Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-11-13 / 46. szám

T 5 HÚSZÉVES A NÉPMŰVELÉSI INTÉZET A Népművelési Intézetnek, az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma szakmai intézetének megalakulása 1953. július 1-hez fűződik; elődjei — de csupán elnevezés tekintetében — a Népművelési Központ és a Szlovák Népművelési Központ voltak. Mai nevét 1959-ben kap­ta, amikor két központi, a szlovákiai népművelők mun­káját irányító intézmény átalakulásával létrejött a NÉP­MŰVELÉSI INTÉZET. Az elmúlt két évtized munkájáról, a jelen problémái­ról és a jövő terveiről beszélgetünk CTIBOR TAHYval, az intézet igazgatójával. ■ Az intézet a közelmúlt­ban ünnepelte fennállásá­nak 20. évfordulóját. Első­sorban arra kérem hát, hogy összegezze röviden az elmúlt két évtized munkájá­nak eredményeit, tapaszta­latait! — Intézetünk vezetősége külön kiadványban értékel­te a húsz év alatt végzett munkánkat. A Népművelési Intézet eddig mintegy ezer különböző konferenciát, sze­mináriumot és szimpóziumot rendezett, s több mint húsz­ezer közvetlen, személyes látogatást tettünk egyes népművelési létesítmények­ben. A felnőttoktatás, az ön­tevékeny művészeti mozga­lom szakaszán ugyancsak számos kiváló sikert arató, több nemzetközi viszonylat­ban is mérhető központi rendezvényt valósítottunk meg; általánosítjuk, s meg­honosítjuk továbbá a haza.i és külföldi tapasztalatokat, a népművelési dolgozókat pedig sokrétű szakmai ki­képzésben részesítjük. A Népművelési Intézet mun­káiénak sokoldalúságát pél­dául rendezvényeink számá­val is Illusztrálhatom. Min­den héten átlagosan,, három különböző rendezvényünk van. És ha tudatosítjuk, hogy többségükben hetekig vagy hónapokig tartő, eset­leg egyik-másik rendezvény egy 'kerek esztendőnyi elő­készítő munkát Igényéi, ak­kor bizonyosan mindenki elismeri munkánk sokrétű­ségét. Élénk kaDCSolataink vannak külföldi partne­reinkkel. melyek elsősorban a szocialista országok ha- sonlő testvérintézményei. A Népművelést Intézet az el­múlt húsz év alatt korszerű szakintézetté fejlődött. Te­vékenységét több kitüntetés, elismerés és oklevél fémlél- zi. Munkáinkat ellenben leg­inkább azok értékelhetik, a- klknek szükségük van a tá­mogatásunkra. akik számí­tanak segítségünkre. ■ Az NI munkája meny­nyiben különbözik naplaínk- ban a másfél-két évtizeddel ezelőtt végzett népművelői tevékenységtől? — A Néoművelési Intézet munkaformái s mődszerei mindig az adott feladatok tartalmától s céHattól függ­nek. Az alakulás éveiben e- zért elsősorban az egves munkaszakaszok metodiká­ját kellett létrehoznunk. Pél­daként hadd említsem az e- lőadói tevékenységet, a kér­dés-felelet estéit, az élőúj­ságot, az exkurziós tevé­kenységet, a kiállításokat és Igv tovább... A közelmúlt esztendeiben az intézet mun­kája már inkább az egyes munkaszakaszok koncepció­jának kidolgozására össz­pontosult, például a polgári nevelés, az iskolán kívüli oktatás vagy az öntevékeny művészeti mozgalom. ■ A népművelői munka hány szakterületére terjed ki figyelmük, gyakorlati munkájuk és milyen mód­szerekkel ösztönzik az em­berek aktivitását? — A Népművelési Intézet a népművelői munka alábbi ágazatainak irányításával s támogatásával foglalkozik: polgári nevelés, felnőttokta­tás, öntevékeny művészeti mozgalom, a hivatásos nép­művelők nevelése s tovább­képzése, valamint kiállítói tevékenység. E munka terü­letek mindegyike önmagá­ban Is nagyon szerteágazó és összetett. így csupán az öntevékeny művészeti moz­galmat színházi (színjátszás, bábszínház, kis színpadi for­mák, szavalás], zenei (é- nekkari mozgalom, népzene, tánczene), táncművészeti folklórista csoportok, gyer­mek- és társastánc, balett), képzőművészeti (művészi fényképezés, filmezés, ama­tőr képzőművészet) szaka­szokra tagoljuk. Az NI mun­kája elsősorban a nép-műve­lődési házak munkájának ösztönzésére Irányul, de fesztiválok, versenyek, se­regszemlék rendezésével serkentik az emberek akti­vitását, munlkafkedvét is. ■ Hány osztálya, illetve dolgozója van a Népművelé­si Intézetnek? — Minden egyes munka- szakaszt külön szakosztály irányít. Igv tíz osztályunk van, melyeken 3-6 szakem­ber dolgozik. Ezenkívül, é- pülettulajdonosok lévén, a műszaki s egyéb segédsze­mélyzettel, külön gazdasági részlegünk is van. ■ Az NI, számtalan más sikere mellett, a műkedvelő színjátszás támogatásában különösen szép eredmények­kel büszkélkedhet. Szólhat­na erről kicsit bővebben is? — Az öntevékeny színját­szás tekintetében valóban figyelemre méltó sikereket értünk el, bár a többi mun­kaszakasz sikerei sem ke­vésbé érdemdúsak. Intéze­tünk több, a legjobbaknak szánt seregszemle főrende­zője. Ilyen színjátszó fesz­tivál például a Spigská No- vá Ves-t, országos viszony­latban pedig a hronovi se­regszemle, a magyar szín­játszó együttesek számára a Jókai-napok, a trnavai gyer­mekszínjátszó-fesztivál, a 2i- ■linai bábfesztivál; a kis színpadi formák tekinteté­ben pedig a Hviezdoslavov Küblit vagy az Irodalmi KeXmarok. Több öntevékeny csoportunk határainkon túl is kiváló sikerrel szerepelt, így például a púchovd szín­játszók Monacóban, vagy a Kosicei Magyar Ipariskola mellett működő Glóbus Báb­együttes Magyarországon. ■ Miben látja, igazgató elvtárs, a népművelési mun­ka sajátos feladatait az if­júság körébgn? — Az ifjúság körében vég­zett népművelői munka sa- játosság'át a fiatalok érdek­lődése, szükségletei és kora szabják meg. A jövő év elején, a SZISZ SZKB-val közösen, össz-szlo- váklai viszonylatban terve­zünk egy értekezletet, me­lyen a népművelési beren­dezések még teljesebb ki­használásának kérdését fog­juk megvitatni — éppen a fiatalok szemszögéhői. ■ A polgári nevelés és á felnőttoktatás az NI tevé­kenységének egyik leghaté­konyabb eszköze... — A polgári nevelés szo­ros tartozéka a népművelői munkának. Több területre oszlik, hiszen a világnézeti és a politikai neveléstől kezdve a hazafiságra és az internacionalizmusra való nevelésen keresztül a forra­dalmi hagyományok tovább­fejlesztéséig vagy az új pol­gári szokások népszerűsíté­séig, számos időszerű kér­dés tartozik ide. E tárgy­körben különös súlyt helye­zünk a marxista-leninista tanokra, a tudományos vi­lágnézetre; arra törekszünk, hogy minden á Ha mjio ígé­rünk értsen a politikához és nemzetiségre valő tekintet nélkül tevékeny részt vál­laljon a szocialista ország- építés feladataiból. Ebben a tekintetben népművelőink 16 munkát végeztek már, amit a jövőben még fokozottab­ban s céltudatosabban kell folytatná. Itt nincs helye a kampányszerüségnek, a rög­tönzésnek. A polgári neve­lésnek a szocialista építő­munka alapjaira kell irá­nyulnia, miiközben az égető kérdéseket sem kerülheti meg, s válaszolnia kell a polgárok által felvetett min­den kérdésre. A haladó és forradalmi hagyományok népszerűsítésében kiváló e- redményeket értünk el. Ál­talánosítva a szocialista fej­lődés egyes szakaszainak tanulságait, a szocialista hazafíság és a proletár in- temacipnalázmus elveit szem előtt tartva, tovább e- rősftettük a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek egységét, együvétartozésát. A Jövő esztendő ismét ko­moly feladatokat állít a nép­művelési dolgozók elé, hi­• szén az SZNF közelgő 30. évfordulója Ismét rávilágít nemzeti történelmünk leg­újabb kori fejezetére, ami- koris a szlovákokkal e- gyütt RoíSfíava (Rozsnyó) és Rimavská Sobota (Rima­szombat) környékén, hfres partizánegységeket alkotva, magyarok is harcoltak. ■ A Népművelési Intézet­nek önálló nemzetiségi osz­tálya is van. Kérem, jelle­mezze röviden hatáskörét! — A magyar nemzetiségű lakosság kulturális életének fejlődését lényegében az e- gész Népművelési Intézet segíti. A vegyes lakosságú területeken folyó népműve­lési munka sajátos kérdé­seinek megoldására azonban önálló nemzetiségi osztá­lyunk is van. Leginkább az öntevékeny művészeti moz­galom tekintetében mutat­kozik ez meg, tehát a szín­játszás, a tánc és a zene szakterületein. A nemzetisé­gi osztály minden évben ■több szemináriumot, iskolá­zást és seregszemlét rendez, továbbá szak- s tanácsadói irodalmat, műsorfüzeteket jelentet meg. A legnagyobb rendezvények a komámói (komáromi) jőka i - na p o k és a galántai Kodály-napok. Munkáját öt tanácsadói tes­tület segíti, melyekben az egyes szakágazatok legjobb szakemberei tömörülnek. ■ Miben látja a dél- és kelet-szlovákiai népművelői munka sajátosságait? —Intézetünk nem tesz különbséget az SZSZK egyes járásai között. Ha pedig mégis differenciálunk, hát csupán abból a szempont­ból, vajon ennek vagy an­nak a járásnak több segít­ségre van-e szüksége. A ma­gyarlakta járásoknak nem jut semmivel sem kevesebb a gondoskodásból, inkább ellenkezőleg, mert ezeknes a járásoknak a nemzetiségi osztályon kívül a többi szakosztály is segítséget nyújt. Igaz, az egyes járá­sok munkája között vannak különbségek, de ezek a he­lyi viszonyokból erednek. Míg a komámói (komáro­mi), galántai, roüftavai (rozsnyói) vagy a luöeneci (losonci) járásokban szép eredményekkel dicsekedhet­nek, addig a trebisovl (tő- keterebesi) (NK a járás dé­li teriileteinék több segítsé­get nyújthatna, a knälcei (kassai) KNK viszont annál intenzívebb munkát fejt ki. ■ Miben látja a népmű­velői munka legaktuálisabb teendőit s célkitűzéseit, és melyek a jubiláló Népműve­lési Intézet jövőre vonatko­zó feladatai? — Intézetünk a további­akban is arra törekszik majd, hogy a népművelői munka politikailag harcos, offenzív és szakmailag kifo­gástalan legyen. Az értel­mi nevelésen kívül külön fi­gyelmet szentelünk a szo­cialista ember esztétikai és etika! formálásának. Szándé­kunk, hogy a népművelői munka a Jövőben is kifo­gástalan legyen, ezért, a tervszerű munka mellett, ko­moly gondot fordítunk majd a népművelői dolgozók ne­velésére is. Reméljük, hogy maradéktalanul sikerül tel­jesítenünk ez irányú törek­véseinket, hiszen munkánk­ban mind a pártszervek, mind az SZSZK Művelődés­ügyi Minisztériumának tel­jes támogatását élvezzük. ■ Köszönöm a beszélge­tést. BORSAI M. PÉTER új ifjúság Most jelent meg a Madách könyvkiadó gondozásában balAzs béla „életünk“ című művelődéstörténeti monográfiád a Februári Győzelem ne- nyedszázados évfordulójának tiszteletére. A legutóbbi hetek kónyvtermésében jelentős helyet foglalnak el a magyar klasszikusok legújabb kiadásai. A Magyar Helikon köz­ismerten színvonalas kiadványai között szerepe! az EÖTVÖS JÖ- ZSEF művel sorozatban »a nagy Író néhány munkája, nevezetesen A KARTHADS1 , a Versek, és a Drámák. Olvassák-e még Eötvös művelt, vagy csak az iskolai kőtelező olvasmányok szerzője, ahogyan sokan állítják? Meggyőződésünk, a Magyar Helikon pompás soroza­ta is azt bizonyltja, hogy rohanó korunknak Is van Ideje a „hosszú körmondatok“ klasszikusára, Eötvös Józsefre. A jőkal-sorozat viszont a „SZABADSÁG A HÖ ALATT“ vagy a „ZÖLD KÖNYV“ cfmú regénnyel, a népszerű mesemondó legismertebb regényével gazdagodott. A Szépirodalmi Kiskönyvtár „A HÁROMKIRÁLYOK CSILLAGA“ címen a szerző három rövidebb Írását tartalmazó kötettel foly­tatódott (a cfmadő kisregényen kívül „A szegénység útja“ és a „Mégsem lesz belőle tekintetes asszony“ című Írásokat tartal­mazza). Ugyancsak a Szépirodalmi Kiskönyvtárban jelent meg MIKSZÁTH KÁLMÁN „AZ ELADÖ BIRTOK“ kisregényeket tartalmazó kötete (ez viszont a elmadó Íráson kí­vül „A gavallérok“, ,,A demokraták“ és a „Kozsibovszky üzletet köt“ című elbeszéléseket teszi újra közklnccsé, S még egy Mtk- száth-kötet. az Iskolások Könyvtárában, A NOSZTY-FIÜ ESETE TÓTH MARIVAL. Jőkai, Mikszáth népszerűségével alighanem reménytelen dolog felvennyl a versenyt, s mégis van rá példa, hogy lehetséges. Az utöbbj években a „gordonkahangú“ Krúdy népszerűsége kezdi meg­lepni a szakembereket. Krúdy Gyula munkált egyre nagyobb pél­dányszámokban adják ki újra a kiadók, sőt, negyven évvel halála után újabb müveit „fedezik“ fel s adják közkézre. A mostani két Krüdy-kötet beszédesen Illusztrálja az elmondottakat. A „REZEDA KAZMÉR SZÉP ELETE“ című regény ugyanis, amely különben nem Is tartozik az fró leg­ismertebb művel közé az Olcsó Könyvtárban látott napvilágot, aminél méltóbban semmi sem bizonyltja a népszerűségét, s a BUDAPEST VŐLEGÉNYE az ínyencek számára Is valóságos csemege. A klasszikusoktól a mat írókig az átmenetet NÉMETH LÄSZLÖ képviseli. Munkálnak egyre szaporodó sorozatában ezúttal két új kötet is megjelent. Az egyik, az EMBERI SZÍNJÁTÉK tulajdonképpen az író első regénye. A másik kötet pedig az egyik legizgalmasabb Németh László- gyűjtemény, A KÍSÉRLETEZŐ EMBER. Németh Lászlóval eljutottunk az éló Irodalomig, amely ugyan­csak szép számmal van képviselve a legfrissebb könyvtermésben. A nyolcvanadik életévét taposó SASDl SÁNDOR „A RIGÓK SÍRJA“ című új regényével lepte meg olvasóit. Az Író „testközelből“ lát­ja leperegni hőse, Singer Mari tragédiáját — sok merész vállal­kozásával, kevés örömével, egyszerre érthető és érthetetlen magá­ra maradottságával együtt. A Sásdi-kortárs, Thury Zsuzsa Is új regénnyel jelentkezik. A BÉCSI ORSZÁGÚT hőse. Boér Zsőfl, — akit a ..Körülményes ifjúság" és a „Tű a le­mezen“ című regényekből már megismerhettünk és megszerethet­tünk — népszerű újságíró lett. Az önéletrajzi elemekből felépített regény, az írönő kitűnő arányérzékét, típusteremtő készségét iga­zolva. a korabeli magyar értelmiség hiteles rajzát adja. GYORY DEZSŐ „KÉT VÉGZETES KORONA“ című kötete közelebbről érint bennünket. Nemcsak azért, mert e rimaszombati születésű szerző -a két világháború közötti csehszlo­vákiai magyar Irodalom kiváló költője volt, hanem azért Is, mert a népszerű Viharvirág — Sorsvlrág — Tüzvlrág trilógiájához ha­sonlóan e történelmi kisregény-gyűjteményben Is — melynek nagy része évekkel ezelőtt már megjelent „Vérehullő szerelem“ címen — vissza-vlsszatér a mi tájainkra. „A ruhaszárító csillag“ című regény alcíme Palóc mese-meskete a végvári vitézek és jobbá­gyok életéről. „A vérvörös Vág“ a költő Zrlnyf csalóközi hadltettét írja le. Ezenkívül a kötetben olvasható még „A hadak villáma“ című történelmi elbeszélés Hunyadi korából, ,.A hollö nemzette sas“ című elbeszélés, amely Mátyás király monológját és egy dia­lógust tartalmaz, és a címadó kisregény, a „Két végzete? korona“, alcíme szerint „Mozaikok a mohácsi vész idejéből“. ERDŐS LÁSZLÓ „AZ ISTENI KUTYACSKA“ című müve ugyancsak történelmi regény, mégpedig a római fény­kor, Antonius, Caesar, Octavianus, Cicero korából. A népszerű SZABÓ MAGDA KATALIN UTCA regénye a Szépirodalmi Zsebkönyvtárban jelent meg második kia­dásban, örömet szerezve az Írónő híveinek. i ISZTELET -A KÖNYVNE * ! *7. A KÖNYVNYOMTATÁS elterjedése euröpAban A könyvnyomtatás feltalálásának korszakos jelentősége volt. Rövid idő múltán már Európa valamennyi civilizált országában működtek - nyomdai műhelyek. Hozzájárult eh­hez az Is, hogy egy Mainzot ért háborús támadás után Gntenberg tanítványai és munkatársai szétszéledtek a je­lentősebb európai városokba, és ott pártfogókra találtak, nyomdát alapítottak. Németországban az 1460—70-es évek­ben mér több helyen működött nyomda. Albert Pfister Ban- bergben adta ki 1462-ben a Bibliáját. Ugyanebben az évben Ulrich Zell Kölnben állított fel nyomdát. Az 1470-es évek­ben Ulm városában L. Hohenwang kezdte meg a nyomtatást Gutenberg médszerével, s utána számos nagynevű nyomdász működött ebben a városban. Az 1460-as évek végén jelen lös nyomda volt még Augsburgban, Nürnbergben és a sváj­ci Bázelben. Az európai országok közűi Olaszország az elsők között volt, amely hajlékot adott a könyvnyomdászatnak, s ahol az nagy mértékben tökéletesedett. Akárcsak a képzőművé­szetnek a költészetnek Is hazája volt ez az ország, amely ebben az időben mér Dantéval, Boccacciéval, Petrarcával ajándékozta meg a világot. Olaszországban tehát kedvező volt a talaj a nyomdai művészet számára. 1480-ban már negyven város nyomdájában foglalkoztak a klasszikusok kiadásával, ugyanakkor a könyvnyomtatás hazájában, Né­metországban főként Imakönyveket és más vallásos tárgyú könyveket nyomtattak. Az ellő nyomdászokat Olaszországba a Benedek-rendl szerzetesek hívták be Németországból. A két nyomdász 1464-ben a Róma melletti Snbiacóban állította fel első o- laszországl nyomdáját. Az 6 segítségükkel hozták létre a többi nyomdát Is az országban; 1467-ben Rómában, 1469-ben pedig Velencében. A velencei nyomdászat hamarosan túl­szárnyalta a többi olasz városét. Itt is a német nyomdászok voltak az úttörők. Franciaország területén előszűr Párizsban állítottak fél nyomdát 1470-ben. A Sorbonne két professzora Svájcból hí­vott nyomdászokat, akik az egyetem épületében kezdték meg a működésüket. A 15. századbeli francia künyvek ki­vitelezésüket tekintve finom Ízlésről tanúskodnak. A köny­vek díszítései és betűi teljes összhangban vannak. A németalföldi nyomdászat 1473-ban kezdődött. Ekkor nyomtatja Dirk Martens az első könyvet. Öt követte további két nyomdász Utrechtben még ugyanazon évben. Az első hollandi könyvek betűi durva jellegű gótikus típusok voltak. Az első szép holland betűt Richard Paffroet készítette. A németalföldi könyvnyomtatás a 15. században-még nem érte el azt a fokot, mint a korabeli német, olasz vagy francia nyomdászat, de a 16. században, a Plantln, Elzevir, Blaeu nyomdák működésével valamennyi nemzet élére ke­rült. Angliában William Caxton honosította meg a nyomdásza­tot, 1476-ban. Caxton, mint követ Angliától távo£ élt. Ká­roly király felesége megbízta a Trójai történetek lefordítá­sával franciából angolra. Caxton elkerült Németországba is és Itt fejezte be a fordítást. A lefordftott könyvet Köln­ben nyomtatta ki. A nyomtatás alatt megtanulta a nyom­dászmesterséget. Caxton 1474-ben harmincöt esztendei tá­voliét után tért vissza Londonba, s magával vitt egy teljes könyvnyomdái felszerelést. Műhelyét a Westminster apátság épületében rendezte be, s itt nyomta elsó könyvét olyan hetűfajtával. amely már az angol betűtípus jellegét mutat­ja. Kiadványaiból kitűnik, hogy Caxton nem tartozott Gn­tenberg lelkes követői közé, akik életüket és minden gon­dolatokat a tipográfia művészetének áldozták. Elsősorban üzletember volt, aki józan 'számítással, praktikus előrelá­tással vezette vállalatát. Olyan könyveket nyomtatott, ame­lyeknél nagy kelendőségre és kellő haszonra számíthatott. Szándékosan nem szóltunk a magyar könyvnyomdászat kezdetéről. Erről ugyanis már sorozatnnk elején részletesen beszámoltunk. Mátyás király követe, Karai László prépost, aki Mátyás képviseletében a pápánál járt, hozta magával Budára Hess Andrást, aki 1473-ban kiadta az első magyar­országi könyvet. —as— V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents