Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-12-11 / 50. szám

10 új ifjúság A KOMSZOMOLSZK AJA PRAVDA BORISZ PANKIN, A KOMSZOMOLSZKAJA PRAVDA FŐSZERKESZTŐJE VÁLASZOL KÉRDÉSEINKRE Moszkva egyik legnagyobb és legforgalmasabb útja, a zöldlombú fák övezte Leningrád sugárút kö­zelében található a Pravdának, a legnagyobb szov­jet újságnak a kiadóvállalata. Ugyanez a vállalat jelenteti meg a szovjet ifjúság legelterjedtebb, leg­népszerűbb lapját, a Komszomolszkaja Pravdát is. A „Komszomolszkát“ — ahogy olvasói a lapot becé­zik — méltán tartják a legfontosabb ifjúsági sajtó­terméknek. (Befejezés) M inthogy fiatal olvasóinkat állan­dóan foglalkoztatják erkölcsi kér­dések, s nem is lehet, hogy ezek ne érdekeljék őket, gyakran í- runk ilyenekről. Nem akarom fel­sorolni az összes olyan rovatun­kat, amelyben ilyen vagy olyan módon táirsadalmi-erikölcsi és etikai problémákkal foglalkozunk. Elég, ha annyit mondok, hogy az olvasók rendkívüli érdeklődéssel, viha­ros vitaikészséggel fogadják az ilyen cik­keket. Arra a vitára gondolok .például, a- mely „A jóneveltségre nevelésről“ folyt. A vita egy népszerű szovjet színész és egy író párbeszédével kezdődött, és eredmé­nyeképpen több ezer hozzászólás érkezett szerkesztőségünkbe. Komoly és jól érvelő levelek, melyek a fiatalok személyes és kollektív tapasztalatait tükrözték. Az ilyen tömeges hozzászólások révén nemcsak az olvasók véleményét, hanem magúkat az olvasókat is alaposabban meg­ismerhetjük. Itt az újságírónak segítségé­re siet a szociológus. Közreműködésükkel alaposan elemezzük postánkat, megállapít­juk olvasóink foglalkozás és életkor sze­rinti megoszlását, érdeklődési körüket stb. Ez a tudományos megközelítés eredmé­nyesnek bizonyult. Minél mélyebben és ko­molyabban ismerjük meg olvasóirtk világ­szemléletét, annál jobban tud megfelelni lapunk az olvasók már említett magasabb igényeinek. A fiatalokban ezernyi „miért“ és „ho­gyan“ fogalmazódik meg nap mint nap. Érdekli őket a mai divat, világos és tar­talmas választ várnak arra, miképp hat a tudományos-műszaki haladás a szakképzés során felmerülő követelményekre, tisztázni akarják, mi a különbség egy olyan sok­ra kötelező fogalom, mint a haza, vala­mint a szülői ház szőkébb fogalma között. OlViasótnk szigorú bírók a szeretet és gyűlölet dolgában, a barátság kérdésében és sok másban. Még amolyan .elsősegély- szolgálatunk is van. Lapunk kötelességé­nek tartja, hogy azonnal válaszoljon a vész­jelzésekre, védelmére keljen a rendes em­bereknek és észiretérítse azt, aki bánt má­sokat. Így hát bőven akad dolga munka­társainknak. — Kérem, szóljon befejezésül a külföldi ifjúsági lapokról, a Komszomolszkaja Prav­da barátairól. — Hát erről csaknem ugyanolyan nehéz röviden beszélni, mint a szovjet Ifjúsági sajtóról. A szocialista országok Ifjúsági lapjaival, munkatársaival különösen szoros kapcsolatban vagyunk. E kapcsolatok rend­kívül sokoldalúak. Küldöttségeket küldünk egymáshoz, cikkeket adunk egymásnak, rendszeresen kicseréljük tapasztalatainkat. A lapok szerkesztői és külpolitikai rovat­vezetői minden évben baráti eszmecserére gyűlnek össze, megállapodásokat kötnek kö zös akciókról stb. Az utóbbi időben pél­dául a berlini VIT-tel kapcsolatban sok ér­dekes sajtóakciót rendeztünk az NDK-ban megjelenő Junge Welt című ifjúsági lappal közösen. Csak egy, példát említek. 1945 májusá­ban Drezda környékén ' egy éhes, rongyos kisfiút találtak a szovjet katonák. Klaus- nak hívták. Mi lett később Klausszal? — erről érdeklődött szerkesztőségünkhöz írt levelében B. Bulgakova, aki akkor mint á- po’.óno elsőként gondoskodott a kisfiúról. Bulgakova asszony levelét és Klaus akkori fényképét a Komszomolszkaja Pravdában és és NDK-ban megjelenő Szovjet Sajtó című bulletinben is közzétettük. Nemsokára meg­tudtuk, hogy Klaust Viktor Zeijon-ij szovjet tiszt fogadta örökbe. Ma Vologya Zeljo- rtijnak hívják, Ukrajnában él, hegesztő lett belőle. Vologya az NDK-ban — 27 év után — találkozott édesanyjával, Dorothea Etz- rodt-Aondttal. Szerkesztőségünk Kék termé­ben aztán összejött mindenki, ak-i-nek- csak köze volt Klaus-Voiogya sorsához. Lapunk és a junge Welt is részletesen beszámolt arról, hogyan sikerült felkutatni Klaust, bemutattuk a Zeljonij családot, a- mely fiává fogadta és felnevelte öt, és ír­tunk a német és szovjet földön történt megindító találkozásról is. A-Z NDK televí­ziója filmet is készített a történetről „A Vologya nevet kapta“ — ez a film dime, így vált közismertté ez a történet, mely jól példázza a szovjet emberek humaniz­musát a Nagy Honvédő Háború idején és a béke napjaiban. Az FDJ Központi Tanácsa Viktor Zeljonijt és Vologya Zeljonijt meghívta Berlinbe a X. VIT-re. Újságíró kollégáinkkal együtt . szolidari­tási kampányt folytattunk és folytatunk ma is a hős Vietnam ügye mellett. Az: agresz- szió éveiben „A harcoló Vietnamért‘:‘: jel­szóval végeztek társadalmi munkát a szov­jet fiatalok a kommunista szombatokon és vasárnap okon. Ma ez a jelszavuk: „Az é pülő Vietnamért“. A moszkvai, a lenitngrá- di, az ukrajnai és a belorusziai kom-szamo- listák kezdeményezésére az egész Szovjet­uniót átfogó kampány bontakozott ki „A szovjet Ifjúság a vietnami fiatalokért“ jel­szó jegyében. ■ • ' A Komszomolszkaja Pravda az internacio­nalista barátság és a felszabadulásért küz­dő népek Iránti testvériség szellemében neveli a szovjet fiatalokat, ezért különösen sokat írtunk a vietnami fiatalok harcáról. Ma is gyakran írunk azoknak az országok­nak a fiataljairól, ahol folytatódik ez a küzdelem. «V • >li A # i •• ++ Dicső mult - fenyes jovo India gazdasági fejlődése és a csehszlovák-in diai kapcsolatok Indiának, az egyik legrégibb szerű beruházási politikára vo- vilizácló országának újkori naíkoznak, és széleskörű álla- történelmét a haladás és a fej- mosítást kezdeményeztek, a- iődés jellemzi, amely 1947-ben, mely a nagyipart, a bankokat, a függetlenség kikiáltásával biztosító társaságokat érinti, kezdődött. A múlt felemlő em- Az indiai gazdaság fejleszté- lékel mellett egyre jobban kör- sének széles körié kiterjedő vonalazód-nak az ország általa- programjában fontos szerepet kulésára irányuló erőfeszíté- tölt be a tudomány, a tudomá­sok. A gazdasági életben mind nyos kutatás. Olyan mozzanat erőteljesebb az állami ellenőr- ez, amely elsősorban a me­zesre irányuló törekvés. Az dem ipari társadalmakra jel- Indira Gandhi vezette kormány lemző, s nem kétséges, India civilizáció országának újkori minden Igyekezete arra irá­A híres Vörös erőd Delhiben. Itt tartotta beszédét Indira Gandhi asszony és Husák elvtárs. nyúl, hogy modern ipari tár­sadalommá váljék. Más járható út nincs is a világa egyik leg­nagyobb és második legnépe­sebb országa ©lőtt. Még 1958-ban hozott kor- mányhatározattai teremtették meg a szakkáder képzés állap­jait. Az egyetemeken új fakul­tásokat hoztak létre, laborató­riumokat létesítettek megfele­lő felszereléssel. Az egész tu­dományos kutatótevékenységet az állami Ipar és más gazda­sági részlegek tervszerű fejlő­désével összhangban bontakoz­tatták ki. Számos neves szak­ember dolgozik ma olyan inté­zetekben , laboratórium okban, mint például Delhiben az Or­szágos Fizikai Laboratórium, Bombay mellett Trombayben a Bhabha Atomkutatási Központ stb. A tudományos-műszaki forra­dalom nemcsak a gazdasági fejlődésre, hanem a lakosság életére is óriási hatással van. Gyárak és üzemek épültek, a- melyekben az emberek korsze­rű módon folytathatják^ régi, hagyományos mesterségeket, s ezzel együtt az ipari munká­sokká lett egykori kézművesek tudatában is változások álltak be. A főváros lakosságának jó­részét az ott működő gyapot- feldolgozó-, kötöttáru-, konfek­ció-, gyógyszer-, üveg- és por­cé lángyárak foglalkoztatják. A Bombay közelében működő atomkutatási központ, — amely Bhabhának, a neves indiai a- tomtudósnak a nevét viseli — három reaktora annyi rádioaik- tív izotópot termel ma, ameny- nyt teljes mértékben kielégíti a nemzeti igényeket, sőt ex­portlehetőségekét is biztosít. Az indiai gazdaság szükség­letéi és növekvő lehetőségei egyaránt ösztönzik ai '.ország részvételét a világ gazdaságii életében. Az országnak már hagyományosan jő gazdasági kapcsolatai vannak a szocia­lista táborral, köztük elsősor­ban a Szovjetunióval és ha­zánkkal. A szocialista orszá­gok közül a Szovjetunió után Csehszlovákia az ország legna­gyobb gazdasági partnere. Ha­zánk az első országok közé tartozott, amelyek az indiai függetlenség kikiáltása után mindjárt árucsere-forgalmi szerződést kötött a fiától köz­társasággal. 1953-ban létrejött az első csehszlovák-indiai ke­reskedelmi szerződés, s a ké­sőbbi években a két ország egyre gyarapodó kapcsolatait hosszú lejáratú szerződésekkel biztosították. 0 rszágaink á r u c se re - f orgal ­AZ EMBEREK JOBBAN BÍRTAK Tudományos és sport jellegű megfigyelések céljából 11 fiatalból álló csoport vágott neki a Kara-Kum és Kizil-Kum sivatagnak. A csoport tagjai gyalogszerrel szelték át a két sivatagot, összesen 1600 km-t, éleliemtartalékukat és felszerelésüket teveháton szállították. A 46 napig tartó menetelés után a vállalkozó kedvű expedíció vezetője ki­jelentette, hogy ennyit se vett volna igénybe az út, csak­hogy a tevék mindegyre elfáradtak, s így a fiatalok kény­telenek voltak gyakori pihenőt tartani. Úgy látszik napjainkban a modem szállítási eszközök által, „mellékvágányra“ szorított tevék elszoktak az ilyen hosszú- utazásoktól. Vlagyimir Didenko, az expedíció ve­zetője meg akarja ismételni a „kirándulást“ ugyanazon az útvonalon, azzal a különbséggel, hogy éle lem , és víz nélkül indulnak el; a sivatag szegényes növényvilágából, és az itt-ott előbuggyanó forrásokból fedezik majd szük­ségleteiket. Az igaz, hogy már a ró- maiaik feltalálták a posta­kocsit, a mai taxi ősét, de ha utasai unatkoztak, leg­följebb a kocsis megkopott anekdotáit hallgathatták vé­gig. Ma amikor a világvá­rosokban csúcsidőszakban valósággal megbénul a köz­úti forgalom, az utasok nagy örömmel fogadják a beépített minivízort. így nem érzékelik az idő múlá­sét. MÁGNESÉRZÉKENY FOLYADÉK A Belorusz Tudományos A- kadémia Hő- és Tömegcsere- kutatő Intézetének egyik la­boratóriumában ferromagneti- tet tartalmazó folyadékokkal Is kísérleteznek. A ferromag- nettt a vashoz hasonlóan mág­neses tulajdonságú. A labora­tórium munkatársai szerint a ferromágneses folyadékok se­gítségével megoldható lesz a tengerek és óceánok megtiszt- tftása az olajszennyeződéstől. Például petróleum alapú fer­romágneses folyadékot por- lasztanak el a szennyezett vízfelület fölött, majd a ki­ömlött olajjal együtt mágne­sekkel összegyűjtik. m ma az utóbbi években elérte találóan megfogalmazta; á az évi 800 millió rúpiát (100 csehszlovák szakemberek meg- rupia 73,75 kor.]. India különö- tanították az indiaiakat arra, sen nagyra becsüli azt a tátno- hogy mindkét kezüket, sőt a gatást, — és ezt Indira Gandhi fejűket Is használják, asszony is hangsúlyozta Husák A csehszlovák-indiai gazda- elvtárs látogatása alkalmából sági együttműködés további — amelyet az ország Iparosi- fontos jellemvonása, hogy lá­tásában nyújtottunk. zárólag az indiai állami szek­Az ország függetlenségének torra szorítkozik. Ezzel is kikiáltása óta szakeimbereinik messzemenően támogatjuk In.- mintegy 60 üzemet építettek dtra Gandhi kormányának gaz- Indiában. Csupán az utóbbi é- dasági politikáját, amely a ma­vekben több mint kétezer in- gánvállalkozás korlátozáséra diai szakembert oktattunk ki. törekszik, hazánkban a különböző műsza- Husák elvtárs legutóbbi in­ki berendezések kezelésére, diai látogatása, amely során ú- Mint ahogy S. C. Vadéra, az jabb hosszú lejáratú gazdasági ugyancsak csehszlovák segít- szerződést Írtak alá, minden séggel épült hatalmas ráncsl bizonnyal hozzájárul a kétolda- iparvállalat (22 ezer embert hí kapcsolatok további elmé- foglaikoztat) vezérigazgatója Ivüéséhez. P. L. jgft■ . r ' , f :. J.;. 1 - >■ " - , | India megszámlálhatatlan kulturális kincseinek egyike, az agrai mauzóleum. A világ nyolcadik csodájának is ne­vezik. PRIPUTEN felvételei A SKYLAB űrlaboratáriuui mini ürkonybája látható a képen. Mindegyik űrhajósnak külön kis konyhája van, amelyben három fogásos reggelit, ebédet és vacsorát készíthet magának, mégpedig a legkedvesebb ételéből. A napelemek energiájával működtetett okos kis konyha süt. főz, sót: az űrhajósok Ivóvizét is “felszol­gálja“. ESOKÖPENY A FÖLDRE A Leningrádi Agrofizikai Intézet munkatársai szintetikus kaucsuktejből készült fólia alkalmazását javasolják a szél és az eső talajpusztító hatása ellen. A hártyával borított kísér­leti terepen kitűnő volt a termés, s ami a legfontosabb a ta­lajnak az a vékony termőrétege is megmaradt, amelyet ko­rábban a szél el szokott hordani. A talaj felületére sűrített le­vegővel porlasztják rá a szintetikus anyagot — ez bizonyult ugyanis a leggazdaságosabb módszernek.

Next

/
Thumbnails
Contents