészt nagyon meg­könnyíti az ember dolgát, más­részt viszont: szükséges rossz. A nyírási technika ma tudniil­lik, már olyan messzire jutott, hogy nemcsak mondatokat, szavakat, de hangokat is nyír­ni képes. A feljátszott anyag azután tökéletes. Viszont an­nál nagyobb a csalódás, ha „e- leven“ fellépést látunk. Pedig ez alól egyetlen énekes sem vonhatja ki magát. A tánczene, a pop-zene a fiatalok műfaja, megérdemlik, hogy valódi értékeket kapja­nak. Ezt nem oldja meg a mennyiség — csakis a minő­ség. (mb) MIDEM 74 A közelmúltban a franciaországi Cannes-ban ismét lezajlott a hagyományos MIDEM (Marciié International de Music), amelyen évről évre a világ minden tájáról összesereglenek azok. akiknek valami közük van a ze­néhez, zenekultúrához: hanglemezgyárak, zeneműkiadók, magnetofongyárak képviselői, kereskedelmi szakértők, üzletemberek, előadóművészek. A MIDEM — mint a ne­ve is mondja — a zene nemzetközi nagyvására. Az idei nagyvásáron Szlovákiát közösen képviselte az OPUS, a SLOV ART és a SLOVKONCERT A hivatalos szlovák küldöttséget dr Ivan Stanislav, az OPUS és a Bratislava'! Líra igazgatója vezette. Vele beszél­gettünk el benyomásairól, és képviseletünk munkájá­ról, eredményeiről. — A MIDEM egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy alaposain körülnézzünk, mi új született a zenei életben, a hanglemezgyárakban, és összehasonlítsuk a hazai termést a világéval. Nagyszerű alkalmunk nyílott továbbá arra is, hogy tárgyaljunk a hanglemezgyárak képviselőivel ■ Milyen eredménnyel zárult a MIDEM az OPUS-ra nézve? — Az OPUS a SLOVART közvetítésével tartja fenn a kapcsolatot a külföldi partnerekkel. Rendkívül jók a kapcsolataink a szocialista országokkal. Rengeteg kész lemezt cserélünk ki, de óriási az érdeklődés a licenc- félvételek Iránt is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a külföldi partner a felvételeket maga sajtolja lemez­re. A spanyol Dtresa hanglemezkiadó például az idén tíz szlovák nagylemez felvételét vásárolta meg. job­bára komolyzenei, a Szlovák Kamarazenekar, Illetve a Szlovák filharmónia felvételeiről van szó. De kiadja a Diresa a szlovák táncdalok — mondjuk úgy — örök­zöld melódiák felvételeit, 'Vieroslav MatuSík zenekari feldolgozásában, amelyek Itthon „Álmodjanak velünk“ elmen kerültek forgalomba. A spanyolokon kívül a Be- nelux-á,Hámok, az Egyesült Államok, Franciaország, Ja­pán, a Fülöp-szigetek és Portugália mutatott érdeklő­dést a szlovák előadóművészek felvételei iránt. Kész lemezeket exportálunk Kanadába. I,es Humpries nyugatnémet táncdalénekcs leieségével, a jugoszláv Dunja Rajterral. Egyébként Donja Rajtéi- is szédületes karriert futott be az NSZK ban. Rendszere­sen jelennek meg lemezei, és nincs olyan hónap, hogy ne szerepelne a televízióban. ■ Eddig csupán a hazai exportról beszélt. Felsorol­hatná, milyen külföldi felvételeket kaphatunk majd az idén a hanglemezboltokban. — A komolyzenei felvételek közül említeném Kara­jan lemezalbumát a berlini filharmonikusokkal. Az al­bum tartalmazza többek között Ravel Boleróját, Mu­szorgszkij Képek a kiállításról müvét. A pop-zene te­rületéről kiadjuk a holland Ex-eptlon-együttes és a nép­szerű Les Humpries-singers nagylemezt. Valószínűleg még az idén forgalomba kerül egy további nagylemez, amely a legjobb rock and roll felvételek keresztmet­szete lesz. ■ Mit hozott magával Cannes-böl a Bratislava! Líra igazgatójának minőségében. — Megállapodtam többek között a jugoszláv Mladd batali együttes és a lengyel Wojclcek Skowroüski fel­lépésének ügyében. Előzetes megegyezés jött létre to­vábbá a Les Hum pries és a Los Bravos együttes bra- tíslavai szerepléséről. (pi) ÉS RHODA AZ ORGONA Rhoda Scott nem volt mindig Ilyen népszerű. A könnyűzenei színpadokon csak néhány éve jegyzik világsztárként. Ezekért a sikerekért keményem meg kel­lett dolgoznia. XXX Hatéves korában kezdett templomi or­gonán gyakorolni. Tanulmányaiban o- lyan sikeresen haladt, hogy három év múlva már állandó szerződést kötött szüleivel az egyházkerület. Ez pedig so­kat jelentett, hiszen a kis Rhoda már önálló keresettel segítette szüleit, és zeneileg Is képezte magát. Tizennégy éves volt, amikor elveszí­tette édesanyját, s úgy tűnt, hogy sza­kítania keld a zenével is. A háztartás vezetése és kishúga nevelése mellett a- lig maradt ideje másra, ű azonban nem esett kétségbe, hanem éjszaka Is fenn­maradt. Gyertyafény mellett Ismerkedett a klasszikus zene nagyjaíval és a zene­elmélettel. Ezek a különórák nem vesz­tek kárba, hiszen alig 17 éves volt, a- mdkor felvették a Westminster Choir Collegeba, az egyik legnevesebb zene- főiskolára. Aki azt hiszst, hogy ezek után vég- képp egyenesbe került élete, téved. Az anyagi gondok továbbra sem kerülték el a Scott-családot. Rhoda számára sem volt más út, mint az egyetemi tanulmá­nyok felfüggesztése. Dolgozni kezdett, kis triót alapított, hogy fellépéséivel biztosítsa megélhetését húga és önmaga számára. Közben könyvtáraikat, régi kot­tákat tanulmányozott, és 25 évesen, nyolc kemény év után, elnyerte a leg­magasabb zenei képesítést, az orgona- művészi és zenetanári diplomát. Állást kapott a zeneakadémián. Akkor már 6 választhatott az állások között. Ügy érezte, hogy a könnyűzene világa esik legközelebb egyéniségéhez, és ezen az úton haladt tovább. Mint koncertmüvész bejárta Európát, megfor­dult Ausztráliában és Ázsiában Is. Rö­vid Idő alatt világhírű lett. A televíziók és hanglemezgyárak állandó vendége. Egy újságíró azt kérdezte tőle, minek köszönheti sikerét, ö így válaszolt: — Kérem, én nem köszönöm senki­nek és semminek. Amikor éjszakákat vírrasztottam és tanultam, senki sem kérdezte, hogy miért csinálom, még csak nem Is segítettek. Ha mégis vala­mi magyarázatot keresnék arra, hogy i- dáig eljutottam, azt hiszem, a kitartá­som és az akaraterőm. Gyakran voltam úgy, hogy nem i bírom tovább, de a tá­voli cél állandóan újra élesztette ben­nem a tüzet... Katona Horváth János „Van áj vicced?“ „Hallottad?“ És pattognak a viccek, kontravlc- cek, mint a rossz írógép billen­tyűi. Nyomot nem hagynak a hallgató tudatában — idót tölte­nek ki. Megóvnak a gondolatok cseréjének kockázatos, nyűgös feladatától. Karinthy ezt sokszor megírta. Perelt az igénytelenekkel, a kö­vetelőzőkkel. A maga módján, természetesen: „viccesen“. Perelt azokkal, akik a „humorista alatt nem azt az embert értik, aki vic­cel, hanem inkább azt, akivel le­het, sőt, muszáj viccelni“ — pél­dául a „Vicces házigazda“ és a „.Viccelnek velem“ c. humoreszk- Jéiben. Ha bemegy a boltba, és cipőt kér, kalapot hoznak és ha- hotáznak hozzá, értik ök a viccet! A fiatal szerzők neki, Kovácsi k tatának küldenek el minden hü­lyeséget. „Az utcán azt mondták a családapák: Vásr] csak, Malvin, ott megy a Kovácsik, odaszala­dok, elmondom neki, mit mondott ma reggel a Jenöke, mikor ráül­tettük a bilire. Aztán mondja csak — mondták a kövér és Izmos emberek hahó- tázva —, hogy jut magának eszé­be az a sok bolondság — és dé­vaiul vállon bokszoltak... honnan szedi maga az ilyesmit — újabb gyomorboksz — én nem tudnék ilyen baromságot kitalálni, ha megfeszülnék se. Végre elmentem a harctérre, a- hol hahotázva fogadott az egész lövészárok. Befeküdtem a dek- kungba, mire mindenki odajött, és nevetve lökdöstek, mondjak vala­mi Jó viccet. De nincs semmi a fejemben, szabadkoztam. De igen, csak gon­dolkodjam, mondták, és én gon­dolkodtam, s néhány perc múlva felkiáltottamj Jaj,, golyó van a fejemben — mire hangosan kaca­gott mindenki, és kacagva elte­mettek a meszesgödörbe.“ Vége DUNAI HORGONY 74 A Szlovák Szakszervezeti Ta­nács, a Fémipari Dolgozók Szakszervezeti Tanácsa, a Bra­tislava! Népművelési Intézet, és a komárnói Szakszervezetek Háza a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 30. évfordulója alkalmá­ból 1974. májús 11. és 12-én ismét megrendezi a Dunai Hor­gony elnevezésű amatőr tánc- dalfesztivált. A fesztiválon a műkedvelő énekesek a szocia­lista országok dalszerzőinek szerzeményeivel vehetnek részt. A verseny feltételei: 1. A versenyre minden szlová­kiai műkedvelő énekes jelent­kezhet 15-től 3D éves korig. 2. A verseny két kategóriára oszlik: I. kategóriában a Szovjetu­nió, és szocialista országok szerzőinek dalai szerepelnek a műsorban; II. kategóriában a hazai (ÜSSR) dalszerzők dalai. A jelentkező énekesek mind­két kategóriában kell verse­nyeznie. A szovjet szerzők da­lait oroszul, a szue. államok szerzőinek dalait az illető nem­zet nyelvén kell előadni. 3. A jelentkezési ívhez a né­vén, koron, címon kívül csatol­ni kell az előadásra kerülő da­lok szerzőinek nevét, a dalok címét, szövegét és kottáját. Az úgynevezett szűrő ver- - senyre 1974. március 15. és 18- I án kerül sor Komáromban a Szakszervezetek Házában, ahol a szakbizottság jelöli ki a dön­tőbe jutó legjobb énekeseket. A rendező bizottság a szűrő­versenyeken gondoskodik az énekes zenekíséretéről, fedezi az útiköltségeket, étkezést és az elszállásolást. Döntőben a díjak és jutal­mak mindkét kategóriában a- zonosak. I. díj — 1500 korona és az Arany Dunai Horgony 74. II. díj — 1000 korona és az Ezüst Dunai Horgony 74. III. díj — 500 korona és a Bronz Dunai Horgony 74. Ezenkívül a helyezetteket az üzemek, vállalatok, tömegszer­vezetek is értékes tárgyi díjai­val jutalmazzák. A nézők kü- löndíjával jutalmazzák a leg­rokonszenvesebb énekest. A döntő minden részvevője elis­merő oklevelet kap. Bon esek László, Komárno

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents