Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-12-18 / 51-52. szám

14 új ifjúság 1895. december 28-ám a párizsi Grand Caféban a Lu- miére testvérek bemutatták a nagyközönségnek az ü] szen­zációt, a mozgóképet. Hetvennyolc év telt el azóta, s a mozgóképből film, a filmből filmművészet lett, amely mil­liókat kerített hatalmába. Balázs Béla, a nagy magyar esztéta mondta a filmről: „Túlzók, ha korszakalkotónak nevezem? Annál Is több: egyedülálló szenzációja a világtörténelemnek, hasonlót még nem látott az emberiség. Azért, mert amióta az em­beriségnek tudatos, feljegyzett történelme van, nem for­dult elő, hogy egészen új művészet született volna. A többi művészet kezdetei a mitikus őskor homályába nyúl­nak vissza, Sokszor alakultak át és megújhodtak. De princlpiállsan új, alapjában más művészet keletkezésének csak 1895-ben volt tanúja az emberiség. Illetve lehetett volna tanúja, ha mindjárt észrevette volna.“ Ha összeszámlálnánk, hány Ülőhely várja hazánkban a közönséget, meglepődnénk. Az ország lakosságának egy­ötöde elfér a mozikban. Csupán Prágában több, mint 80 mozi van. És az egyik kis mozlhelyiségben — sajnos, már nem áll — kezdődött el 75 évvel ezelőtt a csehszlovák film történelme. A Jubileum alkalmából elevenítsük fel e történelmet! 75 ÉVVEL EZELŐTT AZ ELSŐ FILMCSILLAG Három év sem telt el a Lumíére fivérek mozgóképszín­házának bemutatója óta, amikor a „PraZsky tlustrovany kuryr“ című újság 1898. április 30-án hírül adta: a kis­iparosok, az építészet és a motorok közelgő kiállításán a cseh kinematográfia is bemutatkozik. Josef Sváb-Malo- stransky, a közkedvelt prágai kupléénekes és komikus, civilben papírkereskedő még aznap levelet írt az első cseh kinematográf tulajdonosának: „Nagyrabecsüit uraml — írta levelében. — Olvastam a kinematográfukról szóló hírt, és felajánlanám szerény tehetségemet, mivelhogy ér­zésem szerint humoros jelenetek nélkül kinematográfiájuk semmit sem érne. Én voltam az a személy, aki a jubileu­mi kiállításon a fonográfba beszéltem és énekeltem, s most Is szívesem megnevettetném a közönséget. Mély tisz­telettel Josef Sváb.“ AZ ELSŐ CSEH FILMEK 1898 június negyedikén Jan Krítenecky építészváilalko- ssó megrendelésére megérkezett a Lumíére testvérek lyoni gyárából a felvevő- és vetítőgép. Két hét alatt el is ké­szültek az első cseh filmek, és 1898. Június 19-én a Stro- movkán megnyílt kiállításon sor kerülhetett az első cseh Cllmelöadásra. A tíz részből álló filmben csupán az, első három jelenet volt eredeti cseh produkció: Az utolsó lö­vés Prágában, A Purkyné tér a Királyhegyen, és a Szent Jénos-mapi búcsújárás a cseh falvakon. AZ ELSŐ CSEH FILMCSÓK „A negyedik cseh film riportfelvétel volt. KfíZenecky mérnök úrral kimentünk a 2ofínl strandra, és lefényké­peztük a műugrókat. A felvétel pompásan sikerült, tet­szett a közönségnek, sőt a Zofíni úszómesternek is, aki noegesküdött volna, hogy az ugrások szebbek, mint a va­lóságban. Az én ötletem volt, hogy vetítsük le a filmet visszafelé is. A Luuniére-íéle készülék ezt is . lehetővé tet­te. A hatás elírhatatian, volt. Az úszómester érthetetlenül csóválta a fejét: Érdekes, azt láttam, hogy a deszkáról a vízbe ugrottak, de hogy a vízből vlsszaugrottak volna a deszkára, ezt még sohasem láttam“. — mondta — így emlékezett vissza Josef Sváb-Malostransky első ténykedé­sére a filmszakmában. Július elején elkészültek aztán az első cseh „játékfil­mek“; a Riadó az óvárosi tűzoltóknál és a Sváb meghiú­sult találkája. A második filmet egy öreg malomban for­gatták, s a női szerepre Sváb a közeli borozó pincér- nójét beszélte rá. A film cselekménye: Sváb félreérthe­tetlen gesztusokkal a hölgy értésére adta, hogy tiszta a levegő, majd leültek a malom előtti ktepadra, és önfe­ledten csókolóztak. „Mai filmben sem csinálják Jobban“ — fűzte hozzá Jo­sef Sváb-Malostransky. 65 ÉVVEL EZELŐTT AZ ELSŐ CSEH REKLÄMFILM 1908-ban újabb nagy kiállítást rendeztek a Stromovkán. Jan Kríieneoky felajánlotta a kiállító kereskedőknek és kisiparosoknak, f-ilmfelvételeken fogja propagálni a gyárt­mányaikat, természetesen megfelelő anyagi ellenszolgálta­tásért. így születtek meg az első cseh reklámfilmek. A napokban mutatták be az „Utazás San Jagoba“ című filmet. A film főszereplői Jozef Kroner és Kvóta Fia lóvá. 60 ÉVVEL EZELŐTT AZ ELSŐ CSEH FILMMÜTEREM Míg más országokban, már tágas, jól felszerelt műter­mekben forgatták a filmeket, a cseh filmesek rendszerint ma gén lakások ban, színházakban, legtöbbször pedig a nyílt utcán készítették a felvételeket. Csak röviddel az első vi­lágháború előtt sikerült Max Úrban fiatal építésznek, az akkor legnépszerűbb színésznő, Anna Sedláöková férjének felépítenie a mai Ambassador-szálló átjárójának hátsó ré­szében az ASUM műtermet. A név a házaspár kezdőbetűi­ből áll. A műterem felszerelése: négy juplterlámpa, né­hány ívfény abban az időben fényűzésnek számított. AZ ELSŐ MEGHANGOSÍTOTT FILM 1913-ban Alois Weisner filmet készített Ladlslav Strou- peznicky „Rossz vér“ című egyfelvonásosából. A vállalko­zók, hogy fokozzák az érdeklődést, zenés felvételt készí­tettek hozzá gramolemezen, és az előadás alatt leforgat­ták a lemezt. AZ ELSŐ NEMZETKÖZI SIKER 1913-ban a bédsi nemzetközi film- és fényképkiállításon aranyéremmel (a legmagasabb kitüntetéssel) Jutalmazták Antonín Pech, Szent János napi búcsújárók“című filmjét. Antonín Pech öt évvel korábban alapította az első cseh filmvállalatot, a KINOFA-t. Ö volt a vállalat Igazgatója, rendezője és operatőre egyszemélyijén. 50 ÉVVEL EZELŐTT AZ ELSŐ SZOVJET JÁTÉKFILM Bár az első szovjet dokumentumfilm, a Szovjet Moszk­va bemutatására egy évvel korábban került sor, az első szovjet játékfilm csak 1923-ban jutott el hozzánk. Az L. N. Tolsztoj elbeszélése nyomán készült filmet 1923. szep­tember 15-én mutatták tie a prágai filmbörzén. Az elfo­gult burzsoá kritika is kénytelen volt fejet hajtani a nagy­szerű alkotás előtt, amelyet az Egyesült Allamo'-b ü az év tíz legjobb filmje közé sorolták. 45 ÉVVEL EZELŐTT MARTIN FRIC SZÍNRE LÉP Most forgatja Karel Stekiy a Barrandov stúdióban a „Ri- nocerosz" című filmet. Képünkön Helena Bleliárová és Svatopluk MatyáS a film szereplői. SIKER VELENCÉBEN Ebben az Időben mutatták be josef Rovensky „Folyó* című filmjét. Egy évvel később Karel Plicka Dalol a föld és Machata világhírű Extázásával együtt óriási sikert a- ratott az akkor még egyedüli velencei nemzetközi film- fesztiválom A film kapta meg Velence Arany Serlegét, a fesztivál legmagasabb kitüntetését. 30 ÉVVEL EZELŐTT FILMZENE SZÜLETIK Az első filmzenét Karel Weiss még 1920-ban írta. 1930- ban a Lucernában megtartott filmelőadást 36-tagú zene­kar kísérte. 1943-ban azonban létrejött Barrandovban a Fümgyári Szimfónikus Zenekar (FYSIO), amely a maga nemében egyedülálló intézmény volt Európában. Ma 69 tagja van, évente 27 filmhez játszik kísérőzenét, ezenkí­vül 50 kilométernyi magnetofonszalagot tesz ki a zene a rövid- és dokumentumfilmekhez. Ismét két pop-sztár. Miluika Voborníkevá és Vikiur Sodo­rna Jan Kater rendező filmjében. 1928-ban a prágai lapok hírül adták, hogy a liégi fivé­rek megkezdték az. Idei ötödik játékfilmjük forgatását. Ez akkoriba® figyelemreméltó teljesítménynek számított. A film forgatásával Martin Fritet bízták meg, aki ad­dig alkalmi színész, díszlettervező és forgatókönyvíró volt. így indult minden idők legnagyobb cseh filmrendezőjének a pályafutása. Életében kiözei kilencven filmet rendezett. Az említett film Jan Kleoande „Béla atya“ című nagy­sikerű regényéből készült. Ebben a filmben alkalmaztak Regina Rázlová és J1M Sárák a Kis kiruccanásokban. első Ízben trükkfelvételt. A Kavalírioa-féle műtereimben egy hatalmas vízágyú ontotta az esőt, és különféle fény­hatásokkal utánozták a villámlást. A trükk tökéletesen sikerült. 40 ÉVVEL EZELŐTT A CSEH HOLLYWOOD SZÜLETÉSE 1933-ban készült el Max Urban terve alapján, akiről e cikkben korábban már szó esett — a Barrandov filmstú­dió. Max Urban a cseh filmgyártás úttörői közé tarto­zott, jól értett a filmszakmához, így a Barrandov stú­dió is a legigényesebb követelményeknek megfelelően ké­szült, s ma Is a világ legmodernebb filmgyárai közé tar­tozik. Az első stúdió mindössze 640 négyzetméter területű volt. A mai Barrandov csarnokainak, stúdióinak és műter­meinek összterülete 9500 négyzetméter. Az első barrandovl film A Sziget-utcai gyilkosság Emil Vaohek „A férfi és az árnyék“ című nagysikerű detektívregénye alapján ké­szült Svatopluk Innemann rendezésében. Klubíőko nyomo­zó szerepét az akkor legfoglalkoztatottabb cseh színész, Jlndfcch Plachta játszotta. 25 ÉVVEL EZELŐTT CSEHSZLOVÁK ÁLLAMI FILM A háború utáni film történelem legjelentősebb eseménye ■ a filmgyártás államosítása volt 1945 augusztusában. A to­vábbi éveket Is az útkeresés jellemezte. Keresték a leg­megfelelőbb szervezeti felépítést, hogy a filmgyártás az új társadalmi viszonyok között a lehető legnagyobb mér­tékben szolgálja a népet. Ennek az útkeresésnek a vé­gén, 1948 küszöbén jött létre az egyesült filmgyártó vál­lalat a Csehszlovák Állami Film. A NEVELÉS SZOLGÁLATÁBAN Már az első köztársaságban különféle kedvezményekkel szorgalmazták a nevelő célzatú rövidfilmek vetítését. Így például nem kellett Illetéket fizetni érte. Az államosított filmvállalat azonban még ennél Is erélyesebb Intézkedést hozott a nevelőfllmek népszerűsítése érdekében. A tájé­koztatásügyi miniszter 1948 februárjában elrendelte, hogy minden egész estét betöltő film előtt nevelőhatású rövid- filmet vetítsenek. Ez a rendelet azóta Is érvényben van, és jelentős mértékben hozzájárult a rövidfilmgyártás fej­lődéséhez, nem utolsósorban pedig a közönség ismeretei­nek gyarapításához. ÜJ FILMHŐSÖK SZÜLETNEK A Februári Győzelem után az alkotók új hősök után néznek, akik a lehető léghűbben tükröznék új szocialis­ta valóságunkat. így születik meg számos világraszóló filmalkotás, amely azonban már nem történelem, hanem napjaink krónikája. Jana Brejchová a Dorottya királynő íjában. A cseh mese- filmek világhírnevet szereztek.

Next

/
Thumbnails
Contents