Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-11-06 / 45. szám

2 új ifjúság Szakember A törzsasztalnál " ültünk még int, s meglepetéssel lát­tuk, hogy a maszek Skal- mterzynski szivarzsebéből logarléc kandikál elő. — Ml van a zsebében? — kérdezte a társaság egyik tájékozatlan nőtagja. — Semmt, semmi. Logar­léc. — Mire kell ez magának? Skalmierzynski elnézően mosolygott. — Tudományos területen dolgozom jelenleg. — Megmutatná? Nézegettük a logarlécet, tologattuk. Nem ismertük ki magunkat rajta. — Megmutatná, hogyan kell bánni vele? — kértük a gazdáját. Skalmierzynski legyintett: — Igyunk inkább valamit. A tudós is ember Vannak igényei. No jó, de a logar­léc?t — Feladta az üzletét — kérdeztük. — Annak vége, — mond­ta határozottan. — A tudo­mány mellett döntöttem. Csak nem fogok nylon-bu­gyit és fuszekltl áruint a mi műszaki-tudományos for­radalmat élő korunkban? A jövőbe kell nézni, a jövőbe! Tudomány nélkül nincs elő­rehaladás. — Mennyire igaza van! — Mindent megfontoltam, mielőtt végső elhatározásra jutottam. Most egy Intéz­mény igazgatója vagyok, a- mely az én javaslatomra lé­tesült, s most merész terve­ken dolgozunk. Ha szébad szerénytelennek lengem, munkásságomnak talán Sieg­lest-a haszna... —< Mi a kutatásuk tár­gya? x á — A kérdés meglehetősen bonyolult. Nagy általános­ságban meghatározva nádról van szó. — Nádról?! — Nádról. Tudvalevőleg a cukornádból, ebből a csöves növényből nyerik. a cukrot. Nos, az én kutatásom arra irányul, hogy a folyamatot, az eredményt megfordítsuk. Vagyis... — Vagyis? — lestük sza­vát. , — Pofonegyszerű: cukor­ból kell vádat nyerni. Ezzel egyszeriben új alapokra le­hetne fektetni a lakásépít­kezést, ami nagyon fontos ugyebár. Nádból sosincs e- légl — Tehát olyan eljáráson dolgozik, hogy cukorból ná­dat állítsanak elő. — Pontosan. Egy kis gár­da van mellettem, csupa lel­kes ember. Persze, még el­tarthat egy darabig, amíg elérjük célunkat. — Es ebből él? — hang­zott a fentebb már említett nő naiv kérdése. — Köszönöm, megélek. Csak a tudomány tudja az emberiséget és az egyes em­bert a jölét színvonalára e- melntl Elgondolkodtunk és bú líntgattunk. De hogy ez mm jutott nekünk eszüknbel A SZOCIALIZMUS ÉS A FIATALSÁG ÉRDEKÉBEN A CSKP Központi Bizottsága júliusi plenáris ülésének hatá­rozata az új nemzedék szo­cialista nevelésének és a fej­lett szocialista társadalomban való munkálkodásának kérdé­seivel foglalkozik. Nem először történik meg, hogy pártunk Központi Bizottsága a fiatal ge­neráció kérdésével foglalko­zott. A párt mindig is tudatá­ban volt annak, hogy a párt és az Ifjúság viszonya egyben a jövőhöz velő viszony is. A párt mindig úgy tekintette az Ifjúsági mozgalmat, mint a forradalmi mozgalom részét, a fiatalok nevelését pedig, mint a társadalom forradalmi átala­kításának lehetőségét. Tudjuk jól, és az 1968-1969- es válság ével erről meggyőz­tek bennünket, hogy a nevelés és az új, szocialista ember for­málása, kialakítása nehéz, bo­nyolult folyamat. Az életszín­vonal emelkedése és az anya­gi javak rohamos növekedése a szocializmus építésének idő­szakában nem jelenti automati­kusan a szocialista módon élő és gondolkodó embert. A szocialista nevelés gyakor­lata azt mutatja, hogy megkü­lönböztetett figyelemmel kell közelítenünk az ifjúság külön­böző kor- és szociális csoport­jaihoz. A nevelés hatékonyab­bá tételének fontos előfeltéte­le tehát, hogy ismerjük min­den csoport sajátosságát, is­merjük nehézségeit, problémá­it, érdeklődésük, szükségletük irányát. Az ifjúsági kérdés lenini megközelítése hangsúlyozza a- zoknak a társadalmi körülmé­nyeknek az alapos vizsgálatát és elemzését, amelyben az új generáció felnövekedik. A mi ifjúságunk a lendüle­tes szociális és tudományos- műszaki haladás körülményei közepette él; sokfelől sokféle hatás éri, s mindezt éles ideo­lógiai harc tetőzi be. Mindany- nyiunk számára ismeretes, hogy a fiatalok formálására nemcsak a társadalmi rend­szer, annak Ideológiája és az osztálykapcsolatok hatnak, ha­nem a család, a nemzet, a nép­hagyományok, szokások is. A ma fiatalságának 'nagyon sok előnye van az előző nem­zedékekhez képest. Társadal­munk szocialista építésének 1- dőszakában született vagy nő fel, és nem kell éles osztály­harcot vívnia, mint a szülei­nek vagy idősebb kortársainak A szocialista társadalom min­den szociális vívmánnyal támo­gatja mind a munkában, mind' a tanulásban, mindpedig a kul­turális és politikai tevékeny­ségben. Ezen a téren pártunk és a társadalom mindent elkövet, annak ellenére, hogy éppen ez a terület volt az, ahol a múlt­ban az erős negatív hatások érvényesültek. Jelentős sikerként könyvel­hetjük el, hogy az utóbbi há­rom évben sikerült kiépítenünk és megszilárdítanunk az Ifjú­ság és a gyermekek egységes szervezetét, a Szocialista Ifjú­sági Szövetséget és annak Pio nfrszervezetét. A SZISZ nem e- gészen három éve alatt sike­rült sokoldalú tevékenységre kész szervezetet összeková­csolnunk. A SZISZ tagjainak a száma ma már meghaladja a milliót, míg a Pionírszervezet­ben 1 150 000 pionír tömörül. A fiatalok sokoldalú tevé­kenységének a lehetőségei ked­vezően hatnak a Szocialista If­júsági Szövetség munkájára is A fiatalok konkrét tettekkel bizonyítják szocialista hazájuk iránti hűségüket és egyetérté­süket a CSKP politikájával. Míg bárom évvel ezelőtt a fia* taloik körében alig aikadt ifjú­sági munkabrigád, ma nemzet- gazdaságunk különböző terüle­tein csaknem kétezer ifjúsági szocialista munkabrigád dolgo­zik, 2350 pedig versenyben áll a büszke címért. A fiatalok kezdeményezőn járnak elöl a munkában, és tettükkel az elmúlt évek so­rán gyakran váltak országos mozgalmak elindítóivá. Az ifjúsági mozgalom építő hagyományainak szellemében köztársaságunkban az ifjúsági építkezések tízein bizonyítják be a fiatalok munkaszeretetü­ket, pártos meggyőződésüket. Nagyszerű eredményeket ér­tek el a tevékenység jellemző­en ifjúsági formájában, a ZE­NIT mozgalomban, amely a fiataloknak a tudományos-mű­szaki fejlesztésben való rész­vételüket is kifejezi. Ez a moz­galom a fiatalok természetes műszaki érdeklődéséből indult ki, abból az Igyekezetből, hogy bebizonyítsák, tudnak dolgozni, hogy felmérhessék erejüket, ki­tartásukat, hogy láthassák munkájuk konkrét eredményéit — egyszóval, hogy ötleteikkel, javaslataikkal hasznára legye­nek népgazdaságunknak. Az e- gészséges versengést csak fo­kozza a legjobb eredmények ál­landó értékelése. Ennek a moz­galomnak erős nevelő hatása van, és nemzetgazdaságunk­nak százmilliós értékeket je­lent. Több mint 31000 fiatal munkás, újító, mérnök és tech­nikus kapcsolódott bele külön­böző foglalkozási ágazatokból. Nagyon népszerű az. Ifjúsági fényszóró nevű mozgalom is, amelyben mintegy 5500 csapat vesz részt és tárja fel külön­böző munkahelyeken a rejtett tartalékokat, a hiányosságokat, a rossz munkafegyelmet, és az idősebb munkátáirsa-klkal, kom­munistákkal együtt segít azok felszám o lásába n. A fiataloknak ez a kezdemé­nyezése azonban nemcsak gaz­dasági szempontból jelentős, hanem azért is, mert lehetővé teszi, hogy a fiatalok bekap­csolódjanak az irányításba, hogy segítsék a munkahelye­ken mutatkozó hibák eltávolí­tását. Ezzel természetesen már belekapcsolódtak az egész ü- zem irányításába is, s ezen ke­resztül a nemzetgazdaságéba. Ez a mozgalom minden tehet­séges fiatalnak lehetőséget ad arra, hogy munkájával kitűn­jön, hogy tehetségét a köz ja­vára kamatoztassa. A fiatalok érdeklődését, te­hetségét pártunk az aktív po­litikai munkában, a vezetés­ben, társadalmunk irányításá­ban kamatoztatja. Például az 1971-es választá­sok alkalmával a képviseleti testületbe több mint 59 000 fiatalt választottunk be, ami az összes megválasztott képvise­lőnek mintegy 30 százalékát te­szi ki. Először fordul elő tör­ténelmünkben, amikor" a fiata­lok ilyen nagy számban kap­tak lehetőséget az ország köz­vetlen irányítására. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a fiatal képviselők lelkesen és hozzáértéssel ragadták meg ezt az alkalmat. Jelentős helyet töltenek be a fiatalok számos társadalmi szervezetben is, úgy mint a szakszervezetben, ahol a funkcionáriusok csak­nem egynegyede fiatal. Hason­ló a helyzet a szövetkezetek­ben, a testnevelés területén és még sok más helyen. Egész szocialista társadal­munk számára rendkívüli je­lentőséggel bírt a CSKP XIV. kongresszusa. A kongresszus határozatait a fiatalok megér­tették, s e határozatok még ak­tívabb munkára serkentették őket. Megerősödött a CSKP-hoz való viszonyuk Is, amit azon is felmérhetünk, hogy a 105 ezer új párttagjelölt 88 százaléka fiatal. A többségüket éppen a Szocialista Ifjúsági Szövetség javasolta. Ezeknek az új tag­jelölteknek az 57 százaléka munkás fiatal, akik a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség legak­tívabb funkcionáriusai, tagjai közé tartoznak. Ezek és más hasonló tények világos választ adnak az ellen­séges propagandának, amely az új pártvezetéssel szemben azt hangsúlyozta, hogy a párt Csehszlovákia fiatalságát kép­telen lesz egyesíteni és meg­nyerni politikája számára az el­következő tíz évben. Pártunk most az ifjúsággal folyó munkában a fő hang­súlyt az eszmei nevelésre he­lyezi. Arra törekszünk, hogy a fiatalok fokozatosan elsajátít­sák a tudományos világnézet alapjait és aszerint is éljenek. Ennek az elősegítésére a kü­lönböző politikai iskolázásokat akarjuk felhasználni, azok ha­tékonyabbá tételével. Ehhez kí­vánjuk megteremteni mind a káder-, mind pedig az anyagi feltételeket. A szocialista ember nevelé­sének egész folyamatát a cseh­szlovák hazafiság, az interna­cionalizmus jegyében végezzük. Olyan öntudatos fiatalokat a- karunk nevelni, akik tisztában vannak a burzsoá ideológiák és a kispolgárság romboló ha­tásával. és mentesek a múlt káros befolyásától. A párt továbbra Is azon lesz, hogy minél több fiatal mun­kálkodhasson .országunk gazda­godásán, támogatni fogja a munkához, a tanuláshoz való felelősségteljes hozzáállást. Se­gíti a szakképesítés bővítését, elmélyítését és mindazt, amit a tudományos-műszaki haladás és az ötödik ötéves terv fel­adatat megkövetelnek. Azt a- karjuk, hogy a kommunisták a SZISZ-fiatalokkal egyetemben álljanak a középszerűség, a fe­lelőtlenség, a nemtörődömség és más, mtndannylunkat szegé- nyítő visszásság ellen meghir­detett harc élén. Továbbra Is minden lehető­séget megteremtünk ahhoz, hogy a fiatalok Idősebb tár­saikkal egyre nagyobb részt vállaljanak társadalmunk Irá­nyításából és építéséből. MAGYARICS VINCE, a CSKP KB dolgozója SOKOLDALÜAN Az Ifjúsági alapszervezetek szeptember—október hónapokban megtartandó taggyűléseiken értékeljék a iárás pionírsaervezeteinek nyújtott eddigi segítsé­güket; ugyanakkor a Jövőre vonatkozóan a segítsé­get bővítsék és egyben határozzák meg a további együttműködés konkrét formált — olvasom a SZISZ galántal Járási bizottságának legutóbbi körlevelében, amelyet valamennyi alapsaervezetnek megküldték. A szövetség alapsaervezetein a sor, hogy számba vegyék a követelményeket és lehetőségeket, majd ebekhez mérten határozzanak: miként és .milyen for­mában fogják segíteni a hozzájuk legközelebb álló pionírszervezetet. — Mit várnak a járás pionírjai idősebb társaik­tól, miben szorulnak a segítségükre? — kérdeztük Horváth Mártától, a SZISZ galántal Járási bizott­ságának titkárától, akit a pionírszervezetek irányi-' tásával bíztak meg. — Ez Is benne van a körlevélben. Mindenekelőtt a védnökség! szerződések megkötését szorgalmaz­zuk. Járásunkban 141 Ifjúsági alapszervezet van és 46 píonírcsapat. Ennek ellenére az utóbbiak alig fe­lének van patronáló ifjúsági alapszervezete. Ezen változtatni kell! Szeretnénk, ha áprilisig valameny- nyi pionírcsapat megtalálná az őt közvetlenül segítő ifjúsági szervezetet. Ha ezt elértük — folytatja a titkárnő — a pioní­rok és a SZISZ-tagok együttműködésének további fonnál Is könnyebbet) kialakulnak. Gondolok itt el­sősorban a rwjvezetők biztosítására, valamint a pio­nírszobák és klubok, a Játék- és sportterek létesítő- sében nyújtandó segítségre. A titkárnő további szavaiból kiderül, hogy az e- gyüttműködés lehetőségei ezzel még nem merültek ki. így például a körlevél tanácsolja, hogy a szö­vetség alapszerveaetei helyiségeiket adják kölcsön a pioníroknak, szervezzenek velük közös beszélgetése­ket munkásosztályunk és pártunk forradalmi ha­gyományairól, a pionír — és Ifjúsági mozgalom tör­ténetéről stb. A pionírbarangolás keretében közös kirándulások szervezését szorgalmazza, javasolja to­vábbá, hogy a SZISZ-tagok vegyenek részt a pioní­rok avatásán. Végül a körlevél meghagyja az alap­szervezeteknek, hogy a 25. évfordulóra készítsenek kulturális programot, és fiatalabb társaikkal lega­lább két közös akciót szervezzenek. Ez eddig az elmélet, melynek csak akkor van je­lentősége, ha termékeny talajra talál, pontosabban mondva: ha az ifjúsági alapszervezetek megszívle­lik a tanácsot és útmutatást. Így történt-e, közvetle­nül a legiiletékesebbektől, az egyes alapszervezetek vezetőitől kérdeztük meg. A hallottak meggyőztek: a járás ifjúsági alapszervezetei komolyan vették a fel­hívást, és ami különösen örvendetes — nemcsak a jövő tervekkel, vállalásokkal dicsekedhetnek, hanem konkrét, már megvalósított akciókkal Is. Így például a Dőlné Saliby-í (alsószeli) helyi a- lapszervezet, — amely 1971-ben alakult meg és pil­lanatnyilag 32 tagja van — aleinöke, Bondor István elmondta, a tavalyi Iskolaév kezdetétől foglalkoznak ,a helybeli Iskola pajtásaival. Kezdetben csak két . rajvezetőjük működött az iskolában, most szeptem­bertől már valamennyi rajt ök vezetik. Segítőik a helyben lakó és a szomszédos falu alapiskolájába járó Idősebb pionírok. Ez év szeptemberében politi­kai-kulturális célzatú kirándulást szerveztek, s erre az idősebb pionírokat Is elvitték. Ugyancsak most szeptembertől az alapszervezet tagjai vezetik az is­kolában működő szakköröket, így az ifjú techniku­sok, a fiatal gazdasszonyok, fényképészek, bélyeg- gyűjtők stb. körét. A teSedíkovói (peredi J alapszervezetnek 45 tagja van, aleinöke Kocsis Gabriella. Egyéb eredményei­ken kívül a pionírokkal valő együttműködéssel és nekik nyújtott segítséggel dicsekedhetnek. — A gyermeknappal kezdtük — mondja az alel- nök —, amikor mi szerveztük a programot, öt pio­nírrajt vezetünk a helybeli iskolában, segítünk a forradalmi sarok berendezésében, mindenekelőtt az anyaggyűjtésben. 0) krónikát vettünk a csapatnak, a kilencedikes pionírokkal pedig rendszeresen talál­kozunk, amikor elbeszélgetünk a SZISZ-ről, külde­téséről és feladatairól. Tervünkből nem hiányoznak a közös kirándulások sem és az utóbbiak kedves ré­sze, a szalonnasütés. A pionírvezetőt mindenkor el­visszuk kirándulásainkra, s eljár taggyűléseinkre Is, ahol megbeszéljük: melyikünknek mire lenne szük­sége. Együttműködésünk ugyanis két oldalú. NWm egyszer mi is kérünk és kapunk segítségét a pioní­roktól, így kulturális műsorszámot összejöveteleink­re, vagy mint legutóbbi kirándulásunk alkalmával, sátrakat. További alapszervezeteket is említhetnénk. így például a Zihanec! (zsigárdi) alapszervezetet, mely­nek tagjai betanították a helybeli pajtásokkal a ha­mupipőkét, fából plonírjelvényt készítettek, amelyet egyes kiállítások, bemutatók alkalmával lehet majd felhasználni. Amint a titkárnő is hangsúlyozta, sajnos vannak alapszervezetek, amelyek még mindig nem találták meg a pionírokhoz vezető utat. Tanulniuk kell a jó példákból, hiszen csak közös összefogással, konkrét és sokoldalú segítséggel valósítható meg a cél: tar­talmassá és vonzóbbá tenni a pionírszervezetet. (egri) FELHÍVÁS A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­turális Szövetségének Központi Bizottsága, a Szlovákiai Szövetkezeti Parasztok Szövet­ségének Központi Bizottsága és a Bratisla­va] Népművelési Intézet a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a CSEMADOK megalakulá­sának 25. évfordulója tiszteletére meghir­deti a csehszlovákiai amatőr népdaléneke­sek TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT... IV. országos versenyét. A verseny négy kategóriában folyik: ' 1. szólóénekesek, akik a dalokat kiadott népdalgyűjteményekből vagy saját falujuk, illetve tájegységük énekeseitől tanulték; 2. szólóénekesek, akik saját dallamvilá­gukból kiválasztják műsorukat, tehát olyan népdalokat énekelnek, amelyeket nem er­re a versenyre tanultak be, hanem már ré­gebben tudjék őket, és a falu, illetve táj­egység élő népzenei anyagát képviselik; 3. legfeljebb 12-tagú éneklő csoportok, ugyanazon feltételek mellett mint az 1: pontban felsoroltak; 4. legfeljebb 12-tagú éneklő csoportok, ugyanazon feltételek mellett, mint a 2. pontban felsoroltak. A verseny három fordulóban kerül lebo­nyolításra: 1. járási döntők, 2. területi elődöntők, 3. országos döntő. A versenyben minden nem hivatalos é- nekesként működd csehszlovák állampol­gár részt vehet, aki 1973. december 31-ig betöltötte 16. életévét. A CSEMADOK bármely bizottságán besze­rezhető jelentkezési lapot 1973. november 30-ig kell kitöltve megküldeni a CSEMA­DOK lakóhely szerint illetékes járási bizott­ságának. A CSEMADOK Központ) Bizottsága, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága, a Szlovákiai Szövetkezeti Parasztok Szövetsége Központi Bizottsága, a Bratislava! Népművelési Intézet V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents