Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-12-04 / 49. szám
4 új ifjúság Hiányzik egy paragrafus? smerek sok történetet, ameI lyek főszereplői fiúk és lányok, 13—14 évesek, vagy csak pár hónappal idősebbek. Egyikük lopott, másikuk leütött egy testi fogyatékosságút, harmadik — gyilkolt. Gyilkolt. Talán valakit meglepett a kifejezés? Tudok sok olyan esetről, tegnap vagy egy héttel ezelőtt megtörténtről, amelyek szereplőit — törékeny gyerekeket — tolvajoknak, csavargóknak, vandáloknak, vagy... rettenetes még kimondani is, gyilkosoknak kell neveznünk. Ezt a szőt nem lehet fokozni. ., Nem csökken a fiatalkorú bűnözők száma. Ez a probléma az egész világé, s nemcsak bennünket bánt. Ezer fiatalkorúra átlag 85 bűncselekmény elkövetése .miatti jogerős ítélet jut. A bűntettek között leggyakrabban a személyi és a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény, lopás, gépkocsifeltörés stb. fordul elő, de gyakori a garázdaság, testi sértés és erőszakoskodás is. Ritkán, de előfordul a legsúlyosabb, a gyilkosság is. Kutyanyúzók László édesanyja szeszgyári munkás, és a gyakran hazavitt i- talra nemcsak a szülők, hanem a 14 éves gyerek és barátja is rászokott. Az iskolában mindössze a hatodik osztályig vitték, de már előbb a faluban a „gügye“ jelzővel tisztelték meg őket. Ez lett a becenevük, pedig a két fogyatékos értelmű fiú élelmesebb és ügyesebb volt, mint bárki gondolta volna. A környéken elloptak vagy hatvan kerékpárt, páratlan zsebmetszési technikával dolgoiztak, de a végén egy nevetséges ügyön buktak le: a- gyonvertek egy kutyát, megnyúz- táik és a húsát kecskehús gyanánt árulták... A kényeske Miklóska egyke volt, a család saemefénye. Apja mérnök, anyja jól fizetett beosztásban dolgozott. Kevés időt töltöttek a fiúval, de Imádták őt, lesték kívánságait. MLklőska készségesen fizetett a haveroknak, volt miből, és csakhamar a falusi galeri nagyra becsült tagja tett. Ötleteket eszeltek ki, hogyan üthetnék agyon az i- dőt minél szórakoztatöbban. Egyszer „fekete misét“ rendeztek. Pár sorral alább kiderül, mi ts ez. A szerencsétlenné tett leány pontos személyletrást adott támadóiról, akiket kézre kerítette!;. Miklóskát is. A rendőrségen édesanyja így könyörgött érte. — Engedjék el a kisfiámat, ő nem hibás, csak a kislány kezét fogta te. Nem a testi erő ölt Magda édesanyja halála után sokáig csak az apjával élt. Tizenhat éves volt, amikor fiatal mostohát kapott. Féltékenykedni kezdett. Ügy érezte, gondoskodására, szeretetére többé nincs szükség. A komoly baj akkor kezdődött, amikor a mostoha unalmában rászokott az Italra. Húsvétikor aztán minden eldőlt. Az asszony részegen parancsolgatott Magdának, fűtsön be, főzzön ebédet, és amikor a leány nem mozdult, belérúgofit. Verekedni kezdtek, a mostoha elesett, Magda kiszaladt a baltáért és teljes erejéből, egy tizenhétéves leány erejével mostohaanyja nyakára sújtott. Talán nem is a testi erő ölt... Nemcsak a fákról volt szó Lajos 16 éves, nem dolgozik, nem tanul, csak él. Ha nincs pán-- ze, van a haveroknak. Állandói lakhelye a falu három kocsmája.. Szülei, testvérei nincsenek rá hatással, pedig ők még nem látták belülről bírósági tárgyalótermet. Az idén tavasszal mindenki szé- pítgette a falut, ezreket költöttek bokrokra, cserjékre, virágokra. Pionírok, fiatalok áldozták szom- bahvasárnapjukat faluszépítésre, az idősebbek meg vállalták a virágok gondozását. Nagyon tetszett nekik a fiatalok szorgoskodása. — Nekimentem. Ogy történt az egész, hogy amikor a biciklimet kerestem, nekimentem és elestem. Amúgy is dühös voltam valamiért, hát fogtam és ki törtem a fát. A- molyan semmi kis fa volt. Amikor megvoltam vele, hívtam Imrét segítsen, és együtt az utcán végig kitörtük a fákat. Éjfél után, pár perccel a kocsmai záróra után 70 fűzfacsemete meghalt és talán megváltozott a falu öregjeinek a mai fiatalokról alkotott jó véleménye Is. ogászok és pszichológusok Az elején azt kérdeztük, hogy hiányzik-e egy pragrafus. Nem, nem hiányzik. Kivételes határese-' tekből nem tehet törvényt csinálni. A fiatalkorúak által elkövetett bűntettek nagy része tulajdon elleni vétség, úgy is mondhatnánk,, megrázó, de mégiscsak hétköznapi dolgok. Más kérdés az, — és a megváltozott életkörülményeiknek tudható be, hogy ma, ha egy gyerek lop, nem azért teszi, mert é- bes. Inkább garázdaságból, töbo- nyire erkölcsi vagy társadalmi é- retlenségből és abból az életszemléletből, hogy töltsük minél „lesse rebben“ és kellemesebben a szabad időnket. Sokat számit a családi diszharmónia, a szétesett család, az alkoholista szülők, a hibás, vagy iskolával ellentétes nevelés, az érzelmileg sérült vagy magára hagyott a gyermek. Torzuláshoz vezethet például, ha valamilyen testi fogyatékosság miatt kisebbségi érzés fejlődik ki a gyerekben. U- gyanígy a túl kemény, brutális vagy nagyon is elnéző magatartás a szülők részéről, és még tovább sorolhatnánk az okokat. Nincs mindig happy end Tágas, öreg épület a tomasovi (féli) és a hideghéti nevelőintézet. A fekete vasrácsok akár díszítő elemnek Is beillenek. Köpenyes fiúk, lányok sétálnak az udvaron, első pillanatra akár diákoknak néznéd őket. Csak kissé zavartabbak, szomorúbbak, és fegyelmezettebbek. Egy reggel személygépkocsi fékez a ház előtt. A fiatalember, a- kl vezeti, kiszáll és becsenget. — Nicsak, Andris — üdvözli a portás. — Igazgató úr, csák azért jöttem, hogy minden rendben van, gép-kocsivezető vagyok egy váilla- latná'l. Köszönöm, amit értem tettek. András egy éve hagyta el az intézetet. Szeretnénk elkerülni a nagy szavaikat. A felelősséget nem hárítjuk a felnőtt társadalomira, sem a szülőkre, sem a barátokra. Hiszen a fiataloknak is meg kell érteniük, hogy felelőtlen tetteikért elsősorban nekik maguknak kell viselniük a következményeket, és a felnőtté érés nem köny- nyű éveiben arra kell törekedni- ök, hogy beilleszkedjenek a felnőttek társadalmába, és annak hasznára váljanak. Mert az évekig tartó átnevelés nem mindig végződik happy end- del, mint András esetében. Zácsek Erzsébet — Miért Is választottad ezt a szakmát? A kérdésen mosolyog, látom érzi a szokványos ízét. — Tudtam, hogy Itt érvényesülhetek. — De te lány vagy... — Ez egy cseppet sem tartott vissza a választásnál. — Ki ajánlotta, hogy elektrotechnikus légy? — Az osztályfőnököm. Szerettem a fizikát, de csak a gyakorlati törvényeket. A sok képlet és definíció még máig sem megy a fejembe. Nem néz rám, úgy beszéigetünfev Dolgozik, és én figyelem a kezét. — Most mit csinálsz? — Villanymotort tekercselek. — Hánykilős ez a tekercs? — Készen? — Mondjuk... — Pontosan nem tudom, de olyan nehéz, hogy itt' még a legerősebb férfi sem bírja megmozdítani. Itt felettünk mozog egy emelődaru, az szokta emelgetni a kész tekercseket. Az előtte dolgozó pádon egy fiú éppen elkészült a tekercseléssel, gombnyomásra jön a daru és viszi a motor magvát képező teker- csat. — Hogy érzed magad a gyárban? — Három éve szabadultam, de azóta sem tudok beletörődni ebbe a szürke munkakörnyezetbe. Mondtam is, hogy egyszer titokban sárgára mázolom a falakat, és teleaggatom sztárfotókkal... — Hol tanultad a szakmád? — A gyárban és a gyár Iparitanuló-iskolájá- ba.n. — Nehéz volt? Kicsit gondolkodik, majd elmosolyodik. — Nem is. — Mennyit keresel? — Átlag 1500 koronát. — Szocialista munka-brigád vezetője vagy, a Bittner Julia brígádtagok között férfiak is vannak. Szót- fogadn-ak? — Nem szoktam parancsolgatni. Mi, fiatalok,, rendszerint hallgatunk az idősebb brigádtagok véleményére. Bittner Júliával, a nitrai Kovuplast 22 éves elektrotechnikusával Zácsek Erzsébet beszélgetett. LEVELEKRE: K. L. Roznava: Az idén érettségiztem, felvettek a kosiseí Műszaki Főiskolára, de már most látom, hogy nem tudok lépést tartani diáktársaimmal. Elhatároztam, hogy mozdony- vezető leszek. Mi a teendőm? Mindenekelőtt a tanács, aztán a kommentár. Mozdonyvezetői képesítést kétféleképp szerezhetsz. Va-gy elvégzed a közlekedéstudományi középiskola valamelyik szakát, vagy pedig „elszegődsz“ inasnak Szlovákia valamelyik vasúti állomására. Az inasidő, illetve a középiskola elvégzése után egy ideig mint segéd- mozdonyvezető fogsz működni. Ahhoz, hogy mozdonyvezetői képesítést kaphass, különböző, vizsgáikat kell letenned, amelyek követelményei között a kitűnő egészségi állapot és az ú. n. 1. számú tudatcsoport feltételeinek teljesítése is szerepel. Eddig a tanács és a hosszú-hosszú kommentár helyett csak egy megjegyzés: Miért ez az ijedelem? A legosúnyább megfutam-odás az ok nélküli. Várd be a vizsgákat, hátha nem lesz okod a megfutamodásra. Űjsá-gírő 73: Az idén érettségizel, és újságírást szeretnél tanulni. Újságíró-tanszéke van Bratislavában a Ko-mensky Egyetem filozófiai fakultásának, ezenkívül a prágai Károly Egyetemen Is van újságírói szak. Jól tippeltél a felvételi tantárgyaikat illetőleg. Esetleg írd meg a címed, levélben bővebben válaszolhatok kérdéseidre. A szocialista gazdasági integráció útja ni. A KGST-országok együttműködésében új távlatokat nyitó Komplex Program gazdasági vonatkozásain túlmenően több alapvető elvi, ideológiai összefüggést is magában foglal. A szocialista integráció nem egyszerűen gazdasági, technikai vagy szervezési feladat. Üj, magasabb követelményeket támaszt a tagországokban folyó gazdaságpolitikai propagandával és az internacionalista neveléssel szemben is. A magasabb szintű szocialista gazdasági együttműködés és az internacionalista, hazafias nevelés között elválaszthatatlan kölcsönhatás, összefüggés érvényesül. A szocialista hazafiság és internacionalizmus egyfelől a hatékony gazdasági integráció eredménye, ugyanakkor feltétele is annak. A Komplex Program gyakorlati — gyári, iparági — vonatkozásainak megértése és megvalósítása közvetlenül kihat a dolgozók szemléletére, munkájára, magatartására. A mind sokoldalúbbá váló együttműködés egyre erőteljesebben veti fel a testvérpártok, testvérnépek nyelve, múltja, jelene, távlatai alaposabb megismerésének szükségességét. A társadalom valamennyi rétegében ténysze- rübben. mélyebben kell ábrázolnunk a szocialista világgazdaság erejét, lehetőségeinket, tartalékainkat, a szocialista integráció fejlődésének történeti útját, és alapvető eltéréseit a tőkés gazdasági integrációtól. Pontosan jelzi a KGST világgazdasági súlyát, hogy a tőkés tagországok a világ lakosságának 1D százalékával a világ évi nemzeti jövedelmének több mint 25 százalékát adják. Többet kell foglalkoznunk az integráció tartalmával, céljával, alapjával, útjaival. Az integráció lényege az emberi munka mind magasabb szintű, nemzetközi méretű megszervezése és összehangolása. Napi politikai igényként jelentkezik a gazdasági integráció fogalmának világos és egységes értelmezése. Ezen beiül egyértelművé kell tenni a szocialista és a tőkés gazdasági integráció közötti különbséget. El kel! utasítani az integráció fogalmának a bur- zsoá konvergenciaelmélet alapján történő megközelítését. Az integráció tartalma, jellege mindenütt a termelési viszonyok és az államhatalom jellegéről függ. A szocialista néoek mind átfogóbb gazdasági c- gyüttműködése mélyreható társadalmi folyamat része. Ebben alapvető helyet foglal el a szocialista viszonyok védelme, a munkáshatalnm megerősítése, a társadalom szocialista tudatának, gondolkodásának és magatartásának szüntelen fejlesztése. Ugyancsak fontos társadalmi-politikai követelmény a gazdasági integráció helyének, határainak, történelmi lehetőségeinek pontos meghatározása. A konkrét integrációs feladatok gyakorlati megvalósítása a társadalom egészének tudatos és cselekvő részvételét igényli. A megoldandó feladatok, célkitűzések hosszabb távra szóló folyamatok. A fejlődés ütemét csak ennek tudatában értékelhetjük reálisan. A szocialista népek gazdaságainak integrációja a KGST- államok csoportjában a leggyorsabb, a legerőteljesebb. A KGST-országok 1971-től 1975-ig szóló ötéves terveikben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a nemzetközi kooperáció, a tudományos mnnka és a termelés magas szintű összehangolása; a nyersanyag- és energiaellátás biztosítására irányuló területek nemzetközi méretű összehangolása; a közlekedési és szállítási eszközöknek nemzetközileg is racionális kihasználása. A magasabb osztályba lépett szocialista integráció eddigi útja is egyértelműen bizonyítja: a szocialista gazdasági integráció messze túllépi a szokásos nemzetközi árucserét. U- gyanakkor tudatában kell lennünk annak is, hogy majdnem valamennyi integrációs intézkedés közvetve vagy közvetlenül a külkereskedelmen keresztül valósul meg. (Folytatjuk )J
