Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-12-18 / 51-52. szám

6 új ifjúság

A hatalmas asztalnál 12 asszony. Bármelyiket megkérheted, hogy fújjon neked csillár nagyságú gömböt.

EGÉSZ ÉVBEN KARÁCSONY

U

an néhány olyan vállalatunk, melynek alkalmazottai egész éven át a karácsonyra dolgoznak. Nem az erdészekről és nem Is a csokoládégyárosokről lesz sző az alábbi riportban, hanem karácsonyfadísz-készítőkről.

„A karácsonyfáról hiányozhat a szaloncukor, a csokoládé, a gyertya, de a csillogó dísz nem. Az; ‘eszí a fenyőfát karácsonyfává..."'

Férfiak ehhez nem értenek

Bólogatok, mert Novák Etel, a Stítníky (csetnekt, rimaszombati járás) Gemer karácsonyfadíszeket gyártó műhelye mesterének szavai Igazságot tartalmaznak.

Novák Ételről megtudom, hogy a műhely létezése óta Itt dolgozik. Míg mester lett, a műhely minden munkahelyén átment. Ismeri az egész gyártási folyamatot. Volt üvegfúvó, ezüstöző, mintázó, de csomagoló Is.

— Azon csodálkozik, hogy tizenhat éve Itt dolgozom? Nem tudnám hirtelen összeszámolni, hányán vagyunk itt a szövetkezet megalakulása óta...

— Csupa asszony, ugye?

— Igen, honnan tudja?

— Próbáltak már férfiakkal dolgozni? Ha igen, ugyan mennyi volt a selejt?

Mindketten nevetünk. Az üveggel, a félmlllmétemyi vastagságú anyaggal csak finom, érzékeny asszonykezek hivatottak dolgozni, ök keltik életre a csupasz üveNovák Etel, a műhely mestere: „Bármelyik dobozt felnyithatom, nincs selejt“

get, a díszeik az asszonyoktól kapják szépszégüket, költőiességüket, zenéjüket.

Majdnem „fújtam“

Megmutatom hogyan dolgozunk... akár ki is próbálhatja az üvegfúvást.

Hát persze, hogy kipróbálom, gondolom magamban, és csak akkor száll el minden bátorságom, amikor egy nagy terembe lépünk, ahol vagy tizenöt asszony gázláng felett olvasztja az üvegcsöveket. Hogyan is fújhatnék ennyi szakember szemeiét tára?

Figyelek. Tehát az első a forró- sítás, a rudakat forgatni kell a láng felett, de meddig?

— Nem percekre mérjük az 1- dőt. Az asszonyok ezt egyszerűen megérzik.

— És mennyi Ideig fújják a gömböket?

— Az Is művészet. A különböző nagyságú díszekhez különféle vastagságú üvegcsöveket használunk és asszerint kell beállítani a tüdőnket Is. Mondom, Itt minden a gyakorlaton, a megérzésen alapszák. j

Megtudom, hogy ezek az asszonyok 1973-ban csak egyetlen egyszer nem kaptak prémiumot: januárban. Nem Is kérdem, hogy miért. Hallgatagok. A műszak reggel hattól dolgozik, a váltás csak kettőkor jön. A mester azt mondja, rajtuk, épp itt, ezen a műhelyen múlik a termelés. Ná- _____________l------------------------luk kezdődik minden. A többi munka már sokkal egyszerűbb, szaporább, gyorsabban megy.

— Na megpróbálja? — kérdik tőlem.

Már látom az összeégetett kezem, és a valamit, ami mindenhez hasonlít, csak a krácsonyfa díszhez nem.

— Inkább maradok a újságírásnál.

Boszorkánykonyha

Kinn havazik, de itt Bakos Erzsébet munkahelyén télen-nyáron tárva az ablak. Ezt a műhelyt e- züstmühelynek nevezik.

Titkot tudok meg — mert erre figyelmeztetnek —, ez ezüstkeverék vegyi összetételének képletét, de sajnos túl hosszú a név és bonyolult, úgyhogy azonnal kimegy a fejemből. Inkább nénit figyelem, mint változtatja át az átlátszó ü- veggömböket csillogó ezüstgömbökké. Egyszerű művelet: a gömbökbe pár csepnl ezüstfolyadékot enged, meglőbálja és kés2. Hiába várok valamilyen boszorkányságot, semmi.

De visszatérek a nyitott ablakhoz.

A kis üzem minden műhelyében szennyezett levegőt lélegeznek be az asszonyok. Vagy a propán-bután gőzét, vagy Itt a salétromSav- vegyij letek gőzét, vagy odébb az oxidálódott festékgőzöket. Ezért mindenütt a nyitott ablak, mert sajnos a szellőztető berendezés

nem győzi tiszta levegővél ellátni a termeket.

Kezek dicsérete

Sehol egy gép, még a legprimitívebb sem.

— Ezt a munkát az egész világon kézzel végzik. Már próbáltak valahol egy gépet beállítani a termelésbe, de baj volt a díszek rögzítésével. A gép vagy össze- roppantotta, vagy a gyönge rögzítés és a mozgás következtében a díszek lepotyogtak a szalagról. Nagyobb volt a kár, mint a haszon. Ml úgy döntöttünk, hogy kitartunk asszonyaink mellett.

Ebben a műhelyben mintázzák a díszeket. Hullámok, csillagok kerülnek a gömbökre, vagy egyszerűen csak színezik őket. Az állat- . figurák is itt öltenek arcot, a hóember botot kap, a mackó kötényt.

Nincs semmiféle előrajzolás, az asszonyok azonnal ecsettel festenek, hihetetlenül gyorsan — teljesítménybérben dolgoznak.

— Volt úgy, hogy otthon még a krumplit Is így, ilyen díszítéssel tisztítottam. A kezem önkéntelenül rájárt — mondja Gál Margit, a műhely egyik rajzolója.

Napközben egy műszak alatt nehéz áttérni más mintára, legjobb, ha az asszonyok egész nap ugyanazt a múltát rajzolják, magyarázza Novák Etel.

— Milyen nagyságú gömbökkel dolgoznak a legszívesebben?

— A 9—12 centiméter átmérő- jűekkel. Ilyenek a leggazdaságosabbak az üzem, de a ml számunkra Is — mondják az asszonyok.

Én még hozzáteszem, hogy a vásárlók is ezeket keresik a leginkább.

Végre egy gép

Felfigyelek, mert zakatolást hallok, és a zaj nem hasonlít sem az írógép, sem a traktor zajához. Egy gép, az egész üzem egyetlen gépe: csíptetőgép. Megtelő formájú papírból dobozokat készít. Rendkívül fontos feladat, amely még pár évvel ezelőtt megoldatlan volt. Akkor a díszek szállítására nem sok gondot fordítottak, mert a dobozok előállítását nem tudták beleszámítani a gyártást költségekbe, tgy aztán elég furcsa volt az út a vásárlókhoz és * főleg rövid: a díszek fele már a vasútállomásokon tökrement.

Problémáik azért Itt Is vannak. Gloéeik Qlga nemcsak csomagol, hanem ráilleszti a díszekre azt a

Gloöek Olga: „Atálloin a munka időt, mégsem érzek fáradtságot. Pihenésre lesz idő karácsony után is.“

kis kalapocskát, amelybe aztán mi zsinórt fűzünk.

— Éppen a ka lapocskákkal van

baj. Vagy nagyok vagy kicsinyek és összeroppantják a gömbök nyakát. Sajnos, csak egyetlen szállítónk van, így el kell fogadnunk, amit ad.

— Tudna jobb megoldást?

Igen, — de a választ ismét a

mestertől kapom.

— Tulajdonképpen az igazgató elvtárs feleségének a találmánya. Horgolt kalapocskák. Én még nem próbáltam, nem tudom menynyi ideig tartana előállításuk, és hogy gazdaságos lenne-e, de hogy jobbak, mint ezek a pléh bői készültek, az biztos.

Az üzem a világ 13 államába exportál. Exporttervüket már szeptemberben teljesítették. Ennek ellenére az asszonyok most is hajráznak. Gyártmányaikra most, közvetlenül karácsony előtt van a legnagyobb szükség.

A fenyőfadíszek nem tartoznak fontos gazdasági termékeink közé, csupán pillanatnyi romantikát kölcsönöznek az éleltünknek és arra ösztönöznek, hogy elgondolkozzunk a szépség felett és azok felett, akik karácsonyfadíszt készí- 1 tették. Akik riportunkat elolvasták, bizonyára tudják, hogy minden dísz legalább négy asszony kezén ment keresztül.

Zácsek Erzsébet

Mészáros György, fia és Bari Károly költő.

Mi leszelha nagy leszel?

A fenti mondatot nagy előszeretettel kérdezgetik a kíváncsiskodó felnőttek a gyerekektől. Mire aszok csillogó szemmel, kiptrosodő arccal, szinte gondolkodás nélkül sorol fák az általuk Ismert foglalkozásokat. Talán csak elvétve találunk o- lyant, aki bámulatba ejti a kérdezőt, mert olyasvalamit mond, amit talán még ők sem ismernek, mondjuk ciganolőgusi pályát.

Ugye kevesen tudjuk, mit ts jelent ez a szó. Hiszen nem olyan gyakori kifejezés, mint az autó, űrhajó, vagy akár a holdkomp.

Mit is Jelent a clganológus, vagy ahogy a kissé Jártasabbak mondják, a ciganlsta szó? Valljon róla, önmagáról és munkájáról Mészáros György egri clganológus.

— Minek a hatására és mióta foglalkozik cigányokkal?

— Pontosan 1962 óta foglalkozom cigánykutatással. Az a falu, ahol születtem és gyermekkoromban (10 évig) nevelkedtem, már a háborút megelőző években ts tele volt cigányokkal. Itt láttam először azt a borzalmas, nyomorúságos életet, amelyből önerőből már akkor sem láttam szabadulást. Segíteni akartam és akarok. Megtanultam a nyelvüket is.

— Hogyan sikerült elsajátítani a nyelvüket? Tudomásom szerint cigány-magyar, Illetve magyar-cigány szótár nincs.

— Valóban nincs ilyen szótár. Több hónapot töltöttem közöttük. Jegyzetelni nem engedtek. Velük éltem, laktam. 1967-ben dr. Hutter Miklós tanszékvezető egyetemi tanárral együtt ki is adtuk a leíró nyelvtant.

— Tehát ez volt az első velük kapcsolatos könyve. Azóta hányat jelentetett meg?

— Ezután több munkám látott napvilágot, íme: Lovari Texte aus Ungaron, Four Hugarian Gypsy Songs, Cigány népköltészet, Heves megye cigányságának nyelve és alakata, Cigánydialeláusok Magyarországon. Nemrégiben fejeztem be, fejtettem meg — gráf it ceruzás, alig olvasható — Csenki Sándor híres cigánykutató hagyatékát: a háborút megelőző Idők cigány me- segyűjtését cigány nyelven.

— Bizonyára szólt már a jövöre vonatkozó terveket ts.

— A Hutterer-Mészáros-Vekerdt trió már megkezdte egy nagy cigány-magyar, Illetve magyar-cigány szótár öszeállttását. A tervezett kiadási év 1974.

— Ennyi munka mellett jut ideje a magánéletre ts?

— Igen. Elmúltam már 37 éves, de most érzem csak magam igazán fiatalnak. Nős vagyok, van egy 8 éves kisfiam ts, Róbert. Valamelyest már ö ts megtanult cigányul, hiszen rendszeresen magammal viszem gyűjtő utatimra. Eletemet eljegyeztem a cigánykutatással. Nem könnyű munka. Rengeteg — több kilométer — magnószalagom van feldolgozatlan anyagokkal. Igyekszem megmenteni a mának és a holnapnak a cigányak néprajzát. Az én gyűjtésemre támaszkodva szerkesztette Csemer Géza — aki maga Is magyar nyelvű cigány, de végzett rendező a Magyar Állami Operaházban — és rendezte Simon Zsuzsa az irodalmi Színpadon a „Hej, cigányok“ című zenés játékot, amely nagy sikerrel ment már három évadban. Az égést zenés játék eredeti cigány nyelvű gyűjtés [fordításban adják elő) bemutatja a cigányok sorsát születésétől a haláláig, tehet sírni, nevetni és a jellegzttes cigánytáncok hatására „megörülni“. Igen. Megőrülni. Tavaly ts gyűjtöttem Tiszavasváriban (Szabolcs megye) olyan eredeti cigány melódiákat, hogy lúdbörös vagyok akárhányszor hallgatom is meg. A He), cigányok hazai sikerére felfigyeltek Jugoszláviában és a Szovjetunióban ts.

Egyébként személyes ismerősöm és jó

barátom Bari Károly, a fiatal cigány költő és Balázs János, a nemrégiben felfedezett cigány festőművész is.

— Az emberek maguk között Is megkülönböztetik az egyes cigány fajtákat: az o- láhcigányokat és a fehér cigányakat. Ez tudományos alapon hogyan nyilvánul meg?

— A magyarországi cigányokat három csoportba osztjuk: cigány nyelvűek; ezen- belül oláhcigányok. Ök a XV. században Románián, illetve a Havasalföldén keresztül főttek be hazánkba, sok lexikális elemet átvéve. Fó- és elit dialektusa a lovari, lócsiszár;

— kárpáti vagy magyar cigányok. E- zek nem a Havasaljoldön át főttek be Mar gyarországra, hanem Horvátországon és Szibérián keresztül. Ebből következik, hogy nyelvükbe a román helyett a szláv elemek kerüllek. Ma már a lovari cigány dialektus leuralkodása következtében majdnem teljesen háttérbe szorultak, nyelvükbe ts igen sok pláhcigány szó került, vagyis az eredeti ind ősi szavak mellé szerb és szláv mellett, pontosabban helyett, románból o- láhba került „elcigányosított" szavak dominálnak;

— román nyelvű cigányok: eredeti nyelvüket a román nyelvű nyelvterületen történt hosszabb tartózkodás során feladták, megtanultak románul jhasonlóan, mint a magyar anyanyelvű cigányok), de igen sokan, főleg a háborút megelőző években, sőt már a 20-as évek végén, tömegével jöttek át Magyarországra. A románon kívül természetesen ma már magyarul Is beszélnek. Főleg teknőkészítéssei jfakanál, evőkanál) stb. foglalkoznak.

— Vajon volt-e és jelenleg van-e himnuszuk és zászlajuk a cigányoknak?

— Nem hiszem, hogy lett volna zászlójuk és himunuszuk. Az őshazában — Indiában — azonban feltétlenül lehetett. E- gyébként tavaly fogadtákl el a londoni ci- ganológus kongresszuson zászlónak a következő lobogót: téglalap alakú, ketté osztott terület, felül égszínkék, alul fűzőid, középen kocsikerék tüzvörös körben. A kerék vonalat feketék. Indulót, ha úgy tetszik, himnuszt, ugyancsak ezen a kongresz- szuson fogadt el.

Benge Klára