Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-12-18 / 51-52. szám
új ifjúság 7 Necpál — felkapaszkodom adombra, hogy az egész falut lássam. — Hol laknak Hrúzék? — kérdem egy legénykétől, aki Nec- paly utcáján szánkót húz maga u- tán. A fiú csak néz, néz rám, az- ,tán maga elé, képzeletében végigpásztázza a talut, de végülis nem hagyja magát megtéveszteni és határozottan tájékoztat: — Necpályban nem laknak Hrú- zokl Később egy idősebb nénit szólítok meg: — Mondja kérem, éltek Itt Hrú- zok? — Hrúzok? Nem, én legalábbis nem tudom, hogy valaha is éltek volna itt Hrúz nevezetüek. A nemzeti bizottság ajtaja zárva, azért az Iskola felé tartok. A tanácsterem melletti kis irodában Ondrej Sopkot, az iskola igazgató- helyettesét találom. Elmondom, a- zért jöttem ide, hogy Petőfi Sándor anyjának, Hrúz Máriának szülőfalujáról írjak. Ondrej Sopko tanító, aki nemcsak az iskola igazgatóhelyettese, hanem a falu nemzeti bizottságának az elnöke is, felélénkül és azonnal valami levél után kezd kutatni. Az 1972. november 23-án, tehát egy évvel ezelőtt a Petőfiéről ókév előestéjén Kiskőrösön, a költő szülővárosában keltezett !ePetöft Sándor — Ha az egyetlenegy, az is homályos dageroti- pián kívül a költö több hü képe is fennmaradt volna vél gyorsan megkerül, és én feljegyezhetem Kovács Györgyné tanítónő nevét, aki úttörői nevében hibátlan szlováksággal írt levelében annak az asszonynak a szülőfalujáról érdeklődik, aki a ma gyár költészet legnagyobb egyéniségét hordta a szíve alatt. Útközben volt elég időm. hogy többször is elolvassam és megkeressem azokat a verseket, amelyekben az anyjáról írt a költő. Azt kutattam, milyen lehetett valódi énje, milyen emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Látom, kevés az, amit majdnem kétszáz év távlatából össze .tud rakni a képzelet. Ebben azonban nem is vagyok Olyan egyedül, mert mint Dienes András, Hrúz Mária felderitője írja: ,„.. nincs senki, akiről a Petőfi-életrajzok kevesebbet tudnának, mint róla.“ „A szemtanúk, akik ismerték, azt mondják —> ugyancsak Dienes András szerint — hogy kicsi termetű asszony volt, sovány, sötét- szemű, arca hosszas, beesett, sárgásbarna, „hajzata éppolyan gazdag s fekete, mint a fiáé.“ Ha az egyetlen egy, és az is meglehetősen homályos dagarotí- pen kívül a költő több hű képe is fennmaradt volna és a rendelkezésükre állna, akkor talán könyebben boldogulnánk, hiszen, mint ugyancsak Dienes András megjegyzi: ...... külsejét, termetét, arcszínét, szemét, könnyed karcsúságát fia örökölte.“ Amit még megőrzött az emlékezet, hogy dalolni szeretett. Cseléd korában sokszor felmondták a szolgálatát, mert mosogatás közben egyre csak énekelt. Nos, ez a szelíd énekelgető cselédlány, ez a nagyszerű anya itt, Necpalyban látta meg 1791. augusztus 26-án, tehát több mint száznyolcvan évvel ezelőtt a napvilágot. — Én nem vagyok necpáli — mondja Ondrej Sopko —, csak húsz éve élek itt a faluban, de a necpáliak úgy tudják, hogy Hrúz János, Hrúz Mária apjának a háza nem messze a Fő tértől állt. Ma azon a helyen valami mű hely van. A Fő téröl nézve jellegzetes falusi házsor látható a kis épület mögött. Igazi szlovák falul A Nagy-Fátra alatt, a Túrőc völgyének szélére szorulva terűi el. Ott odébb a falu szélén, az erdők közé bújva, a sormogó patak partján néhány, egészen eredeti, gerendákból ácsolt, színesre festett, remek, népi építészeti emléknek is beillő parasztház található. Később a szánkőző, síelő, vlson- gó gyerekekkel felkapaszkodom a falu mögötti havas rétre, hogy az egész valut lássam. Az előbbi házak elvesznek, elrejtőznek a szemem elöl. és a falu látképéből két templom, néhány reneszánsz, barokk és újabbkori kastély, néhány meglepően nagy gazdasági épület és egy új modern iskola- épület emelkedik ki. A katolikus templom a legértékesebb, ezt a térképek is jelzik. A tizenharmadik századból való. gőt stílusban épült, és az átépí tések folyamán is megőrizte eredeti falfestményeit. Az első templom bár későbbi eredtű, nem érdektelen. Először Is itt található a híres Thurzó-oltár, másodsorban pedig azért, mert a helyén állott az a II. József korában fából készült evangélikus templom, ahol nemcsak Hrúz Máriát, Petőfi Sándor anyját, hanem kilenc testvérét Is megkeresztelték. Hrúz János parasztcipész és Jarabek Zsuzsanna ugyanis, mint ahogy Dienes András írja, evangélikusok s harmadíziglen is szlovákok voltak. Hiába gyalogolok fel a teplom- hoz, hiába Járom be az evangélikusok temetőiét, egyetlenegy fejfa, sírkő sem szől már a Hrűzok- ról. A tisztelendő úr, aki Idestova már harminc éve szolgál a parókián, szintén nem keresztelt Hrúz- gyerekeket. A anyakönyvekben, a- melyeket valamikor az ötvenes é- vek elején az állami levéltárban helyeztek el, előfordult még ez a név, de az is már nagyon régen volt. A tisztelendő úr viszont elvezet a Jusch-család barokk kastélyénak parkjába és megmutatja azt a helyet, ahol állítólag Hrúz Mária szülőháza állott volna. A faluban ugyanis tudni vélik, hogy Hrúz Mária itt ebben a kastélyban Is szolgált, de csak nagyon rövid ideig tartózkodott a községben, s később már nem is tért ide visz- sza. Felötlik bennem egy Petőfi-vers: / Mit nekem te zordon Kárpátoknak / Fenyvesekkel vadregényes tája! /Tán csodállak, ámde nem szeretlek, / S képzeletem hegyvölgyedet nem járja. / Vajon, ha legalább egyetlen egyszer Is eljött volna, ha egyetlen egyszer is idetalált volna, le- írta-e volna ezeket a sorokat? Kocsival, gyalogszerrel járta az országot, de ide nem jutott el. Mi több, ide soha nem is indult! Mi lehet ennek az oka? Nemcsak Petőfi anyja, hanem az egész család elköltözött volna a faluból? Ma már nem tudja senki, s talán nem is fogja sohasem megtudni, hiszen százötven, száznyolcvan évvel elzelőtti idők nyomában járunk, s azokból már nagyon sokat elfújt a szól. Necpál a múltban mindenképpen jelentős település volt, Túróc megye előkelő helységei közt volt a helye. Erről tanúskodik nemcsak a már említett két templom, kastély, hanem az úgynevezett latin iskola is, amely még a múlt század elején keletkezett a községben. Az iskolát később Túróc- szentmártonba helyezték át, de vajon nem járt-e Petőfi anyja ebbe az iskolába? A Petőfi-életraj- zok sokszor megírták, milyen kitartással és makacssággal taníttatta a fiát Petrovlcs István. De vajon milyen szerepe volt ebben az anyjána/k? Az iskolán kívül voltak a községnek malmai, szeszgyára, sörgyárai. Budapest részére főzték és szállították a sört meg a szeszt. A történelem azóta mérföldköves léptekkel haladt előre, s az egykor virágzó falu, vagy talán mezövároska, Túrócszentmárton szomszédságában egyre apadt, egyre fogyott. A korábban 2000 lelket is számláló község lakossága 1910-ben már csak 1085-öt számlált. Az 1980-as kiadású cseh szlovákiai községi statisztikai lexikon már csak 921 lakost mutat ki, és ez a szám még később is fogyatkozott. Miért? Egyszerű a válasz: a modem közlekedési eszközök útvonalai elkerülték a hegy lábánál megbúvó települést. Nem is olyan régen, a Szlovák Nemzeti Felkelés Idején kitüntette magát a község: — Necpál mindig híres volt haladó szellemiségéről. Már a munkásmozgalom hőskorában Is gyakran hallatta szavát, és a Szlovák Nemzeti Felkelésben is megállta a helyét, — mondja Ismét a nemzeti bizottság elnöke, majd így folytatja: — Itt volt Jegorov-par- tlzánparancsnok főhadiszállása, a visszavonulás után, mivel a Jusch- családból származott a francia partizánegységek tolmácsa, itt gyülekeztek a francia egység tagjai. A kőzsé végig támogatta a partizánokat — húsz lakosa vesztette életét — és csak nyolc nappal Banská Bystrica eleste előtt tudták elfoglalni a német csapatok. Ma a község a Szlovák Nemzeti Felkelésben betöltött szerepéért, szövetkezetének korszerű gazdálkodásáért, méltó elbírálásban részesül. Felépült a korszerű Iskolája, a község és környék egészségügyi központja, üzeletel, van óvodája stb. Necpál erdők-dombok közé szorult faluvégén, az egyik sziklába beleépítve ott lóg még ma Is egy kaimyl vastagságú lánc. Régen a hét hat napján klfeszltve azt hirdette ez a lánc, hogy tilos az erdőbe menni, tilos fát hozni. Aztán egy napon, rendszerint szerdán, leengedték, kioldották, és e- zen a napon hozhattak maguknak a falusiak fát. Most midez megváltozott... Németh István C somagolóüzem. Furcsán hangzik, de így van. Az üzem készen kapja a terméket. Nem más üzemtől, hanem a méhecskéktől. Ök a gyártók. Tőlük függ a terv teljesítés is. — Aki már régebben méhészkedik, elleshette a méhek csodálatos tulajdonságát — a munkaszervezést. A méhkirálynő parancsol. Így aztán minden méh tudja a kötelességét. Az egyik az a- nyát eteti, másik a petéket, vannak, akik vizet hordanak, vannak, akik virágport. De a bejáratra is vigyázni kell, és a kaptárban is rendet kell tartani. Minden méh pontosan tudja, hol a helye, nem létezik munkaerő-vándorlás. — Ki lehet bírni, ha belegondolok, hogy egy méhecske nyáron csak 30—35 napig él. — De azt már nem tudja, hogy mért csak ilyen rövid ideig? — Törvényszerűség. — Azzá lett. Szegény méhecske agyondolgozza magát. Képzelje csak, hogy egy kiló méz 50 ezer méhecske rakományából gyűlik össze — És hány virágról szedik ősze ezt « nevetséges mennyiséget? — Körülbelül ötmillió virágról. G laca Károly, a Medos 'igazgat 6 ja maga is méhész, édesapjától örökölte a szenvedélyt. El tudom képzelni, hogy úgy jár- kel a méhek között, mint mi, nem méhészek az emberek között. Az a gyanúm, hogy még a nyelvüket is beszéli... — Érzi az üzem a karácsony közeledtét? — A hajtás már októbernovemberben megkezdődött. Exporttervünket szerencsére már jóval előbb teljesítettük. Az üzemben nagyrészt lányok, asszonyok dolgoznak, s valamennyien olyan munkát végeznek, ami nem igényel különösebb szaktudást. Ezért nagy az üzemben a munkaerő vándorlás. Csak az idősebbek húzzák évekigiptal Lajos gyártásvezető mutatja be az ü- zemet. A csomagolást azzal kezdik, hogy két hatalmas kádban olyan Mézről, most? Remélem, ezt senki sem kérdi, hiszen karácsony van, és a méz, a hagyományos karácsonyi csemege egyetlen család asztaláról sem hiányozhat. Ebből az alkalomból látogattunk el a galántai Medosba. Szlovákia egyetlen olyan üzemébe, ahol mézet csomagolnak. I hőfokra melegítik meg a mézet, hogy folyik, akár a víz. Itt egyúttal tisztítják is. A csöveken keresztül már csak az aranyszínű folyadék áramlik; a távoli szemlélő akár sörnek Is nézhetné. A méz emberi kéz érintése nélkül kerül kis tégelyekbe, poharakba és pléhdobozokba, majd a mi asztalunkra. — Most áll a doboztöltő- gépünk. Nincsenek dobozaink. Szállítónk panaszkodik a gyártóra, a gyártó az a- nyagbiányna, de a mí gépünk azért továbbra Is csak áll, és csak akikor lndíthat- liatjuk el, ha valami csoda révén dobozokat kapunk. A- kár ax égből Is elfogadnám. A csomagolást a méz súlya határozza meg. Csomagolnak 30 grammos, negyedkilós és félkilós dobozokba, külföldre 39 kilós dobozokba is. — Es ugye kétféle méz — mondom, amikor látom, hogy az egyik gép világos, a másik pedig sokkal söté- tebb árnyalatú mézet csomagol. — A világos méz a nektárfajták családjába tartozik, a közvélemény csak a- káaméz néven ismeri, a sö- tétebb színű . mézet az erdők virágainak kelyheiből szedik össze a méhek. — Melyik Jobb? — Más-más az illatuk és az ízük, nekem mindkettő egyaránt ízMk. Megtudom, ml Is tulajdonképpen a méz. Négyötöd része cukor, pontosabban glukóza, egyötöd része víz. A méz a könnyen emészthető táplálékok közé tartozik, kevés Bi, B2 vitamint Is tartalmaz. A legrégibb csemegék közé tartozik. Rendkívüli tápértéke miatt a rómaiak és a görögök két 6- rával a harci ütközet előtt mézet adtak katonáiknak. Ennyi Idő elég volt ahhoz, hogy a méz felszívódjék a vérbe. S zlovákia 32 ezer méhészétől a gailántal üzem évente 3200 tonna mézet vásárol fel. Ennek még a felét sem fogyasztják el a ml gyerekeink, háziasszonyaink. A csehszlovák méz- termelés kétharmad része exportra megy. — Sokan azt hiszik, hogy a hozzánk beszállított mézzel valamit csinálunk. Tisztítjuk. Ennyi az egész. Semmit sem adunk hozzá, de nem is veszünk el. A méz olyan, mint a bor: állandóan dolgozik és nem szívleli magában az Idegen anyagokat. — Tehát úgy is mondhatnánk, hogy a méz minőségéért egyedül a méhecske felelős? Az üzem Igazgatója mosolyog kérdésemen, és válásra hasonló hangnemű. — A méz a fogyasztók szájaízét megédesíti. Nekünk sokszor még az életünket is megkeseríti. Nem hiszi? Legyen az üzem vezetője egy napig, meglátja... Nem lettem és nem Is hiszek a keserű mézben. Azt tapasztaltam, hogy az üzem dolgozói szeretettel és kedvvel végezték a munkájukat. Becsületesen, méhszorga- 1 ómmal. És hogy problémáik vannak az anyag utánpótlással? Csak ott nincsenek problémáik, ahol semmi sem történik. —z— Valahol ttt volt Hráz Máriána/c, Petőfi Sándor anyjának a szülőháza
