Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-10-16 / 42. szám

új ifjúság 9 SENKI SEM SZÜLETIK SHOWMANNEK — Nem gondolod, hogy, saj­nos, a pop-zene terén ml elég kevés ilyen egyéniséggel dicse­kedhetünk? — Ilyen egyéniség nemcsak nálunk, hanem az egész vilá­gon is elég kevés akad. A pop-shownak még nincs ha­gyománya nálunk, Mégis olya­nokkal dicsekedhetünk, mint Gott, Neckáf, vagy Läufer. — Mi az, ami a közönségre hat? — A nagyszerű előadásmód és a hang — nem beszélve a mozgásról. Egyszóval kitünően kell mozognia az énekesnek — és jó színésznek is kell len­nie. — Azt hiszed, hogy show- mannek születni kell? — Az ember bizonyos adott­ságokkal születik, de ez Iga­zán kevés. Ehhez jön még a tömérdek minulta és verejték. — Ha lehetőséged lenne, szí­vesen csinálnád a saját műso­rodat és egyben showt is? — Természetesen. Szívesen végzem ezt a munkát. Csak­hogy showmannek lenni, nem pusztán mesterség. Legfonto­sabb kelléke — az egyéni va­rázs. Szabó Iván A vonal túlsó végén Ivó Hei ler beszél. — A krokodilusokról hall­gass — mondja. Fényképezked- nl sem tudok velük, mert már felnőttek és harapnak. — Rendben van — ígérem — és megbeszélünk egy talál­kát. Vagy öt őrá múlva keresem Ivó lakását a Druistevná utcai, a múlt századvégi házban. E- léggé bajos dolog, mert elfe­ledtem megkérdezni Ivót, me lytk emeleten lakik. A lépcső­ház sötét, nem ég a villany, kénytelen vagyok az öngyújtó lángjával minden névkártyát megvilágítani. Végül is rátalálok az ajtó­ra. Becsöngetek. Ivó felesége nyit ajtót. — Már várja magukat — mondja, és pár pillanat múlva Ivó Heller szentélyében va­gyok. A krokodilusokra, ame­lyek a kissé szűkre méretezett terráriumbán heve résznek, még csak egy pillantást sem vetek. A magnetofon, a gramofon és a lemezek tömege uralja a helyiséget. Nemsokára engem is teljesen birtokukba vesz­nek. — Melyiket játsszam el ne­ked? Ivóra hagyom a választást és teljesen elmerülök a zenében, amely a kis lemezjátszóról fel­hangzik. Samy Davies, Lov Ra­wls és Tom Jones hangja tölti be a szoba kellemes alkonyati hangulatát. Ezek Ivó kedven ce:. Majdnem minden lemezt saját maga hozott három esz­tendős körútjáról, amelyen Vlado Hronec zenekara kísér­te. Nyugat-Németország, Svájc, Svédország — voltak Ivó „állo­másai.“ Ezekben a városokban búcsú­zott el Ivó a műkedveléstől, s mint profi énekes tért vissza — Áruld el, hogyan lesz ve gyészinémökből profi énekes? — Már mint diákot foglal koztatott az ének és a színé szét. Röviden az ének, különb sen a dzsessz voh a hobbym A Caravan Qiuftiet nevű ze nekarral kezdtem énekelni Aztán alkalmam nyílott külföl di szereplésre „ Is. Visszajöttem s elhatároztam, hogy idehaza teljesen . a zenének szentelem magam. — Mit jelentett számodra a külföldi szereplés? — Elsősorban — zenét. Ze­nét hallgatni. Lemezeket vásá­rolni. És munkát. Profi színvo­nalon dolgozni. Állandóan. A- kár fáradt, akár pihent az em­ber. — Egy zenek® tikus azt mondta rólad, hogy született showman vagy. — Showman! Ez még kissé túlzott állítás. — Kevés énekes tiltakozna, ha ezt állítanák róla. — Nem mondom, hogy nem akarom magam odáig feltor­nászni. — — Elárulnád, mit értesz te a showman fogalma alatt? — Valószínűleg nincs ennek a kifejezésnek semmiféle „is­kolai“ definíciója. — De én kizárólag a te né zetedre vagyok kíváncsi. — Szerintem a showmannek .művészi egyéniségnek kell len-r nie. Száz százalékos profinak — Ezt meg hogyan érted? — Egyszóval tüzetesen kei: ismernie az ipar minden forté lvát. Mármint az énekesiparé*. — És ez már elegendő? — Nem. Még egyéni varázs­ra is szüksége van. Elenged­hetetlen egy showmannél, hogy sarmőr legyen. — És a külső? — A maga módján .vonzónak kell lennie. Nem is annyira külsőleg, másként, nehéz ezt megmondani. Nem fontos, hogy szépség legyen, de legyen e- gyé-ni varázsa, sarmja, enélkül nem birkózhat meg a feladat­tal. — Találkoztál körutadon ilyen énekessel? — Többel is. Legtöbbnyire ma még 'ismeretlen énekesek voltak. Svédországban meg egy jugoszláv énekesnővel talál­koztam. aki valóbárt remek hanganyaggal rendelkezett — és emellett még lenyűgöző e- gyéniség Is volt. •■■■■•■■■■■■■■■a OLDO ZEMAN felvételei Anna Magnani Anthony Quinn-nel Róma utcáin egyik filmjük forgatásának szünetében. ELHUNYT ANNA MAGNANI Szeptember 26-án, hosszabb betegeskedés után, egyik rámát kórházban elhunyt Anna Magnani Oscar-díjas olasz színésznő. Anna Magnani 1908-ban Alexandriábain született. Szülei 1913-ban költöztek Olaszországba. Rómában színiiskolát végzett, s . 1926-ban lépett színpadra. Első emlékezetes alakítását O'Neill „Anna Christe“ című drámájában nyúj­totta a római Művész Színházban, 1934 óta szerepelt fil­men. V. De Sica rendezésében többek között Török Rezső komédiájában, a Péntek Rétiben a szeleburtü árvalányt ját­szotta. A neorealista iskola egyik legjelentősebb művésze volt. Feledhetetlen alakítása a „Róma nyílt város“ című film tragikus sorsú anyája. Az ötvenes évek közepén Hol­lywoodban is filmezett, lit T. Williams „Tetovált rózsa“ c. drámájának filmváltozatában B. Lancaster partnere volt. Kiváló alakításáért megkapta az Oscar-díjast. Emlékezetes marad alakja a Mamma Rómában, ahol az anyai érzés u- tán sóvárgó utcalányt formálta meg aprólékos realizmus­sal. Kevéssé vonzó külsejű, de nagy erejű, szag gesztív, ma­gával ragadó, olaszos hév jellemezte. Különösen a népi, kispolgári figurákat elevenítette meg gondos lélekrajzzal, hitelesen. Anna Magnani halálával nemcsak az olasz, hanem az egész világ film- és színművészetét Is nagy veszteség érte. ’%*' afárikovo (Tornal­S ja) és környéke nagy izgalommal készült, a híres budapesti Generál- együttes fellépésé­nek a megtekintésére. A szabadtéri színpad zsúfolá­sig megtelt a beatzenét kedvelő fiatalokkal. Az Idő kellemes volt, a műsor ki­tűnő, így tehát mindenki jól érezte magát. A közel kétórás műsor után alkalmam volt elbe­szélgetni az együttes nép­szerű szólistájával Szűcs Ju­dittal, akt „vendégénekes­ként“ járja a .Generállal a világot. — Hogy kerültél a Gene­rálhoz? — Nem vagyok a Gene­rál állandó tagja. Különfé­le zenekarokkal járok tur­néra, most például a Gene­rállak Különben a bátyám Is zenész, a Skorpióban ját­szik. — Mikor lettél téncdal- énekes? A „Ki mit tud?“ vetélke­dőben figyeltek fel rám, si­kerem volt. Különben ze­nét is tanultam, s ez nagy­ban megkönnyítette a hely­zetemet. Kedvelt együtte­sem a Bergemdy-együttes, noha mindenütt, mindig és mindenkivel szívesen éneke­lek. Nagyon szeretem a „Majd megfordul a szél“ cí­mű számot. — Mit üzensz a csehszlo­vákiai magyar fiataloknak? — Szeretnék velük na­gyon sokszor találkozni, nemcsak a színpadon, ha­nem baráti beszélgetésen is. J61 érzem magam az itteni közönség előtt. A tapsot ez­úttal köszönöm meg. SZŰCS JUDIT a „Generálban" — Honnan ered az együt­tes elnevezése? — Ez nemcsak szimboli­kus név, hanem kifejezője meghatározója az együttes profiljának. Azt jelenti, hogy a legrégibb típusú és stílu­sú táncdaloíkíól kezdve min­dent játszunk, egészen a mai, legfrisebb, legmoder­nebb műfajokig. A nyolctagú zenekar kö­zős szavazata alapján vá­lasztottuk ezt a nevet. A vezetőije Ákos István. Az e­gyüttesben énekel Várszegi,: Éva is, akivel jől megért­jük egymást. — Ki a szövegírótok? — Elsősorban Novai Gá­bor költi a dalszövegeket, de másoktól is kaptunk és állandóan kapunk jó számo­kat. — Milyen távlati terveket dédelget az együttes? — Csehszlovákiában még fellépünk KoSicén és né­hány kisebb városkában. U- tána hazai körút követke­zik, majd Jugoszláviába me­gyünk hosszabb vendégsze­replésre. — Milyennek látod az it­teni közönséget? . — Nagyon meglepett, hogy a Dél-Szlovákiában la­kó magyar fiatalok meny­nyire ismerik és szeretik a magyarországi táncdalokat. Remélni szeretném, hogy bi­zonyára az élet komolyabb területein is ilyen lelkesek és aktívak ezek a fiatalok. Gondolok Itt elsősorban a tanulásra, a szürke hétköz­napok országépítő munká­jára, a politikai tájékozott­ságra. Végül bátran kijelenthe­tem az együttes nevében, hogy mindig szívesen jö­vünk a baráti Csehszlová­kiába, mert szinte otthoni környezetben érezzük ttt magunkat. Szeretnénk, ha találkozásunk gyakoribbá válna, hogy ezáltal is köze­lebb kerülnének egymáshoz a két szocialista ország dol­gozó és szórakozó fiataljai. Kovács Attila Charles Aznavour, a vi lághírü francia sanzonéne­kes és filmszínész, akinek — s ezt már kevesen tud- fák — hobbyja a főzés, ki nai körútra készül. — Legjobban annak örü­lök — jelentette ki hogy mennyi eredeti kina receptet gyüjthetek maft ősszel - Van egy javaslatom. „Nem lenne jő a vendéglő tóipar szakácsait ts kina tanulmányútra küldeni...?“ Detroit /USA) •polgármes tere, Roman Gr óbb s azt kö vetette, hogy változtassák meg a film reklámját, melyben a várost „a gyil kosságok vtlágfővárosának' nevezik. A General Fűn cég ezit válaszolta a pol gármestemek: — Változtassák meg vá rosukat, s akkor mi is met fogjuk változtatni a reklán szövegét. Mindaddig, amit Detrottban évente 800 gyil kosság történik, reklámunk ban idézni fogjuk a Timest amely a várost így nevezte Ismervén az amerikai ál­lapotokat, nehéz lesz Det roitot megváltoztatni. ooo Mae West amerikai ezt nésznö, akt 80 éve ellenért még mindig jól tartja ma gát, nemrég baráti társa Ságban arról panaszkodott hogy amióta nem filmez nagyon unatkozik. — OlvassI — javasom neki egy barátnője. — Olvasnék Is én, ha neu lenne olyan bonyolult. Tud nlllltk, ha arra gondolok hogy a szemüveg miatt It kell venni a müszempillá mat, elmegy a kedvem az egésztől. ooo A belgrádi televízió ll műsorán „A film ma“ címl adásban legutóbb arról e sett szó, hogyan kell meg oldani a hazai filmgyártó, egyes égető kérdéseit. El hangzott a megoldás is, i gaz, valamivel később, Johr Ford, az amerikai filmgyár­tás közelmúltban elhunyt nagy öregjének a szájából aki Peter Bogdanovich rö vidfilmjében arra a kérdés re, hogyan birkózik meg o lyan bámulatosan a problé máival, így válaszolt: — Kamerával, ' fiam, ka- merávdLl Sajnos, ezt manapság ke vés .filmalkotó tudja, ezért próbálkozik minden mással A

Next

/
Thumbnails
Contents