Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-10-16 / 42. szám
8 új ifjúság---Búcsúversenyén jött érte a halál... (FRANTlSEK srna nincs TÖBBÉ) Ez lesz az utolsó versenyem, Bratislavában befelyezem a pályafutásomat — nyilatkozta FrantiSek Srna, az ország e- gyik legismertebb és legjobb motorkerékpár-versenyzője, aki számos nemzetközi versenyen bizonyította be rendkívüli képességeit. Srna szavai sajnos valóra váltak, de úgy, hogy szombaton, október hatodikén délután szörnyű tragédia • történt. A csehszlovák országúti motorkerékpáros-bajnokság egyik futamában (a 250 köbcentiméteres gépek kategóriájában) bukott a nagyszerű versenyző, és súlyos sérüléseibe a kórházba szállítás közben belehalt. Srna valéhan befejezte pályafutását, . — örökre. A tragédia a verseny futamának első fele után történt. Az egyik versenyző belerobogott a biztonsági okokból a kanyarban elhelyezett szalmakö- ' tegbe, és azt egy kicsit meglökte. A szalmaköteg az út széléről kissé beljebb került, ! és a száguldó Srna ráhajtoti. í Még a csoda sem menthette volna meg életét. A váratlan akadályra a legjnbb reflexíj versenyző sem számíthatott. A balesettel kapcsolatban találgatások keltek szárnyra. Ez érthető is, másképp látta a pillanat tört része alatt bekövetkező tragédiát egyik vagy másik néző. A valóság azonban az, hogy merő véletlen i volt a dolog, olyan véletlen, a- melyet az élet ritkán produkál. Nemcsak a versenyző családjának tagjai, hanem szinte az egész ország megdöbbent a haláleset hallatára. Aki pedig személyesen is ismerte Srnát, v az nem tudott napirendre térni balesete fölött. Egyik leg- ti jobb barátja, FrantiSek Kroéka reszkető kezekkel tette másnap, a 350-esek rajtjánál Srna gépének helyére a múlt évi győztes babérkoszorúját. Kroé- ; ka nem tudott vasárnap rajt- [ hoz állni, annyira megviselte barátja váratlan halála. Srna mintegy húsz esztendőn út volt a hazai és külföldi ver-. senyék résztvevője. Fokozatosan vívta ki magának az elismerést szerte Európában, szá-. mos nagy versenyen végzett a legjobbak között. Legutóbbi nagy sikere a tavalyi országos hajnokság megnyerése volt a 350-esek kategóriájában. Nemcsak jé versenyző, jó í konstruktőr is volt. Pezinokon, % híres kis műhelyében készítette elő gépeit a versenyekre. E- gész télen gépein babrált, minden szabad idejét ott töltötte a kis műhelyében. Huszonkét| esztendei, sikerekben gazdag pályafutás után akart elbúcsúzni. .. éppen Bratislavában, az országos bajnokságon. FrantiSek Srna kiváló sportoló és kiváló ember volt. Szorgalmas volt és barátságos. Tahin egyetlen ellensége sem volt, jellegzetes mosolya mindig optimizmust varázsolt a csüggedökbe. Hihetetlen, hogy nincs már közöttünk. Ereje teljében jött érte a halál, akkor, amikor gazdag tapasztalatait kamatoztatni tudta volna a fiatalok körében. Talán egy új motorkerékpár-típust is konstruált volna. Emlékét megőrzik mindazok, akik ismerték és szerették. A csehszlovák motorkerékpáros- sport nagy versenyzőt veszített el személyében, olyan versenyzőt, aki emberként is megállta a helyét. A GYŐZTES . HÁROM ARCA SÁRKÖZI FERENC felvételei világhírű Békemaraton immár A negyvenharmadik évfolyamába lépett az idén. Mint általában, most is nagy érdeklődés előzte meg a versenyt, tizenkileuc ország maratoni futói álltak rajthoz KoSicén (Kassa). A nagy esélyes az ausztrál Farrington volt, aki ebben az esztendőben a világ legjobb idejét futotta. Farrington 35 kilométeren át vezetett. Szerette volna megjavítani Edéién (USA) pályacsúcsát. Ügy érezte, ehhez minden feltétel adva van: jé formában érkezett a Békemaratonra, öt nap ideje volt az akklimatizálódásra, az idő pedig eszniényi volt október hetedikén. Farrington két kilnméteres előnnyel is vezeteti már, de erejét nem tudta jól beosztani és feladta a versenyt. A mindvégig egyenletesen futó szovjet Mujszejev érkezett be elsőként a célóa. Az apró termetű, mosolygó tulai rádió- technikus frissen lutott be a Lokomotí- va csermely! stadionjába, és mintegy fél kilométeres előnnyel hagyta maga mögött a másodiknak érkező NDK-beli Truppéit. Harmadik a szovjet Szilajev, negyedik a magyar Szekeres Ferenc lett. Három felvételünk a győztest mutatja be. A csinos kislány már nyakába a- kasztotta a babérkoszorút, így fut át a célon. (1.) Ezután a fényképészek veszik körül, hogy portréját világgá röpítsék (2). A győzelmi emelvényen megköszöni a közönség tapsát. (bt) MM BULGARIA! PORTYÁN VOLTUNK Háromhetes szünet után Ismét megnyíltak a stadionok kapui, hogy elkezdődjék a küzdelem az újabb bajnoki pontokért, A szünet alatt csapatunk külföldre utazott, sajnos nem kupamérkőzésre, hanem csak két barátságos találkozóra Bulgáriába, Kellemes, szép utunk volt. Koálcéről vonatta! mentünk Prágába, onnan pedig repülőgéppel Várnába. Két és félórán belül a bolgár város fölött voltunk, várt ránk Bulgária második legnagyobb városa, amely tengerparton fekszik, és szép kikötője van. A repülőgépen nagyon szívélyes fogadtatásban részesültünk, majd autóbusszal folytattuk tovább utunkat Tarnovba. Másnap az ottani elsőligás együttessel kellett megmérkőznünk. Tarnov érdekessége, hogy régebben ez a város volt Bulgária fővárosa. Az ellenfélről mltsem tudtunk, csupán a találkozó folyamán tapasztaltuk, hogy vetélytársaink nem képeznek különösebb játékerejü együttest. Végigtámadtuk az egész első félidőt, és Móder révén vezetéshez jutottunk. Félidő után nagyon rákapcsoltak az otthoniak és kiegyenlítettek. A mérkőzés keményebbé vált, a bulgárok egy kis keménységért nem mennek a szomszédba. Mégis ml jutottunk újabb vezetéshez, de Ismét sikerült nekik az e- m gyenlítés. Pár perccel a találkozó vége előtt tizenegyeshez jutott a Tarnov csapata ás ezzel el Is dőlt a találkozó sorsa: 3:2-re kikaptunk. Utunk innen Sztará Zagorába vezetett. Ezzel a várossal Koálcének baráti kapcsolatai vannak. Zagora kb. 120 ezer lakosú város. Nagyon érdekelt bennünket a sportélete. A 1 Beroe nagy egyesület, főleg a labdarúgás, a birkózás és a súlyemelés van képviselve szakosztályaiban. Súlyemelőik és birkózóik világszerte Ismertek; a klubnak egy világbajnok súlyemelője és birkózója van. Futballcsapatukról talán nem kell bővebben szólnom. Jelenleg a Kupagyőztesek Kupájában szerepelnek, érkezésünk előtt egy nappal éppen a lu- | xemburgi kupagyőztest söpörték ki a versenyben ll:l-es gőlaránnyall Tavaly a Honvédőt juttatták a kiesés sorsára. Az eredményeiket figyeltük, főleg haza! pályán nyújtanak 1 fantasztikus teljesítményeket, hét gólt Is lőnek egy mérkőzésen, Petkov, a klválő csatár vezérletével. Egyébként Petkov vezeti az európai góllövők listáját. Tehát volt mitől tartanunk. A mérkőzés előtti napon nagyon nyílt, hangos, szinte paprikás hangulatú játékosértekezlet volt. Ezen nekem Is Jócskán kijutott # fejmosásbői őszi teljesítményeimért. A mérkőzés előtti hangulat ezután az értekezlet után más volt, mint a többi. Mindenki Izgatottan várta a nagy ellenfelet. Találkozónk jó légkörben kezdődött, virágcsokrokkal ajándékoztuk meg egymást, majd csokrainkat a lelátókon ülő csinos lányoknak adtuk. Ezt a gesztust nagy ovációval fogadta a hazai közönség. Nagy Iramot diktáltunk, hamarosan a közönségnek is tetszett a csapatunk. Most már elmondhatom, hogy nagyon jól játszott, és sok mindenben felülmúlta ellenfelét. Már az első percekben egyedül törtem a Beroe kapujára, de a labdát a kapusba lőttem. Nem sokkal ezután Mőder ment egyedül, ős ő nem hibázott. l:0-ra vezettünk. A végén aztán kiderült, hogy ez volt a mérkőzés egyetlen gólja! Azt hiszem, nagyon jó benyomást tettünk rendkívül szívélyes vendéglátóinkra. Az ottani lapok és a rádió nagyon elismerően írtak, Illetve beszéltek rólunk. Bulgáriai portyánk utolsó napjait Várnában töltöttük, a szép, napsütéses Időt fürdésre használtuk ki. Visszafelé TU 154-es géppel röpültünk. A budapesti Ferihegyen leszálltunk, majd félórás pihenés után indultunk Prágába és onnan haza. Ezután i háromhetes kihagyás után következett a bajnok!. Ellenfelünk a Tepllce csapata volt. Azt hiszem, huszonötezres nézősereg már rég volt a csermelyt pályán, I de most sem a mt kedvünkért gyűlt össze a tömeg. A négy- 1 venharmadlk Békemaraton rajtja és célja volt stadionunkban. A mérkőzés jől kezdődött, már a 10. percben 2:0-ra vezettünk. Ezután Blöovsky szépített, de nekem sikerült gólt lőnöm, és 3:l-re növelni az előnyünket. A félidő után Ismét miénk volt a kezdeményezés és Ondó révén 4:l-re elhúztunk. Mellchar szabadrúgásból állította be a végeredményt 4:2-re. Első gőlunkat Jackő lőtte az én átadásomból, a második pedig ügy született, hogy Studenf kapus egy erős lövésemet maga elé ütötte, és Újhelyi a hálóba lőtt. Most Ismét szünetel • liga, így hét búcsúzom. Jóxsa Láiilé ihi-puh.1... kemény íitéssorozatok, ad- I fk ják és állják az I ■ X ütéseket. Egy szo- W rítö újra feléledt. Be lemenő, ke mény fickók akadtak azelőtt az újvári fiatalok között. Nem Ijedtek meg a saját árnyékuktól, de a másétól sémi Azt tartja a közmondás, a vér nem válik vízzé, egy Ideig mégis elcsendesedett az újvári szorító „Miért nincs ökölvívószakosztályotok?“ — kérdezgettük a fiatalokat. Váll- vonogatás volt a válasz. Megkérdeztük az illetékeseket Is, azokat, akik a város sportéletét Irányítják. „Nincs, aki összefogja 6- ket“ — hangzott a felelet. Nem túlságosan meggyőző válasz, a tényeken azonban nem lehetett változtatni. Sokan persze nyíltan ellenzik az ökölvlvósportot. „Durva, veszélyes, az e- gészségre káros“ — Indokolják“ ellenzésüket. Sokat vitatott kérdés ez. Az éremnek mindig két oldala van, sőt a Korolós-mü- sor szerint van egy harmadik Is. Válaszként ml is feltesszük a kérdést: „Hát az nem veszélyes, ha a virtus- kodó legények a kocsmában verekednek?“ Ökölvívó- kesztyűk helyett söröskoc- sókkal, székekkel. És bizony gyakran előkerül a bicska is. Mert, ha valahol kevés a sportolási lehetőség, ott többnyire a kocsmákban töltik szabad idejüket a forróvérű fiatalok. Egyik újvári vitánk alkalmával az ökölvívósport e- gyik „ellensége“ azzal érvelt, hogy a futballisták és más sportolók Is eljárnak« kocsmába. „Sportolnak ugyan, de isznak, mint a gödény“ — mondta. Csodálkozott, hogy nem értettünk egyet vele. „Akad, akt eljár, de akkor csak nagyon rövid ideig lesz jó sportoló. A ma sportja nagy fegyelmet követel meg, az erőnléten csakhamar megmutatkozik a kocsmázás. tivomyázás. Senki sem lehet jő sporto- 16 jó erőnlét nélkül. Aki komolyan űzi az ökölvívást nem italozhat “ Tó néhány esztendőn ke resztül nem volt aki összefogja a keményöklü újvári fiatalokat. Néhányan közülük másutt kerestek és találtak érvényesülési lehetőséget, és Igen jól megáll- ták a helyüket más egyesületekben. Aztán most mégis akadt valaki, aki vállalkoFELÉLEDŐ a szorítóban Bacsó Sándor, (baloldalt), az STSZ JB titkára gratulál RySavy edzőnek az eddigi sikerekhez. zott az újvári szorító felélesztésére. „Megpróbálom“ — mondta Rysavy Jóska, aki maga Is ökölvívó, nem Is akármilyen. Sokan kételkedtek a próbálkozás sikerében, de Bacsó Sándor, a SZTSZ járási titkára sok sikert kívánt az edzőnek és flaihak, s támogatásáról biztosította az új ökölvívó-szakosztályt. Minden kezdet nehéz, ez sem volt más. Egyszeriben nem lehet minden súlycsoportban képzett ökölvívót találni. Ogy viszont nem szabad komoly versenyen indulni, hogy a csapat „foghíjassága“ miatt eleve vereségre van kárhoztatva a gárda. Rysavy és segítői kellő óvatossággal Indultak. Először is barátságos mér köpésekkel igyekeztek felkelteni a nézők érdeklődé sét. Ebben kellő támogatást nyújtott nekik Jédy Károly, a Spartak Komárno ökölvívó-szakosztályának eredményes edzője, akinek a csapatában több újvári fiű szerepel. Az Indulás jő volt Nemzetközi mérkőzés volt a premier. A bolgár Jambol vendégszerepeit egy komáromi-újvári- vegyes csapat ellen. Hétszáz néző tekintette meg a mérkőzést. „Szeretik nálunk az ökölvívást“ — mondta az edző. A folytatás nem maradt el. „Maladkyn kikaptunk u- gyan 10:8-ra, de a visszavágón 18:2-re győztünk.“ A malackyt ökölvívók a Szlovák Nemzeti Ligában küzdenek, ezért igen értékes az Elektrosvlt Nővé Zámky szép győzelme. Nagy meleg volt, mégis több mint kétszáz nézője volt a találkozónak. „jók a fiúk“ — dicsért ökölvívóit Ry&avy edző. „Bottyánszky Andris már bekerült a Junior-válogatottba. Igen szép eredményeket ért el, harmadik volt a Ba- laton-kupán, a Szlovák Nemzeti Felkelés tornán első lett a súlycsoportjában, öccse, Jaroslav, harmatsúly- ban győzött, és a legtechnikásabb ökölvívóként értékelték a dunaszerdahelyi ökölvívó-reménységek tornáján. Kívüle még négyen voltak ott a mieink közül, mégpedig Domanlzsa, Horváth, Ludas és Psenák. Közülük Domanizsa és Psenák élsők lettek, a másik kettő súlycsoportjában a harmadik helyen végzett.“ Lám, máris mutatkoznak az eredmények. „Sajnos, minden súlycsoportban még nincs versenyzőnk, hiányzik a nehézsúlyú, és a középsüly sincs betöltve. Tavasszal mégis szeretnénk bekapcsolódni a bajnoki küzdelmekbe, először majd az ifjúságiak között. Amíg nincs teljes csapatunk, barátságos mérkőzéseket rendezünk, hogy megtartsuk a nézőközönséget. Szeretnénk megrendezni a szlovák Ifjúsági bajnokságot, ez ugyanis kitűnő népszerűsítő alkalom lenne a szorító részére “ Egy Igyekvő szakosztály tervei ezek. Az indulás bíztató. a folytatáshoz sok szerencsét kívánunk a derék gárdának. —OS 4
