Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-02-20 / 8. szám

Sok érdekes olvasnivalót kínál u kiinyvtér A CSEHSZLOVÁK - SZOVJET BARÁTSÁG HÁZA A bratislavai fiatalok közkedvelt sétányának, a népszerű korzó­nak legalsó végén, néhány lépésnyire a Duna-parttól, a járóke­lők figyelmét egy több emeletes épület köti le A századforduló éveiben építették. Egykor bankként szolgált, később a Berlin ká­véház sűrű cigarettát üstjét szívták magukba belső falai; a felsza­badulás után tágas földszinti termeiben a Mototechna gépkocsi­szalont rendezett be. Több mint egy évtizede; 1961 novemberétől pedig márványtábla hirdeti a bejárat mellett — a CSEHSZLOVÁK — SZOVJET BARÁTSÁG HÁZA. Küldetésével, munkájával kapcso­latos kérdéseimre Pavol Matejkin, az intézmény Igazgatója válaszol. — A „barátságház“ tavalyelőtt ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Miképp jellemezné hét röviden az elméit, csaknem kereken egy tucat esztendőben végzett munkájukat? — Házunk a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség kezdeményezésére 1961 őszén létesült, sok tervvel, me­rész elképzelésekkel. Természete­sen, mint minden kezdet, a mi te­vékenységünk első hónapjai sem voltak könnyűek. A lehető leg­gyorsabban akartuk elérni fő cé­lunkat, azt, hogy a barátság háza a szlovák főváros kulturális éle­tének egyik központja, sőt, ütőe­re legyen. Az elmúlt esztendőkben végzett munkánkra visszapillantva, örömmel állapíthatjuk meg; elkép­zeléseink zömét sikerült valóra váltanunk, S ezzel Is bebizonyítot­tuk, hogy a csehszlovák és a szov­jet nép barátságának egyik leg­erősebb láncszeme éppen a kölcsö­nös megismerés. Már első kiállítá­saink egyike, a 64 000 érdeklődőt hozzánk vonző „Örök Időkre a Szovjetunióval“ Is ékes bizonyíté­ka volt ennek! És azóta? Nem kis büszkeséggel mesélhetem hogy — képletesen szólva — egész Szlová­kia járt nálunk ... Pontos adata­ink tanúskodnak ugyanis arról, hogy a kapunyitástól napjainkig kereken ötmillió ember látogatott el hozzánk. Ez egyben műsbralnk, alkalmi és állandó rendezvényeink sokrétűségét, gazdag változatossá­gát, tartalmasságát s nem utolsó­sorban jó színvonalát Is Igazolja. Az elmúlt esztendők rövid számve­téséhez tartozik az Is, hogy az 1968/89 es zavaros Időszakban több hamis prókátor szemében tövis volt a barátság háza, de ezt a nem könnyű erőpróbát Is sikerrel kiáll­tuk. Mai törekvéseink alapját az SZKP XXIV. és a CSKP XIV. kon­gresszusának határozatai. Illetve e- zeknek*ránk háruló gyakorlati fel­adatai jelentik. — Milyen szerepet játszanak Szlovákia és annak fővárosa: Bra­tislava kulturális életében? — Gyakorlati tevékenységünk imént említett két fő vezérfonala mellett, az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának és a CSSZBSZ SZKB-nak saját szükségleteinkre applikált munkatervéből indul ki. Különös gondot fordítunk a politi­kai, társadalmi s művészeti élet jelentős évfordulóinak méltó meg- ünnepelésére, sőt, ebben már affé­le előjogot vívturjk ki magunknak Szlovákia fővárosában. Az évfordu­lók „sorjázása" mellett természete­sen, arra törekszünk, hogy minél színesebb csokrot kínáljunk a Szov­jetunió s népeinek kulturális, tudo­mányos-műszaki és művészi életé­ből. Munkánk szlovákiai viszony­latairól csak annyit, hogy a tát­rai hegyi községek bármelyikéből érkező látogató éppen oly kedves számunkra, mint a szomszéd utca lakosa.Házunkra a közeljövő­ben részben. Irányító szerep is hó rul. majd, mert a novemberben Mar­tinban nyílt barátságházat továb­biak követik Galántán, Nltrán, és Zlllnán. — Melyek a leginkább látogatott, legnagyobb népszerűségnek örven­dő műsorok? — A leglátogatottabbak a kiállí­tások, melyeken többnyire tízezer- számra számoljuk az érdeklődőket. Szinte mindig telt ház van a mo zi- és színháztermünkben is. Műso­raink közül különösen a fiatalok körében népszerűek a „Klptatok“ néven Ismert teadélutánok. Ezúttal azonban nem tánccal egybekötött szórakozást jelent a teadélután, ha­nem szavalatokkal, zenével tarki tott találkozást szovjet és hazai művészekkel; Ilyenkor eredeti szá- movárban főzzük az illatos teát... Az az örömteli tény, hogy 1972-ben már a barátság háza ötmllllomodlk látogatóját fogadhattuk, gondolom, lényegében szükségtelenné teszi e kérdés bővebb fejtegetését. — Mindennapi munkájukban mennyiben tükröződnek a szovjetu­nióbeli kultúrházak és népmüveié si központok gyakorlati tapasztala­tai? — A szovjet kultúrházak mun­kájából rengeteg tanulságot, ötle­tet, gyakorlati tapasztalatot merí­tünk. Különösen az Indulás évei­ben jelentett ez nekünk nagy se­gítséget. Az ő sikereikből megta­nultuk például, hogy a kampány­szerű vagy rendszertelen tevékeny­ség sohasem hozná meg a kívánt vagy remélt eredményeket. Erőn­ket ezért az állandó, rendszeres te­vékenységre fordítottuk, s ezért találhat nálunk szinte mindenki va­lami érdekességet. — Milyen tapasztalataik vannak a fiatalokkal? — A legjobbakl Rendezvényein­ket nagy számban, őszinte érdeklő­déssel látogatják, ami annál ör- vendetesebb, hogy táncestélyek na­gyon ritkán szerepelnek műsoron. Történelmi vagy zenetörténelmi e- lőadásalnkkal, Irodalmi estjeinkkel, Időszerű beszélgetéseinkkel, a mo­ziteremben vetített filmekkel is si­került felkeltenünk érdeklődésü­ket. Ez valóban jó, mondhatnám: bíztató jel, hiszen a jövőben lesz kire támaszkodnunk, kihez igazod­nunk munkánkban. A különböző pionírvetélkedök s tehetségkutató versenyek is felnőtteknek-gyerekek- nek egyaránt jó szórakozást jelen­tenek. — Hány munkatárssal dolgozik a barátság háza? — Mindössze 22 dolgozónk van, ebből tizenketten látnak el meto­dikai munkakört. A legtöbb teen­dője természetesen a műsorrészleg­nek van. Dolgozóink létszámának emelését tervezzük. — Gyakori önöknél a „vendég­járás“ ... Kit említene legnevesebb látogatóik közül? — Fogas kérdés, mert a választ a bőség zavara teszi nehézzé ,.. Fogadtuk már Brezsnyev elvtársat, Leonov űrhajóst, neves közéleti sze­mélyiségek, tudományos dolgozók és világhírű művészek egész sorát. Még friss tinta őrzi például króni­kánkban Aram Hacsaturjan kézje­gyét ... — Gondjaik, terveik7 — Komoly helyiséggondokkal küzdünk, ezt szeretnénk mielőbb megoldani. Ehhez kapcsolódnak terveink Is, melyek élén a cseh­szlovák-szovjet kapcsolatok múzeu­mának megalapítását említeném. De szeretnénk néhány klubhelyisé­get és a későbbiekben majd egy emléktárgyüzletet Is nyitni. Fő cé­lunk azonban továbbra is elmélyí­teni, még szorosabbra fűzni barát­ságunkat, kapcsolatainkat a Szov­jetunióval. BORSAI M. PÉTER PETŐFI GÖMÖRBEN ÉS A BODROGKÖZBEN A százötven éves Petőfi nem ö- regszik. Most is ugyanazokat a szikrákat veti, mint annak Idején, liizei mellett most Is melegszenek az emberek. Abban a szerencsében volt ré­szem, hogy két olyan Petőfi em­lékestet láthattam, amelyekről ö- röra írni. Az elsői Rlmavská Seöen (Rima- szécsl, amelyet a CSEMADOK és a SZISZ rendezett, a másikat Krá- fnvsky Chlmecen (Királyhelmecj, ahol hagyománya van az efféle rendezvényeknek, s ahonnan szin­te nem is távoztam még csalódot­tan. Mindkét Petfiíi-emlékest legna­gyobb öröme: a tömeges érdeklő­dés a telt ház és a közreműkö­dők népes gárdája Ez a népesség pedig azt is jelentette: nemcsak a tanárok ügye a népművelés. Ha senki más az irodalomban, Petőfi megérdemli, hogy mindenki sze­resse: jó érzés volt ennek vissza­tükröződését az említett két he­lyen látni. A rimaszécsieket Rigft László pe dagógus kalauzolta Petőfi esemé­nyekben dús élete útjain, diafilm mel fényezve az egyébként is szí­nes szavakat. A helmecieknek Gyimesi György doktor és Tolvaj Bertalan szaval jelentették a nyi­tányt, az atmoszférateremtés vará­zsát. Az első színhelyen január 27-én a másikon 29-én tisztelegtek a költő emlékének. Kívánjuk, hogy ebben a hangulatban és ezen a színvonalon folytassák további munkájukat. Nincs módunkban mindenkit kü- lön-külün megdicsérni, azt azon­ban le kell írnunk: „kis“ helye ken Is lehet szép, lelkes és szín vonalas munkát végezni! Rimaszécsen Sonkoly Katalint és Évát, Zemkó Irmát és Istvánt, Csi­szár Annamáriát, Csernok Évát, Dávid Piroskát, Rigó Erzsébetet, Beta Gábornét és Potrecz Ágnest hallottunk szavalni, Rnsznyák Ve­rát és Brindza Józsefet énekelni. Lóska László vezetésével lépett lel az énekkar, zongorán Brindza Ti­bor kísért. A legnagyobb sikert Brindza József kitűnő énekszámai aratták. Királyhelinecen egész irodalmi színpad emlékezett Petőfire. Erde A rimaszécsi Petőii-emlékünne- pély egyik szereplője volt Rusz- nyák Vera, aki a János vitéz cí­• mű daljátékból „Iluska dalá-t“ énekelte. kézségként hatott, s szép tettként könyvelhetjük el, hogy a költő szlovák fordításban is a közönség elé lépett. (bt)- új ifjúság 5 FEBRUÁR FÉNYE A SZOCIALISTA KULTÚRA TERJESZTÉSÉNEK ÚTJÁT IS MEGVILÁGÍTJA A februári győzelem 25. évfordulója közeledtével egyre nagyobb méreteket ölt a készülődés az évforduló méltó megünneplésére. Ebben az írásban sze­retnénk röviden felmérni azt a kor­szakalkotó változást és Jelentőséget, a- melyet a februári győzelem Jelentett a szocialista kultúra teljes kibontakozta­tásában. A februári győzelem elsősorban annak volt köszönhető, hogy a munkásosztály és az egész dolgozó nép élén Csehszlo­vákia Kommunista Pártja állott, amely a dolgozók elismert vezetője lett. A si­kerben nagy szerepe volt annak is, hogy a dolgozó nép élén az egységes mun­kásosztály haladt. A munkásosztály e- gyetlen hatalmas csatasorba tömörítetté a dolgozók többségét, elsősorban legkö­zelebbi szövetségesét, a parasztságot. 1948 februárjában azért sikerült győzni, mert a kommunisták leleplezték a burzsoázia Igazi arcát, s ezzel teljesen elszigetel­ték képviselőit a néptől. A Szovjetunió­val való szoros szövetségünk megaka­dályozott bármiféle imperialista beavat­kozást belügyetnkbe. A történelmi jelentőségű februári győ­zelemnek nagy hordereje volt a szocia­lizmushoz vezető további utunk szem­pontjából. A burzsoáziát sikerült legyőz­ni, a munkásosztály megszilárdította helyzetét országunkban. A legfőbb, leg­jelentősebb eredménye az volt, hogy a hazai burzsoázia saját erejéből többé nem volt képes visszaállítani a tőkés rendet. A februári győzelem eredménye­ként végleg biztosították a népi demo­kratikus rendszer addigi vívmányait, sőt megszilárdították és kiszélesítették őket. Az események végérvénnyel meghatá­rozták viszonyunkat a Szovjetunióhoz. A burzsoázia korábban Igyekezett alá­aknázni a két ország barátságát, a feb­ruári események azonban egyszer és mindenkorra véget vetettek az ilyen kí­sérleteknek. A februári győzelem ezzel biztosította teljes függetlenségünket és szabadságunkat, megszilárdította népi demokratikus állam unkát belpolitikai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A februári események végérvényesen tisz­tázták a kérdést, hogy ki kerekedik fe­lül. A hatalomért folyó harc a munkás- osztály, az egész nép javára dőlt el. A burzsoáziát, amely elárulta a népet, mert a háta mögött Igyekezett megdöntenl a népi demokratikus rendszert, megfosz­tották nemcsak politikai, hanem foko­zatosan gazdasági hatalmától is. A feb­ruári események a békés forradalmi fejlődés hároméves folyamatának bete- tőződését jelentették. Ez a győzelem meggyorsította előrehaladásunkat a szo­cializmus felé, s mindez békés úton, fegyveres harc és felkelés nélkül, vala­mennyi alkotmányos és parlamenti el­járás tiszteletben tartásával valósult meg. A februári események után a kivívott győzelem tartós biztosítása és megszi­lárdítása volt a CSKP közvetlen felada­ta. Már február utolsó napjaiban meg­tisztították a politikai pártokat, tömeg- szervezeteket és az államapparátust a reakciós elemektől. A politikai pártok, melyeknek vezetőségét megtisztították a reakciós politikusoktól., valamint a tö­megszervezetek továbbra is a Nemzeti Front tagjai maradtam. A Nemzeti Front a februári győzelem után valóban az e- gész nép egységének kifejezője lett. Valamennyi politikai párt és tömegszer­vezet elismerte a CSKP vezető szerepét, a legtapasztaltabb és legfejlettebbb po­litikai bázisként szolgált, összhangban volt Csehszlovákia történelmi adottsá­gaival, és lehetővé tette a legszélesebb néprétegek bekapcsolását a szocializ­mus építésébe. Klement Gottwald, az új kormány el­nöke 1948. március 10-én a Nemzetgyű­lésben ismertette a megújult Nemzeti Front kormányának programját. A kor­mányprogramot egyhangúlag jóváhagy­ták, s ezzel megerősítették a Kormány­válság demokratikus, alkotmányos és parlamenti úton való megoldását. Köz­vetlenül a jóváhagyás után a kormány és a Nemzetgyűlés hozzálátott a prog­ram megvalósításához. Törvényeket fo­gadtak el az államosításról, a földre­formról, a nemzeti biztosításról stb. E- zenkívül új Iskolai és színházi törvényt Is hoztak. Mindezek mélyreható válto­zásokat eredményeztek a népi demo­kratikus állam szociális és kulturális politikájában. Csehszlovákia felszabadulásának har­madik évfordulóján, 1948. május 9-én az Alkotmányozó Nemzetgyűlés jóváhagyta az új kormány által előterjesztett alkot­mányt, amely a Május 9-1 Alkotmány ne­vet kapta. Az új csehszlovák alkotmány teljes mértékben rögzítette a népi de­mokratikus köztársaság korábban érvé­nyesített vívmányait, törvénybe Iktatta, hogy az egész dolgozó néppel való szö­vetségre támaszkodó munkásosztály vet­te át a hatalmat. A CSKP közvetlenül a februári győze­lem után hozzálátott a szocialista or­szágépítés fő irányvonalának kidolgozá­sához. 1948 első felében a párt megszi­lárdította a proletárdiktatúra rendsze­rét. A második félévben a párt figyel­me az ország gazdasági fejlesztésére, a tőkésosztály l felszámolására, a szocia­lista termelési viszonyok meghonosítá­sára Irányult. Időszerűvé vált az embe­rek tudatának forradalmi átalakítása is. A kommunista pártnak nagy segítségét je­lentett, hogy nem kellett teljesen isme­retlen úton haladnia, hanem tanulmá­nyozhatta a Szovjetuniónak a szocializ­mus építésében szerzett tapasztalatait. A nemzeti és demokratikus forradalom Időszakához hasonlóan, most sem léte­zett kész recept, amely gépiesen alkal­mazható lett volna a mi viszonyainkra, és megoldott volna a forradalmi folya­matban felmerülő minden problémát. A szocialista országépítés fő Irányvonalá­nak megalapozása bonyolult és rendkí­vül Igényes feladat volt. A szocialista forradalom új szakasza nagy igényeket támasztott az emberek szocialista öntudatának fejlesztésével és általában a társadalom kulturális életé­vel szemben. A CSKP ideológiai munká­ja egyrészt elméleti téren bontakozott ki, másrészt a propagandamunkában, ahol a párt főleg arra összpontosította tevékenységét, hogy a dolgozók előtt megvilágítsa a CSKP politikáját, E fel­adatok megoldása szempontjából kedve­ző körülmény volt, hogy népünk arány­lag magas kulturális színvonalon állott, a néptömegek általános műveltsége és kultúráltsága viszonylag kielégítő volt. Ez a tény, valamint az értelmiség je­lentős részének a szocialista országépí- tésbe való bekapcsolódása lehetővé tet­te, hogy a párt sikeresen harfcoljon a burzsoá ideológia különféle megnyilvá­nulásai ellen, mert ez az ideológia még eléggé befolyásolta az embereket, első­sorban a középréteget. Az ország hala­dó alkotó erői már“ 1948 áprilisában a nemzeti kultúra kongresszusán a CSKP köré tömörültek, és meghirdették a szo­cializmus erőinek. kulturált? offenzívá- ját. A ' nemzeti! kujtúrá" 'kongresszusa kimondta azt a követelményt 'is, hogy a múlt minden kulturális értékét hoz­záférhetővé kell tenni a nép számára. A CSKB KB novemberi ülésén, amely nagymértékben előmozdította a szocia­lista nevelőmunkával kapcsolatos fela­datok megoldását, felmerült az az lgénv is, hogy új, a munkásosztállyal egybe­forrott értelmiséget kell felnevelni. En­nek a feladatnak az elvégzésé 1949-től kezdve gyors ütemben haladt előre. Az a kultúrpolitikai program, amelyet a párt a februári győzelem után kidol­gozott, a kulturális forradalom kiindu­lópontja lett. Ez a program a kulturá­lis forradalomról szóló lenini elvek ösz- szefoglalása volt, de ugyanakkor mél­tányolta a nemzeti hagyományok által támasztott konkrét feltételeket. A kultú­ra területén hozott mélyreható változ­tatásokra és intézkedésekre 1948 feb­ruárja után feltétlenül szükség volt, hogy a kultúra szocialista tartalmat kapjon és valójában a dolgozó tömegek tulajdonává váljék. A kiadók, a színhá­zak, a rádió és a filmgyártás államosí­tását az egységes iskolarendszer kiépí­tése követte. A CSKP politikájának az volt a célja, hogy a művelődést minden­ki számára biztosítsa, osztály-vagy szo­ciális rétegeződésre való tekintet nél­kül. Az Iskolák működését gondosan összehangolták a szocialista építés szük­ségleteivel és a társadalmi követelmé­nyekkel. A művelődési lehetőségek meg­teremtésével — a dolgozók számára — növekedett a tanulók és a diákok szá­ma. A főiskoláknak a hatvanas évek végén csaknem 100 000 hallgatójuk volt, ellentétben azzal a 40 000-rel, amennyi 1948-ban volt, holott már ez Is a há­romszorosa volt a háború előttinek. A tanulmányok anyagi és pénzügyi fedeze­tével járó kiadásokat az állam magára vállalta. Egy személy főiskolai, egyete­mi taníttatására az állam mintegy 80 000 koronát áldoz. Nagy a jelentősége a tudományos é- let Intézményesítésének. A Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tu­dományos Akadémia falai közt adva vannak a tudományos kutatás tervszerű fejlődésének feltételei. A kulturális forradalom legfontosabb részének az emberek gondolkodásának átalakítására irányuló törekvéseket te­kinthetjük. Ez a folyamat a kultúra szé­les, demokratikus alapokra helyezésével kezdődött el, amelynek részét képezte a burzsoá Ideológiáknak a marxi-lenini ideológiával való felváltása. Végül is a párt szociális Intézkedéséi és az Ideoló­giai munka a széles néprétegek között azt eredményezte, hogy egy új felépíté­sű, szocialista társadalom alakult ki ha­zánkban. „aS. flrásunk befejező részét a következő számunkban közöljük). 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents