Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-11-06 / 45. szám

új ifjúság 7 Sean Connery brit film- színészre azt mondták, hogy te sem tagadhatná skót származását, lómaga is szí­vesen mesél skót vicceket: — Az asszony így szól skót férjéhez: — mesélte egyszer — Kedvesem, vigyél el moziba! Már elvittelek — válaszol a férj. Mire az asszony: Igen, Igen, de az­óta már hangos filmeket ve­títenek. Aztán mókásan hozzátet­te, hogy az 6 felesége gyak­rabban jár moziba. Ingyen- jeggyel az ö filmjeinek a bemutatóira. Elvis Presley, a népszerű amerikai popénekes megle- hét ősén tragikomikus körül­mények közölt került kór­házba. Néhány hónappal ezelbti ugyanis lelkesen érdeklőén. kezdett a karate iránt. Az egyik edzésen téglákat pró bált széttörni a kézfejével ahogyan a karate mestere csinálják. Vagy túl sok volt a tégla, vagy az újdonsül, karatejátékos nem jól mér­te fel az erejét, mert volt ahogy volt, de tény, hogy kézfejcsont-töréssel szállt-, tolták kórházba. ■ Jeanne Moreau, a népsze­rű francia színésznő baráti körben vélemény mondott a férfiakról: — Azok a férfiak, akik valami okosat mondtak a nőkről, többnyire rossz sze­retők voltak. Mások, elté­rően ezektől, nem mesél­nek, hanem cselekszenek. Jean Gabin ma már a film klasszikus művészei közé tartozik. A hatvankilenc é- ves művész egyik filmjét a másik után forgatja. Van egy kis háza, amely tele van képzőművészeti ritka­ságokkal, de szívesen vásá­rolja mat festők műveit is. Egyik nap megvásárolta a „Napkelte“ című olajfest­ményt. Este baráti társa­ságban büszkén mutogatta. Charles Vanel, a kiváló filmszínész nézi-nézl a ké­pet, csóválta a fejét és Ga- binhoz fordulva így szól: — Ez napnyugta! — Hogy-hogy? — kérdi Gabin. — Éppúgy lehet nap­kelte ts. — Persze, lehetne — mondja Vanel —, de isme­rem a festőt, ilyen korán gosem kel fel... Georgij Zszsenov fiatal, tehetséges színész játsza az £gö hó egyik fő­szerepét A csehszlovák-szovjet barátsági hónap leg­népszerűbb akciói közé tartozik évről évre a szovjet filmek seregszemléje. Er­ről tanúskodik a nézők fokozott érdek­lődése Is. Tavaly a barátsági hónapban megtartott 11 446 filmelőadást egymillió 496 000 néző tekintette meg. Háromszázezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezenkívül nő az érdeklődés a Csehszlovák Szovjet Barátok Szövetségének rendezésében meg tartott filmelőadások iránt. Tavaly a- mintegy négyezer akciónak 339 000 nézője volt. Az idén csupán az első félévben közel 4000 filmet vetí­tettek, amelyeknek 330 ezer nézője volt. A most kezdődő barátsági hónap akcióiról tá­jékoztatták minap az újságírókat a Csehszlovák- Szovjet Barátok Szövetségének és az Állami Film- kölcsönző felelős dolgozói, Gustáv Cech, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának tit­kára és Martin Flllpek, a Szlovák Ftlmkölcsön- ző igazgatója. A CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottsága mel­lett ismét megalakították a filmszekcíót, amely­nek az elnöke Ján Hrk, a Csehszlovák Rádió ze­nei szerkesztője. A szekció célja a szovjet fil­mek népszerűsítése. Első lépésként a ftlmköl- csönzővel karöltve az üzemi, kerületi és járási bizottságok mellett megalakítják a szovjet filmek barátainak köreit, melynek tagjai ízléses igazol­ványt kapnak húsz szelvénnyel, és ezek felmu­tatása ellenében ötven százalékos kedvezmény^ ben részesülnek a szovjet filmek előadásán. A klub tagjai ezenkívül Időről időre megtekinthetik azokat a szovjet filmeket, amelyek nem kerülnek a normális forgalomba, Illetve további ismeret­terjesztő és dokumentációs filmeket kapnak kői csőn. A barátsági hónapban tízegynéhány film kerül bemutatásra. Az égő hó, Szeretni az embert, A szibériai asszony, A titkos jelszó: erős és szél, A kék hágó-rallye, Az utolsó nap, Harc a győze­lem után és néhány ifjúsági film: Telegram, Az énektanár, Pont, pont, vessző, Az ötödik negyed­év jurtj Bondarev hasonló című regényéből ké­szült Az égő hó színes, szélesvásznú film. amely a sztálingrádi csata egyik epizódját dolgozza fel. Hősei fiatal tlsztllskolások, akik éppen a Hon­védő Háború' egyik legádázabb ütközetében es­nek át a tűzkeresztségen. Ott formálódnak tgazi emberekké, ahol — mint a film jelképes elme is mondja — még a hó is ég. Bár a végén kis hí­ján mind elesnek, meghiúsítják a fasiszta tan­kok áttörési kísérletét. A forgatókönyv alapjául szolgáló Irodalmi mű, sőt maga a forgatókönyv is ennél tágabb lehetőséget nyújthatott volna a rendezőnek. Többek között az érzelmek harcát illetően, amely még a vérzivatar kellős közepén sem szünetel, a mélyebb télekábrázolást illetően Gavrll Jegiazorov rendező azonban nem birkózott meg a nehéz feladattal. Lélekábrázolása felületes, az emberi sorsok, jellemek, a lélek apró rezdü­léseit elnyelik a végnélküli, monumentális csata­jelenetek. Az egész film tulajdonképpen a látvá nyos csata jelenetek mozaikja. Valahogy a Hábo­rú és békére, a Spartakusra vagy a Hollywoodban készült többi látványos mammutfilmre emlékez­tet. A film hibáit még a fiatal, számunkra isme­retlen főszereplők Georgij Zsezsenov, Anatolij Kuznyecov és Tamara Szegye íny Iková játéka sem tudja feledtetni. Lényegesen jobb lélektani dráma Alekszej Szal- tikov filmje, A szibériai nő. Egy asszony lelki vívódása és bámulatos küzdelme a közöny és meg nem értés ellen. A szibériai asszonyt, Mária Qgyincovát alakító Valerija Zaklunna személyé­ben fiatal, tehetséges színésznőt ismerhetünk meg. A színes, szélesvásznú filmben a lenyű­göző szibériai tájnak is fontos szerep jut. Az egyik legnevesebb szovjet rendező, Szergej Geraszimov szabadon feldolgozott filmtrllógiájá- nak utolsó része a Szeretni az embert. A trilógia előző két részét, az Ojságírót és a Tóparton már alkalmunk volt látni. Az utóbbit éppen az előző évi barátsági hónapban. Ogy is mondhatnánk, hogy Szergej Geraszimov filmje eposz napjaink, hétköznapjaink emberéről, aki minden idegszá­lával keresi helyét az életben. Az előző két film kedvező fogadtatásban része­sült mind a nézőnél, mind a kritikánál. Geraszi­mov a hírnevének megfelelően, ezúttal sem ma­radt adós. Filmje az emberség, az egymás iránti tisztelet, a nyugodt, harmonikus családi élet ódá­ja. , Hősei együtt, egymásra utaltságunkban talál­ják meg az élet szépségét és értelmét. A többi bemutatásra kerülő film — az ifjúsági filmek kivételével — a kém- és detektivtörténe- tek műfajába tartozik. P. L. Jelenet Szergej Geraszimov „Szeretni az embert“ című filmjéből ,,Az utolsó nap" című detektívtörténet egyik izgalmas jelenete szereplője játssza Zoszját a „Privalov milliói“ című új szovjet filmben. A film Mamin-Szibirjak regényéből ké­szült, rendezője Jaropolk Lapsin. A kétrészes, színes .fil­met a szverdlovszki stúdióban forgatták. Rolling Stones—Omega-koncert Még a résztvevők számá­ra ts meglepetés volt, hogy a világ első számú beat- együttesének tartott Rolling Stones közös koncertre hív­ta meg az Ómega-együttest. Októberben Omegáék a Bellaphon céggel kötött há­roméves szerződéstik értel­mében nagylemezüket készí­tették a hanglemeztársaság frankfurti stúdiójában. A felvételek közben váratlanul megjelent a stúdióban a Rolling Stones menedzsere és felkérte az Omegát, hogy lépjen fel együttesének hét­végi esseni koncertjén. A meghívást természetesen ö- vömmel fogadták. Óriást publicitást Jelentett ez a koncert, amiről természete­sen — hiszen alapos érde­ke fűződik hozzá — a Bel- ;aphon is gondoskodott. A Stones énekese, Mick logger mintegy gesztusként- első számuk után bemond­ta: „Ma este koncertezik először Kelet-Európa és Nyugat-Európa Rolling S-to- nesa". Az Omega koncert- műsorából külön felvételt készítettek, amelyet terve­zett nagylemezükön kívül még ez évben kiad a Bella- phon cég. Az együttes ezt követően Angliába utazott egy tíznapos koncertkőrút­ra. Hazatérése után lesz mi­ről beszélni a rajongóknak. Élményeiről alkalomadtán mí is beszámolunk. A BARÁTSÁGI HÓNAP MIMIÉI Jevgenyij Matvejev és Valerija Zaklunna „A szibériai asszony“ című filmben

Next

/
Thumbnails
Contents