Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-09-04 / 36. szám

új Ifjúság 7 Mit gondol, miért van az, hogy egy színész üstökösként felragyog a filmművészet egén, aztán nyomtalanul eltűnik, nem lesz belőle művész? — Szakmai körökben gyak­ran beszélgetünk erről a fájó jelenségről- Véleményem sze­rint azért van, mert a film i- gényes, komoly, és — nem túl­zók, ha azt állítom — könyör­telen művészet. Sokan pedig éppen ezt nem tudatosítják , .. — Némely színész egyik napról a másikra lett világhí­rességgé. Valóban elegendő egy film a karrierhez? — Azokról, „akik reggel ar­ra ébrednek, hogy népszerű emberek“, a világ tudomást szerez, de mennyi igazi tehet­ség kallódik el, mert nem ked­vez nekik a szerencse. A film­ben a kezdőknek és befutot- taknak egyaránt kemény lét­harcot kell vívniuk napról napra. Például egy induló színész egy bizonyos zsánerbem nagy­szerűt nyújtott. De mi legyen ezután? Vállalni a beskatulyá­zás hátrányos következménye­it? Vagy új utakon próbálkoz­ni? Igen ám, csakhogy ehhez rendező kell, akt őt ismét fel­fedezi! A színész soha ne is­mételje önmagát, erre bárki képes, mindig az újabbra, a nehezebbre törekedjék. Ez a művészet! — Mivel töltik ki a filmszí­nészek a forgatások közti kényszerszüneteket? — A Szovjetunióban az ille­tékes szervek igyekeznek a filmezés nehéz körülményein könnyíteni. Nálunk filmszíné- szeintonek színházaik vannak, tehát nem Is- beszélhetünk for­gatások közti kényszerszünet­ről. Ezekben a színházakban a filmszínész a legkülönfélébb szerepekben próbálkozhat csillogtatni tehetségét. És az sem mellőzhető előny, hogy a „pihenő“ színész alkotó gár­dában él. Hogy ezek a színhá­zak maradéktalanul megfelel­nek-e az igényeknek, az tő­A Szállnak a darvak Borisza, A kutyás hölgy Gurovja, az Egy év kilenc napja Guszevje... s még sok szerep, ez mind-mind Alekszej Batalov művészi útjának egy- egy állomása, mindegyikben az őszinte, egyszerű, jóságos, egy kicsit szégyenlős mo­solyé, az igazi batalovi hős. akinek a művészetében sohasem csatlakozik a néző. lünk, színészektől, rendezőktől is sokban függ. — Szergej Geraszimov olyan rendező hírében áll, aki szem­mel tartja tanítványai útját, szerepet ad nekik filmjeiben, gondoskodik róluk. Hogyan vé­lekedik a rendezőről Alekszej Batalov? — Szergej Geraszimovot nem hiába nevezik a szovjet film­művészet első számú rendező pedagógusának. Mert legna­gyobb segítség valóban az, ha a színész szerepet kap. Csak­hogy a filmezést szigorú tör­vények irányítják: a forgató- könyvíró, az idő, a történés helye és még nagyon sok té­nyező. így a rendező nem min­dig — és Geraszimov 3em — tud minden tanítványának sze­repet adni. Ez egyszerűen gyártási lehetetlenség. Az én rendezőm, Joszif Hejffc az első feladat után továbbiakkal bí­zott meg. Végtelenül hálás is vagyok neki sikereimért, de az utóbbi filmjeiben nincs rám szüksége. Érdeklődik a mun­kám iránt, elolvassa a forgató- könyveket, amelyek alapján mint rendező filmet akaróik ké-' szíteni, szerepe azonban már nincs számomra. Neheztelhetek érte? Nem! — Az utóbbi időben a ren­dezők előszeretettel hívnak „vendégszerepelni“ filmjükbe színházi színészeket. Erről mi a véleménye? —- A színházi színész fegyel­mezettebb, állandóan benne van az alkotás lázában. És ez a legfontosabb. Színházi és film­színészek együttműködése, ha valóban szeriöz művészek, csak előnyös lehet mindkét „tábor*“ számára. — Most pedig személyes kérdések: Mai szemmel, ta­pasztalatokkal, miképpen érté­keli saját munkáját? Mi az, a- mit ebből a művészi pályából sikeresnek tart? Ugyanúgy ala­kítaná-e egykori nagy hőseit, mint akkor, vagy más felfogás irányítaná? — Mnident másképpen ten­nék. Az persze már más lap­ra tartozik, hogy jobban ten­ném-e. Hiszen jómagam is meg­változtam, nem játszanék úgy, mint azelőtt. Legalább annyi­ra különbözik a mai Batalov a hatvanas évek Batalovjától, mint a Kutyás hölgy Gurovja attól a másik Gurovtól. A film­művészet óriásit fejlődött, és az én elképzeléseim is sokban megváltoztak. — Milyen szerepeket játsza­na el szívesen? — A mai életből vett jó sze­repeket. — Miért lett rendező? — Az első filmemet 1959-ben forgattam. Azóta lépésről lé­pésre ehhez a célhoz irányul­tam. Dolgoztam színházban, te­levízióban, készítettem rádió­műsorokat. A rendezés egy má- sabb forma érzéseimnek az emberekről, a világról alakí­tott nézeteimnek,, gondolataim­nak a kifejezésére. — Mint rendező, gondolko- zott-e olyan kérdésekről, mint a film és a néző kapcsolata és miképpen befolyásolja a közönség a ma és a holnap filmművészetét? — A néző reagálása igen bo­nyolult és ellentmondásos. Az egyik oldalon a néző túlságo-, san is haladó, rögtön észreve­szi, ha a színész nem tart lé­pést korával, ómódi lesz. Nem bocsátja meg, ha a színész a kegyeiért esdekel. Másrészt maradi. Könnyebben befogadja azt, amit már ismer. A meg­szokott esztétikai formák kö­zelebb állnak hozzá. Könnyen elveszítheted a rokonszenvét, ha megelőzöd őt, de vigyázni kell, nehogy egy lépéssel is az ízlése, elképzelései mögött maradj! Itt van például Mihail Romín­nak az Egy év kilenc napja cí­mű filmje. Nem mindennapi al­kotás, nem törekszik a szóra­koztatásra. Hősei rengeteget elmélkednek, gondolkodnak. A szakmai körökben nem nagy sikert jósoltak neki... és az emberek elfogadták, megértet­ték a mondanivalóját. A szer­zők, Romm és Hrabovszkíj megtalálták a pontos mérté­ket. Végtére is minden bemutató a világon, készüljön bár a film művészi vagy üzleti cél­lal, a sikerre, a közönség meg­nyerésére törekszik. Az alkotók igyekeznek eltalálni a holnap ízlését, igényeit. Ügy tűnik ta­lán, hogy a film és a színház óriási tapasztalatokkal gazda­godott, mégis, a siker és a bu- . ká$ édes testvének. A néző rea­gálása az utolsó pillanatig ta­lány, ez pedig a szerzőket ú- jabb formák keresésére ösz­tönzi, hát újabb színészekkel, művészi megoldásokkal pró­bálkoznak. Cs. M. gondolatok m ”1 E sorozatban a hazai ma­gyar amatőr tánczenekaro­kat és beat-együtteseket mu­tatjuk be. Kérünk bennete­ket, legyetek segítségünk­re! Írjatok az ifjúsági vagy üzemi klubotokban, munka­vagy lakhelyeteken működő együttesekről. A bemutatás legyen rövid, tárgyilagos! írásotokhoz mellékeljétek az együttes kifogástalan fe­kete-fehér fényképét. DELTA Felvételünk a ciöarovcei » (csicseri) beat-együttest ábrázolja. A zenekar alapító tagja és jelenlegi veze­tője Munyik Mihály. Mesterien kezeli a villanyorgo- nát és több nyelven énekel. A zenekar 1968-ban ala­kult, de a képen látható felállításban alig egy éve játszik. Mondanom sem kell, hogy óriási közkedvelt­ségnek örvend Szlovákia legkeletibb csücskében. Legu­tóbb Besán (Bésen) léptek fel a táncmulatságon, saz itteni fiatalok is megkedvelték őket. A képen balról jobbra: Dőzsicky Sándor, Bodnár Ti­bor, és Kubanyik József, elől Munyik Mihály. Kanócz Árpád, Besa N ada Urbánková kép- viselte hazánkat az idei spliti dalfeszti­válon. Az előkelő ö- tödik helyen végzett, ráadásul ajánlatot kapott az Amiga hanglemezgyár­tól egy nagylemez felvéte­lére. Nada egyébként nagy sikerrel képviselt bennün­ket a berlini VIT-en. A prágai Greenho-ms-e- gyüttesnek, amelyet az e- gyik legjobb country-beat együttesként tartanak szá­mon, még az idén dupla le­mezalbuma jelenik meg. Cí­me: Hromskej den ... A ARTIA külkereskedel­mi vállalat tavaly mintegy 150 ezer könnyűzenei hang­lemezfelvételt exportált a Szovjetunióba. A legkere­settebbek Kanéi Gott leme­zei. A Supraphon kiadta Va- lentyin Baglajenko nagyle­mezét. Ismét egy új zenekar tűnt fel Magyarországon, a Skor­pió. Tagjai azonban már meglehetősen jól ismertek: Frenreisz Károly a Locomo- tív GT, Papp Gyula a Mini, Szűcs Gábér és Fekete Gá­bor a Hungária együttes­ben Játszottak eddig. Közü­lük hárman novemberben, a Skorpió jegyében születtek, innen az elnevezés. Zenei elképzelésükben a rock mo­dern változata szerepel az első helyen. Érdekes kísér­letre készülnek: egy saját szerzeményű, majdnem egy­órás művet szeretnének e- lőadni szimfonikus nagyze­nekari kísérlettel. A merész terv késő ősszel, valószí­nűleg a Skorpió havában válik valósággá. A magyar Beton-együttest nemigen kell bemutatnunk, mindenki jól ismeri, az 1972-es- Ki mit túd?-on lé­pett fel. Azóta már eltelt egy év. A terveikről kér­deztük őket. Szeretnének minél több saját számot játszani. Fő hangszerük a hegedű és az elektromos POP­\ BAZAR zongora, közérthető . „slá­gerízű“ zenére törekednek. A Hősök sírja, a Vihar, az Árnyék és a fény c. szá­maik ismertek a beat hívei körében. Legtöbb daluk szerzőpárosa Vados András és Major János. Szép sikerrel ünnepelte pályafutásának 15 éves ju­bileumát Cliff Richard. Az idei Eurovíziós Táncdal­fesztiválon, ha nem nyerte is el az első díjat, mint a Congratulations-szel, de a legnagyobb sikert ő aratta. A 33 éves énekes töretlen népszerűségét egészséges é- letmódjának köszönheti. Nem jár éjszakai bárokba, gondosan vigyáz étrendjé­re, magánéletét elzárja a nyilvánosság előtt. Hát így is lehet.,. Szétválni? Néni. Egyesül­ni. Ez volt a jelszava a Koncz-Hlés-Tolcsvay munka- közösségnek, amikor meg­alakították a KITT-egyletet. Ennek a szorosabb együtt­működésnek most érnek he az első gyümölcsei: három nagylemezük Is megjelenés­re vár. A „szóvívó“ Koncz Zsuzsa: „A közelmúltban megje­lent az újabb Illés-lemez, érdekessége, hogy régi szá­maik hallhatók rajta új fel­dolgozásban. Karácsony tá­ján kerül piacra Levente szólólemeze, amelynek cí­me Utazás. Ekkor lesz kap­ható az én új nagyleme­zem is. Levente egy DEFA -film zenéjén - dolgozik, eb­ben is előadok két betét­számot. Szeptember elején az NSZK-ba utazom lemez- felvételre.“ Fats Domino negyvennégy éves, neve nem szerepel gyakran az újságokban, és azt is kevesen tudják róla, hogy ő a rock and roll meg­teremtője. Elvis, Bill Ha­ley, a Beatles sokat tanul­tak tőle. Soha nem tarto­zott a legnagyobbak közé, nem emlegették a zenevi- lágban királyként, nem vol­tak kirobbanó sikerei, de nélküle elképzelhetetlen lett volna a rock. Idejét legszívesebben családi kör­ben tölti felesége és ki­lenc gyermeke társaságá­ban New Orleansban. Leg­ismertebb számai: I’, wal­king, Blueberry Hill, Jarnba- laya I’m gonna be. Eddig hatvanmillió lemezét vá­sárolták meg ennek a köp­cös úrnak, aki a közelmúlt­ban Frankfurtban ünnepel­te negyvennegyedik szüle­tésnapját. 1PALÁGYI LAjOS: Limonádé részletfizetésre Az alkoholfogyasztásban világviszonylatban előkelő helyen állunk. Ha nem té­vedek, egy főre számítva ■ évente 8-9 liter tömény szeszt, 14 liter bort és 132 liter sört iszunk meg. Hangsúlyozom, egy főre számítva, beleértve a cse­csemőket, az apátlan-anyát- lan árvákat, akik köztudo­másúan még nem fogyasz­tanak alkoholt, és a nőkel is, akik — többnyire — . csak mértékkel isznak. E- zek szerint egy jó piás lé­nyegében többet megiszik a '.sokévi átlagnál. Néhányszor már megír- : ták, hogy miért isznak az : emberek. Örömükben, béna- > \tukban. Ha van rá okuk :l Imár amennyiben az italo­zást meg lehet indokolni), ha nincs rá okuk. Mert ha : 'nincs, kitalálják. Itallal tin- Ineplik az esküvőt, a névna­pot, a születésnapot, az e- lőléptetést, a kitüntetést. S -ha . valaki történetesen o- lyan munkahelyen dolgozik, hogy eléggé népes a legkö- j zelebbi .munkatársak köre, ' í akkor jóformán minden • \ napra ad az isten ürügyet í az másra. Ezt mondják a beavatot- * I tak, a pszichológusok, pszi­chiáterek, szociológusok. A minap azonban teljesen vé- ' letlenül és laikus alapon egy megdöbbentő felisme- résre jutottam a kérdésben. ” Éspedig arra, hogy az em­berek puszta kényszerből is fogyasztanak alkoholt. Hogy hogyan? Úgy, hogy a szegény pol­gár a rekkenő hőségben ki­megy a bratislavai Arany­homokra. Időnként meg- * szomjazik, kénytelen-kellet­len beáll valamelyik kioszk elé a kígyózó végeláthatat­lan sorba, ami már magá­ban véve is egyenlő a gu­taütéssel. Az igazi gutaütés azonban még csak azután következik, amikor sorra kerül. Egy deci limonádé­nak nevezett meleg lötty 80 . fillér, plusz a műanyag po­hár 30 fillér. Elvégre az * ember nem ihatja a limoná­dét a markából! De ezt a vendéglátóiparban is tud­hatnák, és akkor nem te­kintenék fényűzésnek azt a vacak poharat. Szóval ily- képpen szerény számítások mellett is 1 liter limonádé ára poharastul 11 korom. Egy jól kereső munkás óra­bére. Na mármost, mtt tesz a közönséges halandó? Fogja magát, odébb áll egy kioszk­kal és megiszik égy pohár világhírű, jó , minőségű többnyire egészen jól hű­tött csehszlovák sört, amply ■literjének az ára poharastul 4 korona. Esetleg egy fél­decit is rendel hozzá, az sem sokkal drágább, mint tz a bizonyos aranyhomoki limonádé. Mert azért 11 ko­ronát elkérni 1 liter vacak folyadékért, az mégiscsak sok. Ha erről az ellenőrző szervek tudnak, akkor meg­eszem a kalapom.. De fő lenne, ha tudnának, ellen­kező esetben lassan már a limonádét is részletfizetés­S-* re fogjuk vásárolni. ' 1 BATALOV A FILMMŰVÉSZETRŐL

Next

/
Thumbnails
Contents