Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-11-20 / 47. szám
6 új ifjúság — VIKTOR: Együtt laktam BENÉVEL Csehszlovákia jelenlegi legjobb labdarúgója kétségkívül Ivó Viktor, a Dulkila Praha kapusa. Legutóbb ország-világ színe előtt bizonyította kiváló képességeit, ö védett az Európa — Dél- Amerika futball-mérkőzé- sen, Barcelónában. Viktor már harmadszor részesült abban a megtiszteltetésben, hogy magáira húzhatta a FIFA égszínkék mezét. Először tavaly, Moszkvában, Lev Jastg bú- csúménköaésén játszott, majd ez év tavaszán Bázelben. Baroelónában Benővel e- gyütt a szó Dia lista ország ok labdarúgását képviselte. Térjünk tehát vissza Barcelonához. Két gólt kapott... — Azt hiszem, az elsőt nem védhettem, az a második azonban Izgat, mert azt háríthattam volna. Egy kicsit haragudtam Is a védőkre, akik elég könnyen vették a mérkőzést. Igaz ugyan, hogy sem Pavlovié, sem Sál nem igazi középhátvéd. Kivel barátkozott össze Baroelónában? — A szállóban Bene Ferenccel laktam együtt. Nyelvi nehézségek miatt nem sokat beszélgettünk, de a futballisták kézzet-iábbal is jól megértik egymást. Ráadásul négy számmal kisebb mezt adtak nekem a rendezők, úgyhogy volt min derülnünk. Hogy érezte magát a „csillagok“ között? — Én továbbra is a szerény csehszlovákiai vagyok. Facchettt például egy aranyozott bőrönddel érkezett, arany betűkkel dlszlegett rajta az „Inter Milan“ felirat. Facchettl tíz pár zoknit hord benne... És Cruiff? — ö nem Is aludt vetünk a szállóban. Egy órával a mérkőzés ikezdete előtt futott be, lejátszott egy félidőt, a szünetben rágyújtott egy cigarettára, felöltözött és villámgyorsan eltűnt. Ügy vettem észre, hogy a barcelonai közönség megkedvelte. Kár, hogy nem játszottak az NSZK és Anglia labdarúgói, úgy látszik az ottani labdarúgó-szövetségek nem értették meg a meccs igazi jelentőségét. Sajnos a tizenegyesek rúgását mór nem közvetítette a televízió. Mi történt tulajdonképpen? — Az Európa — Dél-Ame- rika mérkőzést minden esztendőben meg kell rendezni, és mindig úgy, hogy győztesnek Is kell lennie. Ezt a szabályt már a mérkőzés előtt is ismertük. Sajnos az európaiak nagyon rosszul rúgták a büntetőket. Még a mérkőzés előtti já- tékosérteke 2íleten eldöntötték, hogy Mbar csak a második félidőben véd, Így ez a kellemetlen feladat őt várta, nem engem. — Hogyan elégedett Ive Viktor az első Európa — Dél- A meri ka mérkőzés végered- ményével? — Azt hiszem, nem Is az eredmény a döntő, hanem az, hogy egyáltalán létrejött egy Ilyen mérkőzés. A közönség tapasztalhatta, hogy lehet még szép játékot látná, olyat, amely örömöt szerez, nem keserűséget és bosiszainkodást. Szimetria A labdarúgás az utóbbi évek során valóban e- seményekben gazdag. Tavaly fejeződött be az Eu- rópa-bajnokság, amelynek legjobb csapatai sorrendben a következők voltak: 1. NSZK, 2. Szovjetunió, 3. Belgium, 4. Magyarország, s 1974 január 16-án már az újabb EB csoportjait sorsolják Párizsban. Az újabb Európa-bajnokságot 1974 és 1976 között bonyolítják le. Alig fejeződnek be a világbajnoki küzdelmek, következük földrészünk nagy viadala, amely egyre jelentősebbé válik, és nagyobb látogatottságnak örvend. Az EB rangban még növekedhetne azzal, ha a FIFA és az UEFA közös nevezőre tudná hozni érdekeit. Arról van szó, hogy az EB végső sorrendje végeredményben bizonyos mértékben segítséget adhatna a világbajnoki 16-os mezőny létrehozásé terén. Így időpontnyereséget Is jelenthetne, ami semmiképpen sem lebecsülendő tényező. Annyi bizonyos, hogy nem ártana az EB lebo- riyolításánál is számításba venni azt az új megAZ OJABB LABDARÚGÓ EB ELE... oldást, amely jövőre az NSZK-ban már a VB során érvényre Jut: az arra érdemes együttesek mindvégig csoportokon belül küzdenek a legrangosabb helyezésekért. Ez sokkal igazságosabb, mint a kiütéses rendszer. Mint Ismeretes, az 1974-es VB-m négy csoport kezdi meg a küzdelmeket. Mindegyikben minden csapat megmérkőzik csoportja valahány együttesével és csoportonkint két-két válogatott, tehát összesen nyolc együttes jut tovább. Ezt a nyolc nemzeti tizenegyet újabb két négytagú csoportba osztják, s e csoportokon belül megint mindenki mindenkivel mérkőzik, — legfeljebb azok a csapatok nem találkoznak egymással újra, amelyek az előző csoportmérkőzések során már megmérkőztek egymással. Ezek tehát továbbvinnék előzetes eredményüket. A két négyes csoporton belül megint kialakul a végső sorrend. A helyosztók párosítása úgy alakulna, hogy a két csoporton belül azonos helyezést elért együttesek mérkőznének egymással. Ä két első csapat, a* első és második helyéi#, a két második, a harmadik-negyedik, a két harmadik, az ötödik-hatodik s a két negyedik a hetedik-nyolcadik helyezésért. Ez a megoldás teljesen megközelíti a bajnoki rendszereik mikéntjét, s egyetlen vereség még nem jelentené az illető csapat elbukását. Annyi azonban bizonyos, hogy a csoportok sorsolása még az eddiginél Is nagyobb elővigyázatosságot igényel. A sorsolásnak írányltottnBk kell lennie! A sorsolást megelőző idóbem az UEFA illetékeseinek meg kell egyezniük egy elfogadható európai sorrendben, s kiküszöbölni annak a veszélyét, hogy a legütőiképesebb együtteseik már az úgynevezett selejtező-csoportmérkőzések során egymásba ütközhessenek. Európában éppen 32 résztvevő akadna, s Így nem okozhatna túl nagy gondot az említett módszer szerinti nyolc selejtezőcsoport kialakítása. Ezekből a csoportokból az eddigi lebonyolítási rendszer szerint az első együttes jut csak tovább, de megfontolandó, nem volna-e igazságosabb két válogatott továbbjutásával számolni, s akkor ugyanazt a megoldást lehetne választani, mint a VB 10-os mezőnyében. Talán még az eddiginél Is nagyobb rangot adna az EB-nek az a tény, hogy a végső csatározások során nemcsak az első négy, hanem a legjobb nyolc csapat sorrendje alakulna ki, méghozzá föltétlenül igazságos módon. Ez a megoldás azután nyugodtan képezhetné a következő, vagyis az 1978-ban, Argentínában sorra kerülő VB európai részvételének igazságos alapját. Valami jelképes összefüggés van abban, hogy 1974 januárjában nagyon közel esik egymáshoz a világbajnoki négy csoport beosztásának létrehozása, valamint az újabb Európa-bajnokság sorsolása. A VB után a legjelentősebb az EB, hiszen földrészünk adta a labdarúgást a világnak és egyetlen más kontinens sem rendelkezik — még megközelítőleg sem — annyi nagyszerű nemzeti tizeneggyel, mint Európa. Minden okunk megvan tehát arra, hogy mindent megtegyünk az EB Igazi .rangosítása érdekében. Zala József Kikre szavazott az Űj Ifjúság? Mint minden esztendőben, az idén is megválasztják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság tíz legjobb sportolóját. Szerkesztőségünk sportrovatát is felkérték, adja le szavazatát. Az eredmény ünnepélyes kihirdetése december huszonegyedikén lesz Pűchovban. Kik azok, akikre mi szavaztunk? Jan Kodes, ^teniszező, wimbledoni győztes. Alica Grófová, az asztal- tenisz-világbajnokság ezüstérmese. Frantisek Mrázek, Euró- pa-bajnok, terep-motorkerékpáros, a „hatnapos“ győztes csehszlovák együttesének tagja. Kvétoslav Masita. Euröpa- bajnok, terep-motorkerékpáros, a világbajnok csehszlovák együttes tagja. Milena Duchková, a műés toronyugrás belgrádi világbajnoka és a moszkvai univerziádé ezüstérmese. Jifí HoleCek jégkorongo- zó, a válogatott erőssége, a VSZ és a Sparta Praha nagyszerű kapusa. Helena Fibingerová súlylökőnő, fedettpályás Eurő- pa-bajnoknő, minden idők második legjobb súlylökőnő- !«• Jaroslav Brabec súlylökő, iedettnályás Európa-bajnok, huszonegy méteren felüli dobó. A Pospisil-testvérek, a világ legjobb kerékpárlab- dázói, akik ebben az évben is világbajnoki aranyat szereztek. Ivó Viktor. napjainkban talán az egyetlen csehszlovák futballista, akit vérbeli játékosnak és valódi klasz- szisnak nevezhetünk. (Néhány feljegyzés Igor Ter-Ovafteszjan naplójából) Sokszor egy centiméterem múlik minden e távolugráisban. Van úgy, hogy áldja, és van úgy hogy átkozza az ember azt a centimétert. Helsinkiben e- züstöt nyertem „csupán“ egy fránya centiméter miatt, Budapesten pedig aranyat. A Népstadionban ádáz küzdelmet vívtam a francia Cocharddal. Egyaránt 788 om-et ugrottunk. De a második ugrás nekem sikerült jobban, egy centiiméterrell Egy hét múlva, egy másik versenyen ismét egyformán ugrottunk, ezútttal 777 cm-t. De az én második ugrásom ismét hosszabb volt — egy centiméterrel... És végül, Ismét egy franciával, Pánivá! versengtem. Mindketten 805 oentit ugrottunk, de az én második ugrásom csak 804-re sikerült, míg Páni ismételt. Sgy lett ő a győztes. nyílt az olimpia győzelem megszerzésére, világcsúcstartóként utaztam oda, de nem tudtam leküzdeni az esöverte pálya okozta nehézségeket. Mexikóban valamennyiünket sokkolt Beamon, de az ATLÉTÁNAK NAGYSZERŰ pülní, mint a néger atléta, de a nyolc és fél métert ébren többször megálmodtuk. Beáimon 890 centiméteres ugrása... Az ember fizikai lehetőségei sokkal merészebbek, mint sejtenénk. Hiszen maga Beamon sem készült Ilyen ugrásra, ő sem számított rá, ez a teljesítmény egyszeresek megszületett, szinte váratlanul. Persze a mexikói olimpiai bajnak nagyobb tehetségű mint én. De ugyanakkor fiatalabb is, és csaknem kétméteres magasságával és hatvankllenc kiló- nyl testsúlyával egészen más, mint én és a többiek. Nála az volt a nagyszerű, hogy lélektant problémát szinte nem ts voltak. Már íizenötéves korában 734 cm-t ugrott. A nyolométeres bűvös határt Játszi könnyedséggel érte el, míg nekünk komoly lelki problémát okozott ez Ilyen teljesítmény elérése. Nemcsak a távolugrás, hanem általában az atlétika és maga a sport nagyon izgalmas. Talán ezért olyan szép. Megtanítja az embert a becsületes küzdésre, arra, hogy ellenfelét minden körülmények között tisztelje. Rettenetes érzés volt a müncheni olimpia után, mikor tudatosítanom kellett, hogy vége, eljárt fölöttem az ldó, abba kell hagynom... Még szerencse, hogy az atléták között maradhattam. Nagy megtiszteltetés ért, amikor — teljesen váratlanul — a szovjet válogatott második edzője lettem. Ez a kitüntető megbízatás egyben azt is jelentette, hogy nem éreztem olyan keservesnek a búosűzás pillanatait. VOLT - EMBERNEK IS AZ A sportoló és általában az ember jelleme akkor kovácsolódik, amikor nehézségek állnak élő, amikor bajba jut. ötvenkilencben sietni voltam és nagy sebességgel száguldottam le egy lejtőn. Olyan súlyos izomsérüléseket szenvedtem a lábamon, hogy heteikre tétlenségre kényszerültem, a lábamat mozgatni sem bírtam. Harc következett, nehéz küzdelem azért, hogy egyszer még távolba tudjak ugrani. De én erre tulajdonképpen nem ts gondoltam. Az volt b lényeg, hogy még egyszer uralni tudjam a testemeT, hogy mozgatni tudjam a lábamat. Amikor ez sikerüli, dgv é- reztem, mintha másodszor születtem volna meg. Nem tartozom azok közé, akik elmondhatják, elégedettek azzal, amit elértek, amit tettek. Az ember mérlegel, összeveti a lehetőségeit és az eredményeit. ‘Tokióban nagyszerű alkalmam évek során kiderült, hogy nem Is volt ez olyan nagy sokk, hiszen régen terveztük néhányon az „évszázad ugrását“ ha nem Is olyan messzire akartunk röMa Is minden nap mozgok. Ha mást tem, teniszezem a feleségemmel. Igényem a mozgást, nélküle nem tudnám elképzelni az életemet. KORBUT i világhírű szovjet násznő olyan ezen felvételen, mint harmatos virágszai. köszöntjük a enszlovák-szovjet irátság hónapját.
