Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-12-04 / 49. szám
A céltudatos munka a siker alapja (Beszélgetés Jozef Mendel mérnökkel, a Trebisovi (Tőketerebesi) Járási Nemzeti Bizottság elnökével) II. Rákóczi Ferenc portréja 1705-böl. W Tőketsrsbesen a műemlékvédelem és a műemlékek kihasználásának , új koncen- cióját dolgozták ki. Ennek kapcsán kérdeztük meg Jozef Mendel mérnököt a járási nemzeti bizottság elnökét, milyen elképzelései vannak a járás területén talái- hatö műemlékeket illetően? — A járás területén jelenleg négy rendkívül fontos műemléket tataroztunk. Ezek közül az egyik legjelentősebb a borsi kastély. Munkánkat a Preäovon (Eperjes) székelő kerületi műemlékvédelmi központtal együttműködve végezzük. Az a szándékunk, hogy olyan statútumot dolgozzunk ki és léptessünk életbe, amely egyaránt védené a járás természet! szépségeit és a járás területén fellelhető műemlékeket. N Mindnyájan tudjuk, hogy a borsi kastélyban született II. Rákóczi Ferenc, a Hahsburg-eHenes felkelés nagy vezére. Mik a terveik és elképzeléseik ezzel a kastély- iyal? — A borsi kastély a helyi nemzeti bizottság tulajdona, javításának költségeit az SZSZK Kulturálisügyi Minisztériuma fedezi. Egyes javítások — a tetőzet javítása —- már befejeződtek. A már rendbe hozott helyiségeket, a történelmileg Is értékes bútorok tárolására használjuk fel. A tatarozás befejezése után II. Rákóczi Ferenc emlékszobát szándékozunk berendezni az é- püietben. E A távlati tervekben milyen más műemlékek védelmezve, tatarozására gondoltak? — Ezek közé tartozik a református egyház épülete Le les zen. Ez az épület közvetlenül a Szlovák Műemlékvédelmi és Természetvédelmi Hivatal felügyelete alá tartozik. Az épületben ugyanis a XIV. század első feléből származó értékes gótikus festményekre bukkantak. Továbbá ide sorolnám a deregnyöi kastélyt is, amely nem egy látogatónak felkeltette a figyelmét. Azt akarjuk, hogy ez a műemlékünk Is elkerülje a pusztulást, mert mind szépségével, mind nagyságával a legértékesebbek közül való. (t) ilencven évvel ezelőtt született Babits Mihály. Nemzedékem akkor volt eszmélő fiatal, amikor Babits gégéiét már a rák fojtogatta. Vergődését részvéttel és aggódva figyeltük, virtuozitását megcsodáltuk, de ’•ajongani nem tudtunk érte. Lángolni, lázadni Adytől és József Attilától tanultunk, és lilába nevezte ki a kiütő az olefántcsonttornyot 1938-ban őrtoronnyá, mt tudtuk, hogy a torony valamiképpen védett- céget jelent, védettséget akkor, amikor korosztályom már az értelmetlen, de kényszerű haléira készült. Ötször, vagy hatszor. találkoztam vele személyesen, a- ‘mlkor pályakezdő írásaimat tettem le az asztalára, mindig megcsodáltam káprázatos logikáját, szorosra zárt, de mindent feltáró bírálatait, de hiába kerestem szavaiban, mozdulataiban, pillantásában az emberi melegség kisugárzását. A táblablró fia 1883. november 26-án született Szekszár- don. A pécsi ciszterciták gimnáziumában végezte a középiskolát, és érettségi után Budapesten volt magyar-latin szakos egyetemi hallgató. Aztán tanárkodon Baján, Szegeden, Fogarason, közben a Holnap első és második kötete is közli a verselt. 1909 ben jelent meg első kötete | Levelek í- rlsz koszorújából), és 1911-ben áthelyezték az újpesti Könyves Kálmán gimnáziumba. Innen került kisebb kerülővel a Munkácsy utcai gimnáziumba, de közben megjelent a második verseskötete is. Hozzákezdett Dante Isteni szín játékának fordításához, és ennek első része, a Pokol 1913-ban került ki a nyomdából. A konzervatív Babits ekkor már közeledett a polgári radikalizmushoz, és az első vlágháborö ellen a nyílt pacifizmus bázisáról tiltakozott. 1918 ban lelkesen köszöntötte a köztársaság kikiáltását. 1919 ben egyetemi tanárrá nevezték ki és tevékenyen vett részt az Irodalmi közéletben. De hangsúlyozni kell. hogy mindenkor csak pacifista volt, békét és nyugalmat akart, beleértve az osztálybékét Is. A lagyar Tanácsköztársaság aA MENEKÜLŐ POÉTA latf meghasonlott Önmagával, és a fehérterror Idején adta kt a Magyar költő kllencszáz- tizenkllencben c. tanulmányát, amelyben magyarázta, mentegette és részben megtagadta a forradalom alatti magatartását. Ennek ellenére a m. kir. „vallás- és közoktatásügyi miniszter) a sváb és veneretikus Haller) 105752/1920 sz. rendeleté nyugdíjának elvesztésére ítélte“. Esszéiben pregnánsan kidomborodik elitelmélete és a- rísztokratizmusa, ami elítél minden középszerűt és parlagit, de ugyanakkor riadtan tiltakozik Ady forradalmisága ellen Is. Összesen öt regényt írt. Irodalmi és személyes élményekből született A gólya^ kalifa, ezt követte a reális, élményszerü mű, a Tímár Virgil fia, majd a kevésbé jelentős Kártyavár és a legértékesebb prózát műve, a Halálfiat. Az Elza pilóta erkölcsi értékei tagadhatalanok, de művészileg a leggyengébb. Költészetében a 19. sz. angol szelleme vibrál, az Intellektuális élményt keresi, a rím, a ritmus mestere, dekoratív művész, akinek fontos a dekoráció. A /legnagyobb nyelvmüvész volt, de verseiben a csodálatosan lüktető ritmus és a képszerüség vadsága ellenére Is érezzük az uralkodó józan logikát. A „hl- deg Izzás" jellemzi líráját, és talán ugyanez jellemzi egész életét is. Mert a forradalom: harc! A harc pedig forró tüzet jelent, ami éget, sebez, valami elvont steril békére, mar, roncsol, márpedig Babits valami elszigetelt nyugalomra vágyott, ezért állt ki Ady költészete mellett, de ugyanakkor elhatárolta magát Ady forradalmiságátől. Ezért nem Ismerte fel József Attila költészetének jelentőségét. Az ,,i- zolált Én“ költője volt, és ez az Izolált Én — Lukács György szerint: „a társadalmi „atom“ lllüzója, a kapitalista társadalom terméke, és annál pregnánsabban lép fel, minél Inkább kibontakozik ez a társadalmi rend.“ Csak élete végén lendült át saját korlátáin, mérte fel saját életútját, látta be saját té védéséit a „Jónás könyve“ című főművében, melynek jelentőségét szintén Lukács fogalmazta meg: „Az olyan mű, mint a Jónás könyve, európai mértékben Is megállja a helyét, mint az értelmiség Hit- ler-ellenes tiltakozása.“ De a próféta hiába prédikálta a megtérést Nlnivének! Talán mert olyan hosszú időn át menekült küldetése elől, hiszen „rühollé a prőfétasá- got“, túlságosan sokáig hallgatott, és ezzel saját homlokát Is megbélyegezte, „mert vétkesek közt cinkos, akt néma. . Világnézetének döntő tényezője a liberalizmus politikai axiómája volt, ez volt világszemléletének a hátára, ez érvényesül a Jönás-költemény- ben is, de ez nem csupán Babits jellemzője, hiszen a „sorsnak istenre bízása" volt az u- ralkodó korszellem. A nagy és becsületes költőre emlékezük, aki a szenvedések ösvényén és a tévutak buktatóin át szinte élete utolsó perceiben döbben rá saját kora és társadalma tragédiájára: „ ... jnert aki életét hazugságba veszti, a boldogságtól magát elrekesztl.“ Péterfi Gyula új ifjúság 5 Miroslav Kr laza Ritkán ért írót még életében olyan megbecsülés és megtiszteltetés, hogy hazáján kívül más nemzet Is a magáénak tekinti, és a saját szellemi nagyjainak font babérkoszorúból nyújt át e- gyet neki. Körülbelül ez történik most Magyarországon ahol jövő ajándékként — reprezentatív kiállítás keretében mutatják be életútját Irodaim) alkotásait Mind az olvasók, mind az Irodalmárok körében gyakran elhangzik Magyarorszá gon, hogy Miroslav KreZia a „legnagyobb éló magyar író“. Noha e kijelentésben jelentős' szerepet játszik a szolid humor, mégsem ta gadhatjuk a valóságot: Krle- 2a rendkívül közel áll a magyarsághoz. Ö a szinte e gyetlen nem magyar nemze tiségű író aki Magyaror szággal, a magyar kultúrával, történelemmel mély szellemi kapcsolatban áll, és akinek írásaiban minduntalan a magyar élet kérdéseire találunk analízist, esetleg választ. Noha a magyarság szívesen vállalná magáénak Krlezát. ő maga nem tart erre igényt, mert írói horizontján sokkal in kább a magyar és a jugoszláv népek közeledésének, megértésének szolgálata áll Krle2a több mint félszázada a magyar köz- és társadalmi életnek, a magyar nép sorsának alapos ismernie, aki mindezt kívülről, az objektivitás, de a baráti érzések szemüvegén keresztül nézi. azonban belülről tátja, Soha még külföldi író nem foglalkozott a magyar történelmi és társadalmi e- seményekkel annyit s oly hozzáértően, mint ő. Soha még más nemzetiségű írő ennyire meg nem értette a magyarságot, mint Krle2a. Látta a 1 hibáinkat, az erényeinket, de nem túlozta el a bűneinket. Eközben mindig hű maradt önmagához, mindenek előtt horvát nemzetiségéhez és szocialista elveihez. Kristó Nagy István, neves budapesti kritikus írta Krlezáról: „Helyettünk Is figyel minket, a mi íróink helyett Is írt a magyar közelmúltról. Krle2a é letművére feltétlenül szüksége van a magyar olvasónak, mert amit ő tett, az a magyar irodalomból hiányzik.“ Természetesen az sem véletlen, hogy Krleza művei Magyarországon százezres példányszámban jelennek meg. Valóban Krleza úgy tud írni a magyar életről", mint senki más sem előtte, sem most, a magyar írók közül. A K rle2a-kiállífásnak az a feladata, hogy az író világát közelebb hozza a magyar közönséghez. És hogy milyen Krleza világa, azt ő maga mondja meg a „Leszámolásom velük“ című munkájában. Szinte ezzel a kiemelt mottóval indulunk a kiállítás megtekintésére Ezerkílencszázharmincket- tőbeo így szólott Kr!e2a: „Petőfi dala a farkasokról adta az első ösztönzést arra, hogy írni kezdtem. Ma is azt hiszem, hogy jobb Petőfi farkasként éhesen és sebzetten vérezni, semmint láncon ugatni.“ Krle2a munkásságával Né meth László Ismertette meg először a magyar olvasóközönséget 1939-ben. Azóta Csuka Zoltán, Dudás Ká! mán, Herceg János, és Illés Sándor sorra hozzáférhetővé tették Krle2a írásait a magyar olvasók számára Rendre jelentek meg Buda Néhány Krleza-mü pesten a munkái. „A Glem- bay-család“ 1956-ban, „Filip Latinovicz hazatérése“ 1959- ben, 1963-ban a „Horvát hadisten“. Majd 1965-ben a „Zászlók“ című regényének első kötete, „A fekete -sas árnyékában“ jelent meg, megelőzve a horvát kiadást. Petrica Kerempuh balladái 1959-ben, „Éjtszakáknak virrasztója“ címmel jutottak el a magyar olvasókhoz, majd 1970-ben „Kálvária“ c. drámája. A kiállítás tárlóiban láthatjuk mind a szerb és horvát nyelvű, mind a magyar nyelvű KrleZa műveket. A falon ott függenek Krle2a publicisztikai tevékenységének és drámairól munkásságának dokumentu mai. Színházi plakátok, a- melyek egy-egy nagysikerű Krleza-dráma, vagy komégdia e Imié két Idézik. Glembay-család, Léda, az Agónia és a zágrábi Gavella színház budapesti vendég játékának — a Szent István napi búcsúnak — a plakátjai bizonyítják, hogy Krieía a magyar színházi életben is tért hódított. A kiállítás az irodalmi tevékenységén kívül Krle- 2át, a magánembert Is bemutatja. Egy-egy szerény mezzapatot láthatunk életéből, mintegy hátteréül az I- rói tehetségének és páratlan műveltségének. A pécsi hadapródiskola u- tán 18 éves korában mint 48-as Kossuth-párti vonult be a Ludovika Akadémiára. A Ludovika Akadémia 1912- 13 évfolyama II/b oszt. osztálykönyv kivonata szerint — ami itt látható — művelt szorgalmas; más tanár véleménye szerint bőbeszédű hallgató volt. A k.u.k. tisztjelöltben azonban már ekkor ott szunnyadtak az írót képességek, mert Petőfi A- postolának teljes horvát fordítását hozta tde magával Azután a Monarchia összeomlása után Krleía otthon, Zágrábban publicisztika tevékenységet fejt ki, s eközben meggyűlik a baja a hatóságokkal. Láthatjuk a zágrábi klr. ügyészségen 1927. október 19-én kelt jegyzőkönyvet, amely mint a - „Knjiievna republika“ c. folyóirat főszerkesztőjének vádlottl miőségben történő kihallgatásáról szól. Tovább magánéltének egy-egy epizódja. az ötven évvel ezelőtti Zágráb képei villannak elénk. Egy életmű bemutatásához kevés, de ahhoz e- lég, hogy a KrleZa-művek olvasásához, színdarabjainak megtekintéséhez hangulatot keltsen. A magát magyarnak valló olvasó mély tisztelettel és szeretettel tekint Krlezára, a jugoszláv- horvát íróra, aki megértette a magyarságot, amely megértésére Itt Közép-Kelet-Európában oly nagy szükség van. A kiállítás módot nyújt arra is, hogy tudomást szerezzünk az író jelentős közéleti és tudományos tevékenységéről. így például arról, hogy a nyolcvanéves 1- ró ma is teljes aktivitással vezeti a Jugoszláv Lexikográfiai Intézetet. A jelen kiállítás jugo- szláv-magyar együttműködéssel jött létre: a Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia Zágrábi Irodalmi és Színházt Intézetének és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak az összefogásával. Kelenváry János 30. A KÖNYVEK ILLUSZTRÁLÁS A A könyvekben általában számottevő szerepe van a szövegnek Ennek a szolgálatában kell állnia a díszítőelem nek, a képnek A könyvillusztráciö feladata nem lehet a- zonos a falra akasztott kép feladatával, mert szerves tartozéka a könyvnek, s a cselekmény optikai alátámasztására szolgál Célja, hogy a szöveg ébresztette illúziót és hangulatát erősítse, határozottabb Tormában állítsa elénk. Az illusztrált könyv csak úgy tökéletes, ha az illusztráció a szedéssel, ome'y egyhen tartalma is-a könyvnek, szervesen összefüggő egészet alkot. És ezért minősíthetjük az ősnyomdászat, sőt a táblanyomtatás korának fametszeteit ideális illusz.tráciős elemeknek mert nagyfokú harmóniát, művészi tökéletességet és egyszerűségűk alapján is kitűnő illusztrációs hatást keltenek, s még a mai kor könyvművészeinek is mintaképül szolgálhatnak. • A legrégibb eljárás a fametszettel való képnyomtatás volt. A fametszet :na is ugyanúgy készül, mini több száz évvel ezelőtt. A sima lecsiszolt falapra (dúcra) tükörfordf- tottan rajzolt kép vonalai mentén finom vésőkkel kiszedik a fa felületének azokat a részeit, melyeknek helye a papiroson fehéren, üresen marad, hogy csak a reliefszerűen kiemelkedő rajz vonalai kerüljenek a papirosra a nyomtatásnál. A 15. század végéig csak olyan fametszetekkel találkozunk, amelyeknél az alakok és tárgyak egyszerű körvonalakban mutatkoznak, s a plasztikus hatást célző sraffíro- zás még jőformán ismeretlen. Később, a 15. század máso dik felének végén azonban már megjelenik a finom sraf fírozási technika is. A fametszet művészetének legmagasabb fokát Albrecht Dürer éri el. Lenyűgöző hatású alko fásait, mesteri tökéletességű kompozícióit, máig sem szár nyalta túl senki. A fametszetű könyvillusztráciö fénypontját viszont az ifjabb Holbein működése alatt éri el. Holbein illusztráciöit a cikornyamentes, világos kifejezésmód jellemzi. Az llluszt ráció elemi törvényeit szem előtt tartva, visszatér ahhoz a korai felfogáshoz, amely az illusztráló művészettől távol tart minden festői hatást. Ezzel a tisztán rajzoló technikával az igaz értelemben vett könyvillusztráciö megteremtője lesz. A két vagy több dúcról nyomtatott színes fametszet feltalálása Hans Burgkmair nevéhez fűződik. A fametszet Dürer és Holbein utáni hanyatlását meggyorsította a mindinkább tért hóditó másik Illusztrációs eljárás, a rézmetszés művészete. A rézmetszet az ötvösművészetből fejlődött ki. Már a legrégibb ókorban díszítéseket, betűjeleket véstek a rézből készült vázákra, tükrökre -és csészékre. Ezeket a véseteket csak be kellett volna festé- kezni és valamilyen anyagra lehúzni, hogy rézmetszetet kapjanak. Sem az ókorban, sem pedig a közénkorban nem * gondolt erre senki. A 15. században jelentkeznek először a papirosra lehúzott rézmetszetü rajzok. Giorgio Vasari, a 15. századbeli olasz festő és műtörténész szerint Tomaso Finigucrra, ismert firenzei ötvösművész találta fel 1450 körül a rézmetszetet. Egyes tudósok azonban ezt vitatják. Az eddig ismeretes legrégibb rézmetszet, 1445-ból való. A rézmetszet korszaka — bármennyi művészi báj és finomság jelentkezzék is a képekben — a könyvművészet terén hanyatlási jelent, mert a rézmetszet nem nyújtja azt az eszményi könyviilusztrációt, mint a korábbi idők egy szerű fametszetei. A már ismertetett két nyomási eljáráshoz járul a 19, század elején Alois Senefelder találmánya, a litográfia (kőnyomás). Ennek az eljárásnak a feltalálása, a könyv képes mellékletének megszületése jelentős művészi esemény volt. A litográfia Franciaországban érte el a kiteljesedését. —ar— 4 ■ V 1 A kultúra és a testvériség közös útjain Miroslav Krleza megbecsülése (KlALLlTAS BUDAPESTEN a NYOLCVANÉVES JUGOSZLÁV tRÖ TISZTELETÉRE)
