Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-09-11 / 37. szám

Iájék®z<^ A szlovák. Illetve a dél-szlovákiai könyvesboltokban kapható magyar nyel­vű könyvek mellett, a baráti országok szak- és szépirodalma minél teljesebb megismerésének szándékával, Szlovákia- szerte elsősorban a szovjet könyvek i- ránt nagy az érdeklődés. Mégis, könyv­piacunk élénkítésének és könyvterjesz­tésünknek erről a szakaszáról, a szovjet irodalomnak kulturális, tudományos-mű­szaki életünkben betöltött szerepéről és küldetéséről — sajnos — meglehetősen keveset tud a közvélemény, jóllehet a Szovjet könyvesboltokat a fiatalabbak és az idősebbek egyre gyakrabban meg­látogatják. Érdekes lesz hát röviden be­pillantani a szovjet könyvek terjesztésé­nek, olvasottságának tárgykörébe. Kér­déseinkre Mikulás G r o § e k, a Szlovák Könyvkereskedelmi Vállalat szovjet könyvosztályának vezetője válaszol. 0 Bevezetőben arra kérem: jellemez­ze röviden a szovjet könyvek behozata­lának és szlovákiai forgalmazásának több mint két évtizedes múltját! — 1950/51-ben Szlovákia egykori ke­rületi székhelyein fokozatosan megnyíl­tak a korszerűen berendezett szovjet könyvesboltok, s egészen 1952 végéig a Pravdához tartoztak. A szovjet köny­vesboltok 1953 januárjával országos ha­táskörű nemzeti vállalattá alakultak, a vállalat központi székhelye Prága lett. A szovjet irodalom behozatala mennyi­ségi és minőségi tekintetben esztendő­ről esztendőre növekedett, így termé­szetesen gyarapodott a ml munkánk Is. • Mit mondhatna »1 tömören a szov­jet könyvek árusításénak mai szervezé­st struktúrájáról? — Á szövetségi államforma létrejöt­tével a szlovákiai könyvesboltok kivál­tak a prágai vezetés alól, és a bratisla- val Szlovák Könyvkereskedelmi Válla­lat fennhatósága alá kerültek. Ennek köszönhető, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságot közvetlenül Moszkvából látják el szovjet könyvekkel. SZOVJET KÖNYVEK SZLOVÁKIÁBAN • Milyen az olvasóközönség érdeklő­dése a szovjet könyvek iránt? — Szovjet partnereink évente a leg­különbözőbb témakörökből mintegy 17— 20 000 könyveimet ajánlanak fel ne­künk. Ezek elsősorban kiváló szovjet írók és szakemberek munkál Ez a könyvajánlat a nem szovjet szerzők mű­velnek orosz nyelvű fordításait is tar­talmazza. Ezeknek a könyveknek a té­mája ' gyakorta nem más, mint a legú­jabb tudományos kutatások és fölfede­zések eredményei, úgyhogy a szovjet fordítás révén lényegében a világiroda­lom legjobb választékához jutunk. A szlovákiai olvasók ezt örömmel fogad­ják, hiszen így késedelem nélkül hozzá­jutnak a szovjet és egyéb, világviszony­latban számottevő tudományos kutatá­sok kincsestárához, ezt pedig saját munkájukban hasznosíthatják. A hét szlovákiai könyvesboltunk nem csupán székhelyük városában, hanem a hatás­körükbe tartozó járásokban Is forgal­mazzák, népszerűsítik a szovjet irodal­mat. • A könyvárusításnak csupán a ha­gyományos. azaz üzleti formáját űzik, vagy az előfizetőkkel és megrendelők­kel is együtt dolgoznak? — A szovjet könyvesboltok jó segítői az úgynevezett irodalmi bizalmik: első­sorban az Iskolák orosz szakos tanárai, akik állandó kapcsolatban állnak üzle­teinkkel. ök népszerűsítik a diákok-kö­rében az eredeti szovjet Irodalmat, és a könyvárusítással egybekötött kísebb- nagyobb kiállítások egész sorát rende­zik meg — főképpen a csehszlovák- szovjet barátság hónapjában. • Milyen az együttműködésük a köz­ponti és a járási könyvtárakkal? — A központi könyvtáraikat rendsze­resen tájékoztatjuk azokról a szovjet könyvújdonságokról, amelyek előre meg­rendelhetők. Nagyon jól együttműkö­dünk Bratislavában az Egyetemi Könyv­tárral, a Központi Orvosi Könyvtárral, és a Központi Közgazdasági Könyvtár­ral, továbbá a Zvoleni Állami Tudomá­nyos Könyvtárral, a Kosioel Állami Tu­dományos Könyvtárral és a Trenőíni Já­rási Népkönyvtárral. • Groáek elvtárs, ön hosszú évekig a Bratislava! Szovjet Könyvesbolt üzlet­vezetője volt. Milyenek a tapasztalatai a szovjet könyvek árusításával kapcso­latban? — Szlovákia fővárosában, Bratislavá­ban, mindig sok lelkes olvasója és ér­deklődője volt a szovjet Irodalomnak, ami egyben azt Is jelenti, hogy köny­vesboltunknak számos állandó vendége van. Kötelességünknek tartottuk, hogy ezeknek az érdeklődőknek megfelelő vá­lasztékban időszerű, értékes irodalmat kínáljunk. Ha valakinek nem jutott eb­ből vagy abból a kívánt könyvből, igye­keztem a lehető legrövidebb úton meg­szerezni számára. • Szólna a szovjet szépirodalom iránt érdeklődőkről is? — A szlovákiai szovjet könyvesbol­tokban, a szakirodalom mellett, állan­dóan jelentős az érdeklődés az orosz és szovjet irodalom klasszikusai meg a kortárs szerzők alkotásai iránt. Emlí­tést érdemel az eredetiben megjelenő gyermekirodalom, vagy ennek a szlovák fordítása. A legnevesebb moszkvai kia­dók adják ki szlovák mutációban. • Pillanatnyilag mi a szovjet szépi­rodalmi könyvpiac slágere nálunk? — Könyvesboltjaink nagy népszerű­ségnek örvendő könyvei közül hadd em­lítsem meg legalább Puskin verses re­gényét, az Eugen Onyeglnt, Jeszenyin Poémáit és verseit, Jevtusenko és Rozs- gyesztvenszki] legújabb versesköteteit. • Befejezésképpen a hagyományos, mégis közérdekű kérdés: a terveik? — Tervünk az sok van: még ebben az esztendőben két további üzlettel sze­retnénk bővíteni a szovjet könyvesbol­tok szlovákiai hálózatát. Az olvasókö­zönség Jobb, rugalmasabb tájékoztatása végett az új esztendőtől pedig nagyobb példányszámban, egy hetente megjelenő nyomtatott bulletint tervezünk a szov­jet Irodalmi újdonságokról. • Köszönöm a beszélgetést! BORSAI M. PÉTER LILA AKÁC í MAGYAR FILM A BRATISLA- VAI MOZIK MŰSORÁN) „Te, nem lehet leírni, milyen szép volt az ég fenn S milyen szép volt a nagy víz s a föld akármely tájon Milyen saép volt. Talán job­ban csodálom, semhogy fájjon: Hogy az élet, az élnivaló nem szép Itt mégsem“. — ír­ja Szép Ernő, „a dekadencia és impresszionizmus legfino­mabb magyar költője“ a Néked szól cimű versében. Mintha en­nek a négy szép és szomorú verssornak az igazságát bi­zonygatná a Lila akác c. re­gényében is. A történet a XX. század elején, közvetlenül az első világháború kitörése előtt játszódik Budapesten. Nyomon követve a fiatal pesti újságíró életének mozzanatait, szerel­meinek, apró örömeinek, bá­natainak történetét, amelyből végső soron a „minek a nyár, ha elszáll“ szomorúsága csen­dül ki, és a század eleji Pest életérőil is érzékletes képet kapunk. A történet végkicsengése u- gyanaz, mint Szép Ernő többi műveiének: az életen csak cso­dálkozni, álmélkodni lehet, mert az élet csak szép álmo­kat, színeket, látványokat nyújt, de maga az „élnivaló“ mégsem szép. A szerény pesti újságíró egy gazdag, számára elérhetetlennek látszó nőt sze­ret, akiért harcolni akar, meg­birkózni a sorssal — és tra­gikomikus jelenetben vagyunk tanú! álmai meghiúsulásának. Mikor végre rájön, kitől vár­hat igazi szerelmet, a lány — a fiatal táncosnő — elutazik. Elmúlt a nyár, elmúlt a sze­relem. Szép Ernő legjobb, legsike­rültebb regényéből Székely István már másodszor készí­tett filmet. A két fiatal ember megkapó, hangulatos-könnyes történetét először 1934-ben vit­te filmre, s Hollywoodban töl­tött három évtized után, 1972- ben Ismét visszatért a témá­hoz. Székely Istvánnak sike­rült visszaadnia a regény ben­sőséges, itt-ott már szinte szen­timentálisnak mondható han­gulatát; a szép, szomorú tör­ténet maradandó élményt nyújt a mozilátogató közönségnek is. A forgatókönyvet Müller Pé­ter írta. A film két főszerepé­ben Halász Jutkával és Bálint Andrással, a fiatal magyar szí­nésznemzedék reprezentáns képviselőivel találkoztunk. Varga Erzsébet Most jelent meg a Madách Könyvkiadó gondozásában: EGRI VIKTOR: CSENDES ESTÉK VALLOMÁSA című kötete. A hetvenöt éves szerző a nemrég megjelent „Tiszta források“ után ezúttal kritikáinak, tanulmányainak második kötetével jelentkezik a könyvpiacon. „Az írét nemcsak az alkotja, amit a világban tapasztal, tanem az Is, amit a világról olvas“ — idézi az elősző mottójául Zaligint a szerző, pontosan meghatározva ezzel kö­tete írásainak jellegét. írások könyvekről — talán így ne­vezhetnénk meg a műfaját. Tematikailag pedig ez a műfaj is két részre oszlik: magyar irodalomra, illetve orosz és szovjet Irodalomra. Berzsenyitől, a niklai remetétől Vozárl Dezső válogatott verseinek kötetéig ível az első ciklus. Közrefogva többek között József Attilát, Mőriczot, Krúdyt, Déryt. Fejest, Galgő­czit, Sütőt, Kertész Ákost; az orosz és szovjet Irodalom seregszemléjének legfontosabb állomásai pedig: Gogol, Tol­sztoj, Dosztojevszkij, Gorkij, Solohov, Pansztovszklj, Szlmo- nov, Bulgakov és Ajtmatov. A szlovák Irodalom klasszikus alkotásai közül ezáltal MARTIN KDKUC1N: HÁZ A HEGYOLDALBAN című regénye jelent meg az „Iskolások Könyvtára“ tegéjabh köteteként, Hublk István színvonalas fordításában. Az olcsó áron kapható könyv remélhetően újabb hfveket toboroz majd a magyar olvasók (fiatalok és öregek) körében Kukáéin ne­vezetes művének. Az újabb szlovák irodalmat ALFONZ BEDNAR: ÜVEGHEGY című regénye képviseli, amely Kukuéfn művéhez hasonlóan immár másodszor jelenik meg Tóth Tibor igényes magyarítá­sában. Az „Üveghegy“ három egymásba forduló síkja a háborús idők, 1947 tavasza és Emma jelene az ötvenes évek elején. Osszekapcsoié tengelyük maga a fóalak, Emma. pontosabban: a főalak léiekrajza, belső fejlődése, emberré, Bodnár sza­vával élve: emberebb emberré válása. Kiváló könyvek képviselik a klasszikus magyar és világiro­dalmat a legújabb könyvtermésben. A világirodalmat két orosz realista, Tolsztoj és Turgenyev reprezentálják. Tnrga- nyev gyönyörű kisregénye, a TAVASZI VIZEK az Ölesé könyvtárban jelent meg, fordítója Aprily Lajos. A Tolsztoj kisregényeit és elbeszéléseit tartalmazó KREÜTZER SZONÁTA című kötetet Németh László és Szöllösy Klára fordította, s olyan világirodalmi remekműveket tartalmaz, mint « „Három halál“, a „Polikuska“, az „Iván Iljics halála“, az „Egy örült naplója“, a „Bál után“ vagy a címadó „Krentzer szonáta“. Tolsztojnak kortársa volt Jókai Mór, akinek egyik legismer­tebb regénye, a FEKETE GYÉMÁNTOK jelent meg legutóbb az „Iskolások Könyvtárában“, de szinte képzelni sem lehet távolabbi pólusát Tolsztojnak, mint éppen öt. Mindezek ellenére helytelenül tennénk, ha elmarasztalnánk egyiküket, másikukhoz viszonyítva, hiszen olvasók és iro- dalonütészek egyaránt eldöntötték az elmúlt száz esztendő alatt, hogy mindketten nagy Irúk. Gyönyörködjünk hát trás- müvészetükben! PIROS RŐZSA PETŐFI KÉPE MELLETT A Csehszlovák Rádió prágai székházinak kirakatsorában a nemzetközi jelentőségű Petőfi-évforduló alkalmából ver­ses, képes kiállítás Ismerteti meg a Járókelőket a világ­szabadság magyar költőjével. A kiállításon szereplő köl­teményeket cseh és szlovák műfordíték tolmácsolták. Pe­tőfi Sándor képe, az ismert daguerrotípia mellett piros rózsacsokor díszük. Hazánk fővárosának 3. kerületében, Ziikovon is felfe­dezhetünk egy kis Petőfi-kiállftást. A népkönyvtár dolgo­zói készítették olvasóiknak és látogatóiknak. A prágai Ma­gyar Kultúra anyagából és önerejükből is rendeztek kiállításokat a fővároson kívül, más csehországi helysé­gekben, például Nymburkban is. Rádióadásokkal, a sajtó hasábjain, irodalmi estekkel, ünnepségekkel és kiállításokkal a cseh nép is méltóképp ünnepli Petőfi Sándort, a magyar poétát, akit a cseh köl­tészet legnagyobbjai őszintén csodáltak, az irodalomsze­rető emberek pedig szívükbe zártak. Ezt bizonyítja az is, hogy a „Blesky rozhnévané i krídla motylí" című vars- és tanulmánykötet már nem kapható. A könyv az évfor­duló tiszteletére jelent meg kétezer példányban az Odeon gondozásában. Szántó György I ISZTELET A KONYVNE 18. RÉGI LÍCEUMI KÖNYVTÁRAK SZLOVÁKIÁBAN í A Ifi. század Közép-Enrúpában a nagy vallási átalakulás je­gyében zajlott 18. A reformtörekvések szészúléja a lutheri esz­mék alapján létrejött evangélikns egyház volt. Az evangéli­kus vallás térhódítása korántsem volt azonban könnyű. A ka­tolikus egyház ugyanis nem akarta megosztani araimát mások­kal. Magyarországon a helyzetet még bonyolultabbá tette a török megszállás, tgy a vallási harcok az ország északi részé­re. tehál a mai Szlovákia területére és Erdélyre korlátozód­tak. Ez a küzdelem végül Is az evangélikus egyház térhódí­tásával végződött. Mint tadjuk az iskolák szervezése és fenn­tartása abban az időben szinte kizárólag az egyházak kezé­ben voll. A katolikus egyház már a 14. században iskolákat létesített. A reformáció elterjedése ntán a 18-17. században az evangélikus egybáz Is kiépítette a saját Iskolarendszerét. A mai Szlovákia területén Is evangélikns gimnáziumokat nyi­tottak. Ezekből alakultak a líceumok, amelyek a művelődés jeles központjaivá váltak főleg a 18-19. században. A tanulást és a nevelést a líceumi könyvtárak segítették. Egyébként a káptalani és kolostori könyvtárak ntán ezek a legrégibb könyv­tárak Szlovákiában. Jelentőségük abban is kifejezésre jutott, hogy mfg a kolostori könyvtárak az egyházi könyvek gyűjté­séi tartották fő feladatuknak, addig az evangélikns líceumi könyvtárak már a világi, nem egybázl témájú Irodalom gyúj­tásét Is célul tűzték ki. Szlovákiában 5 licenmi könyvtár ma­radt fenn többé-kevésbé sértetlenül. Ezek a következők: a bra- tislaval, a kezmaroki, a levoíai, a Banská Stlavnlca-i líceumi könyvtár, valamint a preSovi kollégiumi könyvtár. A legrégibb líceumi könyvtár .Szlovákiában a keZmaroki, a 18. század első harmadában keletkezett. A brattslavai líceumi könyvtár a 17. század elején, a preáovl kollégium könyvtára pedig a .17. század második felében alakult. Az egyes líceumi könyvtárak nagysága általában basonlú, sőt tartalmi összeté­telükben Is sok azonosságot fedezhetünk fel. Általában nem egy könyvtárról van szó, hanem több kisebb könyvtár összes­ségéről. Az idők folyamán a líceumok könyvtáraiba kisebb-na- gyobb önálló könyvtári gyűjtemények is kerültek vétel vagy adományozás útján. Ma már a líceumi könyvtáraknak részét képezik az egykori diákegyletek könyvtárai is. A 19. század második felében a brattslavai Ifcenml könyvtár például 8 önálló gyűjteményből állt. A presnvi kollégiumi könyvtárat 6, a kezmaroki líceumi könyvtárat pedig 7 könyv­tári gyűjtemény alkotta ebben az Időben. A gyűjtemény nagy­ságát tekintve legnagyobb a keímaroki líceumi könyvtár. Va­lamivel kisebb a bratislaval és a preSovI könyvtár. Ezek pe­dig nagyságban megközelítőleg azonosak. A keímaroki Ifcenml könyvtár 1531-ben alakalt, egyldőben az iskolával. A gyűjtemény 80 ezer egységből áll. Történelmi, fizikai, matematikai, orvosi, nyelvészeti, filozófiai és teológiai tárgyú könyveket foglal magában. Találhatók itt, magyar, né­met. latin, görög, szlovák, angol, francia, és héber nyelven írott könyvek. Van egy érdekes gyűjteménye Is a könyvtárnak. Mintegy százévre visszamenően ugyanis összegyűjtötték itt a magyarországi középiskolák valamennyi év végi zárójelenté­sét. Ezek a zárójelentések általában nyomtatásban jelentek meg. Az egész gyűjteményben szerzői katalógus könnyíti meg a tájékozódást. A második világháború idején, 1944-ben a könyvtárból Opavára vittek mintegy 1200 ősnyomtatványt. A felszabadulás után 909 ősnyomtatvány került vissza az eredeti gyűjteménybe. A háború alatt, sajnos, más veszteségek Is ér­ték az értékes gyűjteményt. A preéovi kollégiumi könyvtárat 1887-től, a kollégium alapí­tásától kezdve gyarapították. Az eredeti gyűjteményből azon­ban sajnos csak egy töredék maradt meg. A könyvtár nagy része ugyanis a 17. és 18. században folyt vallási háborúk és harcok alatt elpusztult. A legrégebbi adat a könyvtárral 1808- bél való, amikor is 874 kötet könyv volt a gyűjteményben. Ma a könyvtárnak kb. 80 ezer kötete van. Könyvállományát ha­sonlóan a többi Ifcenml könyvtárhoz, önálló kisebb gyűjtemé­nyek alkotják, amelyek külön katalúgnsba vannak foglalva. Tartalmi szempontbúi a könyvtárban legtöbb a teológiai tár­gyó könyv, de megtalálható Itt valamennyi tndominyággal fog­lalkozó kötet Is. A Banské Sttavnica-1 licenmi könyvtár már jóval kisebb. 1889-ben 11 305 kötet könyve volt. Ma mintegy 20 ezer könyvet számlál ez a gyűjtemény. —ar—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents