Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-08-14 / 33. szám
új ifjúság Küldöttségünk tagjai indiai fiatalokkal barátkoznak. Középen Nada Macháckuvá és Broüa Budilová. BERLINI MORZSÁK Ilyen egy hetilap munkatársának a sorsa; Mire a lap megjelenik, a fesztiválnak már rég vége. Azaz, hogy mégsem, mert a fesztivál az nem csupán az a kilenc vagy hány nap, a fesztivál szelleme örökkön él tovább. A napilappk, a televízió és a* rádió azonban mindenképpen előnyös helyzetben van. Vagy a helyszínről vagy közvetlenül at esemény után tudósíthatják Bármely ég néz le rája... Tanzániai szépség a Friedrichstrassen. nézőiket, hallgatóikat, olvasóikat. így a magamfajta riporternek már csak a morzsák jutnak. Morzsák jutnak azért is, mert ha százfelé szakadt volna az ember, akkor sem lehetett volna ott a X. V1T másfél ezer akciójának még csak a töredékén sem. Nyilván nem én voltam az egyetlen újságíró, akinek komoly lelki vívódásai voltak emiatt. Mindannyiszor hosszan töprengtem, hogy a sok esemény közül melyiket válasszam, pedig itt Berlinben töprengésre nemigen volt idő. Újságírókörökben az a szóbeszéd járta,' hogy aki sokat akar látni a fesztiválból, legjobban teszi, ha beül a sajtó- központba, és megnézi a televíziót. A német televízió ugyanis reggel nyolctól a késő esti, . sőt éjszakai órákig megszakítás nélkül színes műsort sugárzott a fesztivál- eseményeiről. A találékonyért elhelyezett közel száz tévékamera mégiscsak többet látott a nagy eseményből mint egy emberi szempár. Persze a fesztivál meleg hangulatát, légkörét, közvetlen varázsát a rideg képernyő mégsem tudta híven visszaadni. Ezért mégiscsak jobb volt, ha az ember nyakába szedte a lábát — mert a lezárt belvárosban a jó láb volt a legmegbízhatóbb közlekedési eszköz — és sorra járta azokat a helyeket és eseményeket, amelyeket időben és térben elérhetett. És ezeknek az eseményeknek a varázsát nemhogy a rideg képernyővel, de még szóval sem igen lehet érzékeltetni. S kezdődött mindjárt a fogadtatásnál. A schönefeldi repülőtér díszbe öltözött. Kékinges német fiúk és lányok, az FDJ tagjai vadásznak a küldöttekre, akik — főleg a gyarmati sorban sínylődő országokból — rendszerint úttalan utakon, többnyire Illegálisan jutottak el ; a fesztivál színhelyére. Az útlevél ellenőrzést is mellőzik, de ez nem is fontos, mert némelyiknek még útlevele sincs. Ahonnan jöttek, az őserdők mélyén, a felszabadító mozgalmak haditáboraiban, még nem állítanak ki hivatalos útleveleket. Talán majd a legközelebbi VIT alkalmából. ,SüJepj-neiij vár senki. A rendőr készséges 'hibaigazítása után az esetleges kóborlás helyett inkább taxiba ülök, elvégre a taxisofőrök a város legjobb ismerői, én viszont először vagyok Berlinben. jó háromnegyedórás út a repülőtérről a belvárosba, de csöppet sem u- nalmas. Némi ízelítő, a fesztivál hangulatából. Körös körül zászlók, transzparensek, az út két oldalán kékinges fiúk és lányok, az FDJ tagjai, úttörők, alkalmi járókelők, bámészkodók, kíváncsiskodók. Ahogy közeledünk a belvárosba, úgy sűrűsödik a tömeg. A treptowi park környékén kise-bb-nagyobb csoportok különböző színű egyforma viseletben, a- lighanem külföldi küldöttek. Nézelődésem a taxisofőr szakítja meg, aki az iránt érdeklődik, honnan jövök. Amint megtudja, hogy Csehszlovákiából, csehül szólal meg, tűrhetően, némi furcsa akcentussal. Luzsicai szerb. Elmondja, hogy nekik, luzsicai szerbeknek itt színházuk, kulturális intézményeik, iskoláik vannak, újságot adnak ki számukra. Aztán sebtében tájékoztat arról, hogy már napok óta fesztiváli hangulatban él Berlin. A város különböző pontjain kulturális fellépések, bemutatók vannak, a tegnapi főpróbát elmosta az eső, de a hangulatot ez sem rontotta el. Közben beérünk a város közepére, az Alexanderplatzra. ooo Néhány nappal később ellenkező i- rányban hajtunk. A 3121-es számú taxi vezetőjét, Kurt Meiert faggatom, idő- I sebb, ősz halántékú bácsi; hogy tetszett a fesztivál? — Tudja, mi németek meglehetősen kimért, az idegenek számára talán egy kissé hűvös, rideg emberek vagyunk. De Indiai lány jelvényt tűz a morvaurszági, kyjoví fúvószenekar tagjának mellére. ez a hangulat engem és nyilván minden berlinit is magával ragadott. Ezt a néhány napot nem felejtjük el sohasem. A repülőtér bejáratánál a két rendőr hajthatatlan, tovább nem mehetünk, nagy a forgalom. Ez az utasítás, hogy itt állítsanak. le minden jármüvet. Cipelhetném a poggyászomat még vagy jő fél kilométeren. Előkerülnek a SZISZ- és a csehszlovák fesztiváli jelvények. Egy-egy jelvényt átnyújtok nekik, és máris szabad az út. Itt Berlinben egyébként a jelvény volt a legjobb fizetőeszköz. Másfél órával később a bratislavai repülőtéren a vámőr szokásos „valami elvámolni valója van?“ kérdése helyett megkérdezi: — jelvénye van? Szerencsére van, mert a schönefeldi repülőtéren kaptam cseréim a készséges rendőröktől. Előkerül a tenyérnyi jelvény, kész a vámvizsgálat. Itthon vagyok. Ami közben történt, arról az Oj Ifjúság legközelebbi számaiban Igyekszem majd beszámolni. Palágyi Lajos a szerző felvételei Michal Zozufák, a SZISZ SZKB elnöke a csehszlovák delegáció tagjai körében a Humboldt Egyetem előtt. HARCOLTAK AZ IFJÚSÁG A FASISZTáÍELLENES HARCOKBAN A történelmi események sodrása minden korszakban magával ragadja a fiatalokat is, az ifjúsági mozgalom szerepe Szlovákiában különösképpen nagy volt a fasisztaellenes harcok éveiben, 1925-1945 között. Természetesen az ifjúság mint olyan, nem alkotott egyöntetű tömeget. Nézeteik, céljaik, elveik szerint kisebb csoportokba tömörültek a fiatalok, közöttük nemegyszer elszánt harc folyt. Egy részük csatlakozott a Hlinka-néppárt- hoz, s törekvéseik merőben eltértek a baloldali erőkhöz tartozó fiatalok törekvéseitől. A balos fiatalok kőiül sokan nemcsak az első köztársaság és az űn. szlovák állam alatt szálltak elsőkként harcba a fasizmus ellen, hanem ott voltak a Szlovák Nemzeti Felkelésben, bekapcsolódtak a szocialista építésbe, sőt ma is ott találjuk őket a politikai, kulturális és tudományos élet felelősségteljes posztjain. A KIBONTAKOZÁS ÉVEI Az ellenállás éveiben a haladó erők illegális tevékenységüket szigorúan konspirációs alapon végezték. A dokumentumokat rejtegetni kellett, olykor meg is semmisítették, így sajnos eredeti dokumentumaink jóformán nem Is léteznek a haladó ifjúsági ellenállási mozgalomról. E tevékenység irányítói közül sokan a fasizmus áldozataivá váltak. Az ifjúságnak ez a mozgalma természetesen része volt annak a nemzeti ellenállási mozgalomnak, amely aztán * Szlovák Nemzeti Felkelésben csúcsosodott ki. A KOMMUNISTA PÁRT VEZETÉSÉVEL Mint már említettük, az ifjúsági mozgalom nem volt önálló irányzat, hanem valamely politikai párthoz tartozott. A faslsztaellenes harcok fiatal erőit a kommunista pórt vezérelte, céljaikat megtöltötte új, nemes tartalommal; helyéi? politikái irányt szabott nékik. Már a húszas évek végén a ,,Proletár védelem“ keretében az Ifjú nemzedék haladó szellemű képviselői aktívan felléptek a fasizmus ellen a felnőtt kommunisták oldalán. A „Proletár védelem“ a kommunista párt sejtje volt, feladatán! pedig azt kapta, hogy biztosítsa a párt nyilvános összejöveteleit és illegális gyűléseit. Vele kellett volna együttműködnie az Antifasiszta Ifjú- Gárdának (röviden Antifa), de ennek ténykedéséről hamar értesült a rendőrség. Az Antifa egy-egy részlegét nyolc személynek kellett vol na alkotnia, néhány ilyen részlegből tervezték az üzemi csoportot. Több üzemi és helyi csoportból szervezték volna meg az Antifa helyi kartelljét. Munkatervében szerepelt a honvédelmi gyakorlat és sport, tanfolyamok gyakorlati és politikai kérdésekről, valamint a marxizmus-leninizmus elveiből kiinduló nevelő munka. EGYSÉGESEN A FASIZMUS ELLEN Az ifjúságnak tetszett az Antifa vonzó terve, mégsem sikerült egységes szervezetet létrehozni a bázisán. Szlovákiában és a cseh országrészekben csak némely városban alakultak helyi részlegek, de ezek ténykedése sem jutott túl a ..Proletár védelem“ feladatainak teljesítésén. Ennek oka a fasiszta veszély lebecsülése, egyes ifjúsági csoportokban az öntudatosság hiánya, és nem utolsósorban húzódozásuk a kommunista fiatalokkal való együttműködéstől. Ebben az Időben a Komszomol tagságának 6,8 százalékát képezték a magyar fiatalok. Ha azt vesszük alapul, hogy a szlovák fiatalság csak 5,5 százalékban képviseltette magát a Komszomolban, a magyarok aránya nagyon szép szám. A magyar fiataloknak ez a többsége szorosan összefügg a magyar forradalom gazdagabb hagyományaival és tapasztalataival. A hivatalos szervek a kommunista fiatalokban a bur- zsuá társadalmi rend ellenségeit látták, ezért a rendőrség éberen szemmel tartotta okét. Ilyen körülmények között jött össze 1931. augusztus 22-23-án a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusa. A SZLOVÁKIAI IFJÚSÁGI MOZGALOM A 30-AS ÉVEKBEN A haladó fiatalság hamar felismerte az imperialista háború veszélyét, és annak szükségességét, hogy mozgósítsa az összes fiatalokat a háborús előkészületek ellen. Az 1931. szeptember 28-án Trnaván tartott szlovákiai konferencián szervezetek közti versenyt hirdettek új tagok megnyerésére, funkcionáriusok képzésére és ifjúsági szervezetek és pionírcsoportok megalakítására. Az antiiniperialista mozgalomhoz úgy járult hozzá az ifjúság, hogy regrútaköroket létesített, röpiratokat terjesztett. Sajnos, a szocialista szervezetek vezetősége nem tanúsított különösebb érdeklődést a kommunista röpiratot, leleplezte a fiatalok illegális szerve- 1akozzanak az egységes arcvnnalhoz, így ez az igyekezet is jobbára meddő kísérlet maradt. AZ ÜLDÖZÉS DACÁRA IS A fiataloknak minden szervezkedését, megmozdulását terror intézkedésekkel próbálta a rendőrség meggátolni. Tgy például Levicán a kommunisták háza mellett rendezett va sárnapi magyar iskola, a „Pionírcsoport“ szervezői ellen bűnüldözést indított; Brnóból kommunista ténykedésükért kiutasította a magyar diákokat, betiltotta az „Ifjú előre“ kommunista röpiratot leleplezte a fiatalok illegális szervezetét, Fifaknvón, Nővé Zámkyban és Szlovákia más városában. A fiatalokat azonban nem lehetett elnémítani. A harmincas évek elején a kommunista diákság is szerveződött. A mozgalom központja Bratislava volt. Itt műkő* dött a magyar főiskolások és értelmiségiek haladó szellemű egyesülete, a Sarló. A progresszív erőket a kultúrában pedig a DAV egyesítette. A DAV előadásain, vitaestjein részt vettek az egyes egyesületek tagjai, tekintet nélkül nemzetiségükre. Természetesen ezek az egyesületek sem kerülték el a rendőrség „gondoskodását“. (Folytatjuk) JARQSLAV STRAKA 24