Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-08-21 / 34. szám
10 új ifjúság „Studs Terkei amerikai publicista interjúja egy egyszerű amerikai munkással meggyőzően példázza, mit ér lényegében a nyugati életforma, s hogy a látszólagos jólét mögött számos megoldatlan társadalmi probléma húzódik meg. Ügy érezzük, hogy az interjú egyes, jellemzőbb részletei közreadásával egyértelmű képet nyújtunk az amerikai dolgozók életéről, mindennapos gondjaikról, a lelkűket jelőrlő robotról... De adjuk át a szót Mike Fitzgaraidnak, aki emeletes házban él valahol Ciceróban, Chicago peremén. 37 éves, acélgyárban dolgozik. Felesége, Carol alkalmanként a közeli étteremben ptncéreskedik; máskülönben otthon van, kislányukra és kisfiúkra ügyel Ismerek valakit, aiki teherautó-sofőr. Színházba jár a feleségével, olvas. Igazi értelmiségi. Rá se ismernék, ha szombaton vagy vasárnap látnám. Még oldalszakálla is van. Ő mesélte, hogy járt olyan összejövetelekre, ahol a legközönségesebb fickó is reklámfőnök volt. összeismerkedett a riporterekkel. Mondjuk, az automatizációról beszéltek. Erre mondott valamit, teszem azt, megjegyezte, hogy különbség van a munka értéke meg a pénz között. Márpedig az Ilyesmihez igazán értett, órákon át regélt. Egyszer csak megkérdezték tőle, mi a foglalkozása. Talán egyetemen tanít? Ö meg közölte, hogy teherautót vezet. Ügy néztek rá, mint az őrültre. Nagyon sok ilyen embert ismerek. Mit gondol, mi történik, ha beállítok valahová, s elkezdem idézni Walt Whitman versét, tudja, amikor a munkásokról beszél, hogy minek látja az ácsot meg a kovácsot. Rögtön megkérdeznék, hogy mi a foglalkozásom. „Acélgyárban dolgozom.“ „Felügyelő?“ „Dehogy, melós vagyok.“ „Micsoda???“ Hát valahogy így. FOLYTONOSSÁG Biztos maga is olvasta, hogy mitévők legyünk, ha a számítógépek fogják helyettesíteni az embert. Szerintem fel fogjuk robbantani a számítógépeket. Pusztuljak el, ha hagyom, hogy a számítógép kivegye a falatot a számból. Persze, a számítógépet mással táplálják, atomenergiával meg ilyesmivel. De azt megkívánom, hogy legyen tej a gyerekeknek és sör nekem. Ez a lényeg. A gép fel is szabadíthatja, le is láncolhatja az embert. Semleges. Az embertől függ, hogy milyen gépet hova rak. Egyszer meghívtak egy egyetemre, mert egy ddákisme- rősömnek elmondtam, mi a véleményem a diákságról. Azt mondta, egészen torzan látom a dolgot. Én meg elmond. . 11 . ................................... A ZAJ CSÖKKENTÉSÉÉRT A Szlovák Tudományos Akadémia szakemberei e szovjet tudósokkal karöltve azt kutatják, hogyan csökkenthetnék a gépek rezgését, hogyan tehetnék működésüket zajtalanabbá. Kutatásaikkal azt a célt követik, hogy fokozzák azoknak a dolgozóknak a munkavédelmét, akik ezeeken a zajos gépeken dolgozna. valamint kizárják a foglalkozási megbetegedések okait. Mint ismeretes, a tartás rezgés és zaj károsan hat a gépek kezelőire, fgy ezek az emberek foglalkozási betegségek áldozataivá válhatnak. Kutatásaink másik tárgya: konstrukciós, technológiai és e- gyéb tökéletesítésekkel növelni akarják a gépelemek ellenál- léképességét az erőhatásokkal szemben. —cs— A szaharin több mint ötszázszor édesebb, mint a cukor. Egy űj édesítő anyag, a monellin háromezerszer édesebb a cukornál. A monellint amerikai vegyészek vonták ki egy nyugat-afrikai növény bogyóiból. Ez az első felfedezett fe-' hérjeanyag, amely az édes íz érzetét kelti. Mivel a monel- lin természetes anyag, a kémikusok valószínűnek tartják, hogy ennek alapján sikerül olyan édesítő szereket előállítani, amelyeket cukorbetegek ts használhatnak. tam, ml a véleményem az orgiákról, persze egy kicsit csipkelődtem is vele, eltúloztam a dolgot, hogy nekem lesz igazam, már ami az orgiákat illeti. Szombati napon hívott meg maguk iközé. Nyár volt. Megmondom őszintén, ha választanom kéne, hogy kirándulni vigyem-e a családot vagy elmenjek az egyetemisták közé, a kirándulást választanám. Igen ám, de ha rövl- debb lenne a munkahetem, erre is jutna Időm meg arra is. Tudja, mit fejlődhetnének az emberek ezalatt? Ezt még elképzelni is nehéz. Sok gyári munkás csak merő vélet- ienségbő! dolgozik a gyárban. Én is afféle néger vagyok — a potenciális Einsteinek nem kell, hogy feltétlenül fehérek legyenek. Dolgozhatnak gyapotföldön is, gyárakban is. Csak az a baj, hogy amikor szó van valakinek a tehetőségeiről, az úgy hangzik, mintha bármire vőlna lehetősége. Pedig dehogy. A legtöbb lehetőség már te van foglalva. És szerintem az atvtomatizáció jő néhány tehetőséget fel tud szabadítani az emberek számára. Valahányszor megcsinálok valamit, egy helyen egy picikét behorpasztom. Hogy tudjam, az én kezem munkája. Csak rácsapok a kalapáccsal. Szántszándékkal. Érdekel, hogy észreveszik-® a horpadá9t, és ha -igen, akkor legalább azt mondhatom, hogy én csináltam. Tegyük fel, hogy egy nagy épület csupa vörös téglából épült. Ha én építem, mindenképpen beleesempészek egy feketét vagy egy fehéret vagy egy bordót. Szántszándékkal. Tudja, ml a nagy tehetőség? Minden áldott nap együtt dolgozom a fekete munkásokkal. Ez a termelésben való együttes részvétel. Távol lakunk egymástól, de minden áldott nap együtt, dolgozunk. Miért nem használja ki valaki ezt a lehetőséget? Miért nem használják ki ezt a kényszerítő egy-üttlétet? Mert akárhogy is nevezzük, ez azért együttlét. Amikor sztrájkolunk, akkor is együtt sztrájkolunk, nem igaz? És amikor bekapcsolom a tv-t, mégis azt látom, hogy a feketék fenyegetőznek: „Mindenkit meggyilkolunk, aki fehér“. A fehér meg azt ordíbálja: „Megölöm a négereket meg a hippiket.“ Egyik kijelentés sem helyes. Maga szerint nem vesztegetünk el egy óriási tehetőséget, amikor nem használjuk ki, hogy a fekete meg a fehér munkások együtt dolgoznak? Ha egy ács megépít egy házat a költőnek, szerintem a minimum az tenne, hogy a költők fölírjanak a falra egy négysoros verset. Valami ilyen táblán: „Bár mi a fejünkkel dolgozunk, ez a ház, amelyben megpihenhetünk, o- lyasvalakt műve, aki a kezével tud bánni. És az ő munkája éppen olyan nemes, mint a miénk.“ Nem, az értelmiség sosem mondana ilyet. Az értelmiségi meg volna győződve, hogy jótét hangulatában maga az isten csördítet- te elő ezt a házat. A költő nagyon sokkal tartozik azoknak, akik megépítik a házát. Sose gondolok a hétfőre. Tudja, mire gondolok vasárnap este? A következő vásárnapra. Aki nagyon keményen dolgozik, az az örökös vakációra gondol. Ami nem ugyanaz, mint az örökös alvás... Hogy mire gondolok vasárnap este? Arra, hogy bárcsak valami megélhetést találnék. Ez biztos hülyén hangzik, de az én szabadságom a fiam. Hemingway egyik könyvében van egy rész, azt hiszem, az Akiért a harang szől-ban. Az ellenség mögött vannak valahol Spanyolországban, és a nő gyereket vár. A férfi mellett akar maradni. A férfi elküldi azzal, hogyha a nő meghal, akkor ő is meghal. Tudniillik biztos volt benne, hogy meg fog halni. De ha a nő elmegy, akkor ő is vele megy. Érti, ugye? Folytonosság. Erről van itt szó. Hát ezért dolgozom én is. Amikor meglátok az utcán egy fiatal srácot ingben, nyakkendőben, amúgy elegánsan, az annyi, mintha a saját fiamat 'látnám. Hát így. Amerikai egyetemista lány elégedetlensége jeléül magasba emelt, ökölbe szorított kézzel halad el a „harci díszbe“ öltözött nemzeti gárda sorfala előtt. Hamarosan hatályon kívül helyezik Svédország 1809. június 6-án meghozott alkotmányát. A róla szóló vitában 33 képviselő kért szót. Nem is annyira a kiöregedett alkotmányt búcsúztatták: inkább az újról beszéltek. Svédország továbbra is parlamentáris királyság marad. A 90 éves Gustav Adolf király trónon marad, de az új alkotmány lehetővé teszt, hogy idővel kikiáltsák a köztársaságot. A rendszerető és alapos svédek 19 évvel ezelőtt fogtak hozzá, a szociáldemokraták nyomására, az alkotmánymódosí- j fáshoz. A javasolt módosítások legtöbbjét a képviselőház ebben a hónapban elfogadta. Az új alkotmányt a szeptemberi választások után az üf képviselőháznak is jóvá kell hagynia, hogy 1975. január 1-én életbe léphessen. A szenzációhajhászó újságok a király helyzetének megváltozását hangsúlyozzák, mellőzve az alkotmánymódosítás lényegét. Az új alkotmány szerint a király csak formális teendőket végez. Ha a jelenlegi ki- • rály unokája, Karl Gustav trónörökös a trónra lép, csak jelképesen képviseli az országot. Az új alkotmány bevezeti az államfő fogalmát, s megállapítja, hogy az államfő a király. E rövid cikkely törlésével Svédország bármikor köztársasággá válhat. A konzervatív képviselők heves tiltako- \ zása ellenére az új alkotmány megfosztja a hercegeket a trónöröklés jogától. Töröl- ték továbbá az új király választásáról szó- 16 cikkelyt is. Ehelyett az új alkotmány- bem. az áll, hogy minden hatalom a néptől szármázik. Legfontosabbnak mégis a jogokról és Kötelezettsé- pékről szólő fejezetet tartják. A hagyományos jogok és kötelezettségek mellett az új alkotmány hangsúlyozza, hogy mindenkinek joga van az Iskoláztatásra, a munkára és a szociális biztonságra. Ezen kívül azt Is ] előírja, hogy a dolgozók törvény vagy megállapodás alapján részt vesznek a vállalatok igazgatásában. E- zenkívül lehetetlenné teszi az indokolatlan felmondást. jjj Az új alkotmány lehetőséget ad a szociáldemokratáknak, ha a jövőben is hatalmon maradnak, hogy bevezessék az önigazgatás egyes elemeit. A kormányon levő párt baloldali szárnya eddig is határozottan követelte, de a kormány a jelenlegi erőviszonyok között korainak ítélte meg az ilyen radikális fellépést. Az üf alkotmány lehetővé teszi a képviselőház és a kormány számára, hogy a jövőben óvatosan és fokozatosan bár, de hozzálásson a társadalmi-gazdasági viszonyok megváltoztatásához. Az új alkotmány azonban nem tartalmazza: a sztrájkjogot. Ez heves vitát váltott ki. Valószínű, hogy az alkotmányt ilyen vonatkozásban még egyszer felülvizsgálják és kiegészítik. Ezenkívül a jogokról és kötelezettségekről szóló fejezeteket is átdolgozzák 1975 közepéig, hogy az új alkotmány legkésőbb 1977-ben hatályba léphessen. A többi újdonság közül figyelmet kelt a halálbüntetés végérvényes eltörlése, Svédország az első állam a világon, ahol ezután háború idején sem mondhatnak ki halálbüntetést. Es itt rögtön megjegyezzük: Svédország jóformán azóta, amióta alkotmánya van, nem háborúzott. GUMITÖLTÉNNYEL A RENDBONTÓK ELLEN Angliában feltalálták a gumitöltényt. Eddig a rend zavaróit könnyfakasztó bombákkal tették cselekvésképtelenné, de kiderült, hogy ezek a bombák ártalmasak az egészségre. Helyettük alkalmazzák majd a gumitöltényeket. A gumigolyó lábba célozva egy időre harcképtelenné teszi a lázon- gót. —cs— A VILLAMOSSÁG - MINT ORVOSSÁG Egy asszony megbotlott, elesett és bokában eltört a lába. Kezelőorvosa 13 hétre gipszbe rakta a lábát, de alig egy év múltán ismét megjelent a rendelőjében: a bokája bedagadt és erős fájdalmakról panaszkodott. A röntgen- felvétel megmntatta a baj okát — a törés helyén porengos szövet képződött, amely miatt a törött csont nem forrt össze. A philadelphiai egyetemi klinikán Carl T. Brighton és Zachar B. Friedenberg vezette ortopéd szakorvosok csoportja elhatározta, hogy az asszony sérült bokáját olyan módszerrel hozza rendbe, amilyet eddig még csak az állatokon kíséreltek meg. Ez a módszer a következő felismerésen alapul: az egészséges csontok belsejében vagy semleges vagy pozitív töltetű elektromos mező van. és a csontok vége negatív töltetű. Hasonló a helyzet a töréseknél is. A tudósok ebből azt a következtetést vonták le, hogy a negatív villamossági pólust összefügg a csontok növekedésével és a gyógyulás folyamatával. Ezért mint mínusz pólust (katódot) egy vékony rozsdamentes acélfonalat, és mint plusz pólust fanődot) alumínium hálót tapasztottak a bőrhöz, és ezután mindkét pólus fonalát úgy kapcsolták rá egy elemre, hogy a kettő között 10 mikroampéres áram keringjen folyamatosan. Három hét elteltével a boka szépen visszanyerte, formáját, a dagadt rész lelohadt és megszűnt a csont lágysága és törókenysége is. Továhbi másfél hónap múltán az orvosok eltávolították a bokáim! az elektródokat és újból megröntgenezték a bokát. A csont teljesen Összeforrott. Az amerikai tudósok ramélik, hogy ezzel a módszerrel a törések az eddigi gyógymódok tartamának a fele alatt is rendbe hozhatók. Viszont másrészt óvnak a módszer túlbecsülésétől Is, mert idóig még nincsenek annyira megbízható ellenőrző módszerek, amelyek tel jesen kizárnák az esetleges kellemetlen mellékhatásokat. Erre a problémára már több európai orvos is felhívta a figyelmet. Az állatokon végzett kísérletek például megmutatták, hogy a gyógyító áramot nem lehet tetszés szerint erősíteni: már a 20 mlkroampérnél erősebb áram nem gyógyítja, inkább morzsolja a csontokat. (mb) \ ÖATÉF.lA D0f)ÁVA§f' I PRŰD ^OMlKkft-P Iamperov... 1^=1 f® ffj \ ' vft 8 á 6 j I \ v.: % I »H M. w ^ \ \ s? w \ \ w is « i J || + 9 • OTf 1 KATíffA JLJt s\nJ...anedzi katodou! ' N A ANÍDOU V2KWAJIÍ- 1 C£ ELEKrMCKBPO- | LE URYCHL'U JE PROCES HOlENfA . Z10MEN I NY '!./> % T * %
