Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-30 / 5. szám
2 új ifjúság . léigán nWléSftn A szocialista ember EGYÉNISÉGE i. Mielőtt a szocialista ember egyéniségéről szólnánk, tisztáznunk kell az egyéniség fogalmát, mert csupán a fogalomról való nézetek fejlődésén keresztül juthatunk el a szacialista ember egyéniségének a megértéséhez. Amikor egyéniségről beszélünk, legtöbbször konkrét Emberre gondolunk. De persze, az egyéniség fogalmán kívül számtalan más — így ember, egyén, individuum — fogalom is használatos. A beszélt nyelvben a legtöbbször ezeket a fogalmakat ugyanabban az értelemben használjuk, mint az egyéniség. Ha viszont a jelenség mélyére akarunk tekinteni, akkor meg kell tanulnunk elkülöníteni egymástól ezeket a fogalmakat. Az „egyén“ fogalmával a tudományban a nagyobb csoportok (biológiai vagy szociális csoportok) egyedi, e- gyetlenegy képviselőjét értjük, és ennek az egyetlenegy embernek, „egyénnek“ a konkrét életkörülményei, tevékenysége nem döntőek. A sok értelmű „individuum“ ellenben azt a különlegeset, egyénit, speciálisat jelenti, amely az adott embert elkülöníti a többi embertől. Ez a fogalom elsősorban a veleszületett, az adott szociális, testi és lelki tulajdonságokat veszi figyelembe. Ugyanígy több értelmű az „egyéniség“ fogalma is. Az e- gyik oldalon konkrét embert jelent (személyt), de az e- gyéniséget ügy is értjük, mint az egyén szociális tulajdonságait, amelyek az egyén kölcsönös kapcsolatai folyamán alakulnak ki a társadalmon belül. És itt eljutottunk az egyéniség materialista felfogásának kiinduló pontjához. A marxizmust megelőző felfogásokra jellemző volt, hogy az egyéniséget nem mint társadalmi lényt, hanem mint társadalmon kívüli valamit értelmezték. A legtöbb marxizmust megelőző és a jelenkori burzsoá elméletek megegyeznek abban, hogy az egyéniség lényegét a tudatban keresik. René Descartes francia filozófus és matematikus az egyéniséget gondolkodó Én-ként jellemezte. Az angol szenzualista filozófus, John Locke úgy jellemezte az egyéniséget, mint gondolkodó, értelmes lényt, a- ki önmagát figyeli és vizsgálja. A társadalmi összefüggések megértése itt természetesen hiányzott. Valamivel tovább jutott az egyéniség megértésében Hegel * német filozófus. Számára az individuum, vagyis a szubjektív lény csak lehetőség egyéniséggé válni. Ezt az alapjában véve helyes gondolatot Hegel azonban valamiféle idealista köpenybe takarta, és úgy képzelte el, hogy a világ alapját valamilyen abszolút idea képezi, s ez már létezett a természet és az ember létrejötte előtt is. Sajnos még Feuer- ! bach, a marxisták közvetlen és legnagyobb elődje, aki maga Hegel idealista koncepcióját éles bírálatnak vetette alá, sem jutott el a helyes felismerésig. Bár bírálta Hegel nézeteit, ő is hasonló nézetekhez jutott, mint közvetlen e- lődje. Alapvető hibája a fenti nézeteknek, hogy nem ismerték fel az egyéniség társadalmi jellegét. Miben látja a marxista tudomány az egyéniség alapját? Egyedi emberi tevékenység az anyagi eszközök létrehozása. Ez egyben az a legszorosabb kötelék, amely összekapcsolja az embert mint egyént a társadalommal, és így társadalmi tényezővé avatja. A termelési viszonyok képezik a legfontosabb társadalmi kapcsolatokat és épp ezzel választják el az embert az állatvilágtól. A termelési folyamatban összefonódik a természet átalakítása az ember önmaga átformálásával. Az ember a természethez való viszonyában egyszer ügy van jelen, mint annak eredménye, produktuma, egyszer pedig mint a természetre való hatásnak aktív résztvevője, meghatározó tényezője. Az ember hat a természetre, átalakítja. Egyrészt tehát az emberre közvetlenül hatnak a természet törvényei, de ugyanakkor az emberi társadalom, amint eléri saját, a természettel szembeni aktív formáját, relatívan önállóvá válik és célszerűen és tudatosan átalakítja a természetet. A marxizmus tehát az egyén és a társadalom kapcsolatát úgy értelmezi, mint az ember és társadalom kölcsönös, dialektikus, egymásra való hatását. Ha tehát ennek alapján ki akarjuk hámozni és meg akarjuk határozni az egyén fogalmát és küldetését, elmondhatjuk, hogy az e- gyéniség legáltalánosabb tulajdonsága a társadalmi tevékenység. Végső soron természetesen ez különíti el az embert az állatvilágtól. Az emberre azonban nemcsak az jellemző. hogy szociális és társadalmi tevékenység részese, hanem maga is szociálisan gondolkodik és érez. Ezek a tulajdonságok egymással szoros kapcsolatban vannak és oszthatatlanok. Természetesen azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az egyéniség, mint egy konkrét és valódi társadalmi osztály, szociális csoport, nemzet tagja él és érez, illetve hat. Tehát mint kollektív lénynek, nemcsak az élet bizonyos materiális és kulturális adottságai közösek, hanem mentalitása, pszichológiai és pedagógiai a- dottságai is. De erről majd a legközelebb. —KN— Uj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: B97 14 Bratislava, Prai- ská 9 Telefon. 485 41-45. Postafiók 3B • Főszerkesztő dr STRASSER György. Nyomta Západoslovenske tlaéiarne 01 0 Előfizetési díj egész évre 52.— Kés, félévre 26.— Kés 0 Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata Előfizethető minden pnstakézbesítőnél vagy postahivatalnál 0 Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza 0 A lapot külföldre a PNS Ostredná expedíció tlafie Bratislava, Gotuvaldovo nám. £. 48 útján lehet megrendelni. Szilveszter éjfélje figyelmeztetett bennünket arra a könyörtelen valóságra, hogy az évszámban a 7-es után már nem kettest, hanem hármast írunk. Azóta már eltelt néhány hét. Különféle kötelezettségeket vállaltunk, ígéreteket tettünk, de ez már a szilveszteri kultusz tartozéka. Egy azonban bizonyos, s ezzel számolnunk Is kell: egy évet öregedtünk. A diákokra rengeteg vizsga vár, néhányukra az érettségi, néhányuk ipari tanuló viszonyba lép, mások diplomával a kezükben kezdenek dolgozni. Ez az események hö árnyéka, amelyekre Ígéreteinkben, kötelezettségvállalásainkban gondoltunk és amelyek elől nem menekülhetünk. Naiv lenne azt állítani, hogy feladatainkat könnyedén, nehézségek nélkül teljesítjük. Rájöttünk, hogy munkánk, tanulmányaink eredményességének igyekezet, szorgalom és becsületes munka az ára. Ennek révén születik az a nehezen leírható érzés, a- melyet megelégedésnek neveznek. Szerintem döntő tényező ez munkánk értelme keresésében. Tudni, hogy munkánk nemcsak számunkra, hanem a többiek számára is hasznos: érezni, hogy nem térünk ki a kötelességek elől. A tényen semmit sem változtat, hogy a kötelességek egyikünk számára könyvhalmaz áttanulmányozását, másikunk számára gazdasági tervünk feladatainak teljesítését jelentik. Meglehet, kissé eltértem a tárgytól, és mindeddig nem válaszoltam a cikk címében feltett kérdésre. Ez azonban nem így van. Csakis mi, fiatalok, lányok és fiák ezrei dönthetünk arról, hogy milyen lesz az 1973-as év. Kezünkben tartjuk az év sikereinek, de sikertelenségeinek kulcsát is. A SZISZ I. kongresszusán aprólékosan szóltunk arról, hogyan szeretnénk dolgozni szervezetünkben, hogyan akarjuk kivenni részünket kommunista pártunk politikájának megvalósításából, a XIV. pártkongresszus határozatainak feladataiból. Azóta már négy hőnap eltelt, s lassan befejeződnek az évzáró közgyűlések is. A SZISZ T. és II. kongresszusa közötti időszak feladataiból — amelyeket a SZISZ KB jóváhagyott, és amelyek az évzáró taggyűlések kiindulópontjaként szolgáltak — csak keveset teljesítettünk. Igényes, de teljesíthető feladatokról van szó. Megfelelnek érdekeinknek, szükségleteinknek. Az idén két jelentős esemény lesz hatással a Szocialista Ifjúsági Szövetségre és Pionírszervezetére. Februárban lesz huszonöt éve, hogy Csehszlovákia munkásnépe a kommunista párt vezetése a- latt magához ragadta társadalmi, politikai és gazdasági életünk irányítását. Ma ezt a tényt természetesnek tartjuk, mintha másképp nem is lehetne. Csehszlovákia szocialista építése huszonötödik évfordulója alkalmából Idézzük fel azt a kort, hogy tudatosíthassuk február jelentőségét a mi életünkben is. MILYEN LESZ A SZISZ 1973-BAN? Becsületes munkával bizonyítsuk, hogy szívünkön viseljük lak- és munkahelyünk jelenlegi feladatainak teljesítését. Júliusban az NDK fővárosa, Berlin látja vendégül a világ fiataljainak ezreit. A X. VIT központi jelszava — az antiimperlallsta szolidaritásért, a békéért, a barátságért — fogja összekötni őket. Épp a februári események 25. évfordulójának ünnepségei adnak alkalmat és lehetőséget annak tudatosítására, hogy a szocialista államok erősen támogatják a világ haladó szellemű fiatalságának az elnyomás és jogtalanság elleni harcát. Az idén sokkal többet szeretnénk tenni a szakkörök tevékenységéért is. A sport, turisztika, honvédelmi és kulturális tevékenység fejlesztésében minden SZISZ alapszervezet képzeletbeli szemaforja zöldet kell, hogy mutasson. Ennek érdekében már éppen eleget tettünk, de mindez csak bátortalan próbálgatás volt, és még mindig túlsúlyban van az, amit szeretnénk csinálni, és nem a szakköri tevékenység fejlesztésében már megtett munka. Az idén a politikai oktatást hosszúlejáratú rendszer alapján bonyolítjuk le. Szándékosan beszélek róla a szakköri tevékenység kapcsán. Kidolgoztuk azokat a témákat, amelyeket majd az egyes körök megvitatnak. De nagyobb mértékben szükséges elgondolkoznunk afelett, hogy nem egyoldalúak-e a politikai oktatás formái. Mindeddig a klasszikus előadást és az ahhoz szervezett beszélgetést tekintettük lehetőségeink csúcsának. Mintha félnénk attól, hogy ehhez a tevékenységhez más forma nem Illik. Mintha csak attftl félnénk, hogy a különböző szakkörök egybevonásávai csorba esne munkájának minőségén. Múlt év novemberében Prágában a könyvvel való foglalkozásról volt egy szeminárium, amelyen megmutatkozott, hogy sikeresen halad az olvasókörök megalakítása, sőt azok keretén belül kisebb csoportok Is működnek, amelyek komolyan érdeklődnek a különböző kul- túrtevékenységek lránt és ez buzdítón hat a körön kívüliekre Is. Nem oszthatjuk időnket pillanatokra, amikor csak kultúrával vagy csak sporttal, csak politikával foglalkozunk. Egyik a másik nélkül szegényes és öncélú lenne. Közösen keli elgondolkoznunk azon, miként töltsük tanulságosan és egyúttal szórakoztatón Is szabad Időnket. A SZISZ Központi Bizottságának ülései foglalkozni fognak ezekkel a kérdésekkel. Még csak az év elején tartunk, és egyszerű könyvelési kimutatásunkban — tartozás és törlesztés — úgyszólván minden a tartozás rovatban van. Egy év múlva Ismét idősebbek, tapasztaltabbak leszünk, és csakis tólünk függ, hogv gazdagabbak Is. Gazdagabbak a közös munka élményeivel, amelyek maid könyvelésünk másik rovatát, a „törlesztést" töltik ki. R. ProcházTca a SZTSZ SZKB sajtónsztályának vezetője FOTO: KURUCZ OTTÓ az üj ifjúság pályázata • az üj ifjúság pályáza Mit jelent számomra A FEBRUÁR? Küszöbön áll Csehszlovákia dolgozó népe februári győzelmének 25. évfordulója. Fiatal olvasóink természetesen nem lehettek az akkori jelentős események szemtanúi, de szüleiktől, tanítóiktól, ismerőseiktől bizonyára sokat hallottak az 1948-as év sorsdöntő napjairól. Szeretnénk, ha a mai fiatal nemzedék képviselői írnák meg, mit jelent számukra a győzelmes február. Szerkesztőségünk elbeszélést is szívesen elfogad. Az írás terjedelme ne haladja meg a 80 gépelt sort! A legsikerültebb írásokat közöljük, a szerzőket a tiszteletdíjon kívül értékes könyvjutalomban részesítjük. Beküldési határidő: február 20. AZ ÜJ IFJÚSÁG PÁLYÁZATA • AZ ÜJ IFJÚSÁG PÁLYÁZA MILYEN FELADATOK VARNAK RANK FEBRUÁRBAN ? Ax alapszervezetek tevékenységének februárban mindenekelőtt a munkásnép februári győzelme 25. évfordulójának megünneplésére kell összpontosulnia. Az évforduló tiszteletére egyének, ifjúsági közösségek és alapszervezetek értékes kötelezettségvállalásokat tettek. Ezek értékelését ás a legjobbak magjntalma- zását az ünnepségeken bonyolítják le. Az évforduló alkalmából beszélgetéseket rendezünk, amelyekre mindenekelőtt a februári események résztvevőit, pártunk idős tagjait, politikai életünk képviselőit ás a népi mllicla tagjait szeretnénk meghívni. Filmeket és színházi e- leadásokat tekintünk meg. Nem szabad megfeledkeznünk a faliújságokról, klubjaink, munkahelyünk feldíszítéséről sem. Az ünnepségekhez méltóan hozzájárulhatnak a helyi, illetve üzemi hangosan- beszélök adásai, valamint a különféle kulturális és sportversenyek. A politikai oktatás köreiben további témákat vitatunk meg. „A politikai a- lapismeretek“ köreiben elbeszélgetünk a II. témakör — A SZISZ mint a CSKP segítőtársa és záloga — kérdéseiről, négy gyűlésen vitatjuk majd meg. „A szocialista társadalom építésének időszerű kérdései“ körökben folytatjuk a II. téma — A gazdasági fejlődés mint a fejlett szocialista társadalom építésének a- lapja — vitatását. A lenini körökben átvesszük „Az állam és forradalom“ c. fejezetet. A haladé szellemű ifjúsági mozgalom Jelentős rendezvénye lesz a X. VIT. A fesztivál elökészületaiböl mindnyájunknak részt kell vállalni. Mindenekelőtt az anyagiak beszerzésére összpontosítjuk figyelmünket. Különböző megmos dulásokért —- társadalmi munka, hulladékgyűjtés — kapott pénzt a szolidaritási alapnak ajánljak. A fesztivált megelőző kampány része lesz a szocialista országok Ifjúsági szervezeteivel kötött baráti kapcsolat is. Azokban a szervezetekben, amelyek már barátságot kötöttek, értékeljük tettüket és médot keresünk e kapcsolatok megszilárdítására. Ilyen például a rendszeres levelezés, tapasztalatcsere, a szervezet, üzem, iskola életéről, csere- látogatások előkészítése és még sok más. A X. VIT-re való készülődésnek visz- sza kelt tükröződnie a munkalendület fokozódáséban is. Az üzemekben a gazdasági terve feladatainak teljesítéséről lesz sző. Jelentős feladat hárul majd Itt az ifjűsígí közösségekre és a szocialista munkabrigádokra. Az Ifjúsági Fényszóró őrjáratai mindenekelőtt a 4. feladatot — a tűz elleni harc és az energia-megtakarítás — teljesítik.
