Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-30 / 5. szám
r TITOK, AMELY TÉGED IS KIVÁR Próbáld egészen pontosan meghatározni életed felnőttséget jelentő napját. A felnőttség napját, a meg- komolyodás, a másért érzett felelősség napját. Segítek: nem az éveken málik. Az ember 18 éves korában éppúgy megismerheti, rájöhet az élet titkára, mint később. És még segítek: ne kezd a férfiakkal. Náluk ezt a napot nehéz meghatározni. Gondolkozz! Azt mondom, az élet titka, és biztos vagyok benne, hogy aprócska kis emberkére gondolsz, akinek majd életet adsz, vagy már adtál is. Nagy ám az ára ennek a kis élet———iw nek. Aki egyszer megfizeti, soha többé nem felejti el. Ismeret ez, tapasztalat, amelyért minden esszooy mérhetetlen fájdalommal fizet. De számit is az! Mindent elfelejtünk a pillanatban, amikor fejünk fölé e- meljük azt a mocorgó, rózsaszínű gyűrött kis testecskét. Magpattant hajszálerek, izzadt hajcsomók... és végre a legoszintébb boldogság. Később e pillanat áldozatánl esik az addigi gondtalanság, szabad idő, nyugodt éjszakák. Kapsz helyette mást: erőt és türelmet száz és száz csacsogó kérdés megválaszolásához, pillanatokat, amikor te is gyerek vagy, indián, lovacska és eszed a sárpogácsát, de kapsz a beteg gjerek ágya mellett átvirrasztott éjszakákat is. Még nem tndod. milyen érzés, kimondani: kisfiam, kislányom. Titok ez, csodálatos titok, amely téged is kivár, ne téljl Légy türelemmel és gyújts erőt. A ma legnehezebb hive- tása jó szülőnek lenni. Készülj fel rá! A társadalom, minden gyerek jóságos bácsikája, szép ajándékot tesz az újszülöttek bölcsőjébe, és később sem hagyja sorsukra a gyerekeket. Segit szüleiknek és a gyorsan növekvő csemetéknek, hogy könnyebben eligazodjanak abban a hatalmas, bonyolult, de csodaszép térben, amelyet életnek neveznek, -zKÖZELGŐ EVFORÜUIÚ Napjaink gyakori beszédtémája a gyorsuló élet. Ennek a kétségbevonhatatlan ténynek a velejárója az e- semények sokasága. Ma egy hét leforgása alatt több eseményt jegyezhet fel a krónikás, mint a század elején akár egy év alatt. Ezért legény legyen a talpán, aki akár a legfontosabb eseményeket is rögzfti tudatában, és helyes történelmi összefüggésekben értékelni tudja őket. Különösen az utóbbi évtizedek történelme eléggé bonyolult. Ettől függetlenül aligha találnánk olvasóink között olyant, aki ne ismerné századunk történelmének igazi nagy mérföldköveit, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, a Szovjetunió megalakulásét és a fasizmus felett aratott 1945. évi győzelmét, vagy dolgozó népünknek a hazai reakció felett aratott 1948. évi februári győzelmét. Az elkövetkező február hónapban sokat hallanak még olvasóink a 25 évvel ezelőtt lejátszódott eseményekről. Ezért most nem is a múltról akarunk szólni, bár kétségtelen, hogy 25 évvel ezelőtt a februári napokban a hatalom kérdése a munkások és parasztok számára végérvényesen megoldódott. Számtalanszor hangsúlyozva volt, hogy február mérföldkövet jelent országunk történelmében, mégis valahogy ennek a nagyságát nem eléggé tudatosítjuk. Nem azért, mintha a józan gondolkodású ember kételkedne benne, hanem azért, mert a néphatalmat és az ezzel járó változásokat egész természetesnek vesszük. £s mégis, 25 év nem olyan hosz- szú idő, hogy nehéz lenne összehasonlítani, miképp éltek családaink akkor és miképp ma. Cgy hisszük, érdekes lenne városainkban, falvaink- ban felmérni nemcsak azt, hogy hány új ház épült vagy gazdasági intézmény létesült, hanem azt, hogy hányán végeztek ez alatt az idő alatt » közép- és főiskolát, hányán váltak a néphatalom éveiben magas képzettségű szakemberekké. Hisz 1948 februárját követő években a művelődés valóságos erupciójárél beszélhetünk. Mert úgy, ahogy a hosszú ideig nyugalomban levő vulkán működésbe lép és kiönti a forró lávát, olyan erővel öntötték ezekben az években nemzeteink a tehetségeket, akik számára a múltban a művelődés lehetősége sohasem volt megadva. A februári győzelem egyik eredménye az egységes iskola, az a művelődési rendszer, amely a gyermekek számára származásukra vagy lakóhelyükre való tekin tét nélkül egyforma művelődési lehetőséget nyújt. Es még valami: 1948 februárja után vették fel főiskolai előkészítő tanfolyamokra az első munkásokat és földműveseket. Sokan közülük ma kiváló szakemberek, tudósok, közéleti személyiségek. A februári győzelem nélkül feltételezhetően mint tehetségek elkallódtak volna. így pedig alkotó erejüket az egész társadalom javára hasznosíthatják. Nem egész egy hónap választ el minket a februári események 25. évfordulójától. Az idősebbeknek ok ez, hogy felidézzék emlékeiket, a fiatalok számára pedig további ösztönzés a meglevő értékek megőrzésére és fejlesztésére. Huszonöt év nem hosszú idő az új szocialista társadalom építésében, és a porondra lépő fiatal nemzedék még sok problémát lesz kénytelen megolda ni. ebhez pedig állandóan több tudás és alkotóerő szükséges. S. Gy. A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG SZf OVARIA! KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XXTL évtolyam — 1973 ■ lanuér 30. ' _____________________Ar» L— KC« (Foto: Zécsek, Németh)- l
