Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-08-14 / 33. szám

új ifjúság 5

511 ÉVES A CSEH RÁDIÓADÁS

1f! !

HIDAKAT ÉPÍT A PRÁGAI RÁDIÓ IS

Irena Novotná és Viktor Brehovsky, a „Polní posta“ (Tábori posta) műsorának bemondói -7- Alexander Janovsky felvétele.

LÉDA ÉS A HATTYÚ

ADY ENDRE: CSÖKBAN FOGAN A GONDOLAT

Délelőtt a könyvtárban

E napokban jeleni meg a Madách Kiadónál a Magyar Könyvbarátok Köre alapsorozatában

ORDÓDY KATALIN: A KESKENYEBB ŰT című Madách-díjas regényének második kiadása.

Ordődy Katalin regényének főalakja a keskenyebb utal választja, ahol szőkébbek az érvényesülés lehetőségei, és magánéletét, házasságát is a felborulás veszélye fenyegeti. De csak ezt a keskenyebb utat járva maradhat hű önmagához. Az Író reflektorfényt vet a szlovákiai magyarság problémáira is, a- melyeknek megoldása csupán hivatalos rendelkezésekkel nem érhető el, hanem külön-külön mindenkinek magának kell rálelnie a megoldás módjaira.

A .keskenyebb út* a regényekben szegényes csehszlovákiai magyar irodalom jeles alkotása. Érdekes, izgalmas olvasmány, azok közé a könyvek közé tartozik, amelyeket nehezünkre esik letenni. Ezt bizonyítja második kiadása is, amely alig egy évvel az első kiadás után jelenik meg.

Ifjúsági kiadvány

JOSEF KLEIBL: ÄDÄM NYOMÁBAN című kötete. A Madách és a Móra Kiadó közös gondozásában jelent meg Zdenők Burian és Jlndfich Hegr pompás Illusztrációival. Néhány fejezetcím a gyönyörű kötetből, amely az ember származásáról szól, s melyet a szerzők szavaival „...ha valakinek ajánlhatjuk, úgy hadd ajánljuk a múlt minden nyomkeresőjének: az östörlénészeknek, az ösrégészeknek és az embertan kutatóinak“.

Hasonló jellegű könyv az örökifjú

VERNE: AZ ÖRÖK ADAM

című fantasztikus elbeszéléseket tartalmazó kötete is. Kevesen tudják, hogy Verne, a nagy műszaki vívmányok, korszakalkotó felfedezések lelkes hirdetője és megjósléja, elgondolkodott azokon az etikai-filozófiai problémákon is. amelyek az eljövendő emberiségre várnak. Ezeket az Írásokat nyújtják ezúttal át a sci-fit kedvelő olvasóknak.

Rendkívül gazdag az utóbbi hetek könyvtermése világirodalmi remekekben is.

BALZAC: A TIZENHÁRMAK TÖRTÉNETE című kötete például a XIX. századi realizmus nagy francia mesterének, a regényirodalom talán legnagyobb óriásának három gyönyörű kisregényét tartalmazza: a „Ferragus“-t, a „Laa- geais hercegnő“« és „Az aranyszomü lány“-t. A kötet a közkedvelt Világirodalom Remekei sorozatban jelent meg ugyanúgy, mint

ZOLA: A PATKÁNYFOGÖ

című regénye is. A „naturalizmus atyja“ népszerűsége ismét emelkedőben van. Tavaly jelent mBg az MKBK-ban a „Nana“, ezúttal pedig az előbbi iker-regényének Nana alakját születésétől ringyévá éréséig követhetjük nyomon.

A magyar klasszikusok sem hiányoznak természetesen a legújabb könyvpiacról. Az Iskolásak Könyvtárának legújabb kötete például

KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN című drámája, nemzeti irodalmunk egyik kincse.

Az Olcsó Könyvtár legújabb kötete pedig

MIKSZÁTH KÁLMÁN: KÜLÖNÖS HÁZASSÁG című regénye, a kritika) realizmus egyik legszebb magyar regénye. fis ismét kapható a másik nagy Mikszáth-ragény, mely immár a film- és tévénézők milliós táborának Is kedvelt ismerőse,

A FEKETE VAROS.

Mikszáth regényét aligha kell bemutatnunk olvasóinknak, és ugyanezt mondhatjuk el Kodulányl János írásairól is, kölönös- képpen történelmi regényeiről. ..A vas fiai“, a „Boldog Margit", a „Julfanus barát“ szerzőjének kiváló regényei egyre nagyobb példányszámokban jelennek meg újra és újra a Kodolá nyl-sorozatban. Legújabb kötete

AZ ÉGŐ CSIPKEBOKOR*

Mítosz ás történelem, tudomány és írói látás párosult ebben a műben, amelynek középpontjában az ember, az emberi társadalom fejlődése áll“.

Két évvel ezelőtt írtunk utoljára lapunkban a Stúr utcai Magyar és Idegen Nyelvű Könyvtárról. Két év kétségtelenül nagy idő nemcsak az emberek, hanem egy könyvtár életében Is. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, sok minden megváltozott. A Stúr utcai könyvtár Is új „ruhát“ öltött.

Mikor beléptem, megtorpantam: nem voltam biztos abban, hogy jö helyen járok-e. Hiszen két évvel ezelőtt még a könyvtárban élősködő patkányokra panaszkodott Frankó György, most pedig egy valóban szép, új helyiségbe léptem. Már arra Is gondoltam, hogy visszafordulok, mikor a megváltozott környezetben felfedeztem az Ismerős arcokat: Csáder Erzsiét és Frankó Györgyét.

A könyvtár két fiatal dolgozója azzal kezdte a beszélgetést, hogy ha Írni akarok a könyvtárról, nehogy közöljem az ő nevüket Is. Hogy mégis megteszem, erre nyomós okom van: azt hiszem, egyetlen olvasónk sem hinné el, ha például azt Írnám, hogy a falakkal vagy valamilyen szellemekkel társalogtam a Stúr utcában. Mégiscsak okosabb dolog valódi emberekkel beszélgetni, főleg ha olyan emberekről van szó, akiket a könyvtárlátogatók Is személyesen Ismernek, s tudják róluk, hogy semmi szégyellnivalójuk nincs. Szolgáljon ez tehát mentségemül.

Hogy miként változtatott arcot a Stúr utcai könyvtár?

— Az épületet átalakították, Illetve ml magunk alakítottuk át. Három hétig dolgoztunk rajta, gyakran éjszakánként is. Most már meg vagyunk elégedve: a környezet szép, kellemes itt dolgozni, olvasóinknak is nagyon tetszik, azt mondják, rá sem lehet ismerni. Persze vannak még kisebb hibák, de azokat csak mi látjuk.

Mi változott a két év alatt a könyvtár életében?

— Kezdeném talán azzal, hogy olvasótáborunk száma négyszázzal megnövekedett, több diákolvasónk van, és természetesen sok új könyvünk, bár a könyvbeszerzés elég rendszertelen attól függetlenül, hogy a Magyar Könyvesbolt rendszeresen kap könyveket. Az Is jő lenne, ha több Magyarországon megjelenő könyvet kapnánk.

Egy külön álló könyvespolcon nyelvkönyveket látok: olasz, francia, orosz, spanyol, szlovák, eszperantó, szerb-horvát, német, sőt a latin és a bengál nyelvkönyv sem hiányzik. Aztán különböző szótárak sorakoznak egymás mellett.

— Nemcsak szépirodalmat, hanem szakirodáimat Is gyűjtünk: főleg a nyelv- és társadalomtudományok területéről. Szótár: és tankönyvrészlege külön van a könyvtárnak, azonkívül szakkatalógussal Is rendelkezünk már: ebben minden egyes szakkönyv az Egyetemes Tizedes Osztályozás szakrendi száma szerint van föltüntetve. A magyar nyelvű könyveken kívül német, angol, orosz, francia, olasz, lengyel könyveink vannak, továbbá egy spanyol.

Egyik helyiségben csupa magyar könyv található, a másikban német, angol, orosz könyveket látunk, a kisebb számzan szereplő idegen nyelvű könyvek szintén külön helyiséget foglalnak el.

— Külföldi újság- és folyóirat részlegünk Is van. Itt magyarországi, szovjet és német lapokat olvashat közönségünk.

A beszélgetés megszakad. Már az ebédidő közeledik, de a könyvtár egy pillanatra sem marad üresen: jönnek-mennek az olvasók, kutatnak a polcokon, könyveket lapoznak fel, kíváncsian vallatják őket, vajon milyen érdekfeszítő történeteket rejtenek magukban. Csáder Erzsinek és Frankó Györgynek Is akad munkája bőven, nem zavarom hát őket tovább.

Végül megkérem olvasóinkat, ha a Stúr utcán járnak, ne felejtsék el meglátogatni a Magyar és Idegen Nyelvű Könyvtárat. Egész biztosan nem csalódnak.

VARGA ERZSÉBET

TISZTELET A KÖNYVNE^

t; .f

14. ENCIKLOPÉDIÁK, LEXIKONOK II.

Az első magyar nyelvű enciklopédia 1653-ban jelent meg Szerzője egyetlen személy, Apáczai Csere János (1625-1659). A mü címe „Magyar Encyclopaedia“. Csere János Hollandiában

tanult, Itt szerzett diplomát és itt is nősölt meg. Egy jómődn utrechti család lányát vette feleségöl. Főmüvét, a Magyar Encyclopaedia! is itt írta. Ez volt az első olyan magyar nyelvű könyv, amely a hasznos és szükséges ismereteket tudományos igénnyel, korszerűen foglalta rendszerbe. A mü kétharmad része foglalkozott természettudományokkal, az orvosi ismereteket is összefoglalta, az elsők között fogadta el nyíltan Kopernikusz rendszerét. A világ racionális magyarázatának igényét tudományos és pedagógiai reform gondolatával, sőt a jobbágy- rendszej- bírálatával kapcsolta össze.

A következő általános jellegű lexikon 1839-ben, tehát majd kétszáz évvel Apáczai Csere Iános enciklopédiája után jelent csak meg Magyarországon „Közhasznú esmeretek tára“ címmel, 12 kötetben. Ez azonban nem volt egyéb, mint a német Brockhaus Lexikon fordítása, magyar kiegészítő anyaggal. A kirobbant országos sajtóvita során, némi túlzással szólva, legalább olyan terjedelemben szidták, mint amilyenben megjelent Szerkesztőjét az erkölcsi és anyagi kudarc annyira elkeserítette, hogy kivándorolt Németországba. Ezt a vállalkozást Vállas

Antal Nemzeti Encyclopaediája követte, amelynek alcímében ez állott:. „Magyarország és Erdélynek állam-, földrajzi és történeti nevezetességei szótár alakban“. Megjelent Pesten 1848- ban, néhány héttel a szabadságharc kezdete elölt. Éppen a szabadságharc miatt nem is jelent meg csak az „1“ betűig. Ezután az 50-es és 60-as években megjelent néhány kevésbé jelentős ismerettár és enciklopédia. 1S76-ban pedig Egyetemes Magyar Enciklopédia cim alatt 13 kötetben kiadtak egy sokat ígérő müvet. Csakhogy az Ígéret nem vált be, mert 1876-ban, amikor az utolsó, 13. kötet is megjelent, kitűnt, hogy az A betű a 4982 oldalból 2190-et ölel fel míg az Sr-Z kötet csak 216-01. C« "

A magyar •enciklopédiák és lexikonok történetében teljesen áj fejezetet nyitott a Pallas Nagy Lexikona, amely 1893-97 között jelent meg 16 kötetben. 1900-ban megjelent a 18. és 19. pótkötet. A kiadás Geró Lajos érdeme. 1864-ben a régi Wil kens-féle nyomdából létrehozta a Pallas Irodalmi és Nyomdai R. T I, amely egyben könyvkiadó és nyomda is volt. Legfőbb érdeme a Pallas Nagy Lexikonának kiadása, amely a legtel jesebb a régi magyar enciklopédiák közöl. Egyes cikkei ma Is forrásértékűek. így ez tekinthető az első teljes magyar lexikonnak. A Pallas vállalat kiadásában jelent meg egyébként két további értékes szaklexikon, a 6 kötetes Magyar jogi Lexikon és a 3 kötetes Közgazdasági Lexikon.

A magyar lexikonográila kővetkező fejezetét a Révai Nagy Lexikon alkotja. Révai Sámuel 1856-ban mini könyvkötő Eperjesen fPreéovJ telepedett le. 1899-ben könyvkereskedőként Pestre költözött, és 1880-ban már könyvkiadói részlege is volt. Testvérével, Leóval ezt a vállalatot Révai Testvérek Irodáim! Intézet néven részvénytársasággá alakították át 1895-ben. A

vállalkozást rövidesen átvette fia, Révai Mér János, aki az Intézetnek országos hírnevet szerzett. Révai Múr János (1860- 1928) Eperjesen született. Lipcsében végzett egyetemet és utána belépett apja könyvkereskedésébe. Később ő lett a megalakult Irodalmi Intézet vezérigazgatója, egészen haláláig irányította az intézetet. Ö szervezte és szerkesztette a Révai Nagy Lexikon kiadását. A munkálatok nyugudt és békés körülmények között kezdődtek az 1900-as évek elején, 877 munkatárs közreműködésével. Az elsó kötet 1911-ben jelent meg. Minden folyt a tervek szerint. Ekkor azonban kitört az első világháború, éppen hogy a 11. kötet megjelent. Révai a nehézségek ellenére azonban folytatta a lexikon kiadását. 1915-ben megjelent a 12. és 13. kötet, majd 1916-ban a 14. kötet is. Ekkor ra azonban elfogyott a papir meg a vászon, és nem lehetett hozzájutni a legfrissebb külföldi információkhoz (folyóiratokhoz, könyvekhez) sem. így a lexikon kiadását bizonytalan időre elhalasztották. Jóval a háború után jelenlek meg a következő kötetek. A 20. kötet 1926-ban látott napvilágot, éppen Révai halálának évében. 1935-ben még kiadtak egy 21., pótkötetet Is. Révai Mór János szép és maradandó munkát végzett. Lexikonját még mindig használni lehet, habár a Pallas-lexlkon a- laposabb.

A Révai-lexikon után jelent meg a 8 kötetes Oj Lexikon és a 24 kötetes Dj Idők Lexikona. Egyik sem éri el azonban a Pallas és a Révai színvonalát.

Az első magyar marxista-leninista szemléletű általános en ciklopédia az Üj Magyar Lexikon, amely B kötetben jelent meg 1959-62 között. 1972-ben pedig egy 7., pótkötetet is kiadtak. És már készöl a 30 kötetes nagy magyar enciklopédia, amely, reméljük, felülmúlja az összes eddigi vállalkozásokat. -aíhatárolt mondanivalók kifejezői, a kiállítás küldetése viszont tágabb teret, szélesebb elgondolást igényel. Amíg valami gundolat megfogamzik bennem, hosszabb ideig kell töprengenem, a gondolat már ott fészkel agyamban, magamban hordom huzamosabb ideig, érlelődik, kialakul, határozottabb formát ölt. A Léda és a hattyú kompozícióval is ez történt. Fiaimmal járva az erdőt fel-felmerült bennem egy-egy gondolat. Ember és a természet. Ellátogattunk az állatkertbe is. Az ember és az állatok kapcsolata. Egyik ilyen látogatásunkkor lekötötték a figyelmemet a haty- tyűk, elragadóan szép alapvonaluk, a büszke, mégis lágy, nőies fejtartásuk. Akkor fogant meg bennem a gondolat. Léda és a hattyú. Klasszikus ihlet. Vajon miképpen lehetne a ma légköré- benkifejezni? Eddig minden kor a maga jellegzetességében dolgozta

A Csehszlovák Rádió különböző hullámhosszain gyakran mutatnak be szocialista népek alkotóinak müveiből. Szinte naponta hallhatunk a komoly és könnyűzene, a drámairodalom, a széppróza, a költészet alkotásaiból a legjobb cseh művészek tolmácsolásában. A baráti nemzetek tudományának és a technikájának sok hasznos és érdekes újdonságával ismerteti meg a cseh hallgatókat a prágai rádió. A cseh rádió- szerkesztők, műfordítók, rendezők, színészek, szavalóművészek pedig különös őrömmel nyúlnák a magyar kultúra íegszebb alkotásaihoz, hogy az aránylag ismeretlen nyelvterületről újat, szépet és emlékezeteset nyújthassanak hallgatóinak. Nagy lehetőségeket nyitott a nemrég a-láírt csehszlovák-magyar rádióegyezmény.

Az utóbbi hónapok műsoraiból említsük meg a Madách Imre, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós emlékének szentelt ünnepi adásokat. Nehéz lenne és sok helyet kívánna felsorolni mindazt, amit Prágából az u- tóbbi félévben magyar zeneszerzőktől, íróktól, költőktől sugárzott a cseh rádió. Lapozzunk bele például abba a műsorfüzetbe, amely ez év július 23—29-ig közli a rádió programját: hétfőn a Vltava adón Kodály Zoltán Háry János c. operájának balettzenéje, a Budapesti Filharmonikusokat Fe- rencsik János vezényli; pénteken Anton Straka, a csehszlovák-magyar kultúrkapcsoíatok úttörője születésének 80. évfordulójáról emlékeznek meg;

szombaton az. ostravai stúdió.- ból olvassák fel Achille pre- gor humöTos magyarországi útleírásának folytatását, vasárnap a magyar karmester a Brnói Filharmonikusokat vezényli, a zenekar Kodály nép- dalviariációit adja elő. S itt nem említjük a különféle adásokban szereplő magyar köny- nyűzenei számokat vagy kisebb jelentőségű magyar vonatkozású „anyagot“.

Nem csupán a cseh hallgatók hálásak a magyar alkotások bemutatásáért. A rádió szerkesztőivel beszélgetve megtudjuk, hogy a hozzájuk érkező levelek közt gyakran akad magyarországi írás, sokszor írnak magyar ajkú hallgatók tört szlováksággal valamelyik dél-, vagy kelet-szlovákiai járásbél, nemegyszer pedig Csehországban laké, dolgozó hallgató vagy valamelyik cseh városkában katonáskodó fiú írja meg kívánságát, észrevételeit vagy egyszerűen — megköszöni a műsort.

Az 50. évfordulóját ünneplő Csehszlovák Rádiót hazánkban és külföldön is sokan szívesen hallgatják. Ezért fontosak a kulturális kapcsolatok elmélyítését szolgáló, a baráti népek művészetét, tudományát, technikáját, társadalmát bemutató műsorok; a velük kapcsolatos további tervek. „Verba volant — scripta tnanent“ —, hangzik a régi mondás, de ez már nem egészen helytálló: az éter hullámain sugárzott szó nem Illan el nyomtalanul, visszhangot kelt megannyi érző szívben, így szolgálja a ^szocialista népek barátságát.

SZÄNTÖ GYÖRGY

SzobTászműterem bohém összevisszaságban. Kész szobrok, portrék, vázlatok, tervezetek. Mázán József szobrászművész alkotásai: Lenin, Aszmolov mellszobra, sport- témájú szobrok, a műterem közepén hatalmas tornászlány labdával és még sok minden. A szobrász keze formálja az agyagot. Léda és a hattyú. Sok mindent kifejező merész alkotás. Agyagból, de az agyagvázlat mellett már ott egy régi márvány sírkő, abba vési a vázlat szerint az alkptú a végleges müvet.

— Kőbe, márványba vésem, ez a kompozíció ebbe kívánkozik — mondja a művész.

Elgondolkodva nézi az agyagszobrot, ráncolja homlokát. Még fogan a gondolat. Ady Endre szerint csókban fogan, Mázán művében a csúk fogan gondolattá. Elmélyülve tanulmányozza alkotását. Léda alakját, karcsú és mégis telt női testét, formás kebleit, az asszonyt lény kibontakozását a holt anyagból, a holt agyagból élövé kívánkozú női alakhoz szorosan bozzá simuló, hozzátapadó hattyú merész vonalát. Az egymáshoz tartozást fejezi ki a kompozíció. A szobor Léda magatartásán nem látszik az ellenkezés, inkább a lágy odanrlác X’F antik orirno mitnlnoia

is csak jelzi, hogy Léda tartózkodással fogadta a hattyú közeledését. Miként is szól a mitológia meséje?

Zeusz fondorlatosán hattyú alakjában környékezi meg és öleli át a szabadkozó Lédát, Tün- dareosznak, Lakedaimón királyának a feleségét. Szabadkozik Léda?

A pajzán ógörögök sok ilyen történetet őriztek meg mitológiájukban. Zeusz, a foistonUk is csak férfi, minden hibájával, de nyilván Léda is csak asszony. Ezt a jelenetet már sok művészi alkotás megörökítette: a madridi márványrelief, Correggio, Michelangelo és egyéb hires alkotások. Mázán József is ezt vési köbe. Vajon miképpen született meg az alkotás gondolata, és miként lett a gondolatból alkotás?

— Értesítést kaptam a Képzőművészek Szövetségétől hogy „A plesfanyi parkok szobra“ kiállítást az idén „Az ember és a természet“ égisze alatt rendezik meg. Tulajdonképpen ez az értesítés adta a gondolat alapját. Ebből a témakörből van néhány vázlatom, kész alkotásom, de úgy véltem, jobb lesz, ha valami új gondolatot, új elképzelést dolgozok fel mélyebb értelmezéssel, tágabb megfogalmazásban.

Ennek a kiállításnak már hagyománya van. Hatodszor rendezik meg a gyógyítás városkájának parkjában. A pazar környezetben jól érvényesülnek az alkotások, kivált az idén, amikor a kiállított anyag az ember és a természet viszonyát hivatott szemléltetni. A kiállító művészek az ember és az állatok szoros kapcsolatának különböző megnyilvánulásait örökítették meg. Mázán józset szobrászművész a gondolatért visszanyúlt az őgörögök mitológiájába.

— Az ilyen témakörű régebbi vázlataim közül itt van példánl a „Fiú hallal“, vagy a „Liba- pásztorlány“ modernebb kivitelben. Ezek a vázlatok csnpán eltel, kifejezve benne saját problémáit. Felmerült bennem, hogy olyan művet kell alkotnom, a- mely feltárja a női test szépségét, megörökíti a hattyú vonalának harmóniáját minden erotikus vonás nélkül, és ezzel a készülő mű majd tágabb mondanivalót kap, jobban érvényesül a park térségében, valamelyik tú mellett vagy mint szökőkút figurája. Ezzel tenne eleget a jelenkor esztétikai követelményeinek. És mert márványban terveztem a müvet, a kompozíciónak a törvényszerűsége olyan formák keresésére kényszeritett, amely formák tömör egészet alkotva fejezik ki a belső feszültséget, a belső feszültség pedig teljes egészében kibontakoztatja az anyag szépségét, ami harmadik tényezőként szintén hozzájárul a témakör monumentális értelmezéséhez.

—os— ,