Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-10-02 / 40. szám
4 U| »• •#>» (A sétány padján üldögélve három srác hajol a gyufaláng fölé. Megszokott magabiztos, mély szippantással gyújtanak rá a cigarettára. Tizenhárom- tizennégy évesek. Egyikük otthon, a szüleitől cseni el a cigarettát, a másik jobbára a havi ötvenes zsebpénzéből csípi le a cigire valót, a harmadik „majd legközeleb visszaadom“ alapon alkalmi kölcsönök révén jut a füstölgő dohánysodromá- nyokhoz. A cigarettázó lányok többnyire — a szülői és pedagógusi szigor elől bujkálva — zúg- cigisek... Egy-egy mellékhelyiségben, kapualjban, a lányszobában tárt ablakok mellett, a bátrabbak pedig egy-egy cőla vagy gyümölcsszörp mellett az eszpresszók sarkában fújják a gomolygó füstfelhőket. Egy hét alatt tíz bakfist kérdeztem meg: mi a véleménye a ciga- rettázásról? — Ügy hallottam, árt az egészségnek, de úton- útfélen mindenki cigizik! Mert valóban megnyugtat, a dohányosok nehezebben híznak, és a fiúknál is imponál... — kaptam kisebb-nagyobb megfogalmazás! különbséggel, de lényegében ugyanazt a választ. Mi tagadás, elég volt néhány napig nyitott szemmel járnom, hogy megfigyeljem: mennyi a szemérmes mohósággal vagy épp kihívó magabiztonsággal cigarettázó tizenéves! £s e sok slukkoló, pöfékelő fiatal láttán ellátogattam a bratislavai dohányzás elleni tanácsadóba, a- hol kellemesen és otthonosan berendezett környezetben dolgozik dr. ALICE DUFFKOVÄ- PÄTKOVÄ, a tanácsadó vezetője. Így született meg a doktornővel folytatott párbeszéd — cigiügyben...) — Bevezetőben talán a dohányzás ellent tanácsadó születéséről szólhatnánk néhány szót. — Hat évvel ezelőtt, 1967- ben nyílt meg ez a tanácsadó. Szlovákiában sajnos mindmáig az egyetlen, Ilyen Jellegű e- gászségügyt felvilágosító központ. Célunk, hogy az orvostudomány és a pszichológia eszközeivel segítsünk azoknak, a- klk szeretnének leszokni e káros szenvedélyről, vagy egészségügyi okokból nem szabad többet dohányozniuk. — Milyen gyakran „rendelnek“? — Hetente egyszer, kedden délután. Ezen a napon többnyire az új érdeklődőket fogadjuk itt, a Gorkij utcai rendelőben. Ellenőrzésre, felülvizsgálatra a hét többbt napján is behívjuk a pácienseket. — Milyen a tanácsadó látogatottsága? — Minden kedden átlagosan tíz-tizenkét érdeklődő kopog be az ajtón. Mivel azonban szlovákiai viszonylatban az egyetlen tanácsadó vagyunk, gyakorta előfordul, hogy a „hivatalos órákon“ kívül is érkeznek tanácskéréssel a dohányzás szenvedélyétől szabadulni akarók. Sokan levélben kérnek tanácsot, útbaigazítást. — Bizonyára, fiatalok is vannak közöttük?... — Sajnos, a fiatalok körében egyre Jobban terjed a dohányzás szenvedélye, mely különösen tizenéves s érettebb serdülőkorban is nagyon káros. Tanácsadónkat a fiatalok közül elsősorban a dohányzás káros A DOHÁNYZÁSRÓL, Kf TUDJA HÁNYADSZOR? • SLUKKOLÖ TIZENÉVESEK! • CSALÓKA, KÁROS ÉLVEZET A GOMOLYGÚ FÜSTFELHÖK EREGETÉSE • PÁRBESZÉD A SZAKORVOSSAL — CIGIÜGYBEN! .TŰZVARÁZS?“ voltára rádöbbent lányok és a sportteljesítményeikben a nem cigarettázó vetélytársak mellett jócskán lemaradó fiúk kéréseik föl. A tapasztalat u- gyanis lépten-nyomon Igazolja azt a műszerrel is lemérhető elméleti föltevést, hogy a nem dohányzók mozgása, közérzete, reakciót frissebbek, és így lényegesen jobb eredményeket is tudnak elérni. — A gyógymódról mit árulhatna el? — Az első találkozáson az új páciens életmódjáról, családi viszonyairól beszélgetünk, hogy kiderüljön: hol és milyen környezetben szokta meg a ci- garettázást. Egy-egy ilyen beszélgetés egyben sokat elárul arról ts, milyen komoly szándékkal Jön valaki a tanácsadóba. A beszélgetés során, természetesen, szó esik a dohányzás egészségre káros szerepéről is. A gyógymód alapja lélektani ráhatás és a dohányzásról leszokni akarók szilárd elhatározása, önmeggyőzése. Néhány „leszoktató“ orvosság: szájöblítővíz, rágógumi, drazsé Is rendelkezésünkre áll. Használatuk egyszerű: ha valakinek kedve szottyan rágyújtani, e- lőbb bevesz egy-egy drazsét vagy kiöblíti a száját az öblö- getövízzel, s ezután bizony többnyire undort vált ki a cigaretta íze. — Gondolom, épp itt van szerepe az elhatározás komolyságának!. .. — Természetesen, hiszen csupán az Illetőtől függ, vajon ísmmm á gyufa lobbanása előtt él-e a zsebében lapuló orvossággal?! A dohányzás szenvedélyének leküzdésében valóban az önmeggyőzés az egyetlen használható fegyver. — Milyen gyorsan lehet leszokni a cigarettázásról? [A doktornő elmosolyodik.] — Ez mindenek előtt akaraterő és elhatározás kérdése. Van, aki egyik napról a másikra képes erre, s vannak o- lyan esetek, akik a többször megismételt, több hetes kezelés után sem képesek leszokni. Tanácsadónk ezért nem kis gondot fordít az egykori dohányosok utógondozására ts, hiszen gyakorta két-három esztendei nem dohányzás után is elég egy fél cigarettát elszívni, hogy valaki ismét a száj sarkából gomolygó füst rabja legyen. —• Utógondozás? — Igen! Időről időre meghívjuk régebbi pácienseinket, hogy elbeszélgethessünk velük és megszilárdítsuk bennük egykori elhatározásuk helyességét. — Véleménye szerint mi vezeti a tizenéveseket arra, hogy rágyújtsanak? — A fiatalokkal folytatott beszélgetéseim azt bizonyítják, hogy elsősorban a rossz példa, hiszen a mozivásznon vagy a tévé képernyőjén ma már szinte elképzelhetelen, hogy a hős nem Ideges cigarettasztp- pantások kíséretében küzdjön igazáért. Sajnos azonban az iskolában és otthon a tanárok, szülők, idősebb testvérek pél•: ;• -li. ... A természet érdekességei ■ Nemcsak az ember pi- perkőc feleségének, hanem a hiú, nemes kócsagnak, az elegáns és díszes, de sajnos nálunk inár kihalófélben levő madárnak !s van púderpamacsa, jobban mondva: „pipere- oikktarsolya“. A púderpamacsot tollas mellén viseli, amely zsírkő hoz hasonló anyaggal van bevonva. Kontyát lábának egyik, belső részén csipkézett, fogazott körmével fésüli. Ezzel a körmével meg a csőrével keni be testét, azotán alaposan „átkeféli“ tollas ruháját. . . ■ Bámulatos civilizáltságra vall a messzorliangya. A bib liai Salamon király, a nagy bölcs is megemlítette erről a hangyáról, hogy gabonamagot hord a bolyba, s ebből készíti eledelét. E hangyák munkásai hosszá karavánokban vonszolják a gabonát a boly éléskamrájába. s ott fárasztó munkával „feldolgozzák“ összeaprítják. Ebből gyúrják a „hangyakenyér“ tésztáját. Az élelem egy részét azonnal elfogyasztják. a maradékot pedig elteszik az fnségesebb i- dökre. Az összeapritás bizonyos erjedéssel jár. mert a gabona anyag hangyanvállal keveredik, s keményítőjéből cukor képződik. ■ Érdekes, hogy akad o- lyan molyfajta, amely kedveli az édességet. Ezt azonban kevesen tudják! A kakaómnly, a csokoládégyárak rettegett ellensége, örömmel lit tanyát a kész csokoládétortában. Nem különb ám a ruhamoly sem. Ha nem talál szőrmét vagy gyapját, a cukorba telepszik. s cukorból készíti a gubáját. ■ Van olyan halfajta, mégpedig a tengeri sügér, amely csíkos „háléinget“ ült magára, amikor alndni megy. Ha a vízmeder fenekére tér pihenni, azt a benyomást kelti figyelőjében. mintha ruhát vál- / tana... ■ Nemcsak az emberi társadalomban, hanem az állatok dója is buzdítja őket az első cigaretta szájba vételére. A fiatalok körében végzett tanácsadói munkánk ezért főképpen e negatív befolyások kiiktatására irányul. Törekvésünket 4- zonban Igen megnehezíti, hogy a cigarettapöfőgetés csalóka, káros élvezetét megszokott fiatalokkal állunk szemben. Különösen a szakiparita- nuló-iskolákban magas a dohányzók száma, ami a nevelők és a gyakorlati foglalkozásokat irányító mesterek rossz befolyását bizonyítja. — Sokan úgy tartják: a dohányzásnak nyugtató hatása van... (A doktornő mutatóujja fi- gyelmeztetdleg a magasba röppen.) — Téves közhiedelem! Épp ellenkezőleg, a dohányosok általában idegesebbek a mindennapi életben mint a nem cigarettázó munkatársaik vagy családtagjaik. A dohányzás káros hatása, hogy fáradékonyságot, álmatlanságot, fásultságot okoz, ami rossz hatással van idegállapotukra és közérzetükre. — Bizonyosan nemcsak a bratislavai tanácsadó, hanem az orvosok világszerte keresik a leszokás új meg ú] módszereit. .. — Az egészségügyi nevelői munka egyik nehéz kérdése a dohányzás káros szenvedélyének leküzdése. De az undorkeltés különféle tablettáin és szájvizein kívül elsősorban a dohányosokon, akaraterejükön múlik: le tudnak-e szokni a füst slukkolásának mételyéről. A mohó élvezettel szippantgató tizenéveseknek... — ... pedig maguknak kell belátniuk a dohányzás ártal- masságát! —. Hadd mondjam ki kereken: nem attól lesz valaki felnőtt, ha a szája sarkában cigaretta lóg. Az értelmes fiatal nemet mond a cigarettára csábító barátok kínálgatására. És az eszményképek kiválasztásánál is ne a vörösen föl-fölizzó cigaretta legyen az, ami egy-egy felnőttben fölkelti a fiatalok érdeklődését. (Már búcsúzom, amikor vendéglátómnak még egy figyelemre méltó adat jut az eszébe.) — Az Infarkt sújtotta betegek hetven százaléka és tüdőrákban meghalt emberek zöme dohányos'volt. Egyébként is, az erős dohányosok átlagosan 5-5 és fél évvel rövidítik meg életüket, s többet szenvednek fizikailag a nikotin- okozta betegségektől, mint amennyit s természet az emberfiára rárótt. (Nos, kedves olvasóm, rád bízom: rágyújtasz-e életed első cigarettájára, ha pedig már amúgyis e szenvedély rabja vagy s nem tudsz leszokni róla hát napi két-három cigarettánál többet szívsz-e el a jövőben?!. .. BORSAI M. PÉTER világában is vannak „papucs- hósök“, mint például a trópusi tengerben élő bonellia giliszta. A nőstény giliszta H cm hosszú, a hímje pedig alig 1 mm. A létfenntartás végett a hím élősdi módra a nőstény torkában vagy a gyomrában lakozik. . ■ Ha tavasszal vagy nyáron megfigyeljük a madarak fészkelését, eszünkbe se jut. hogy például az ismert ke resztcsőrü nemcsak tavasszal, hanem a tél kellős közepén is fészkel. Hőfűvások és kemény fagyok idején a sűrű fenyvesekben fészkel, ott költi ki és neveli fel fiókáit. Hogy miért ilyen zord időben?! Nem nehéz rá a felelet: Akkor érik meg a fenyőmag, és a keresztcsőrű terített asztalra talál. .. Selmec Adolf Néhány nap múlva az angol felderítő szolgálat emberei rövid cikket fedeztek fel egy svéd műszaki folyóiratban a lezuhant rakétáról. A légihaderő két tisztje azonnal parancsot kapott, utazzanak titokban Stockholmba és próbáljanak a roncsokhoz jutni. A két tiszt a lezuhant ellenséges repülőgépek roncsainak kivizsgálására kiképzett szakértő volt. Néhány nap múlva jelentették, a rakéta roncsa „valódi“, tehát nem a német elhárító szolgálat manőveréről van szó. pontos kiértékelése azonban, a stockholmi körülmények között lehetetlen. A külügyminisztérium azonnal kapcsolatba lépett a svéd külügyminisztériummal és nagyon gyorsan megegyezésre jutottak. Néhány nap múlva légi úton Angliába szállították a két tonna roncsot. Ellenértékűi a svéd hadsereg két tankezred felállítására szükséges páncélost kapott az angol hadseregtől. Az angol katonai szakértők így először jutottak olyan anyaghoz melynek segítségével pontos következtetéseket tudtak felállítani a német V-2 rakéta műszaki adatairól. 1944 tavaszán előrehaladott stádiumba kerültek a kutatási munkák Hitler harmadik titkos fegyverének, a V-3-nak, a megszerkesztésén. Németországban csak nagyon kevés ember tudott erről a fegyverről valamit. A „magasnyomású pumpa“, ez volt a fegyver fedőneve, tulajdnképpen egy óriási, eddig ismeretlen hatósugarú ágyú volt. Az ágyú százharminc méter hosszú csöve egy éles szögben kivájt földalatti betonalagúthan volt elhelyezve. A cső oldalán lőporkamrák voltak, amelyek fokozatosan, elektronikus berendezéssel vezényelve, robbantak. Ennek a segítségével a nyílszerű lövedék n- lyan sebességet ért el az ágyűcső végén, hogy százötven kilométerre lehetett vele lőnni. A kutatások már 1943 elején megkezdődtek, de csak nagyon lassú ütemben haladtak előre. Ugyanis a beavatott német fegyverszakértők többsége nem hitt a terv gyakorlati megvalósításának lehetőségén. 1943 augusztusában. Peenemünde bombázása után, a német hadvezetőség tisztában volt azzal, hogy az angolok felfedték a V-l és V-2 titkát. Hiszen erről tanúskodott a bombázás. Bár a bombázás már nem nagyon zavarta meg a kutatómunkákat, ezek akkor már lényegében befejeződtek, nem lehettek biztosak abban, hogy az angol felderítés nem fedezi-e fel azokat az üzemeket, a- melyek a V-l és V-2 előállítására szükséges alkatrészeket gyártják. Ezek lebombázásával nagvon hátrál- tathátták volna a V-l és V-2 harckénes ütegeinek felállítását. Ezért azonnal a bombázás után, Hitler személyes parancsára, új lendületet vett a „magasnyomású pumpa“ terv. A kutatómunkák kiszélesítésével egyldö- ben nekifogtak a kilövő támaszpont építésének Is. A kilövő állomás építését Mimoyecqes-ben kezdték meg. Néhány kilométerre Pás de Calaistól és mindössze százharmincöt kilométerre London központjától. Az eredeti terv két, egymáshoz egész köze) levő kilövő állomást irányított elő. Mindkét állomásnak huszonöt-huszonöt, betonalagútba süllyesztett, százharminc méter hosszú ágyúcsöve lett volna. Ha az állomást sikerül üzembe hozni a terv szerinti méretben, képes lett volna óránként hatszáz löveget lőni Londonra. Az angol légifelderítök novemberben fedezték fel a furcsa építkezést. Bár pontos küldetését nem ismerték, a 9. légiflutta azonnal parancsot kapott a bombázásra. A bombázás erősen megrongálta a második kilövő állomás, még csak kezdeti stádiumában levő építkezését. A megrongálás olyan nagy fokú épít, hogy a németek ezután itt már nem újították fel az építkezési makóiatokat. Az első kilövő állomás munkáit azonban már nem tudta megállítani a bombázás. 1944 tavaszára befejeződött a huszonöt ágyúcsővel rendelkező támaszpont. A föld mélyén bonyolult összekötő alagutak rendszere szelte át a földet, raktárok, lakóhelyiségek, a lövegeket szállító daruk és gyors felvonók sokasága állt a katonák rendelkezésére. A lövedékeket és robbanóanyagot szállító vasúti szerelvények, földalatti alagútnn egészen a támaszpont belsejébe juthattak. A vasúti a- lagúton kívül csak a huszonöt ágyúcső nyílása volt a föld felszínén. Ezeket egyelőre szénakupacokka) álcázták, hogy elkerüljék a légi felderítők figyelmét. A támaszpont ugyanis megvolt, de nem lehetett használni. mivel nem fejeződtek be a lövedékkel kapcsolatos kísérleti munkák. .Az egész terv végül csütörtököt mondott. Nagyon jó) jellemzi Hitler hazárdjátákns jellemét., 1943 nyarán u- gyanis senki sem tudta garantálni, hogy a fantasztikus terv megvalósítható. A kutatásokat vezető Coenders főmérnök inkább intuíciójára, mint a fegyvergyártás szakértőire támaszkodott. Ennek ellenére elrendelte Hitler egy kísérleti ágyúcső felállítását Misdroy-szigó- tén és a kilövő támaszpont megépítését Mimoyecques- ben. Bár negyvennégy tavaszán már egy egész hadsereg mérnököt és kutatót kapcsoltak be a makóiatokba, egyetlen egy bevetésre alkalmas lövedék sem készült el. Mire n kutatások olyan stádiumba kerültek volna, hogy ki lehetett volna próbálni a „magasnyomású pumpa“ gyakorlati alkalmazását, az angol-amerikai invá- ziás hadsereg lerohanta Mimoyecquest és a támaszpont elvesztésével az egész terv tárgytalanná vált. Üj támaszpont megépítésére sem erejük, sem idejük nem maradt a németeknek. Érdekes még a Mimoyecques-i támaszpont további sorsa. Az angol hadsereg szakértői csak az elfoglalás után tudhatták meg a tulajdonképpeni küldetését. Az angol elhárító szervek azonnal jelentést tettek a kormánynak. A jelentés legérdekesebb része az a megjegyzés. amely megemlíti, hogy a támaszpont továbbra is veszélyt jelenthet Londonra, ha netán egyszer Anglia és Franciaország között nézeteltérésre kerülne sor. Az angol kormány elrendelte a támaszpont megsemmisítését. Ez azonban nem volt olyan egyszerű, mert a támaszpont a francia szövetségesek területén feküdt
